Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-14 / 37. szám
r Óriási szenzáció szerte a világon Cupido és Vénusz májusi randevúja (Folytatás az 1. oldalról.) Párizs; Az MTI párizsi tudósítója jelenti vasárnap éjfélkor; A francia rádió késő esti híradásaiban vezetőhelyen számolt be. a szovjet tudomány újabb világraszóló sikeréről. A rádió hírmagyarázója aláhúzta, hogy most nemcsak úi óriás-szput- nyikot bocsátottak fel a szovjet tudósok, hanem első ízben visz magával az űrhajó önműködő bolygóközi állomást és első esetben vették célba a' szovjet űrkutatók a Vénuszt. Annak szemléltetésére, mekkora pontossággal kellett .elindítaniok útjára az űrhajót és az önműködő- bolygóközi állomást, a rádió ezt a hasonlatot választotta: mintha egy algíri legyet kellene eltalálni puskával — Párizsból... 16M kilométeres távolságból egy légy. Erre az arányra „egyszerűsíthető'’ le az a feladat, amelyet a szovjet tudósoknak meg kellett oldaniuk. A francia rádióhallgatók körében népszerű magánrádió, az Európe 1, tudományos munkatársa rögtönzött előadásban ismertette a szovjet tudomány új diadalának jelentőségét és rámutatott, hogy igen nagy eredmények várhatók az önműködő bolygóközi állomástól, a Vénuszt ugyanis a csillagászok sem ismerik, rendkívül sűrű, atmoszféra veszi körül a bolygót. Franciás szellemességgel az Európe 1, sietett nevet adni a szovjet űrhajónak és önműködő bolygóközi állomásának: „Cupidónak” nevezte eb és megjegyezte: Cupido és Vénusz randevúját májusra tűzték ki. Az Europe 1. beszámolt arról is, hogy az egész tudományos világ óriási lelkesedéssel fogadta a szovjet tudósok újabb kimagasló teljesítményét. Hozzáfűzte, szinte már megszokj- ták a szovjet tudósoktól, hogy mindig újabb és nehezebb feladatokat tűznek maguk elé. A Párizsba érkező jelentések arra vallanak, hogy politikai síkon is igen nagy hatása mutatkozik a szovjet tudósok sikerének. Kennedy amerikai elnököt például haladéktalanul értesítették az új szputnyik és az önműködő - bolygóközi állomás felbocsátásáról. Mit tudunk a Vénuszról? A Vénusz az ég legfényesebb „csillaga” — bár, mint a 1 Nap többi bolygójának, saját fénye a Vénusznak nincs, csupán a Nap világítja meg, tehát tudományos értelemben nem számít csillagnak. A magyar nép esthajnalcsillagnak nevezi, mivel a nyugati égen alkonyaikor, a keleti égen pedig hajnalban látható: A Naptól való távolság szerint a Merkur után a Vénusz a második bolygó. Távcsővön keresztül általában világos, sík, fehér szmu égitestnek látják. Ami azonban a távcsőben látható, az csak a bolygófelszín felett lebegő összefüggő-felhőzet. Magát a bolygó felszínét eddig még senki sem látta. A Vénusz főbb adatai a következők: Közepes távolsága a Naptól 103 millió kilométer; a Földtől való legkisebb távolsága 40 millió, legnagyobb távolsága 259 millió kilométer, keringési időtartama 224,7 nap, egyenlítői átmérője 12 610 kilométer. Ha a Föld térfogatát 1-nek vesszük, akkor a Vénusz téfogata 0,97. A Vénusz' átlagos sebessége pákáján 35 kilométer másodpercenként. A Vénusz megvilágított féltekéjén a hőmérséklet plusz 50, sőt plusz 100 fokot is elér, a másik félteke hőmérséklete mínusz 20—mínusz 25 fok körül mozog. Bizonyos, hogy a bolygó végez tengelyforgási, hiszen az éjszakai félgömb hőmérséklete az említettnél jóval alacsonyabb lenne abban az esetben, ha a bolygó tengely forgása kötött lenne, vagyis mindig ugyanazt a félgömbjét fordítaná a Nap felé. A Vénusz légkörének felfedezése öfosz csillagász — Lomonoszov — nevéhez fűződik, aki 1761.' június 6-án észlelte elsőnek a Vénusz atmoszféráját. A Vénusz világos korongján semmiféle állandó részlet nem vehető ki, éppen az említett felhőtakaró miatt, amelynek vegyi összetétele pontosan még. nem ismeretes. Színképelemzések tanúsága szerint a Vénusz légkörében sokkal nagyobb százalékarányban fordul elő széndioxid, mint a Föld légkörében. Ezzel szemben oxigént csak nyomokban, vagy egyáltalán nem találtak. A legutóbbi években kimutatták a sarki fényt is a bolygó légkörében. Számos kutató foglalkozott már azzal a kérdéssel, hogy Van-e élet a Vénuszon. Hosszú ideig uralkodott az a nézet, hogy a Vénuszon buja növényzet van, amely a Föld karbon- korszakbeli növényvilágához hasonlítható. Az újabb kutatások során nj^ert hőmérsékleti adatok alapján azonban ma már sok kutató úgy véli, hogy a Vénuszon nincs élet. Az eddig szerzett ismerteinkből arra lehet következtetni, hogy az ember nem létezhetne a Vénuszon és kizárt dolog az állati élet bármilyen formája is. Egyesek véleménye szerint a Vénusznak lehetségesek óceánjai, s ezekben esetleg találhatók olyan kezdetleges lények, amilyenek több mint 500 millió évvel ezelőtt éltek a Föld tengereiben. A Vénuszon esetleg meglevő élet érdekes ás fontos kérdésére a választ a jövőbeli kutatásoktól várják. Figyelemreméltó egyébként az a. rövid idő,, amely alatt, a szovjet automatikus űrállomás a Vénuszhoz vezető utat megteszi. Korábban a tudósok általában a Föld—Vénusz utazásra 146 napot számoltak abban az esetben, ha az űrhajó, illetve az automatikus űrállomás a 'Föld felszínéről 27,3 kilométer/másodperc sebességgel indul. Természetesen az a ténJ’- h°gy az automatikus űrállomást nem a Föld felszínéről, hanem a Föld körül keringő mesterséges holdról indították útjának, csökkentette a szükséges kezdő sebességet. ! Valamennyi párizsi lap sészü- Az Humanité élén is ez olvasT- , ható: a szoviet önműködő btlylo hétfői száma pluittelui rí- góküzi állomás a Vénusz felé mekkel közli a szenzációs hűt. halad. A Szovjetunió crelíkel mcvelŐAlc a* / Egyesifiit Államokat — amerikai vélemények WASHINGTON: Az MTI washingtoni- tudósító- :a jelenti: A szovjet világűrkutatás újabb kimagasló eredményének híre villámgyorsan bejárta az Egyesült Államokat. A 'hírügynökségek nyomban átvették a moszkvai jelentést, Ezzel a jelentéssel kezdődik a rádió- és televízió-állomások mindegyik híradása. A UPI hírügynökség a szovjet tudósok, mérnökök és munkások hőstettét „fantasztikus rakétasikernek” nevezi. A hírügynökségek washingtoni tudósítója rámutat, hogy amerikai űrhajózási szakemberek véleménye szerint „a Vénusz-rakéta fellövésével a Szovjetunió mintegy három évvel megelőzte az Egyesült Államokban tervbe vett hasonló kísérletet”. Clifford Case köztársaságpárti szenátor, az amerikai szenátus űrhajózási és űrkutatási bizottságának tagja „rendkívül érdekes eredménynek” nevezte a kozmikus műveletnek azt a bonyolult együttesét, amelyet a Szovjetunió végrehajtott. Washingtonban- az Amerikai Országos Űrhajózási Hivatal tisztviselői hangoztatták, hogy véleményük szerint a Szovjetunió által az automatikus bolygóközi állomás felbocsátásánál alkalmazott technika „újabb haladást jelent” a világtér kutatásában. Az >111 prágai ludÚMlójti jelenti: DF. Vladimir Guth docens, a Csehszlovák Tudományos Akadémia ‘ csillagvizsgáló intézetének igazgatója kijelentette, a szovjet bolygóközi állomás kibocsátása hatalmas lépést jelent a szovjet tudósoknak a naprendszer felderítésére irányuló tevékenységében. Az a tény,' hogy néhány nap alatt hat és fél tonna súlyú mesterséges bolygót lőttek ki a Föld körüli pályájára, most pedig bolygóközi állomást bocsátottak fel a Vénusz felé, azt bizonyítja, hogy a szovjet tudósok ellenőrizték a mesterséges bolygó kilövésének pontosságát. Ennek a pontosságnak igen nagy szerepe van, mert a Vénusz távolsága a Földtől február 12-én buszon háromszor volt nagyobb, mint a Föld és a Hold távolsága. Május közepén pedig, amikor a rakétának a Vénuszra kell érnie, ez a távolság 63,36 millió kilométer lesz. Dr. Vladimír Sváb; a Csehszlovák Tudományos Akadémia atomkutatóintézetének igazgatója: Az egész emberi tudomány szempontjából rendkívül nagy jelentőségű eseményről van szó. A bolygóközi állomás révén olyan lehetőségek nyílnak a bolygóközi térség kutatására, amilyenekkel eddig nem rendelkezett az emberiség. Olyan új adatok birtokába jutunk, amelyek lehetővé teszik a naprendszer keletkezésének és fejlődésének alaposabb megismerését. A Szovjet unió a« első Szófia: Az MTI szófiai tudósítója jelenti: „Nagyszerű, csodálatos újság. Ez a bír minden, ember szívét megdobogtatja — hangoztatta a szovjet automatikus űrállomásról a szófiai rádió kommentátora. A szovjet tudománynak és technikának ez az újabb diadala nemcsak az . emberi felfedezések új korszakában nyit új utakat, de feltárja az emberiség előtt a világűr titkait, amelyét az emberiség évszázadokon keresztül hiába kutatott. Milyen megelégedéssel, emberi büszkeséggel, fogadjuk * Szovjetuniónak ezt a nagyszerű sikerét. A Szovjetunió elsőnek nyitotta meg a világ népei előtt a végtelen magasba vezető utat és elsőnek hódítja meg a világűri az emberiség számára, az egész emberi civilizáció érdekében. Az emberiségnek mindent kell ..udnía a világmindenségről. Semmi sem akadályozhatja meg a ■eladás erőinek törekvését a i' i gmindénség megismeréséi*. Ebben a nagyszerű, nemes- harcban a szocialista világ, a Szovjetunió az első. Minden ha- ladó ember csakis sikeres utat kívánhat ezek után az első szovjet űrállomásnak a' Vénusz felé vezető útján” — fejeződik be a szófiai rádió kommentárja. Hogyan indították t*l a nyolcadik szputuyikról a Véuiisz-rakétát? Nagy Ernő, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára a Vénusz-rakéta felbocsátásával kapcsolatosan a következőket mondotta el a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A Vénusz-rakéta iudítása technikai szempontból az űrkutatásban eddig megvalósított legnehezebb feladat. Előbb a nyolcadik szputnyikon juttatták tovább magát a Vcnusz-rakctát. A nyolcadik szputnyik pályájának részletei egyelőre még nem ismeretesek, feltételezhető azonban, hogy a korábbi szovjet szputnyikokhoz hasonló jellegű, tehát főleg hasonló hajlásszögű pályán haladhatott. Erről a pályáról kellett azután a Vénusz-rakétát oly módon elindítani, hogy felgyorsulásának végére egyrészt a Föld—Vénusz közös pályasíkba kerüljön, másrészt sebessége el is érje a kívánt értéket. Ez a kettős feladat csak úgy valósítható meg, ha a Vénusz-rakéta repülés közben való indításának időpontját nemcsak a lehető legnagyobb pontossággal előre megválasztják, hanem ha a rakéta a számításoknak megfelelően, késedelem nélkül, rögtön be is gyújt és végrehajtja az előírt programot. A kísérlet sikere azt bizonyítja, hogy ezt a rendkívül nehéz feladatot a szovjet rakétatechnikusoknak sikerült meg- oldaniok. Az ilyen kétlépcsős indítás esetén, amelynél mindegyik lépcsőben egy-egy többfokozatú rakéta van, minden következő fokozatnak örökölnie kell az előző fokozatok összesített sebességét, hogy az utolsó fokozat a meghatározott pályán a kívánt sebességet elérje. Ezúttal is így kellett tenni. Nem lehetett szó arról, hogy a föld körül keringő mesterséges holdról a Vénusz-rakéta például oldalirányban induljon el: a nyolcadik szputnyik pályáját érintő görbe mentén, a nyolcadik szputnyik pályamenti sebességét teljes mértékben megörökölve kellett útját megkezdenie. Ha arra gondolunk, hogy a szputnyik keringése során pályájának ellentétes oldalán ugyanilyen nagyságú, de éppen ellentétes irányú sebességgel halad. beláthatjuk, mennyire fontos volt az indítás pontos helyének, a pálya megfelelő pontjának kiválasztása .és megtartása. Csakis így vált lehetségessé, hogy a Vénusz-rakéta végül is a tervezésnél kiválasztott, aránylag nagy sebességet érte el. A kísérlet célja valószínűleg az, hogy a rakétát a Vénusz közvetlen közelségébe juttassák el. Ezt a közvetlen közelséget a csillagászok a bolygó vonzási szférájának nevezik, ami a Vénusz esetében körülbelül 609 ezer kilométer sugarú gömb. Ka a rakéta ebben a gömbbe eljut, akkor pályáját a Vénusz jelentős mértékben módosítani fogja, s közben a rakéta a Vénusszal kapcsolatos néhány fiú- kai és égi mechanikai méréseket végezhet el. A kísérlet sikere szempontjából rendkívül fontos a híradástechnikai berendezések kifogástalan működése. A korább» szovjet űrkutatási kísérletektől cltérőleg most a Tehető legrövidebb hullámhosszat választották, a 928 megaherzet, vagyis a 32,5 centiméteres hullámhosz- szat. Ez már erősen a mikro-, hullámú tartományba esik, míg az összes előző szovjet és amerikai űrkísérletekbcn utrarörid- hullámú berendezésekkel dolgoztak. A mikrohullámok terjedési tulajdonságai sok szempontból lehetővé teszik a rakéta helyzetének pontosabb megállapítását Is, márpedig éppen ez a kísérlet egyik célja. Ugyanakkor ilyen kis hullámhosszon, rendkívül szűk frekvenciasávban, kisebb energiával is óriási távolságokat lehet áthidalni. A rakéta indításának körülményeit eleve úgy választották meg, hogy a Föld, a rakéta és a Vé- nusz-bolygó a továbbiak, során egészen addig, amíg a rakéta eljut a Vénuszig, egymáshoz egyre közelebb kerülnek, tehát a rakéta rádió-jeleinek vételi körülményei nem rosszabbodnak majd lényegesen. Így remélhető, hogy többtízniillió kilométeren keresztül sikerül fenntartani az összeköttetést, ami feltétlenül világrekordot jelent a rádiózás eddigi történetében — fejezte be nyilatkozatát Nagy Ernő, a MTESZ központi asztronautikai szakosztályának titkára. ♦»
