Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-02 / 27. szám

Jegyzetek Nyíregyházáról A GÉPEK ORVOSAI Üdítőital, gyümölcslevek garmadája mindenütt! A Csemegében az emeleten ízlésesen elrendezett polcon, a kirakatokban s éttermekben, mindenfelé almuska, őszi­barack, kecskeméti „hírős”, valamint meggylé 2 decis üve­gekben! Van bőven. Nem is olyan drága, azaz hogy.., — Számoljunk csak! Bármelyik gyümölcslé üvegje be­tét nélkül, illetve pontosabban, helyben fogyasztva 2 deci 2.60 Ft Viszont egy kis málna csak 1.20 Ft. — S ha férfi szemmel nézzük; hát... egy pohár frissen csapolt Kinizsi, a „folyékony kenyér” is pontosan 2.60 Ft-ba kerül, ráadásul 3 decis pohárral! — Mi sem áll távolabb tőlem, hogy vitassam a szesz- mentes üdítőitalok, gyümölcslevek elterjedésének fontossá­gát a szeszes italok rovására, mert minden bizonnyal nyá­ron egy pohár jégbehűtött gyümölcslé sok embertársunknak válik majd kedvenc italává... — Persze addig az sem baj, ha a gyümölcslevek árát az illetékes ármegállapító szervek „áthangolják”!!!-k — A Búza-téri elárusító bódék kopottan, a legkülönbö­zőbb plakátokkal teleragasztva, Igazán nem emelik az egyre javuló, szépülő városképet. — Egyszóval nem megfelelő látvány még a Rákőczi-úton haladó járművek utasainak számára sem ... — Igaz, talán túl egyszerű a megoldás s ezért kerülte el az illetékesek szives figyelmét; le lehetne festeni őket. akár csak a város újságárusító bódéit s ugyanakkor a hirdetőoszlopokat használni csak Diakát ragasztásra! — Jobb későn, mint soha... 4 Címzett: — Csokonai Színház Vezetősége, Debrecen! A nyíregyházi színházbérlettel rendelkezők százai, nem is beszélve városunk színházlátogató közönségének további tömegéről, a „hűtlenség” vádiával kezdik illetni Önöket, s talán jogosan, nemde? — Mert a színházi évad kezdetekor még mind a két fél tartotta a megállapodását; mi fizettük, és fizessük ma is az esedékes bérletrészleteket, önök is havi egy-két, de in­kább Icát előadással s nem egy esetben nívóssal, örvendez­tettek meg bennünket! — S ma? — Nagyon vártuk egész hónapban társulatu­kat, várva a beharangozott „Pesti emberek” nyíregyházi bemutatóját, de mindhiába! — Ügy érezzük, hogy a nyíregyházi közönség több meg­becsülést érdemlene önök részéről!- b­Miért gyakori még mindig a iűzesct megyénkben ? A Nagy káliói Gépállomáson i megszakítás nélküli szorgoskodás (folyik. A gépek üzemeltetése köz­ben elkerülhetetlenül adódnak i kisebb nagyobb hibák, melyek a i szerelők, szakemberek azonnal; 'beavatkozását igénylik. A gyors, pontos javítás elősegíti, hogy a munka- és erőgépek mielőbb is­mét munkába állhassanak. Aláb­bi képeinken a gépek orvosai közül mutatunk be néhányat. Ez a kérdés foglalkoztatja a tűzrendészed ezerveket, az ön­kéntes tűzoltóságot, és nem utol­sósorban a tanácsokat. Annál is inkább érdemes e kérdésen elgon­dolkodni, mert az utóbbi időkben az illetékes szervek egész sor operatív intézkedést tettek a tűz­esetek számának, a tűzkárok csök­kentésének érdekében. A megyei tűzrendészet! osztály- j parancsnokság értékelte az el-' műit év tűzkár-statisztikáját, s az ] értékelés alapján további inléke- j dések is születtek a tüzek szá-! mának csökkentéséért. Szomorú statisztika Az elmúlt esztendőben me­gyénk területén közel 250 tűzeset keletkezett több mint félmillió forintos kárértékkel. A tűzesetek 278 embert károsítottak meg. Az esetek mintegy 30 százaléka a mezőgazdaságban és a lakóházak­ban keletkezett. Ez arra int, hogy falrui és a mezőgazdaság szocia­lista szektoraiban több gondot kell fordítaná a tűzvédelemre, pontosan végre kell hajtani a bajokat megelőző előírásokat. A tüzek keletkezésének többsé­gét gondatlanság, szülői gondat­lanságból magukra hagyott gyer­mekek játéka okozta. Gyermek- játékból tavaly 92, míg egyéb gondatlanságból 52 tűz keletke­zett. A több mint félmilliós kárnál is nagyobb az a kár, ami többször is emberéletet követelt áldozatul. A tűzesetek alkalmával ugyanis öt polgári személy vesztette éle­tét, nyolc dolgozó pedig súlyos égési sebeket szenvedett. Tébb felelősséget! Ámint az elsorolt adatokból is kitűnik, a tüzek nagy százalékát ilyen vagy olyan formában az emberek gondatlansága, hanyag­sága okozta. A súlyos szerencsét­lenségeket, halálos katasztrófákat elkerülhették volna, ha több fe­lelősséget érezrek családjuk, em­bertársaik, saját és a társadalom tulajdona iránt. A bajok megelőzéséért is dol­goznak az állami és községi tűz­oltók. Azonban