Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-03 / 52. szám
Szakosítják a termelést a Nyírntadai Állami Gazdaságban CJ-iim — izínkáz — m üzlik a 4 vasutat dolgozóit kultúrotthonában Állami gazdaságainkban fokozatosan valósítják meg a termelés szakosítását és vezetik be az ipari jellegű üzemi szervezetet. Egy-egy gazdaságban három-négy növény igazi — többszáz holdas — nagytáblás termelésével a gépi erőt maximálisan kihasználhatják, az önköltség csökkentésével nagymértékben fokozni tudják a munka termelékenységét. Az idén a megye gazdaságai közül háromban — a ke- mecsei, a nyírmadai és a balkányiban — vezetik be a szakosított, specializált termelést, azonban, ezeken kívül valamennyi gazdaság megkezdte kisebb-nagyobb mértékben ennek a feladatnak a végrehajtását. A Nyírmadai Állami Gazdaságban — mint Kozák János igazgató tájékoztatásából kitűnik — a szántóföldi növénytermelésben a burgonya lett az uralkodó és emellett takarmánynövények termelésével foglalkoznak. Most, az első, az átmeneti esztendőben az ötszáz hold burgonyájuk még két táblában lesz. Azonban, a technológiai előírások pontos betartásával, majdnem száz százalékos gépesítés mellett, ezt a területet a vetéstől a betakarításig, két- három, agronómiailag is jól képzett traktoros műveli meg. Ugyancsak ez a helyzet a szemes- és silókukoricánál, gabonaféléknél és évelő takarmányoknál is. A termelés specializálása lehetővé teszi, hogy a növény- termelés egyes ágazatai élén önálló, csakis azzal az egy, esetleg két növény termelésével foglalkozó szakember álljon, aki valóban mesterévé válik a burgonya, vagy kukorica stb. termelésének. A szakosítás kedvező hatása már a gazdasági eredmények tervezésénél is megmutatkozik a madai gazdaságban: az igazgatóság által megadott fix eredményességi mutatót közel másfélmillió forinttal tervezték túl. Ha a munkaverseny — aminek kibontakozására az idén számítanak — az egyes növénytermelő traktorosok között kialakul, akkor a megteremtett termelési feltételek segítségével a tervezettől is nagyobb eredményeket érnek el a Nyírmadai Állami Gazdaságban. Az egyik este látogattam el a vasutas dolgozók kultúrottho- nába. Mozgalmas kép fogadott. Mindjárt a bejáratnál jobbra és halra két nagy csoport vetélkedett két biliárdasztal körül. A szemközti nagyteremben az öngól című román filmet vetítették, egészen nagy közönség előtt. Innen hívtam ki Beszterci Mihályt is, a kultúr- ház igazgatóját, hogy, elbeszél-, gessünk a vasutas dolgozók kulturális életéről. A csendes könyvtár-helyiségben csak Túri Károlyt, a könyvtárost találtuk. A mozival kezdtük a beszélgetést. 1957 tavaszán nyílt meg, és azóta állandó törzsközönség alakult ki. Általában az állomás környékének lakosai látogatják az előadásokat. Különösen sokan jönnek az öregek és gyerekek közül, de ide szoktak lassan azok a szülök is, akik kisebb gyereküket nem tudják kire hagyni, mert ide behozhatják. Ahogy az igazgató elvtárs mondta, megéri a gyerekekkel való bajlódást az, hogy ezek a szülők is rendszeresen járhatnak moziba. Egyébként négy előadást tartanak egy héten; pénteken és szombaton egyet-egyet, vasárnap délután pedig kettőt. A százötvennégy személyes nagyterem minden jobb film előadásán megtelik, különösen olyankor, mint legutóbb a Zápor című film előadásánál, amikor a városi mozikat megelőzve mutatták be a filmet. A vnűsorpoliükájuk jó, a látogatottság a legtöbb esetben egyáltalán nem növelhető. Mi hát mégis a teendő a mozival kapcsolatban? Nem a minden áron hibát és hiányosságot kereső kérdés ez. hanem a segítő