Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-16 / 39. szám
A Nyíregyházához tartozó „Mandaországnak” 1. sz. „megyéjében” már majdnem mindenki aláírta a belépési nyilatkozatot. Volt egy asszony, Erzsi néni. ő vétót emelt ellene. legalábbis a köztudatban így volt. Férje már az asszony tudta nélkül aláírta a belépés! nyilatkozatot, azonban, hogy családi perpatvar ne legyen, férje kérésére, Erzsi néninek külön ..szemináriumot” kellett tartani, hogy miért jó és előnyös, ha az emberek a nagyüzemi gazdálkodás útjára térnek. Fel is kerestük négyesben az alakuló közgyűlést megelőző napon. Éppen fát szedett az ölébe, s amikor meglátott bennünket csak ennyit mondott: — Már megint itt vannak. — Köszönésünk után bevezetett bennünket egy száz évesnek mondható szalmatetős házba. — Foglaljanak helyet, ezen a dikón elférnek. Ide az ágy szélére is ülhetnek — és tüstént igazítja is a leülésre szánt helyet..... ...................._... A jó öreg Esvány bátyánk, — mert így hallottuk szólítani —, éppen a pipáját tömködle egy kiszáradt zacskóból és néhány perc múlva már elárasztotta a szobát a „különös za- matú” pipadohány füstjével. — Mijáratban vannak ' az urak? Enni-ihni adok, csak a tsz-ről hallgassanak. — Én ÍJi magyar film készül Megkezdték a „Katonazene” című új magyar film műtermi felvételeit a Budapesti Filmstúdióban. A filmet Bacsó Béla írta. Bródy Sándor „Kaál Samu'' című novellájából, A filmet rendezik és egyben átírták Marton Endre és Hintsch György. Operatőr Hildebrandt István. Az első napon Bara Margit és Kállai Ferenc megismerkedésének jeleneteit forgatják. Jelenet a filmből. (MTI Foto — Bojár Sándor felv.) nem adom a közösbe azt a három holdat, nem én! Még szóhoz sem jutottunk, úgy beszélt minden kérdezésünk nélkül, természet esen a maga malmára hajtva a vizet. Megpróbáltuk átvenni a szót. Talán két szót sem szóltunk, ismét közbevágott: — Mondják csak! Hát tényleg jó az a „Ságvári” Tsz? Azért kérdem, mert a fiam azt mondta, hogy a zárszámadáskor közel három köteg százast kapóit. Közben fürkészve figyelte még a tekintetünket is. — Bizony Erzsi néni, ez így van. Szorgalmas munkának meg is van a gyümölcse. — Hogy Esvány bátyánk se .maradjon ki a beszédből, megszólal : — Mondtam már én is az asszonynak, hogy lépjünk be mi is. mert így van ez rendjén, de hallani sem akar róla. — Nem én! De... kíváncsi lennék, hogy te mit tennél most, ha belépésről lenne szó? — Mit tennék? Aláírnám és punktum! — Ügy hallottam, hogy Esvány bátyám már be is lépett — árultam el a titkot. Lett aztán hadd el hadd. Erzsi néninek még jobban megnyílt a nyelve. — Szóval így állunk hát..» és erről nekem semmit sem szóltál... Hát hová tartozom én... nem hozzád, miért hallgatsz, mi? — Hát a minap nem te is mondtad, hogy aláírod? Ne szaporítsuk a szót, írja alá Erzsi néni — szóltunk a vitába. — Nézz csak ki Esvány, valakit ugat a kutya! A postás volt, meghívót hozott az alakuló közgyűlésre. Mind a kettőjüknek. A tanácstagnak titoktartás mellett négy napja már Erzsi néni is aláírta. Esvány bátyánk pedig csak 3 napja. .. Nemes Gyula Meg vannak számlálva az Erzsébet-híd roncsainak napjai. Naponta 4 méterrel fogy a „kapuzat” és márciusra teljesen eltűnik a híd utolsó maradványa is. (MTI Foto — Kácsor László felv.) Sikeres műsoros estet rendezett a nyírbogát! nőfanács Szombaton, február 11-én este jól. Sikerült m”• ros estet rendezett a nyírbogáti nőtanács, mely alkalommal megtelt érdeklődőkkel a kultúrház. Dicséret illeti a jó rendezésért Palóczy Lajosné tanítónőt. A szereplők között ott találtuk a nőtanács több asszony tagját, Kosa Sán- dornét, Vámos Gyulánét, Fái Józsefnét és Kardos Sándornét. A lelkes szereplő gárdát kiegészítette a KISZ-fiatalok közül ifjú Bécsi József, Garai József, Bácsi Ferenc. A községi tanács dolgozói közül Nehéz Gizella szerepelt. A műsoros est keretében ihu- tatkozott be a vegyes énekkar, mely Kardos Sándor énektanár vezénylése mellett magyar és orosz dalokkal aratott sikert. A műkedvelők által előadott Palotai Boris: A mama ezt nem érti című egyfelvonásos művet és más páros énekes jeleneteket sok tapssal jutalmazta a közönség. A műsor végén a szereplők a régi kicsapós csárdás bemutatásával nyitották meg a táncot. Fiigcdi Imre KÉT SZOMSZÉDVÁR SZÁLKÁM helyes vezetési stílus kiformáiá-1 A végszó kimondása előtt picsában nem ke vés szerep jut a anisunk át a 6zomszédvárba, a pártszervezetnek. [Mátészalkai Állami Gazdaságba; tgy nő mutatóban Prológus helyett:, A vár megnevezése ne íeledésbemsrült ősi építményeket* juttasson eszünkbe. A két szomszédvár Mátészalkán nem rézágyúkkal, lőrésekkel benépesített erőd.- Bennük acéllábú fürge gépek futkároznak. Bár ilyenkor a zimankó havában beAki a csendet szereti az traktoros nem lehet,, — így tartja a gépek birodalmának közmondása. S úgy tűnik , van is benne valami. A szálkái gépállomás olyan hangversenyt rendez minden nap, hogy a szokatlan fül reng bele. Csak a porcikákra szedett masinák hallgatnak, várva, hogy a szerelők, traktorosok életet leheljenek beléjük. Mert pontosan ez a művelet folyik, az elfáradt gépeik gyógyítása, a kimúlottak feltámasztása. Fontos mozzanata ez a gépek életének, ettől függ sok esetben, meddig dobog a gépek szíve. , Tavaly is megtörtént a gépjavítás. Mégis nem kevésszer törtek el az alkatrészek. Az egyik új gép is tönkre ment még a jótállási idő előtt M. Katona György és Szalacsi József hibájából. A kár a tizennégyezer fokálváriákat járnak be a szakvezetők, míg ahogy úgy beszerzik a hiányzó alkatrészeket. A gépeknek meg kell dolgozni őzért, mégpedig gépmóajára, éjjel-nappal gondos vigyázás melhúzódnak a „kaptárba”, de meg sem jelennek az első fecskék mikor megindul a rajzás. Valójában csupán annyiban jogos a vár megnevezése, amennyiben nyelvünk várnak nevezi az erős, tartós helyiséget. De nyíljon meg az egyik várkapu. rintot is meghaladta, de nem ez volt az egyetlen, tizenöt kisebb- nagyobb géptörést jegyzett fel a napló 1960-ban. Most is ennek néznek elébe? Sovány vigasz lenne az új emberek felvételében keresni a hiba okát. Bár mintegy hatvan- hetven új traktoros, szerelő állt a gépek mellé, a főhiba a felületes kijavítás, a laza műszaki ellenőrzés és az évközbeni hűtlen kezelés volt. Szerencsére az idén levonták a tavalyi tanulságokat, s megelőzhetik a bajokat. Már beszámolt a pártvezetőségnek Balogh Zoltán főmérnök, a párttaggyűlés pedig határozatban rögzítette, hogy óráról-órára rajta tartják a kezüket a gépjavításon. Rövidesen megalakítják a műhelyben és a brigádoknál is a pártcsoportokat. Ezzel ölühkbe is hull a habér? lett. De tavaly ez sem ütött be. Hatvan erőgép járhatott volna kétműszakban, de igazában csak fele dolgozott úgy. Tavaszvárás közben alig van nehezebb teher a pártvezetőség vállán, mint a szakvezetéssel közösen kétmű- szakra megszervezni a munkát. De ha csak ennyi várna rájuk? Talán a legkörülményesebb teendő . önállóságra nevelni a traktorosokat. Mert fél-ember az, aki kiválóan ért a géphez, de minden órában dirigálásra vár, ha nem ismeri a gépe mellett a földet, a földművelés tudományát, ha nem tudja például, hogy a szovjet búza mélyszántást, háromszori műtrágyázást kivan, ha nem érti a talaj tulajdonságait... A gépészeti szaktanfolyam mellé, ha hazajönnek a népnevelők, gzámszerint negyvenen, mezőgazdasági tanfolyamot is szerveznek, a főagronómus vezetésével. De ez még mindig csak az érem egyik oldala. A traktoros nemcsak képzett gépszaki ember, mezőgazdász, hanem művelt ember is kell, hogy legyen A tsz- ben, ahol naponta megfordul, s együtt dolgozik a tsz-tagokkal sok kérdés vár feleletre. Főleg a politikai műveltségét, Ítélőképességét teszik próbára minden nap. Ebből fakad, hc-gy politikai nevelésükért a jelenleginél többet kell tenni a pártszervezetnek. Jó segítőtárs ebben a szocialista brigádmozgalom is. Bárány Bálint és társai érzik a hatását a munkában, a tanulásban. a magánéletben. Most dől el, megilleti-e őket a szocialista brigád cím... Kutatás Során jöttek rá árra is, hogy előbbre lennének sokmindenben. ha „egy nyelven beszélne a szakveze'.őság”. Számos intézkedés keresztezi egymást. A Nagyüzem ez is a javából, mezőgazdasági „gyár”. Egyrésze az egymillió holdon felülj területnek, melyen az állami gazdaságok dolgoznak az országban. Felesleges hangsúlyozni a gépállomások mellett az állami gaz- laságok szerepét, főleg a mező- gazdaság fejlesztése szempontjából. Elég, ha annyit mondunk, ők adják a felvásárlásra kerülő kenyérgabona 25—30 százalékát, a rizs 28—30 százalékát, a cukorrépa 13—15, a vágó- és hízott marha 15—17, a hízott sertés 13—15, a tej 24—25 százalékát. Odaképzelhető még az ipar és a külföld számára küldendő áru. A szálkái gazdaság márkája az alma. Tavaly a Szovjetunió, Finnország, Svájc, Németország ízlelte meg a szálkái Jonathánt, Húsvéti rozmaringot és a többieket. Ennyit az almáról, és most a termelőkről, pontosabban A két szomszédvár nem véletlenül került egymás mellé. Közös vonásuk van, mindkét pártszervezet sajátos körülmények közt munkálkodik. Mindkettőnek két pénz van a kezében, egyik a saját portájukon váltható be, a másik a tsz-eké- nél. A szálkái gazdaság tavaly 3 tsz-t patronált, az. idén kettőnél segít készíteni a termelési tervet. Jó lenne, ha mind a két pártszervezet nemcsak ilyenformán segítene, nemcsak a gaza termelők Kertészeiről, a párt- szervezetről. Csak röviden: „ötven emberünk agitálni van! Nehéz az indulás! A munkaszervezés jobb is lehetne! A párt- szervezet dolgozik, de jobban is csinálhatná! ötvenheten vagyunk, — közöttünk egy a női. Jó jel, hogy újabban üzemegységenként tartjuk a taggyűlést, legutóbb a gépműhelyben volt probléma, ott tartottuk meg. Nem jó jel, hogy esetenként ferdén értelmezi a pártvezetőség a termelés pártirányítását, maga akarja betölteni a gazdasági vezetők feladatát...” Néhány mondat, néhány villanás. Melyekhez csak annyi fér hasonlóan távirati stílusban: erősítsék még a pártcsoportokat, a munkacsúcsok idején érjen a csúcsra a pártmunka is, gondoljanak az idénymunkásokra is, főleg a nőkre, akiket eddig mellőztek a pártszervezetben. dálkudás ezer titkával ismertetné meg a körülötte lévő, vagy gondjaira bízott új tsz-eket, hanem a nagyüzemi körülmények közt folytatott pártmunkaval is* Nem ártana tapasztalat-cserére hívni a járás tsz-pártvezetősé- geit, és az állami gazdasági, gépállomási pártvezetőket, vagy kölcsönösen ellátogatni egymás taggyűléseire, pártcsoport megbeszéléseire. És még található számos ötlet... Páll Géza Aki itt belép, hagy fon Jel a csendességgel Drága jószágok a gépek, TMint epilógus : KI A MAKACS? mf e
