Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-12 / 36. szám

fi moszkvai rádió tudósítójának beszámolója a szovjet államfő repülőgépe elleni francia támadásról • * ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága Moszkva. (MTI): A moszkvai rádió péntek esti híradásában közölte különtudósítójának, Jurij Fíarlanovnak beszámolóját a Leo- nyid Brezsnyev repülőgépét ért francia támodásról. Harlanov szintén a repülőgépen tartózko­dott. „Az afrikai partok mentén a francia felségvizektől legalább ötven kilométeres távolságban haladt repülőgépünk. És egyszer­re csak, moszkvai idő szerint körülbelül 17 óra 25 perckor vil­lámsebesen felénk törő repülőgé­pet látunk. A két hajtóműves lökhajtásos repülőgép egyenesen felénk tart. Harci fordulót hajt végre fölöttünk, majd súlyosan megsértve a repülésbiztonság elemi szabályait, ismételten rank- csap. A gép ezután eltávolodik, de a következő pillanatban meg­pillantjuk a lövedékek jellegze­tes villanásait. Azután megjelenik még egy gép... az első gép, ame­lyen nyilvánvalóan felismerhető a francia légierők kék-piros ka­rikás felség jelzése, ismét harci fordulót hajt végre felettünk.” A tudósító a továbbiakban el­mondotta: a francia repülőgép újból és újból rácsapott az 1L— 13-asra. A repülőgép nyilvánva­lóan arra akarta kényszeríteni a szovjet gépet, hogy irányától el­térve Algij- felé kövesse. A fran­cia pilóta többször gépének meg- billentésével adott jelzéseket, majd újból és újból rácsapott a szovjet repülőgépre, keresztezte útját és ismételten tüzet nyitott. A példátlan támadás mintegy hét percig tartott. Nyilatkozott a szovjet rádiónak a nemzetközi jog egyik kiváló ismerője, J. Korovin, a jogtudo­mányok doktora is. — Nem tekintve az ilyen eset rendkívül súlyos lcövetkezme- nyeit, a francia katonai repülő­gép támadása önmagában veve is a legelemibb és általánosan el­ismert nemzetközi jogszabályok durva felrúgása — mondotta. Ezt a példátlan támadást több ok­ból ’M rendkívül súlyosan kell megítélni. Mindenekelőtt azért, mert államfő ellen követték el. Mivel a támadás nemzetközi vi­zek felett történt, a bűntett ki­meríti a kalózkodás fogalmat is. Súlyosbító körülmény, hogy a támadó gép katonai repülőgép volt és a pilóta bűntettét szolgá­lati tevékenysége közben követte cl. Korovin hangsúlyozta: a té­nyek bizonyítják, hogy a bűntet­tért a közvetlen felelősség a francia katonai parancsnokságot, s ezen keresztül a francia kor­mányt is terheli. MOSZKVA: Szöboljev szovjet külügyminisz- terhelyettes pénteken este fo­gadta Grandville francia ügyvi­vőt. A hírügynökségek tudni vé­lik, hogy a tizenöt perces tárgya­láson a francia ügyvivő „mély sajnálkozását” fejezte ki azzal a súlyos incidenssel kapcsola+ban, amelynek során három francia vadászgép fel akarta tartóztatni Brezsnyev Marokkóba tartó repü­lőgépét. Szovjet küldöttség niasvtt as Albán Munkapárt h on « res» s u »ti rtt Moszkva. (TASZSZ): Az Albán Munkapárt 4. kongresszusára szombaton Tiranába utazott a Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak küldöttsége. A küldöttséget Poszpelov, az SZKP Központi Bizottsága . el­nökségének póttagja vezeti. Prága, (MTI): Február 9-én és iO-én Prágában kibővített ülést ártott a Csehszlovák Kcmmu- ais'.a Párt Központi Bizottsága. A plénum megvitatta a párt 14. kongresszusán és a mező­gazdaság kérdéseivel foglalkozó jrszágos pártértekezleten hozott határozatok teljesítésének mene­tét. A mező-, az erdő- ; és a /ízgazöálkcdási rnin.sztériüm be­számolót terjesztett az ülés elé Lenzerheide. (AP): A svájci len- zerheide közelében pénteken két- azerháromszáz méter magasság­ból lezuhant egy hólavina, amely három felnőttet és tizenkilenc is lcolásgyérmékét maga alá teme­Rccife. (Prensa Latina): Per­nambuco brazíliai állam tör­vényhatósága pénteken ünnepé­lyes fogadtatásban részesítette Henrique Galvao kapitányt, £ Santa Maria hősét; az 1961—65. évi harmadik öt­éves terv mezőgazdasági jellegű feladatairól. Különös figyelmet szentelt a plánum az állatíe­.i. s fejlesztésének. A vitában felszólalt Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommu­nista Párt elsőtltkára. A plénum valamennyi meg­vitatott kérdésről határozatot hozett. tett. A mentőmunkálatok során egy felnőtt, hat kisfiú és egy kislány holttestét megtalálták, egy fiú pedig később, miközben or­voshoz szállították Sebesüléseibe belehalt. A többiek kisebb sebe­sülésekkel megmenekültek. Galvao beszédében tényeket Ismertetett a portugáliai rémura­lomról. Mint mondotta, a Fran- co-rendszer és a Salazar-rezsim nem maradhat fenn sokáig, mert a két diktátor ellenfelei kialakít­ják politikai egységfrontjukat. További tiltakozások c4.z albán haltává ^eftádÁsv a harmadik ötíüts terűben Hólavina Svájcban í Galvao kapitányt ünnepelték a Brezsnyev elvtárs repülőgépe ellen elkövetett merénylet miatt DAMASZKUSZ: Lipcse. (MTI): A Lipcse környé­ki Böhlen szénkombinát 13 000 dolgozója körében mély felhábo­rodást keltett az a hír, hogy francia vadászrepülőgép megtá­madta Leonyid Brezsnyev repü­lőgépét. A vállalat dolgozói pén­teken követelték, hogy a francia kormány a legszigorúbban Bün­tesse meg a kalóztámadás vét­keseit. A damaszkuszi közvélemény elítéli a francia katonai repülő­gép provokációs támadását. Az A1 Bahda című lap szerkesztőségi cikkébeh :\ megbélycgzi „azokat a ka­lózcselekmény eket, amelyeket a franciák mostanában a le­vegőben és a tengeren más államok ellen elkövetnek.” Az Albán Népköztársaságban a í párt és a népi hatalom már köz­vetlenül a felszabadulás után az ország gazdasági talpraállításával egyidejűleg arra is nagy gondot fordított, hogy mielőbb felszá­molja az albán nép kultuárlis elmaradottságát. Á lakosságnak több mint 00 százaléka írástudat­lan volt, egész vidéken egyet­len írástudó ember sem akadt. A kulturális forradalom biz­tatóan kezdte bontogatni a szár­nyait és 1955-ben 40 éves korig szinte maradéktalanul megszűnt az írástudatlanság. A kultúra fé­nye eljutott- a legtávolabbi fal­vakba is. Ma már egyetlen olyan falu sincs, amelyben ne működ­ne legalább elemi iskola és or­szágszerte megindult a munka, hogy belátható időn belül beve­zessék a hetosztályos általános tankötelezettséget. A felszabadu­lás útf#i nyíltak meg az ország első főiskolái, amelynek egyesí­tésével 1957-ben létrehozták a ti­ranai Állami Egyetemet 7 fa­kultással. A kultúra fejlődésének ütemét mi sem tükrözi jobban, mint az a tény, hogy Albániában jelen­leg 26 városi művelődési otthon, több mint 1000 falusi olvasó- és kuitúrház, 14 múzeum, 17 '-köz­ponti könyvtár és mintegy 2000 járási, üzemi és falusi könyvtár működik. A könyvtárak könyv- állománya csaknem eléri az egy és negyedmillió kötetet. Abban az országban, ahol a múltban legfeljebb néhány városban volt mozi, színház pedig még Tiraná­ban sem működött, ma la fővá­rosi és vidéki színház, több mint 200 mozi biztosítja a tömegek szórakozását. A nézők száma Bormann íclkacagott. — Tudod ... én olyan félelme­tes fegyvert hoztam magammal, amelytől nagyon fognak félni... és éppen azok fognak tőle félni, akik olyan helyen ülnek, ahol az útlevelekben döntenek... — di­csekedett. A gauleiter álmélkodva nézett a vice-Führerre. Mi lehet Bor- mannak a kezébe, hogy annyira bízik vállalkozása sikerében? Igaz, hogy akkora mennyiségű kincset mentett ide Németország­ból, amennyit csak nagyon keve­sen láthattak még egy csomóban, de vannak bizonyos dolgok, ame­lyeket az emberek még drága kincsért sem adnak oda. Találko­zott már ő is néhány fanatikus­sal. Az ólasz és a francia ellen­állók mind ilyenek. Nem is be­szélve az orosz partizánokról. Azokat sem verés, sem kínzás, sem pénz nem bírta szólásra. —Mi annak a fegyvernek a neve? — kérdezte. — Dokumentumok! „Na, azokkal ugyan nem sokra lehet menni... A fegyver, a fegy­ver az igazi... valami csodafegy­ver...” — gondolta, de nem mert ellenkezni. — Most pedig, kérlek, add ki parancsba, hogy az első kategó­riába tartozók... Itt a névsoruk... holnap délelőtt, a második kate­góriájúak holnap délután, a har­madik kategóriájúak pedig hol­nap este tiszti gyűlésre együtt legyenek... — Te tartod? XXIII. .'Nácik népviseletben Bormann bólintott: igen, ő tart­ja. Hofer parancsának megfelelő­en az SS tisztek a meghatározott időben összegyűltek. Bormann hosszú beszédben ismertette a helyzetet. Elmondta, hogy a há­borút sajnos elbukták, de ez nem azt jelenti, hogy vége az SS küldetésének. A harc nem feje­ződött be, hanem tovább folyik majd, csak más formában és ne­hezebb körülmények közt. A be­széd után az SS tiszteket feles­kette. Az esküben különösen a titoktartás, a hallgatás kapott nagy szerepet. Az eskü után el- :”"7ítás következett. A vice- Führer minden tisztnek, assze- rint. hogy melyik kategóriába kertül, megadta a feladatát. A rnájsnrHk, kerültek .feladatul kanták: minái f^-orsabban hivatalt, munkát vél- lelni, beszivárogni az állami és közigazgatási szervekbe és ott mindenkor támogatást adni a balba jutó SS-eknek. A tisztek felesketése után né­hány csendes nap következett. A látszólagos csend mögött nagy izgalmak dúltak: gyorsan közele­dett Bolzanóhoz az angol-ameri­kai haderő. Bormann látszólag nyugodt volt. Ügy számolt, hogy csak az utolsó pillanatban hagy­ja el a városkát, mert így kizár­ja annak a veszélyét, hogy nyo­mon követik, megfigyelik és a szövetséges nyomozók kezére jut­tatják. Negyvennyele órával az angol—amerikai csapatok bevo­nulása előtt hagyta cl a hercegi palotát és ideiglenesen a mera- noi Park szállóba költözött, ahol akkor a helyi SS parancsnokság tanyázott. Néhány nap múlva, innen is tovább kellett futnia, mert az amerikaiak gyorsan közeledtek. Bormann ekkor levetette SS egyenruháját, összccsomagoltatta poggyászát és legbizalmasabb em­bereivel felvonult a hegyek kö­zé. Szálláscsinálói a legnehezebb hozzáférhető, legelszigeteltebb hegyi faluban rendezték be az Észak-Olaszországban maradt ná­cik és a háború után várható menekülő fasiszták titkos pa­rancsnokságát. Bormann a né­metajkú nép ruháját öltötte ma­gára és náci barátaival együtt igyekezett minél előbb elsajátí­tani a nép sajátosságait. A kis falucska népét a szálláscsinálók és a különféle propagandisták úgy megdolgozták, hogy szívesen fo­gadták a nácikat. Évtizedekig kisebbségi sorban élt a falu, sor­suk nehéz volt és csak akkor változott, amikor Hitler hatalom­ra jutása után kikényszerítetle Olaszországtól a legnagyobb nem­zetiségi jogokat az észak-olaszor­szági német kisebbség számára. Később, amikor a háború kime­netele kétségessé, majd a bukás elkerülhetetlenné vált, a náci ve­zetők egyre nagyobb figyelmet fordítottak a németajkú hegvi falvak lakossága megdolgozásá­nak. Anyagi segítséget, különfé­le juttatásokat ad+ak nekik, hogy a náci rendszerrel a lehető leg­elégedettebbek legyenek és ve­reség után szívesen adjanak me­nedéket a felelősségrevonás élői menekülő náciknak. Bormann a lehető legnagyobb megelégedéssel tapasztalta elő­re küldött embereinek alapossá­gát. A falucska vezetője a falu legnagyobb jóindulatáról és segí­tőszándékáról biztosította vice- Führert. Később aztán kiderült, hogy a falucska vezetője nem más, mint egy jóval korábban ocíaküldött német ügynök, aki megbízatása szerint beilleszkedett a falu életébe, megnyerte az em­berek bizalmát és bekerülve a közigazgatásba, vezető beosztást kapott. (Folytatjuk) 1960-ban a mozikban csaknem 12 millióra, a színházakban pe­dig mintegy 870 000-re emelke­dett. A lakosság kultúrszomját illetően jellemző, hogy évi átlag­ban a múzeumokat 200 000, a központi könyvtárakat csaknem 500 000, a városi művelődési ott­honokat pedig több mint 700 000 személy látogatja. Tavaly az or­szág mintegy 14 000 színjátszó é3 kultúrcsooortja két és félmillió néző előtt több mint 40 000 elő­adást tartott. A harmadik ötéves terv (1961 —1965), amelynek irányelvterve­zetét az Albán Munkapárt feb­ruár 13-án összeülő Kongresszu­sa vitatja meg és hagyja jóvá, gondot fordít a művelődési fej­lesztésre is. Tovább bővül a kulturális intézmények há’ózata, elsősorban faluhelyen. A terme­lőszövetkezetekben 320 új kul- * '"'bpz és 1550 olvasóhoz létesül. Tizenegy városban énül művelő­dési otthon. 14 további köznnn'I Vnn'-Tpíraf nyitnak meg, a sbkorl- -ei könyvtár p=öig Ú1 énületbe vÖ!+nrtk. K é+ éli eeztráds-'nondot és so1" ri fílm^fnházat 1 ítfngi'+p- "'eV. A mo-úátogn+ók száma a ''"’■ma'tk ötéves t^-vben rlőrr- 1 áthatólpn meghaladja majd a 16 millió főt. A harmadik ötéves terv kima- ''eslő keu'”*á1's létesítménye a T'”Húra Palo'njn lesz. a szovjet nép nagyszerű ajándéka, amelv- "°k éoitVezérét már 1960-brn meoVozd+év Tiranában. Az ül '•grvid*sznVbnn nvitiík meg az al- Mn fajtárosban a központi néni alkotóházat, amely az országos ’'ulturális seregszemlék szerve­zésével, a műsoranyagok kiadá­sával fog foglalkozni. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom