Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-30 / 75. szám

Vil4f prmletérf9l XVIII. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Ara 50 fillér 1961. MÁRCIUS 30, CSÜTÖRTÖK Munkás és gép Második ötéves tervünk nagy feladatok elé állítja az ipart. Ezeket a feladatokat csak ak­kor tudjuk sikeresen megoldani, ha szigorúan takarékoskodunk, ha legmesszebbmenően kihasz­náljuk üzemeink teljesítőké­pességét. Ezért van olyan nagy jelentősége annak; hogyan gon­dozzuk a gépeket. Ha hanyagul kezeljük a gépet, elmulasztjuk figyelmes kijavítását, akkor a gép hamar tönkremegy és ez­zel együtt elvész az a termék- mennyiség is, amit a gép se­gítségével előállíthattunk volna. A gépek rendszeres gondozásá­val megelőzhetünk számos üzem­zavart, selejtet, — elősegíthet­jük a zavartalan ütemű bizton­ságos termelést. Most még fokozottabban vesz- ízük igénybe gépi felszerelé­seinket. Sok helyen kétműszak- ra térünk át, meggyorsítjuk a gépek fordulatszámát stb., ugyanakkor pedig a rohamos fejlődés olyan új munkások alkalmazását hozza, akik a gépek kezeléséhez még gya­korlatlanok, s elmulasztják a gépápolást. Mindez megmagya­rázza a gépek gondos karban­tartásának, lelkiismeretes keze­lésének fontosságát. Ez a mun­ka, is akkor eredményes igazán, ha tervszerű. Ott dolgoznak okosan, ahol nem várják meg, amíg bekövetkezik a baj, ahol tervszerűen felülvizsgáltatják és kijavítják a gépeket. Ezzel megelőzhetik a hibákat, elejét vehetik a váratlan leállásnak, nagyobb üzemzavarnak. Sajnos, sok üzemben nem ilyen a hely zet. Ahol elkészítették a javí­tások ütemtervét, ott is előfor­dul, hogy csak a már javításra szoruló gépek karbantartásá­nak időpontját határozzák meg, — vagyis szervezik a hibák megelőzését. Akad olyan né­zet, hogy „csak a termelés fon­tos, elég ezzel törődni, a kar­bantartás másodrendű feladat.” így „érvelve” a termelő üze­mek vezetői nem egyszer aka­dályozzák, hogy a gépet a ki­tűzött határidőre átadják a kar­bantartó részlegnek. Pedig ezzel a magatartásukkal meggyorsít­ják a javításra szoruló gépek tönkremenését, tehát végsőso­ron sokkal nagyobb kiesést okoznak a termelésben. Régen a munkás félelmetes versenytársat, ellenséget látott a gépben, mely kiszorította a munkahelyről. Akkor semmi ér­deke nem fűződött ahhoz, hogy figyelmesen gondozza. Ma már másképpen tekint a gépre. De a törekvés csak akkor lesz eredményes, ha tevékenyen tá­mogatja minden munkás az intézkedések végrehajtását. Mi­nél gondosabban ügyel maga a munkás a gépének tisztaságára, kifogástalan állapotára, annál hamarabb jelenti már a legki­sebb hibát is, s annál hosz- szabb lesz a gép élettartama. Vállaljanak védnökséget gé­pük felett. S a karbantartók is csatlakozzanak a termelőműhe- lyek versenymozgalmához. An­nak tudatában, hogy a gép a munka megkönnyítésének és meggyorsításának, a gyártmá­nyok olcsóbbá tevésének fon­tos eszköze, — becsüljék azt meg jobban, gondozzák, ápol­ják. Stalétavárás — Zenés ébresztő — Készülődik a mandolin zenekar — Békevonat Miskolcra Április 4-i készülődés a hisvárdai járásimig Már megyeszerte nagy a készü­lődés felszabadulásunk 16. év­fordulójának megünneplésére. A járási pártbizottságon serény munka folyik, hogy változatos programot állítsanak össze a já­rás községei részére. Nyíregyháza felől 3-án 10,39 órakor érkezik KIS VÁRD ARA a hálastaféta. Valamennyi tömeg­szervezet elhelyezi a hálaszalagot, majd kis ünnepség után indulnak tovább Fényeslitkén, Tiszabezdé- den át Záhonyba. Az ünnep reggelén zenével éb­resztik a község dolgozóit, 9 óra­kor a temetőben megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Itt a megemlékezést Sebestyén Sándor őrnagy, a kiegészítő parancsnok­ság vezetője tartja. Tizenegy óra­kor kezdődik a nagygyűlés a já­rási művelődési házban, ahol az ünnepi beszédet Dr. Rozgonyi Jó­zsef, a járási tanács elnöke mond­ja. Délután sportműsor szórakoz­tatja majd a jelenlévőket, s este nagyszabású bállal záródik az ünnep. FÉNYESLITKÉN is élénk elő­készületek folynak az évforduló megünneplésére. Április 3-án este fáklyás felvonulást szervez­nek mintegy 80 fiatal részvételé­vel. Az iskolától iniulnak, végig a község főútvonalán. Az ünnep reggelén a kultárházban kultúr­műsorral egybekötött megemlé­kezést tartanak. A műsorban a közelmúltban rendezett szavaló­verseny első helyezettjei, és a KISZ mandolin zenekara vesz részt. A hálastaféta áthalad majd ezen a községen is. Az utat fello­bogózzák, s a staíóta-botot a falu két határa között az ottani ki- szisták veszik át. ZÁHONY. 3-án 11,30 órakor érkezik meg a hálastaféta, A vasútállomás előtt lévő szovjet hősök emlékművénél Móré Imre, a vasúti KISZ-bizottság titkára tart ünnepi beszédet. Délután a Szovjetunióból Komszornol-deJe- gáeió érkezik. 4.-én C órakor ün­nepi zenés ébresztőre virrad a Unnepttéí! volt U9 Lpítö-o nyugi ipari Vállalatnál Hétfőn az Építő-anyagipari Vállalat dolgozói az Irodaházban bensőséges ünnepséget tartottak. Ez alkalommal Szokolai Sándor elvtárs, a városi párt vb. nevé­ben átadta a kongresszusi ver­senyzászlót a vállalat dolgozói­nak, melyet 1960 évi kiváló ered­ményükkel véglegesen elnyertek. A pártbizottság a zászlóval együtt 2000 forint jutalmat is adott. község. A nagygyűlést a MÁV kultúrházban tartják, de vannak, akik munkával ünnepük felsza- badulásuiiK tizenhatodik évfordu­lóját. Ezen a napon békevonatot indítanak Miskolcra a záhonyiak, melyen a szolgálatot a legaktí­vabban és legeredményesebben dolgozó KlSZ-agoic fegják telje­síteni. — l«o — A Munka-lóriikét nemcsak a legmodernebb fegyverek kezelé­sére, hanem a személyi védekezésre Is megtanítják. Erre ak­kor van szükség, ha adott esetben ellenséges személyeket, vagy diverzánst kell ártalmatlanná tenni. — Képünkön a karabélytámadás elhárítását mutatja be az önvédelmi előadó. (Dorogi felv.) Közel 13 mllllt forint trlthtt versenyvállalást tett a Szabolcs-Szatmár megyei illami Gazdaságok Igazgatósága A közelmúltban a Szabolcs- Szatmár megyei Állami Gazdasá­gok Igazgatóságának kommunis­tái rendkívüli taggyűlésre jöttek össze, ahol egyetlen napirendként az 1961. évi versenyvállalás meg­tárgyalása szerepelt. A kommu­nisták javaslata alapján a tag­gyűlést követően az. igazgatóság termelési értekezleten vitatta meg a versenyvállalásokat. ifibb mint 300 ezer kézi munkáéra megtakarítás Az igazgatóság dolgozóit az idei tervek teljesítésében leginkább az a gondolat foglalkoztatta, hogy egy mázsa gabonát, húst vagy gyapjút minél kevesebb kézi munkaóra ráfordítással termeljék meg. A gabona mázsáját például 1^59-ben még 5 óra kézi munka­erővel termelték, az idei tervek­ben már csak 3,45 órát tervez­tek, most a versenyvállalásukkal 0,02 órát még ebből is csökken­tettek. A kukoricát 1959-ben má­zsánként ' 9 munkaórával termel ték, az idén 8,50 órát terveztek és 8,40 órás előállítást vállaltak. A mázsánkénti 0,10 munkaóra meg­takarítás igazgatósági szinten iO 942 órát jelent. Az alma má­zsáját 14,60 munkaórával tervez­ték és most a versenyvállalás sze­rint 14 órával állítják elő. Ez a vállalás 131215 óra kézi munka megtakarítását jelenti. A növény- termelés kézi munka megtakarí­tásának értéke (óránként) 5 fo­rintjával 980 ezer forintot tesz ki. 571 ezer forint megtakaríts a gvapíútermeléstien A növénytermeléshez hasonlóan iparkodnak az állatenyésztésben is kézimunkaeró megtakarításra. A tejtermelést 1000 literenként 1959-ben 120 kézi munkaórával végezték, a múlt évben 115,10 Fenteken délután ünnepség lesz a Vencsellői Cipész KTSz-ben. A KISZÖV-től ez alkalommal veszik ét a megye legjobb kisipari szö­vetkezete feliratú zászlót, ame­lyet a „Kiváló Kisipari Szövet­kezet” címért folyó megyei versenyben elnyertek • JA zászló­val együtt 5000 forini pénzjutal­mat is kapnak. Ugyancsak átve­szik az OKISZ-tól a második dijat, amit az országos verseny­ben szereztek meg. órával, az idén pedig 109 órával tervezték, a vállalásuk pedig 100 óra, tehát a megtakarítást 9 óra. Legnagyobb megtakarítást a gyapjú termelésben terveznek, má­zsánként 50,10 munkaórát, ami az igazgatósághoz tartozó gazdasá­gokban 114 ezer munkaóra meg­takarítást jelent. A növénytermelés és az állat­tenyésztés összes kézi munkaóra megtakarítása pénzben kifejezve 1 710 265 forint. HozamiiövoMeilésbiii 11 miliíé 136 ezer lorint Az igazgatóság dolgozói vállal­ták, hogy a tervezet 12,50 mázsa gabona átlagtermést holdanként 10 kilóval megemelik, a kukorica tervezett 18,40 termését 18,60 má­zsára emelik (májusi morzsolt). A vállalt hozamtöbblet a két nö­vénynél 407 ezer forintot tesz ki. A burgonyát 73 mázsáról 74 má­zsára emelik, ennek az értéke 486 ezer forint többletet jelent. Az almatermést a tervezett 121 ki­lóról 130 kilóra emelik termőfa- egységenként. A hozamnövelés és a jobb eladás (minőségjavítás) együttesen csak az almából több mint kilenc millió forint többlet- bevételt jelent. A tehenenkénti tejhozamot^3360 literre tervezték, a verseny válla­lásukban 3400 liter szerepel, ez 282 ezer forintot hoz a gazdasá­goknak. A kézi munkaráfordítás csök­kentéséből és a hozamok növelé­séből az összes versenyvállalás értéke 12 millió 846 ezer forint. R gazdaságokban is termelési tanácskozások »ólak az egyes gazdaságok pártszer ,’ezetei is felmérték a lehetősége­ket és taggyűléseken megvitatták a versenyvállalást Amikor min­den dolgozóval ismertették a pártszervezet javaslatát, terme­lési értekezletet tartottak, ahol rögzítették az éves vállalásokat. A kommunisták most a vállalá- lások végrehajtására mozgósítják a dolgozókat. Minden remény megvan rá, hogy a közel 13 mil­liós vállalást teljesítsék. Cs. B. Ötödször éltisem a Nyíregyházi I. sz. Postahivatal A Debreceni Postaigazgatóság vezetője távbeszélőn értesítette « Nyíregyházi I. sz. Postahivatalt, hogy Nyíregyháza postásai az 1960 második félévi kiváló eredmé­nyeik alapján elnyerték az Él­üzem címet. A hír vétele nagy örömet okozott a posta dolgozói­nak. 1956 óta immár ötödször nyer­ték el az Élüzem kitüntetést. I960 második félévében a bevételi ter­vet 107,9 százalékra, a hírlapter­jesztési tervet 109 százalékra tel­jesítette a postahivatal, továbbá szép eredményt értek el a költ­ségek megtakarításában. Az ered­mény elérését segítette, hogy a kézbesítők, távbeszélő központosok versenyt indítottak a Szocialista Munkabrigád cím elnyeréséért. Az élüzem ünnepséget március 3l-én 18,30-kor tartják a nyíregy­házi postásotthonban. Ez alka­lommal Kiváló Dolgozó jelvénye­ket adnak át, és mintegy 40 dol­gozó kap pénzjutalmat. Vetik a tiupraiorgól Arim tons páti ban Az aranyosapáti Űj Élet Ter­melőszövetkezetben március köze­pén bontakozott ki igazán a ta­vaszi munka a földeken. Kétszáz holdon elvégezték a szántást, el­vetették a tavaszi árpát, mákot, ültetik a korai burgonyát és ed­dig hetven holdon tették földbe a napraforgó magját. A termelőszövetkezet építő bri­gádja a tanyaközpontban tevé­kenykedik. Megkezdték egy 150 férőhelyes, szerfás Istálló és egy 250-es süldőszállás építését. Permeteznek, vetnek Mextiladánrban A mezőladányl Rákóczi Ter­melőszövetkezetben szép remé­nyekkel biztat a tavaszi kibonta­kozás. A tagok egy része a húsz hold fiatal gyümölcsös telepíté­sénél dolgozik. A húsz holdból a valóságban harminc lesz, mi­vel a szétszórt, fiatal tele­pítéseket is átültetik a nagyüze­mi rendszerbe. Befejezték az ár­pa, mák, csíllagfürt vetését. * metszést és első permetezést. Megyei első és országos* második a Vencsellői Cipész ICTSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom