Kelet-Magyarország, 1961. március (21. évfolyam, 50-76. szám)
1961-03-21 / 67. szám
»1»#í fhr»t<etérfml ^4 tsz építészei XVIII. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM Ara 50 fillér 1961. MÁRCIUS 21, KEDD Több kukorica = több hús „A kukorica az egesz növénytermesztésben, illetve az egész mezőgazdasági termelésben központi helyet foglal el. ’ Tengeri nélkül nincs hizó, nincs tej és ezenkívül ipari feldolgozásra is rendkívül számottevő növény.” — mondta Benkei elv- társ a múlt héten tartott nagy- aktíván. Nálunk a kukorica régi kultúr- tiövény, ahogy Európába kerüli rövidesen meghonosodott hazánkban is. Ez egyik oldalról azt jelenti, hogy sok jó tapasztalat gyűlt fel apáról fiúra maradva, másrészt pedig van egy bizonyos könnyelműség is — éppen a régi elterjedéséből fakadóan —, „hiszen kukoricát mindenki tud termelni” — mondják sokan. Termelni és termelni között azonban különbség van. Nem rossz — közepes “•— talajon is egyesek, egyes községek csak 20—25 mázsa csöves kukoricát termelnek, holott más szövetkezeti községek 40—50 mázsát elérnek, de a nyíregyházi Dózsa Termelő- szövetkezet már több esztendőben Mzonyította, hogy a 100 mázsás csöves termés is megközelíthető holdanként. Ha ezeket a számokat vizsgáljuk, azt kell mondanunk — hiába termelt valakinek már a dédapja is kukoricát, de ha 6 csak 15— 20 mázsa csöves termést ért el holdanként, nem tanulta meg a kukorica termelésének a fejlettebb módját. A mi gyorsan fejlődő világunkban — a szputnyilc-korban —, amikor a tudomány kilépett az elefántcsont toronyból és arra hivatott, hogy a gyakorlatot segítse és a kettő kölcsönösen termékenyíti meg egymást, senki nem mondhatja, hogy amit ma jól csinál, az öt év múlva is haladó lesz. A kukoricatermelés az utóbbi néhány év alatt óriásit fejlődött. Az előrehaladás egyik rugója a hibrid vetőmag elszaporítása volt. Kormányzatunk százmilliókat áldozott a hibrid-üzemek létrehozására és a legjobb fajták elszaporítására. Az idén a nagyüzemi kukorica vetésünket már teljesen hibrid magból végezhetjük. A kukorica vetéséig ugyan még egy jó hónap időnk van, ezért sokan a cserevetőmag összegyűjtésével is s,ráérünk” módra gondolkoznak. Nincs idő a halogatásra, különösen sok időbe telik ez a munka a most átszervezett szövetkezeti községekben, ahol több száz portáról kell összegyűjteni a cserevetőmagot. Egyes szövetkezeti községekben már összegyűjtötték a kukorica zömét, azonban megkezdték a takarmányozását a közösben. Ahelyett, hogy az állatokkal takarmányt is kértek volna, most a vetőmagcserére összegyűlt kukoricát etetik fel és ■ arra számítanak. hogy adja kölcsön az állam a vetőmagot. Helytelen az ilyen gondolkozás. A jó vetőmag csak egy dolog. A jó vetőágy, a megfelelő sűrűség, az elegendő kapálás, mind egv-egy alapvető mozzanata a bőterrciesnek. A nyárvégi trágyázás, az őszi mélyszántás jeien- leg csak mint jövőbeni figyelmeztetés jöhet számításba, azonban a talajelőkészítés jó munkája még mindig befolyásolja a termést. A jó vetőágyat már most elő kell készítem, mert a téli csapadék a szárítatlan talajból elillan, az április végi szántás száraz, hantos lehet, amit előkészíteni megfelelően nem lehet. „Szükség törvényt bont” elv alapján a tavaszi trágyázás is megoldható, csak arra kell ügyelni, nehogy száraz hantok közé kiszáradt szalmás trágyát szántsunk, mert az ilyen trágyázás több kárt okoz, mint hasznot. Ahol jut műtrágya — aki szerződik annak jut — azzal nagyszerűen lehet növelni a talajerőt. Sok szó elhangzott már az utóbbi években a sűrűbb vetés mellett, de még sok a teendő. Számos községben meg mindig 12—13 ezer tőszámmal termelik a kukoricát. A legjobb termelők tapasztalata pedig azt bizonyítja, hogy legalább 20 ezerig fel kell menni, de a talaj minőségétől függően 25 ezerig is növelhető a tőszám katasztrális holdanként. A kapálásra Benkei elvtárs a nagyaktíván a következőket mondotta: „A sűrű ültetésű módszer mellett azt tapasztaltuk, hogy a háromszori kapálás bőségesen elegendő, mert a kukorica a későbbiekben any- nyira beárnyékolja a talajt, hogy ott a gyom megélni nem képes. A silókukorica megfelelő agrotechnikával termelve annyi értékű takarmányt képes hozni, mint két és fél hold őszi árpavetés, aminek az átlagtermése 20 mázsa, vagy pedig négy hold zabbal egyenlő, ami 12 mázsát hoz holdanként. Nem nehéz tehát választani a szövetkezeti vezetőknek, hogy mit érdemesebb termelni. közismert. hogy a silókukorica a legjobban gépesített növényeink közé tartozik. Egyes községekben a kukorica hozama szinte egyik évről a másikra megduplázható, ha a helyes agrotechnikai követelmények szerint termelik. De ne legyünk ilyen optimisták, csak mondjuk azt. hogy ebben az évben minden holdon két mázsa csöves kukoricával többet, mint az utóbbi évek átlaga. akkor megyénkben — a 150 ezer hold kukoricavetést figyelembe véve — 300 ezer mázsával lesz több csöves kukoricánk, ami 60 ezer darab sertés meghizlalásához elegendő. Ez legalább 100—120 millió forint többlet bevételt jelentene. Érdemes hát egy kicsit jobban dolgozni. hiszen nem egyébről van szó, mint arról, hogy 1962-ben több lesz-e már a hús, a zsír, a tej és a tojás. Ez a harc az idei kukoricatermessel dől el, amiért már holnap tenni kell! Csikós Balázs Gébet* i én I »arunciák (3. old.! ★ Sport (4. oldal.) Asztronauták (3. oldal) MAI SZAMUNK 4 OLD AI. közé tartozik. Szeles Endre, a szainosbccsi Dózsa tagja is. Éj cslbeházat építenek, annak 13 ablakán serénykedik, mert március végére várják a megrendelt 5000 darab naposcsibét. (Hammel J. felvétele.) Megyesacerte megkezdték a permetezési, ültetik a korai burgonyát, vetik a napraforgót A hivatalos tavasz beköszöntése előtt, néhány nappal, az időjárás kissé Hűvösre fordult, sőt, a tél, tegnap, havazással adta ki utolsó mérgét. A mezőgazdaságban azonban — mint a megyei tanács legutóbbi jelentése is mutatja —, a termelőszövetkezetek dolgozó parasztsága nagy szorgalommal folytatja a sürgető tavaszi munkákat. Termelőszövetkezeteinkben az elmúlt hét végéig több, mint harmincezer holdon végezték el a tavaszi szántást, a felszázezer holdat meghaladja az őszi kalászosok fejtrágyázása. Elég jól halad a tavaszi búza vetése, azonban nagyobb ütemben szükséges végezni a tavaszi árpa és zab földbe tételét. Általában mindenütt megkezdték a cukorrépa, csillagfürt, borsó, vöröshere és lucerna vetését. Eddig 363 holdon teiiék földbe a korai csíráztatott burgonyát s mintegy ezer holdon vetették el a napraforgót. A mezőgazdasági osztály tájékoztatása alapján, néhány körzet termelőszövetkezete részére, biztosítottak a korlátozott Keretből borsó és tavaszi bükköny vetőmagot. Az érintett termelőszövetkezetek igyekezzenek ezt a magot átvenni és sürgősen elvetni. mert ellenkező esetben. esetleg azoknak adják, akik még szívesen foglalkoznának ezekkel a növényekkel. A vetési munkák szépen megindultak a nehezebb talajú területeken is. A tiszateleki Béke Tsz a 137 hold szántása mellett 48 hold tavaszi búza és 37 hold árpa vetését elvégezte. Elvetették a gyökér zöldséget, hagymát, borMűtiágyaszórás sót és a mákot is, A dögéi Rákóczi Tsz lucernából 3Ö, csillagfürtbol 30, árpából 4Ó, zabból 15 holdat vetett. A rakamazi Győzelem tsz ben eddig 25 holdon tették földbe a korai burgonyát s szépen haladnak a munkákkal a gacsályi. kisszekeres! tsz-ben is, A gyümölcsfák rügyíakadás előtti permetezését megyeszerte megkezdték a termelőszövetkezetekben. Eddig mintegy négyezer holdon végezték el ezt a fontos í növényvédelmi munkát. Hogy a I különféle tavaszi kártevők okoz- j la károknak mielőbb elejét ve- : gyek. a termelőszövetkezetekben a permetezés nagyobb ütemet követel. A termelőszövetkezetekben a gyümölcsfák metszését — igen kevés kivétellel — befejezték, a később alakult tszcs-k is a munka 80 százalékánál tartanak. A szőlők negyedrészében a nyitást elvégezték és megkezdődött a szőlőtőkék metszése is. Az ibrányi Dózsa Tsz tagjai minden időt kihasználva gondoskodnak a talajerőntánp itlá ir.il. Búza fejtrág) ázáshoz holdanként 40 kiló műtrágyát adnak. ( j járda MANDOKON iViandokon a községi tanács elmúlt évi utolsó ülésén beszéltei; arról, hogy a községben az 1961-es évben több gondot fordítanak arra, hogy a lakosok társadalmi munkával jobban segítsék az egyes községfejlesztési beruházásokat A tanácsülésen elhangzottak nem maradtak pusztába kiáltott szavak, mert a közelmúlt napokban végzett út- és járdaépítéseknél a község lakosai több mint ■; ötezer forint értékű társadalmi ! munkát végeztek. A társadalmi I munkák végzésénél jó példát | mutattak a községi tanács veze- j tői, Szabó János tanácstag — aki I ácsmester — maga is derekasan kivette a részét a társadalmi munkákból.