szándéké. Restellkedve ismerte be, hogy közös mozilátogatás szervezésére eddig még csak nem is gondoltak. Az előnyéről' felesleges is szólni, annyira világos, a lehetőségéről már inkább. — Nagypn sokan ' vannak, különösen vasárnap, akik eljönnek még kora délután és itt maradnak tíz óráig is. Biliárd, sakk, televízió, rádió, könyv áll rendelkezésére az érdeklődőknek és ha közben megszomjaznak, innivalót is kapnak helyben a »öntésben. Ennyiből is világos, hogy népszerű ez a kultúrotthon a A „felelőse” most is az, oki akkor volt. Mi hát a baj? Ezt a kérdést boncolgattuk, da megnyugtató eredményre nem jutottunk. Nem is juthattunk. Hogy juthattunk volna, amikor* mostanában nem rendeznél* ilyen előadásokat? Rendszerint filmvetítéssel voltak egybekap* c-solva. A nagy érdeklődés é9 siker egyik fontos titka volt, „Néhányszor nem jött meg » film. máskor az előadó. Bizalmatlanná vált a közönség, becsapva érezte magát. A felelős kezdte elhanyagolni az egészet. arra hivatkozva, hogy nincs ideje“. Ha nem is olyan régen telt házat vonzottalt aa ismeretterjesztő előadások, vonzhatnának az idén is, csak egy kicsit több törődést! A kultúrház munkájának egy i is legfontosabb része az ismeret- terjesztés — annak kel leng lennie. — mert a filmmel kapcsolatban említett tudatformálásnak merőben más módszerekkel ugyan, de egyik legközvetlenebb, leghatásosabb eszköze. A könyvtár. A közeljövőben irodalmi estet rendeznek; aa Irodalmi Színpad szerepel Ady és József Attila műsorával, Remélhetőleg növelni fogja ea Két héttel ezelőtt e rovatban jelent meg Právicz Bálának, az É. M. Szabolcs Megyei Építőipari Vállalat fődiszpécserének cikke, amelyben a rögzített áras elszámolási rendszer elemzésével foglalkozott. Vitatta, hogy ezen rendszer lényeges műszaki, adminisztrációs munkamegtakarítást eredményez. Ez a megállapítása késztetett e cikk megírására. hozzászólásra cikkéhez. Elismert tény, hogy az új rögzített áras kivitelezést elszámolási rendszer a vállalatok előkészítő osztályai részéről lényegesen nagyobb feladatok pontos és időbeni végrehajtását követeli, mint a régi, tételes elszámolási rendszer. Ezzel szemben a vállalatok többi központi műszaki és adminisztratív. valamint munkahelyi dolgozóinak munkájában lényeges megtakarítást eredményez. A rögzített áras munkáknál szükségtelen a felmérési napló készítése, a százalékos készültségi számlázás pedig még tized- rész munkát sem igényel a tételes számlázási rendszerrel szemben. Ez a jelentős munkacsökkentés lehetővé teszi, hogy a; felszabaduló műszaki erők át-: csoportosításával — mint vállalatunknál is — az előkészítés, feladatának növekedéséhez mérten megfelelő létszámnövelést kapjon. Az új rendszer lehetővé teszi a fizikai dolgozók részére az egyéni, vagy brigádon belüli egyösszegű munkautalványozás bevezetését, illetve továbbfejlesztését. A fizikai munkavállalók technológiai körülírással megbatározott rész- vagy komplexmunkákat vállalnak el, előreszer- ződésben lefektetett összegért. A teljesítmény felvétel és bérelszámolás aprólékos munkát igénylő feladat leegyszerűsödik, minimumra csökken a bérreklamáció, a kiesett munkaórák száma, javul a munkamorál, a munka minősége. Az építésvezetők, a munkavezetők munkaidejét a felmérési napló vezetés, számlázás, teljesítményfelvétel, legalább 40 százalékban igénybe vette, így e munkák elhagyása, vagy egyszerűsítése terén felszabadult idejüket a munkahelyek jobb szer- j rezesére, a folyamatos anyagellátás biztosítására, ezen keresztül a termelékenység emelésére, míg a munkák jobb irányításával a minőségi munka javítására fordíthatják. Ha vizsgáljuk, hogy a kivitelező vállalatokon kívül mely területeken jelentkeznek még az egyelőre felmérhetetlen megtakarítások és előnyük, megállapíthatjuk, hogy az új elszámolási rendszer nagyobb jelentőségű az elmúlt 10 év bármely — az építőipar elszámolási rendszerét egyszerűsíteni kívánó — rendelkezéseitől. Vitathatatlanul pozitív kihatásai vannak a rögzített áras elszámolási rendszernek. Többek között az is, hogy a felmérési napló és tételes számlák ellenőrzése eddig, negyedévek végén közéi kéthetes . állandó munkát jelentett a műszaki ellenőröknek, mely idő alatt a munkák hely- színi ellenőrzése sokszor elmaradt. De nemcsak az így felNy ara lók ügyeimébe: A román tengerpart és a Szovjetunióba lehet móg jelentkezni az IBUSI-nál... Országjáró túra és egyéb betfüldi kirándulások ... Akik kellemesen akarják eltölteni nyári szabadidejüket, még jelentkezhetnek az IBusznál egy felejthetetlen nyaralásra, a Fekete-tengerparti Ma- m&ia fürdőhelyre. Az utazás repülőgéppel történik. A hatnapos nyaralásra júniusban és szeptemberben kerülhet sor 2030 forintért, 10 naposra pedig július 31-től augusztus 10-ig 2646 forintért. Lehet még jelentkezni hatnapos moszkvai repülőútra 2330 forintért, Kiev—moszkvai 8 napes vonat, illetve repülőútra 2325 forintért. Az IBUSZ június—július folyamán 7—8 napos országjáró túrát szervez a Dunántúlra megyénkből Balaton—Pécs—Szeged —Kecskemét—Szolnok útvonalra. Ezenkívül megtartják még a szokásos autóbuszkirándulásokat is a Mátra, Bükk, Zemplén vidékére. szabadult időt fordíthatják a munka megjavításának előmozdítására és a tervszerűség betartására, hanem minimálisra csökken a rendkívül sok számlayita xs. Remélhető, hogy jobban mentesítve lesznek a döntőbizottságok, a tömegével peresített számlaviták tárgyalása alól. Megszűnik a pénzügyi lebonyolító szervek általi ellenszámlázás. mely a beruházó és kivitelező ' műszaki dolgozótól nagyon sok időt vett el. Ez az elszámolási rendszer kihat a népgazdasági tervezésre is. A tételes elszámolási rendszer alapján készített költségvetések 5—10 százalék tartalékkeretet biztosítottak az előre nem látható munkák értékének fedezésére, mely összeg legtöbbször az év végén a beruházónál felhasználatlanul maradt. A rögzített áras szerződéskötés mellett az előre nem látható költségek miatti tartalékkeret közel 3,5 százalékban meghatározott olyan érték, mely a kivitelezőt elszámolási kötelezettség nélkül megilleti. Tehát népgazdasági szinten mintegy 6,5 százalék tartalék keret megtakarításáról van szó. Vállalatunk, a Szabolcs-Szat- már Megyei Építő- és Szerelő Vállalat felismerve a rögzített áras elszámolási rendszer mérhetetlen előnyeit, az összes új munkát, — mely éves tervünk 45 százalékát teszi ki, — rögzített áron vállalja. Hiszem, hogy Právicz Béla cikke, valamint az általam itt felvetett pozitívumok, minden műszaki szakembert meggyőznek a rögzített áras elszámolási rendszer gazdasági előnyeiről. Ilyen gondolatok vezessék a beruházókat és kivitelezőket, hogy a tsz-beruházásekra kötelezően előírt rögzített áras szerződésen kívül az egyéb munkákat is rögzített áron szerződjék, mely munkánk egyszerűsítését, az építőipar s az egész népgazdaság fejlődését szolgálja. Kassai József előkészítő csop. vez. vasutas dolgozók között, tehát nem lenne semmiképpen sem nehéz közös mozilátogatást szervezni egy-egy film előadására. Ha amúgy is itt maradnak nagyrészt a mozilátcgatők az előadás után, bizonyára szívesen vennék, ha előadás után hozzáértő szakember vezetésével meg is vitatnák a látott filmet. Nem lehet vitás, hogy már néhány ilyen megvitatott előadás után is' sokkal többet lát a legtöbb néző egy filmből, mint előzőleg. Közelebb kerül a film eszmei, esztétikai értéke. A vita is lehet majdnem olyan érdekes a nézőnek, mint maga az előadás! .Feltétlenül- meggyorsul a néző fejlődése akár tudatának formálásáról, akár esztétikai érzékéről legyen szó. A mozinak pedig — a vasutas dolgozók kultúrott- honában is. — ez az elsődleges feladata. Beszéltünk a színjátszók lelkes, odaadó munkájáról, a népszerű tánczsnekarról, a fúvós zenekarról, amely tavaly ünnepelte fennállásának, 25. évfordulóját, az ismeretterjesztő előadásokról és a könyvtárról is. Ismeretterjesztő előadásokról csali a múlttal kapcsolatban beszélhettünk, mert az utóbbi időben ilyen nem volt. Pedig 1959-ben hatvanat tartottalt. csaknem mind „télt házban“! az est a költemények olvasóinak számát a vasutas dolgozók között. Szorosan összefügg tehát a könyvtár tevékenységével. De nem függ-e még jobban össze egy-egy könyvismertetés? Felelni talán felesleges is rá. Mi az akadálya a könyv- ismei-tető előadások tartásának? Egyébként pedig nagyszert* eredményekkel dicsekedhet a, könyvtár. A letéti könyvtárak állományát Is ide számítva "600 kötetes állományuk vau, ami azt jelenti, hogy egy vasutas dolgozóra 1.3 könyv Jut. Áz idén kilencezer forint kel-étből gyarapíthatják az állományt. Tavaly 480 beiratkozott olvasó volt. ami azt jelenti; hogy a dolgozók 22 százaléka tagja a könyvtárnak. Pedig a közelben lévő Megyei Könyvtárral választék szempontjából nem nagyon konkurálhatnak; 7475 könyvet kölcsönöztek ki. Egy olvasóra 15,5 könyv esik; egy dolgozói-a pedig 3,1. Legfontosabb feladatnak tartják az idén az állomány gyarapításán kívül az olvasók számának növelését. azt akarják, hogy a dolgozók 30 százaléka könyvtári tag legyen. Talán tervbe vesznek még jó néhány könyvismertetést, irodalmi estet is..; Gál Béla Szemben ültem a tanácselnökkel egy községi tanácsházán. Vagy két óra hosz- szat beszélgettünk a falu fontos kérdéseiről. Most vált termelőszövetkezetivé a télen, akadt probléma bőven. Már az első pillanatban feltűnt az elnök háta mögött a falon, négy kép. Nyugodtan ki lehetett volna állítani a télen Nyíregyházán rendezett giccskiállításon, sőt, ezek talán még jobban „tetszettek'’ volna. Egész beszélgetésünk alatt foglalkoztatott ez a négy kép, mintegy a beszélt témákkal párhuzamosan. A legtöbb problémának Négy kép a háttsx-ében, kimondva vagy kimondatlanul, ott volt a végső megoldás feltétele: meg kell az embereknek változniuk ahhoz, hogy a dolgok igazán jól menjenek. Más szóval > sokat, nagyon sokat kell fejlődniük. Őszintén Szólva, először magamnak sem mertem bevallani; hem járulhatnánk hozzá ehhez a folyamathoz mindjárt azzal, hogy azonnal leakasztjuk azt a négy képet a tanácselnök szobájának faláról. Vajon azáltal, hogy eltüntetjük ezt a négy képet, valóban nem fog tetszeni tovább azoknak, akik minden bizonnyal azért akasztották oda, mert tetszett nekik? Sokat gondolkoztam azóta is a dolgon. Arra a meggyőződésre jutottam, hogy azzal még nem táltozik meg az emberek ízlése, ha eltüntetjük a giccset, ot- ha a helyébe művészi alkotások reprodukcióit, rézkarcokat veszünk, — talán néha olcsóbban is, mint a giccseket — és azokat látják az emberek, azáltal feltétlenül hozzájárulunk ízlésük fejlődéséhez. Erre a meggyőződésre jutottam, ezt írtam meg, de ettől még nyugodtan ott marad továbbra is a négy kép a régi helyén ... — «úl —». Valamennyi új építési munkákat rögzített áron vállaljuk!
