Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-26 / 72. szám

HGKOGIfCIEKIESZT Ä „FELKELŐ MÄF" OKEZÄGÄEÄM 1961. március 26, vasárnap Névnap: EMÄNUEL Hétfőn: HAJNALKA A NAP ESEMÉNYEI: Miskolcon általános sztrájk töri ki 1946-ban ezen a napon. A megmozdulás végül is győzelem­mel ért véget. 1919 március 26-án több fontos esemény zajlott le. Rendelet je­lent meg az Vörös Őrség meg­szervezéséről. Egy másik rendelet jelent meg az ipari, bánya-, köz- lekdési Uzmek, lakóházak, ban­kok, pénzintézetek köztulajdonba vételéről. Kirov beszédet mon­dott Asztrahánban a Magyar Ta­nácsköztársaságról. A HÉTFŐI NAP ESEMÉNYEI: Ezen a napon született II. Rá­kóczi Ferenc 1676-ban, Heinrich Mann 1971-ben és Sz. M. Kirov 1886-ban. Harminc évvel ezelőtt halt meg Arnold Bennett angol író. IBRÁNYBAN vendégszerepei ma a nyíregyházi Móricz Zsi gmond Művelődési Ház színjátszó cső- portja. Dunajevszkij Szabad szél című operettjéből tartanak elő­adást délután fél négy és hét órai kezdettel. ★ NAGY FORGALMAT bonyolí­tott le a héten a guruló könyves­bolt a Damjauich-lak tanyában: Egyetlen nap alatt tizenegyezer forint értékű könyv talált gazdá­ra. Megkönnyíti az árusítást az, hogy az összeget négy havi rész­letben is lehet fizetni. ★ A FURFANGOSOK utazási bajnokságát április másodikán tartja a nyíregyházi színházban az ŐRI, a Csehszlovák Kultúra, a Lengyel Olvasó Terem és az MSZBT. A bajnokságnak a tár­gya és díja egyaránt utazás, mégpedig Csehszlovákiába, Len­gyelországba és a Szovjetunióba. Játékvezető Pálos Miklós lesz. Jelentkezni a helyszínen lehet a bajnokságra. A műsor keréféb°” fellépnek: Német Lehel, Toldy Mária, Horváth Sándor hawai- gitár együttese, Cseresznyés Róza és Tatár Eszter. ★ BÉKEGYÜLÉST tartottak 23-án a nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál. Az ÉDOSZ központján keresztül táviratban fejezték ki tiltakozá­sukat a spanyolországi terrorral szemben. Követelték a politikai foglyok szabadon bocsátását. ★ TlZHÖNAPOS női kézimunka tanfolyamot indít a József At­tila Művelődési Ház április 5-én. A jelentkezők minden féle ké­zimunkát elsajátíthatnak itt. Korlátozott számban még mindig fogadnak el jelentkezőket. ★ A NAGYKALLÖIáK március nyolcadikától már saját bambiju­kat ihatják. Ekkor kezdte meg működését a Gyümölcs Szeszfőz­de és Szikvízipari Vállalat saját költségén nyitott üzeme egy két­karú és egy háromkarú szikvíz- töltő géppel és egy bambitöltő géppel ■ KELETMAGYARORSZáG a Magyar SzoctaUsta Munkáspai Szabolcs-Szatmár megye) Bizottsága «a a Megye) Tanács lapja. Felelős szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja- a Keletmagyarorszáa Láb kiadó Vállalat. Felelős kiadót Farkas Pál szerkesztőség Nyíregyháza sztatlr tér íl. Tel: 1S-7D. 16-11. 16-7Z. Kiadóhivatal: Nyíregyháza Zsdánot Ui L Tett SO-O*. Kéziratot nem őrzilnk meg. és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előöaet- oető a helyi oostahtvataloknái es kézbesítőknél. A nyugati burzsoék milliói szá­mára — tudjuk jól — Japán já­tékvilágot képviselt évszázado­kon át, gézákkal, papírlampio­nokkal, kócsagokkal és sárká­nyokkal, íriszekkel és legyezők­tetszett, amely tele van szórva a cseresznyevirág szirmaival és Madame Butterfly könnyeitől harmatos. A japánok pedig mo­solyogtak, de nem ellenkeztek, csak készítették tovább exportra stilizált lámpaernyőiket, ellen­Japánban mindennapos a munkásság sztrájkja vagy iünie- tése. szál mai megyei Nyomás- art vállalat. Nyíregyház», Oózst Oyőrgy u. *. kel, riza lémokkai és százféle ceremóniával. Igaz, voltak Nyu­gaton a harmincas években olyan szakemberek is, akik jól ismerték Japán művészetét, akadtak festők, akikre mély ha­tást gyakorolt az ősi japán fes­tészet, de az átlag-európai, a „Madame Crisantéme” cévasója nem a japán zsenikért lelkese­dett, hanem a stilizált Japán íz­léstelenségig hamis világáért. Neki a „Felkelő Nap Országa” SPORT Asztalitenisz: Fél 10 órai kezdettel NB II-ős csapatbajnoki mérkőzést játszanak az Irodaház nagytermében a Nyíregyházi Munkás és a Ceglédi VSC csapatai között. Atlétika: Délelőtt 10 órai kezdettel városi mezei futóversenyt rendeznek a Diákpálya környékén. Kézilabda: Délelőtt 8.30 órakor Nyír­egyházi Spartacus—Nyíregyházi Mun­kás II. női, 10,30 órakor Ny. Mun­kás—D. GÖCS férfi, 11.30 órakor Ny. Munkás—D. Kinizsi női, NB II-ős előkészületi mérkőzés. Valamennyi találkozót a Stadionban bonyolítják le. Kosárlabda: Területi középiskolai elődöntő mérkőzés délelőtt 10 órai kezdettel a Vasvári-gimnáziumban, a Nyíregyháza mal sp«*rfműsora Vasvári-gim. és a Hajdúszoboszlói ginázium csapatai között. Labdarúgás: Nyíregyházi VSC— Balkány, megyei bajnoki labdarúgó mérkőzés délután 15 órai kezdettel a Vasutas Sporttelepen. Előtte 13,30 óra­kor NY VSC—Balkány ifjúsági mérkő­zés. Nyíregyházi Munkás—Honvéd ASE megyei bajnoki labdarúgó mér­kőzés délután 15,30 órai kezdettel a Bocskai úti Sporttelepen. Előtte Ny. Munkás—'Tiszalök ifjúsági mérkőzés 14 órás kezdéssel. Spartakiád: A Falusi Dolgozók X. Téli Spartakiádjának megyei dön­tőit rendezik meg délelőtt 10 órai kezdettel a IV-es számú általános is­kola nagytermében sakk és asztali- tenisz sportágakban. A toöorvosoU löbbei szenvednek, mint a páciensek Dr. Sidney Gitlin pszihológus a philadelphiai fogorvosok tár­saságának lapjában megjelent cikkében kijelentette, hogy van­nak esetek, amikor a fogorvosok többet szenvednek, mint bete­geik. A pszihológus elmélete szerint sok fogorvosnak óriási idegfeszültséget jelent az, hogy fájdalmat okoz betegeinek és ez idegösszeroppanást, sőt szívroha­mot válthat ki. Dr.. Gitlin szerint idegileg tönkreteszik a fogorvosokat azok a betegek is, akik félelmükben az utolsó pillanatban lemondják a kezelést és ezzel felborítják a fogorvos napi beosztását. Ugyan­csak a fogorvosok idegeire men- rek azok a betegek, akik halo­gatják a számla kifizetését, mondván, hogy „fájdalmat oko­zott nekem, most én okozok fáj­dalmat neki.” MOZIK M i *o R A BÉKE MOZI: A kalandor. Balzac, a „Nőtlen ember otthona” c. regényének magyarul beszélő NDK—francia filmváltozata. Előadások Kezdete fél ö. fél 7. fél 9 órakor DÓZSA MOZI: Szilveszteri puncs. Színes NDK revüfilm. Előadások kezdete: 4. 6 és 8 órakor. GORKIJ MOZI: A darvak dala. Üj színes szovjet film. Előadások kezd.te -i b is ü arakor MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÄZ: Az első év. Lengyel film. Nyíregyházán előszűr! Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor. század elején erről a „rózsaszí­nű” országról olvastak, eleresz- gettók a fülük mellett a japán nehézipar kialakulásáról, a mű­veltség emelkedéséről, az osz­tályharcokról szóló híreket, és azt is, hogy olyan emberek ke­rültek ott hatalomra, akik egész Ázsia meghódításáról álmodoz­tak. Annál nagyobb volt a meg­lepetésük, amikor egy borongós reggelen kinyitották az újságot és rájuk meredt a kérdés: hon­nan vannak a babakészítő mes­tereknek hatalmas bombavetőik, és Madame Crisantéme közeli rokonai miért becsülik többre a tengeralattjárókat a vízililiomok­nál? Voltak a második világháború éveiben olyan nyugati írók is, akiket teljesen megzavart Japán. Ezek nemegyszer azt írták, hogy a japánoknak nincs egyéniségük, olyan állandó meghatározások röpködtek, mint „Ázsia poro­szai”. „az örök utazók”, meg a „hangyaboly”. E szerzők könyvei­ben Japán a harcias és vér­szomjas szamurájok hazája, a harakirik és kínvallatások föld­je, az álnokság és kegyetlenség, a feltétlen engedelmesség, s az ő természetükkel áll a legna­gyobb ellentétben a vak enge­delmesség. Órájuk egyáltalán nem jellemző az automatikus vasfe­gyelem. A japánok még történel­mük legsötétebb napjaiban is el­lenálltak, protestáltak, gúnyolód­tak és lázadoztak. Húsból-vérbŐl váló, gúnyoros, néha csintalan embertípus, amelyre sehogyan sem illik az egyenruha. A nyu­gati burzsoá lapok kedvteléssel hasonlították mindig a japáno­kat, a kínaiakat és az indiaiakat „hangyabolyhoz”. A nyugati bur­zsoázia mindig rettegett a szá­moktól, és sehogyan sem tu­dott mai napig sem megbarát­kozni azzal a ténnyel, hogy a kínaiak négyszer annyian van­nak. mint az amerikaiak, hogy az indiaiak kétszer annyian, mint az angolok, és a japánok száma kétszerese a franciákénak. Az a feltételezés pedig, hogy a japá­nok nem becsülik sokra az éle­tüket — egyszerűen badarság. A Hokaido-sz’geti halász ugyanúgy ragaszkodik az élethez, mint a párizsi sznob, és egy tokiói diák lelkivilága semmivel sem szegé­nyesebb, sekélyesebb, mint egy oxfordi diáké. A hangyabolyok- ró] szóló elmélet segítségével zőiket. sőt még azt is megálla­pították. hogy Nagaszaki melyik házikójában lakott Butterfly. A nyugati burzsoák egzotikum haj- hászása életük unalmasságával magyarázható, nyárspolgár; ér­zelmükkel és lélektelenné vált szórakozásaikkal. Az általuk el­képzelt Indiában a jogát, a ba- jadérokat csodálták. Kínát bölcs mandarinokkal népesítették be. Japánt pedig rózsaszínűnek. s örök-mosolygónak látták. Az európai emberek, akik a Tokió: A japán neofasiszta párt homlokzatán újra ott „díszeleg” a norogkeres/íes lobogó. ördögi fondorlatok országa. Ta­gadhatatlan, hogy a harmincas években a japán tábornokok igyekeztek megtízszerezni a ké­mek számát, a rendőrség sem sajnálta a pénzt a titkos megfi­gyelőkre. Ez azonban már az or­szág történetének politikai ré­széhez tartozik, és nem a nép jelleméhez. Mégis azok a szer­zők, akik Japánt befeketítették, úgy állították be a dolgot, mint­ha minden japán ember szüle­tett kém volna, és nem találna fennköltebb időtöltést, mint az önkéntes nyomozást. Ha emlé­kezetünkbe idézzük, hogy a „jóakaratú” Itália földjén ho­gyan mészárolták le a feketein- gesek a gyermekeket, hogy a négy forradalom városában ho­gyan vonultak fel őrmesterek vezényszavára a kartéziánusok, hogyan égették el a könyveket Gutenberg hazájában, mindez elegendő ahhoz, hogy elvessük azt a szemléletet, amely a nem­zeti karaktert teszi felelőssé azért, amely ennek, vagy annak a rezsimnek a gaztette. Miért nevezték el a japánokat „poroszoknak”? Hiszen éppen az igyekezett a nyugati világ sok filisztere a lelki ismeretét meg­nyugtatni Hirosima és Nagaszaki pusztulásával kapcsolatban is. Az elmúlt évben Japánban le­játszódott sorozatos sztrájkok és tüntetések és a jobboldali ele­mek által elkövetett gyilkosságok és merényletek az egész japán népet megrázták. Tokió egyik utcájában ma még szabadon gyü- lésezdk a neofasiszta párt, és a székház homlokzatán ma még szabadon leng a horogkeresztes lobogó. De a japán nép már vá­lasztott. Az egyszerű, élni és dolgozni vágyó emberek milliói nem akarnak még egy fasiszta bábkormányt Japánban, nem akarnak még egy öldöklő és pusztító háborút, nem akarnak még egy Hirosimát, r.em akar­nak rakétatámaszpontokat és ha­dikikötőket. A Fuzsijama tövében nincs nyugalom. Ellentétes erők harca folyik a nap minden órá­jában. És ebből a harcból —- hétköznapjaink tanulsága sae* rint — egyre izmosabban kerül­nek ki a békét és haladást áhí­tozó néni tömegek. 1«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom