Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-14 / 37. szám

Yllig pfletdrfl Ítükv AiKltVlVUUilVI XVIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM Ára 50 fillér 1961. FEBRUÁR 14, KEDD Sport (6. oldal.) ★ Traktoros becsület (5. oldal) Sfeockva. február 13. (TASZSZ) A vllágúrkutatásl programnak megfelelően 1961. február 12-én A Szovjetunióban tökéletesített többfokozatú rakétával föMkörii- li pályára vittek egy nehéz mes­terséges holdat. Ugyanazon a napon erről a «neflterségws holdról távirányító­ink kormikns rakéta indult el, «mely automatikus bolygóközi állomást vitt a Vénusz bolygó felé irányuló pályára. Az automatikus bolygóközi ál­lomás 1961. május második telé­ben éri el a Vénusz térségét. A felbocsátás fő feladatai a következők: Kozmikus objektum bolygókö­zi pályára vitele módszereinek ellenőrzése, a nagy távolságú rá- dióösszeköttetés és az űrállomás irányításának ellenőrzése, a nap­rendszer méreteinek pontosabb meghatározása, valamint több fi­zikai kutatás elvégzése a világ­űrben. A bolygóközi állomásban el­helyezett készülékek működése normális. Az automatikus bolygóközi ál­lomás súlya 643,5 kilogramm. Az automatikus bolygóközi ál­lomás a Földről adott utasításra 922,8 megalierz frekvencián su­gároz rádióadást. Az automatikus bolygóközi ál­lomás a Szovjetunió állami cí­cJt ^üíhusúl leLí Rendkívüli, csodálatos — mondottuk a rádió- készülékek előtt a szenzációs hír hallattán. Magasabbra kapcsoltuk a hangerőt, hogy job­ban halljuk: „A világűrlcutatási programnak megfelelően 1961. február 12-én a Szovjetunió­ban tökéletesített több fokozatú rakétával föld­körüli pályára vittek egy nehéz mesterséges hol­dat. Ugyanazon a napon erről a mesterséges holdról távirányítású kozmikus rakéta indult el, amely automatikus bolygóközi állomást vitt a Vénusz bolygó felé irányuló pályára. Az auto­matikus bolygóközi állomás 1961. május máso­dik felében éri el a Vénusz térségét __” Az elmúlt három év során — az űrhajózási program első nagy eredményei ismeretében meg­szokhattuk, hogy a szovjet tudomány állandóan új, óriási horderejű felfedezésekkel gazdagítja a világot. A Föld mindkét felén elismeréssel adóz­nak ezért a Szovjetuniónak, tudósainak, csilla­gászainak, mérnökeinek. Annak az útnak, amely a világűr sok-sok titkának megfejtésével végülis a csillagokhoz vezeti el az embert. És most mindeneddiginél értékesebb automatikus bolygó­közi állomás felbocsájtásának vagyunk tanúi. Ez a hír valóban nagy szenzáció. Az emosr- alkotta és a nagy pontossággal kiszámított pá­lyára küldött bolygó óriási sebességgel száguld az űrben. Tíz- és tízmillió kilométert tesz msg az emberi számítás szerint igen rövid idő alatt ez a 643 kiló súljrú srputnyik. Rádióadásai össze­köttetést teremtenek a földdel, adatai azt jel­zik, hogy nemcsak a kilövés, de az út is sikeres Ó6 a bolygóközi állomás pályáján a kiszámitott- hoz közel halad. „A Vénusz felé tartó kozmikus rakéta sike­res íelboesájtása megnyitja az első bolygóközi útvonalat a naprendszer bolygói felé” — je­lenti tovább a TASZSZ. Emlékszünk még rá, amikor csodálattal adóztunk az első szputnyi- koknak, később a holdra küldött bolygonak, amely a Szovjetunió felségjeleivel küldött üze­netet távoli szomszédunknak. Milyen gigászi munka volt — mondották nemcsak az egyszerű emberek, de a neves tudósok is — lefényké­pezni a Hold előttünk addig ismeretlen oldalát és milyen nagyszerű, hogy ma már az ismeret­len Is egyre közelebb kerül hozzánk. Az űrkutatási verseny a szocializmus erejét bizonyítja. A Szovjetunió által fellőtt mestersé­ges holdak és bolygók még inkább előtérbe tol­ják, még nyilvánvalóbbá teszik a sorozatos amerikai rskétakudarcokat. Bizonyítják, hogy ez a nagyhatalom, amely 1917-ben az elmara­dottság, a szegénység és a nyomor országát kapta örökül, negyvennégy esztendő múltán nemcsak politikailag, de a tudomány- és tech­nika terén is messze maga mögött hagyja egy­kori társait. Nyugati asztronaurikai szakemberek elfogulatlan véleménye szerint az Egyesült Álla­moknak legalább nyolc évre van szüksége ah­hoz, hogy olyan teljesítményt nyújtson a világ­űr ostrománál, amellyel elérhet oda, ahol a szovjet tudomány jelenleg jár. Francia csillagá­szok kiszámították, hogy a jelenleg a Vénusz felé tartó szovjet bolygónak az elindításkor olyan pontosságra volt szüksége, mintha egy algiri legyet kellene eltalálni puskával Párizs­ból. Angol professzorok szerint olyan vállalko­zás ez, amely rendkívül érdekes és izgalmas, s amelynek a céljai nagy jelentőségűek. Bámulatos eredményt ért el a Szovjetunió — közük a nyugati hírügynökségek beszámolói­ban a vezető nyugati körök képviselői. S nem titkolják, hogy ez a vasárnapi nagy szovjet si­ker új korszakot nyit a kozmikus térség felderí­tésének és meghódításának történetében. E pél­dátlan siker tehát azt jelenti, hogy mind köze­lebb az a nap, amikor szovjet tudományos expe­díció indul útnak a világűrbe és örökértékű tudományos megállapításokat nyújthatnak a tá­voli bolygókról az emberiségnek. Valamikor a legmerészebb emberi fantázia sem mert vállalkozni arra a feladatra, amellyel most a földön készült műszereket bízták meg. Az ember kíváncsiságát pedig már évszázadok­kal ezelőtt foglalkoztatták a tőlünk távol lévő csillagok. Galilei, Kopernikusz és a többiek nagy munkát végeztek, amikor megállapították, hogy földünk csupán egy bolygó a naprendszerben. Cáfolni merték azokat, akik a maradiság és a vallási dogmák béklyói alatt azt állították, hogy a világmindenség elrendezése emberfeletti do­log s éppen ezárt az ember számára kifürkész­hetetlen. Tudjuk: a tudomány azóta legyőzte a sötétséget, s a kozmosz felfedezésében elévülhe­tetlen érdemeket szerzett tudósok munkáját és nevét örökké fenntartja a világ. És azt is tud­juk, hogy a szovjet tudomány, a szovjet nép élenjáró harcának e valóban korszakalkotó je­lentőségű eredménye is az emberiség történe­tének legszebb alkotásai között foglal helyet. Nemcsak a jövő de már a jelen nemzedékének is. (K. .1.) merét ábrázoló jelvényt visz ma­gával. Az automatikus bolygóközi ál­lomás megfigyelése különleges mérőközpontból történik. A kapott adatok szerint az antomatikns bolygóközi állomás a számítotthoz közeli pályán ha­lad. 1961. február 12-én, magyar idő szerint, délelőtt 10 órakor az állomás Földünk felületétől 1*6 ezer 36u kilométerre volt, a ke­leti hosszúság 86 fok 40, és az északi szélesség 6 fok 04, koor­dináták által meghatározott pont fölött. A Vénusz leié tartó kozmikus rakéta sikeres felbocsátása meg­nyitja az első bolygóközi útvo­nalat a naprendszer bolygói felé­Szerte a világon óriási satcnzációt kelleti a Vénusz bolygó felé irányított szovjet automatikus bolygóközi állomás felbocsátása A Vénusz bolygó felé irányí­tott szovjet automatikus bolygó­közi állomás felbocsátása világ­szerte óriási szenzációt keltett. Vasárnap este az összes nagy hírügynökségek világgá röpítet­ték a hírt. A Reuter, az AP, az AFP cs a UPI a TASZSZ köz­leményére hivatkozva, terjedel­mes beszámolókban foglalkozik a szovjet tudománynak: ezzel az újabb világraszóló sikerével. A Reuter „a világűrkutatás legszenzációsabb eredményének” nevezte azt a tényt, hogy a va­sárnap felbocsátott automatikus bolygóközi állomás május máso­dik telében eléri a Vénusz tér­ségét. Több európai rádióállomás megszakította vasárnap esti műsorát, hogy ismertesse a TASZSZ közleményét. Sir Bemard Lovell, az angliai Jodrell bank obszervatóriumának Igazgatója sok sikert kívánt a szovjet tudósoknak ehhez az újabb nagyszerű vállalkozásuk­hoz Lovell bejelentette, hogy az jbszervatórium — anuly mini ismeretes. — a világ egyik leg­nagyobb rádióteleszkópjával ren­..Etnmulató« credméi a nyugati vi Párizs, (MTI): ' Az AFP hír- ügynökség a szovjet tudomány és technika újabb eredményéről beszámoló jelentésében a követ­kezőket írja: „Ma valóban bámulatos ered­ményt ért el a Szovjetunió. El­ső ízben lőttek fel űrrakétát a naprendszer egyik bolygója felé. Első ízben aliralmazták a felbo­csátásnál a kétfokozatú ugrást”. Az AFP emlékeztet a Szovjet­unió űrkutatási eredményeire és felhívja a figyelmet arra, hogy éppen delkezik — nyomon kíséri majd i szovjet automatikus bolygókö­zi állomást, amikor a Vénusz — körülbelül két hónap múlva — földközelbe kerül. H Massey professzor, az angol országos űrkutatási bizottság el­nöke kijelentette: „az oroszok rendkívül érde­kes és izgalmas vállalkozás­ba kezdtek. Különösen figyelemreméltó, hogy az automatikus bolygóközi állo­mást egy nehéz mesterséges holdról bocsátották fel. Ügy vé­lem, hogy a kísérletet nagyon jól előkészítették és a kitűzött célok nagy jelentőségűek'’, VARSÓ A lengyel rádió és televízió vasárnap este adását megszakít­va közölte, hogy a Szovjetunió­ban automatikus bolygóközi állo­mást indítottak útnak a Vénusz felé. A nagy esemény híre csak­hamar bejárta egész Lengyelor­szágot és mindenfelé osztatlan örömet keltett. Varsói csillagá­szok rámutatnak, hogy a Vénusz- rakéta fellövése a szovjet tudó­sok újabb kimagasló eredménye, iyK — hangoztatják iNzbangok is a szovjet emberek küzdöttek le első ízben a Föld vonzó­erejét, amikor felbocsátották a LunyÄ--* l-et. Bizonyossággal elmondható — jegyzi meg a hírügynökség—, hogy a szovjet an berek óriási erejű rakétákat szerkesztettek, amelyek jelentős hasznos terhet vihetnek a Marsra, vagy a Vé­nusz felé. (Folytatás * 3. oldal?».) A fekete Inkát lovagjai (2. oldal) Rigftgyatkizís lesz holnap (2. oldal) Automatikus, 643 kiló súlyú bolygóközi állomás repül a Vénusz felé A Földről irányítva ne!iézszputnyikról lőtték ki a rakétát A bolygóközi állomás május második felében éri el a Vénusz térségét

Next

/
Oldalképek
Tartalom