munkájuk csak 'ikkor lesz eredményes, ha kellő támogatást kapnak a dolgozók­tól. Mindenkinek saját érdéire is, hogy a tűarendésaeti dolgozóitat a megelőző tűzvédelmi intézkedé- betartásáva] és betartatásával tá­mogassa .;, A beteg félrebe- -1 szélt. Cserepes ajkával folyton ismé­telte: megfutok ka­parjatok ki, ég a hó­Az ágyánál szoron­gó középkorú férfi mosolyt erőltetve ma­gára válaszolt: Itt, vagyok Tibi, ne félj már, messze a hó... A kórház ablalcán fa­gyott hópelyheket kergetett a szél, vi­har készült... Hóvi­har, mint azon az emlékezetes éjszakán, Tiborral a fiatal segédvezetővel késő indultak vissza Pest­ről. Az áruval meg­rakott Csepel való­sággal megremegett a januári télben a jég­táblákkal kirakott műúton. A száguldó kocsi nyelte a kilométere­ket. Olykor mint affé­le hánykódó gyvfás- doboz, nehezen sza­badult a szél karjá­ból a hófúvás közül. Tibor elszunyókált, fáradt tagjait átjárta a motor melege Erős reccsenés éb­resztette fel, teljes súlyával nekizuhant az ajtóüvegnek. Az idősebb „pilóta” ká­romkodva morzsolta fogát, a kutyaszent­ségit. .. .Az árokbar. szedték össze magu­kat, szerencsére, nem AJÁNLÁS történt különösebb bajuk. A tapasztalt vezetővel hosszú évek leforgása alatt má­sodszor fordult elő a gépkocsi-vezetők „réme”, az összekötő- rúd kiesés. Ilyenkor elragadt csikóhoz ha­sonlít a gépkocsi, a kormány felmondja a szolgálatot és csak a véletlen szerencse se­gít. Ezúttal a magas hótorlaszok fékezték le a robogó masinát. Közben eltört a csonkte-ngely... Az idősebb szaki azelőtt keveset „fu­tott ilyen hosszú tá­von a fiatal segéd- vezetővel. Nem is na­gyon érdekelte, mi lakik a szőkefürtű gyerekben. Fiatal, olyan mint a többi, — gondolta. De most kérdőn nézett rá, mintha ki akarná ol­vasni a szeméből, na most légy okos, fiú... Nfagában arra gon­dolt, na ez most két kézzel fog ragaszkod­ni ahhoz, hogy ö menjen be a városba alkatrészt „koldulni”, műhelykocsit szerez­ni. De Tibor csak bámulta a kimúlott csonktengelyt és súly­talan szavakkal, a hidegtől vacogva annyit mondott: Itt maradok... Reggel, 5 óra kö­rül érkezett vissza aj hóval borított kocsi-; hoz Feri bácsi. Bejár­ta a várost, felzörge­tett néhány maszekot is, végül a TEFU mű­helykocsija megérke-i sett és kihajtottak aj megfeneklett Csepel-I hez. Tibor a kocsii mellett kuporgott, \ bundáját a fejére \ húzva, arcát megvi-' tágította a havon ége­tett gázolaj lángja, j Feri bácsi kisüstis üveget húzott elő, a j fiú jót húzott... Pár óra múlva az új] csonktengellyel, s aj megreperált kocsival karikáztak hazafelé. Tibor másnap be­lázasodott, azóta be­teg. Az idős szaki, ahogy elnézte a lázas arcot, az őszinte kék szemet, az jutott eszé­be, pont ilyen piros arccal állt nem is olyan rég a fiú a tag­gyűlés színe előtt. Akkor még nem vet­ték fel tagjelöltnek és Tibor nagyon szé- gyelite magát. Pedigj Tibor nagyon rendes fiú, nem hagyta ott a kocsit, vigyázott az árura is, igazi felnőtt ember. Ha hazamegy első dolga lesz aján­lani... (P■ »•> Tóth Sándor szerelőnek ugyan mindegy, hogy egy elromlott gép szerkezetének me­lyik része van rábízva. Szakértelmével munkaközben is sok rejtett hibát felismer, kijavít, A felvétel egy Hoffher-dugattyú gyű- rűzése közben készült róla. Bagaméri Menyhért szerelőt úgy mutatta be Papp István mű­vezető, mint aki a legjobb mi­nőségű munkát adja ki kezéből. Már kilenc éve dolgozik a gép­állomáson jelenleg is szorgalmas elméleti ismeretekkel gazdagítja tudását. Egy eddig hiányzó szak­vizsgájának letételére készül, ez­zel ugyanis még bérezése is kedvezőbben alakulna. (Foto: llammek Moiorvezefői és versenybírói lantoSyamot indít az MHS A megyei MHS új megválasz­tott vezetősége legfontosabb fel­adatának az utánpótlás nevelését tekinti. Február 15-ével kezdők részére motorvezetői tanfolyamot indítanak, és vele egy időben motoros verseny bírói tanfolyam is indul. Nemes Sándornak, az 1960-as év bajnokának 50 ezer forintért; motort vásárolnak. Ezenkívül a szövetség hozzávetőlegesen 100 ezer forintos költségen három új .szórtál motort vásárol. j Koós György lakatos találéko- ;nyan oldja meg az olyan műve­lteteket is, melyekhez nincs meg­felelő szerszámgép. Például a j cséplőgép dobtengelyén szüksé- Iges ékpályát rendszerint maró­géppel készíthetik el. Ám, a gép- (állomáson nmes marógép. Koós (György fúrógéppel, — ha kissé (több munkával is. — de ponto- isan elkészíti a munkát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom