Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)

1961-03-24 / 70. szám

Műsorszóró adóberendezés készül V ietnamnak Eszti néni és utódai Balázs Béla: ^épniozgalom és nemzeti bizottságok Balázs Bélának, a nemrég el­hunyt tehetséges kommunista történésznek igen értékes művét adja az olvasó kezébe a Kossuth Könyvkiadó. Az 1945 és 1946-os esztendők eseményeit dolgozza fel a mű azoknak az éveknek momentumait, melyekben az egész országban elemi erővel in­dult meg a harc; megszüntetni a múlt átkos hagyományait, hogy éljen az ország. Bemutatja, ahogyan erősödött az országban g demokrácia, úgy szorult vissza a reakció. Az egész tisztulási fo­lyamatot — mindaddig, míg a kormány Budapestre nem költő- i zött — a nemzeti bizottságok irányították. Ezek a bizottságok az említett, két évben a reakció elleni harc élvonalában haladtak, majd szerepük az élet normalizá­lásával fokozatosan szorult hát­térbe. Mindezeket tudjuk meg a könyvből, melynek adatai, sze­mélyes gyűjtésen és visszaemlé­kezéseken alapulnak. •■■■■bbbb ■■■■■■■ Nem hinném, hogy csupán a virtus ösztökélte Eszti nénit, s csak ez adta volna kezébe a csákányt, hogy versenyre keljen tuskóvájásban fériével Fehér Józseffel, meg a többi nadrá- gossal. Nem fantasztikus, de meglepő Eszti néni teljesítmé­nye, amit még az unokák is emlegetnek maid Szamostatár- falván... Míg Fehér nénit ném nyugdíjazta az Ady Tsz veze­tősége, képes volt egy nap alatt egy köbméter dücskőt kicsáká­nyozni, naphosszat a kemény földdel birkózni nő létére. S bizony több férfiembert meg­szégyenített. De ha ügy hozta a sorja, megmarkolta ő a ka­sza nyelét is, s beállt rendet vágni. Valósággal csodálták ere­jét, akaratát.. Eszti néni nemcsak a „terem­tés koronáinak” a babérját té­pázta meg, hanem a nőről al­kotott korábbi vélekedésükben is megingatta a férfiakat. A gyengébb nem részére pedig tiszteletet, becsületet szerzett. Igaz, eddig nem akadt még Ta­tárfalván olyan asszony. aki Eszti néni teljesítményére képes lett volna. De tucatjával van­nak az ifjú Jenei Gvulánék, akik a munkában jeleskednek. Ez az asszonv a becsület rang­listáján több mint félezres munkaegység teljesítésével ma­ga mögé utasította a férfiakat. És ez már Tatárfalván nem fehér holló! Magam is megle­pődtem. mikor azzal fogadtak, hogy minden éD kéz láb nő a határban van műtrágyát szór­ni. .. És a férfiak? .........Nálunk a nők végzik ezt a munkát” — világosítottak fel. Már tíz esz­tendeje! __ S ott van közöttük Veszprémmé a Dárttitkár fele­sége, s tanácselnőkné. Surányi Béla valahol a rendre vigyáz, felesége pedig műtrágyát szór... A Szocialista Munkaérdemérem tulajdonosa Székelv Józsefné is csak azért maradt itthon, mert beteg. Különben ott lenne most a többiekkel együtt... De va­jon csak a műtrágya szórás vált női munkává Tatárfalván az utóbbi évtizedben? Aligha. S ezért még itt korai lenne sum­máznom. mit is köszönhetnek a fehérnépnek ebben a még fél­ezer lelket sem számláló falu­ban. Mert nézzük csak. ki a leg­jobb kukorica termelő? Porko­láb Lajosné és társai. A do­hányban viszont Baráth Mi- hálynéé a babér. S amikor a közel két és félszáz hold gyü­mölcsös felől érdeklődöm, azzal válaszolnak, hoev ez is a nők gondia. — Miénk a fa ápolása, a ta­lajművelés, a gvümölcsszedés és a válogatás. A férfiak met­szenek, permeteznek, ládáznak meg elszállítják az almát.. . Akár csak a dohánvt. Mert az öt holdas dohánvkertészet is a mi gondjainkra van bízva — magyarázza Székelvné. — Ül­tetéstől a simításié. Az embe­rek meg elszívják a cigarettát, amit érte kapunk S'/őtno , A mun­kaegység átlaga fejenként tíz esztendeje 40 forint. De volt már 69 is! Dohányból két éve 110 ezer forintot, hatvanban pe­dig 86 ezret nvertek. A gyü­mölcsösük aranvbánva. Kik vol­tak a jövedelem első számú le­téteményesei. megalapozói? A nők! Eg3r évtizede ők fokozzák a közös jövedelmét a műtrágya szórással, ők kardoskodtak a baromfinevelés mellett, mely sok tízezer forintot, hozott a konyhára... — Ezután már csak hajnal­ban főzünk. mee este — mondja mosolygós arccal a ki­tüntetett asszony. — Aztán nem lesz ebből baj? — kérdem. — Elegyenesítik azt a nők. Mosolygunk. Pedig érzem, hogy az elegyenesítik szó mö­gött egyenetlenkedés rejlik, hogy itt-ott zsörtölődik a férj, pedig nincs igaza. S ezt erősíti meg Székelvné is. — Minden munkát elvégzünk mi. Férfiakat csak azért rak­nak közénk, hogy rudast rakjon, vagy kaszál jon... De már mi ezzel is próbálkoztunk. Ránk is kimérték a nésv holdat, akár­csak az emberekre — büszkél­kedik fantasztikus, TUDOMÁNYOS REGÉNY 29. — No, min bámészkodtál el annyira? — kiáltozták feléje lentről. A fiú hátra­fordult és beugrott a lövedék falában tá­tongó nyílásba. Egy folyosó belsejébe ■ ju­tott, melynek kerek falait szelíd kék fényi árasztó lucit borította. — Ez a bejárati csapónyílás — ma­gyarázta a mérnök, amint a fiúk után be­lépett. —' Kétfelől légmentes csapóajtók vannak, hogy légüres térben is ki-be le­hessen járni. Most pedig mehetünk, akár egyenesen a- központba, akár a motorok­hoz, ahogy akarjátok — fordult a fiúkhoz. Szorosan összetömörülve álltak a kis folyo són, és bátortalanul hallgattak. — A központba — felelte a legkiseb­bik csak ügy találomra. Úgy érezte, hogy a mérnök kelletlenül bánik velük, mint valami betolakodókkal. Soltyk a falban levő reteszhez lépett és két kézzel elfordí­tott egy küllős kereket. A rekesz félrehú­zódott. Vastag volt, mint egy páncélszek­rény ajtaja. Egy másik kerek folyosóba léptek, amely vízszintesen vezetett a ra­kéta belsejébe. A folyosó nyitott, szélesen kitárt csapóajtóban végződött. Egy kis fülke volt ott, ugyancsak lucittal burkolt falakkal. Az alacsony mennyezet alatt nyalábszám kanyarogtak a csövek. Karok és forgattyúk nyúltak ki belőlük. — A zsilipek kezelőállomásán vagyunk — magyarázta a mérnök s a falban levó ajtó felé haladva hozzátette: — Itt vannak a feszmérők, itt pedig — s a csövekre mutatott — a magasfeszültségű vezetékek. A padló. alatt vannak a szivattyúk és a gázpalackok. Igen ... most pedig lerne jyünk a központba. A falban elég magasan ajtó volt s azon túl egy merőleges aknácska, de nem lehe­tett valami mély, mert ha belenéztek, lát­szott az erősen megvilágított feneke. Lép­cső vezetet le, vagy inkább létra, nagyon rugalmas, szivacsszerű anyaggal borított széles fokokkal, hogy a talpuk belesüp­pedt. A lépcső olyan keskeny volt, hogy csak egyesével mehettek lefelé. Egyik a másik után indult hát le. Egy furcsa alakú hosszú folyosó közepén álltak, metszete csaknem egyenlőoldalú háromszög volt. Fent, ahol a falak összefutó": ak, egy hosz zú világítócső húzódott. Ezt a folyosót nem világította meg a lucit: a padlót ét a falakat ugyanaz a rugalmas, sötétzöld spongyaszerű anyag borította, mint a lép ■•sőt. — Útközben megtekinthetjük a kabint — mondta a mérnök. Kinyitotta a legKöze- lebb eső ajtót, amely a háromszögű folyoso IIS«BttBaiaa««BBB0BBBBeBBlii falába lévén beépítve, negyvenöt fok alatt hajlott a padlóhoz. Mekkora volt a fiúk csodálkozása, mikor a tágas kabinba be­pillantva látták, hogy annak padlója az ajtótól felfelé emelkedik s csaknem negy­venöt fok alatt hajlik el a vízszintestől. A mérnök, mintha észre sem venné csodálkozásunkat, néhány lépésnyire to­vább ment s kinyitotta a folyosó túlsó ol­dalán levő kabin ajtaját. A padló ott is meredeken felfelé emelkedett. A kabinban nem volt senki. A mennyezet alatt ejö- vecskék izzottak s enyhén megvilágították a bútorokat, melyek a padlóhoz voltak erősítve, mint némely hajón. A fiúk szótlanul néztek a mérnökre, végül a legfiatalabb s egyben a legtürel­metlenebb megkérdezte: — Mit jelent ez, mérnök úr? Miért háromszögletű ez a folyosó s miért van ;örbe padló a kabinokban? — Ez nem görbe, csak lejtős — javi- otta ki Soltyk. A zsebéből jegyzőkönyvet '-eg ceruzát vett elő és így szólt: — Ha valamit nem tudunk, azonnal rdezni kell. Ne szégyelljétek magatokat. Egy vázlatot vetett a papírra és mee uitatta a fiúknak. — Értitek már? De a fiúk most sem értették. — Tudjátok, hogy ez a rakéta bolygó­közi utazásokra szolgál? Nahát. S az űr­ben nincs nehézkedési erő. Éppen ezért minden tárgy súlytalanná válik. Régeb­ben a fantasztikus regényekben különféle mulatságos kalandokat írtak le, hogy az utazók nem tudták kiönteni a vizet az üvegből, meg hogy szabadon röpködtek a szobában és így tovább. Nos, ezek nagyor is kétséges mulatságok, de ami ennél fon­tosabb, az embernek szüksége van a ne- '•ízkedési erőre. Ami nem azt jelenti, nogy nem lehetne nélküle élni. (Folytatjuk.) _ Aztán előfordult-e olyan dolog, hogy a nők hamarabb végeztek a munkával? Nevet. ’ . — Rendszerint ífiv van. Mert bizony a férfiaknál van egy kis kihagyás (gondolom az italra célzott!), de az asszo­nyoknál nem lehet­S tnéais az a bántó. pe­dig a tatárfalvi Ady Tsz-ben a nők munkáját megbecsülik hogy egyetlen női munkacsapat vezető sincs. Pedig rászolgáltak. Van érzékük a gazdaságpoliti­ka iránt is. Vaion nem Fekete Arpádné és ifiú Fehér Bálint- né bizonyították be. a hangos­kodó, veszekedő férfiaknak, hogy a baromfitenyésztés jöve­delmező? Ugyancsak meglepőd­tek mikor fehéren feketével bi­zonyították, hogv 70 ezer forin­tot jövedelmezett két év alatt az aprójószág. Ők termeltek ki­váló dohánvt. kukoricát, almát. Egy „szem” asszonv van a párt­vezetőségben: ifiú Jenei Gyulá- né. S ő hadakozik a nők ér­dekében az igazgatóságban is. Kevés! Hiszen a Párttagság fe­le nő. nem szólva a többiek- ről... Ott voltak a zászlótartók között a vészterhes időkben öt­venhatban is. Eavszerre hatan kérték felvételüket a pártba. Vajon • miért? — Mi asszonyok tudjuk mi következett volna akivr — vé­lekedik Székelvné... S ha eb­ből az látszik, hogy megtanul­tak politizálni az asszonyok Tatárfalván, mégis csalóka ez. hisz így vélekednek magukról is; „A politizálást, a vezetést rábízzuk a férfiakra’. Ugye. hogy ellentmondásos a dolog. Pedig az asszonyok itt ugyan­csak helyt állnak. Még talán jobban, mint a férfiak. És mégis engednek?! Igen. s erre ezzel válaszol Székelvné; „Több gyakorlatuk van. mint nekünk ebben, hisz mi azelőtt csak kapáltunk, a harmados műnk; ők vállalták fel”. Gondolkodásra ke­tető vélemény. De vajon nen: okai ennek a férfiak?... ide­je volna már e távolinak tű­nő, de a valóságban még min­dig közeli és károsan ható el­vet gyökerestől kitépni. Vala­mit tenni elsősorban a férfiak­nak — vezető beosztásúaknak — azért, hogy a távolság el­mosódjon a két nem között, s megítélésükben — bármiről is légyen szó — azonos mércét használni, hogv ne kelljen egy nőnek ötször annvit dolgozni, mint egy férfinek, hogy észre­vegyék, elismerjék, előléptessék és megbecsüljék Farkas Kálmán Úttörők a* „If júsági a szocializmusért Itróbábnti Ismeretes, hogv az általános iskolás úttörők is részt vehetnek az „Ifjúság a szocializmusért” j próbában. Ennek alapján me- 1 gyénkben egyre több általános iskolás, úttörő csatlakozik, hogy eleget tegyen a próba követel­ményeinek. Legutóbb nyert ér­tesüléseink szerint a mátészal­kai járásban az eddigiek sze­rint 732 nyolcadik osztályos út­törő nevezett be az „Ifjúság a szocializmusért” próba teljesíté­sére. Ugyanígy a fehérgyarmati járás úttörőinek is 70—80 száza­léka óhajtja teljesíteni a próba követelményeit. Mindkét járásban I ismertetik a benevezett pajtások ! előtt a mozgalom célkitűzéseit az úttörő csapatok vezetői. A Magyar Adócsőgyár né gy darab 5 k\v-os rövid- hullámú adóberendezést ke szít a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság részére. A r endelt adókat ez év végére elszállítják. IMTT Fntn — Rajkor József felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom