Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-11 / 35. szám

Szabad-e rossz da rabot játszani ? r lipdekcs vifák műsorválasztásról, Hogy mindenütt jó legyen a népművelés közönségigén vről A KÉTÉVES színjátszó aka­démiára előkészítő színjátszó rendezői tanfolyam vasárnap délelőtt kezdődött a József At­tila Művelődési Házban. Havon­ta egy előadáson foglalkoznak a rendezők elméleti és gyakorlati képzésével. Április 5—7 között háromnapos, nyáron pedig két­hetes bentlakásos továbbképzésen készítik elő a hallgatókat az akadémiára. NAGYON ÉRDEKES előadást tartott Tőkey Károly a színját­szással szemben támasztott tár­sadalmi igényről, majd a szín­játszó igényéről. Az előadás szó azonban nem fedi pentosan azt, emi történt, ugyanis az egyes megállapításokat, elvi meghatározásokat, mind­járt előadás közben megvi­tatták a hallgatók. Az igazi vita azonban csak a következő pontnál kezdődött, amikor a nézó igénye került szóba. Mit kíván a néző egy elő­adástól? Kikapcsolódást, szóra­kozást, tanulást, — adódnak ön­kéntelenül az első válaszok. Egy újfehértói hallgató helyi problémát vetett fel. Tapasztala­ta szerint az ottani közönség szórakozni akar, de nem elég­szenek meg a nevekkel. Sokkal hegy a farkas megette a bá­rányt”. Szórakozva vonja le -a uérő az erkölcsi tanulságot, ez a fő­cél. A MÜSORVÁLASZTÁS alap­ja nem az abszolút irodalmi ér­ték. A Hamlet irodalmi értékét aligha lehetne vitatni, de vajon előadhatja-e egy tanyasi .színját­szó csoport? Van természetesen sok gyakorlati szempont is. Van elég színjátszó a darab­hoz, van megfelelő technikai felszerelés? És még nagyon sok anyagi természetű kérdés' is. ENNEK a továbbképzésnek első négy órájából is megálla­pítható, hogy nagy szükség van ezeknek az elvi kérdé'ícknck a tisztá­zására, mert nincs egyetér­tés még a legfontosabb kér­désekben sem, itt pedig vitában bontakoznak ki a vélemények, konkrét ta­pasztalatok alapján győződhet­nek meg a helyes álláspontról. Ennek pedig egész falusi kul­túránk fejlődése látja majd hasznát. Gál Béla Múlt év októberében alakult a megyei népművelési tanácsadó. Azért hívták életre, hogy a népművelési munka ió módszereit segít­se terjeszteni a megyében, tanáccsal szolgáljon a járási, községi népművelési munka megjavításához. Elődje a népművelési módszer­tani tanácsadó volt, amely egy évig működött, s előkészítette a je­lenlegi tanácsadó munkáját. Országos szinten ezzel évek 1 óta a Népművelési Intézet fog­lalkozik. A járásokban a járási művelődési házak látják el a tanácsadó munkáját. Az eddigi tapasztalatok szerint a járási művelődési házak zöme szépen dolgozik e tekintetben is. Igen sok példát lehet meríteni Máté­szalkán. Nyírbátorban, Fehér- gyarmaton. De nem mindenütt értik meg e munka jelentőségét. A tiszalöki, nagykállói járások­ban már kevés dicscrnivaló akad. emelkedjék megyénkben a nép­művelés. Járásokban alap feltétéi, hogy a művelődési házak veze­tői látogassák a járás községeit, győződjenek meg róla, hogy hol, milyen módon folyik az isme­retterjesztés, milyen a művészeti munka színvonala, s ez eredmé­nyes-e, van klubélet, vagy segé­lyes, és más tapasztala tokira! együtt a jókat népszerűsítsék, s törekedjenek a rossz módszerek megszüntetésére. A megyei népművelési tanács­adó vezetője, Ivancsó Dénes sze­rint jó tapasztalatokat nyújt a csenged járás, Megyénkben — országos vi­szonylatot figyelembevéve, — jó a népművelés helyzete. A külön­böző szakterületeken, — ami­lyen az ismeretterjesztés, a mű­vészeti munka, kultúrotthonok és klubok munkássága, — sok társadalmi aktíva végzi munká­ját, és tekintélyes számú hallga­tót vonzanak az előadások, ame­lyek általában hasznosak és megfelelők. De nem egyöntetű ez a népművelési munka. az egész megyében. Van község, ahol az ismeretterjesztés, másutt a művészét! munka folyik pél­dásan. s ez még egy-egy járá­son belül sem mutat kiegyen­súlyozott képet. Ezért működik a megyei népművelési tanácsadó, az ismeretterjesztésből. Munka- közösségük van. amely kidol­gozza az előadásokat. S ezek az előadások minden második csü­törtökön, ugyanabban az időben hangzanak el egyszerre minden községben. Ha előadót helyileg nem tudnak biztosítani, a járás küld ki. A csengeri járásban te­hát az ismeretterjesztés biztos alapokon nyugszik, az egész já­rásban minden második csütör­tök programja ez, az előadások jók, és az időpontok rögződnek i a hallgatók előtt. Helyes lenne j minden járásban megvalósítani. I Ugyancsali helyes, ha a mű­vészeti csoportok nemcsak mű­vészeti feladatokat oldanak meg, hanem ugyanakkor megismer­kednek különböző társadalmi kérdésekkel, politikai ismeretek­re tesznek szert foglalkozási tár­gyukkal kapcsolatosan. Erre is akadnak ió példák, a tanácsadók feladata ezt minél szélesebben elterjeszteni. Továbbképzés, szemléltetik tár, katalógus A megyei népművelési ta­szívesebben megnéznek egy mű­kedvelő előadást, mint egy hi­vatásos művészek által összevá­gott silány műsort. „Sajnos, elég sok példát le­hetne említeni arra, hogy közönségünk méltán volt elégedetlen hivatásos művé- i szék előadásaival’'. Többen is helyeselve szóltak j közbe, bizonyítva, hogy nem esu- I pán újfehértói eset ez. EGY MÁSIK hozzászóló a fa- í nyesi közönség igényeiről szólt. í — Én úgy látom, hogy a mi j tanyasi közönségünk még sok-1 Icai szívesebben megnéz egy me- | se-darabot, mint a legjobb drá- j mát. AZ EMLÍTETT példa alapján került sor a közönség nevelésé­nek, ízlése fejlesztésének kérdő- J Bére. Abban egyetértettek, hogy formálni kell a közönség íz- i lését, de a hogyan kérdése | már nem volt olyan egyérr telmű. El nem küldött leiéi S*or ;>1 fi Kn A film rendezője: Kalatozov. Operatőrje: a szovjet filmművé­szet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotó egyénisége: üruszevszkij. A női főszerepet Tatjána Szamojlova játssza. Ugyanaz a művészkoUektíva fémjelzi a szovjet filmgyártás­nak ezt a most bemutatásra ke­rülő érdekes alkotását, amely a világszerte átütő isikért arató „Szálinak a d*rv*k”-at, a szov­jet filmművészet e nagy jelen­tőségű határkövét megalkotta. ............................................... Akadtak bizony, akik csak az operettek mellett törtek lándzsát, j Ki jgy, ki úgy képzelte el a j nevelést. És itt látszott meg iga­zán, hogy milyen nagy szükség is van ennek a kérdésnek a megvitatására. hiszen nagyon sok községben éppen ezek a hallgatók fogják megválasztani a játszásra kerülő darabot, ők fogják rendezni, a közönség tu­datformálásának talán legfonto­sabb részesei lesznek. — Szabad-e rossz darabot ját­szani? — kérdezte az egyik részt­vevő. A kérdés elég meg lök- kéntő, a válasz annyira világos, hogy inkább azt mondaná az ember, hogyan lehet ilyet kér­dezni? Azonban az egyértelmű nem-re újabb kérdés követke­zik: és ím? EZ ADJA a műsorválasztás nehézségét. Milyen szemponto­kat tartson a rendező szem előtt? Nagyon sokat. Csak egy néhányat említek az elhangzot­takból. Az igazat mondja min­denki a színpadról! A, néző konkrét igazságot kíván. A rendező feladata, hogy a költői igazság művészi for­mában. minél hitelesebben kerüljön a néző elé. A jó győzelmével és a rossz bu­kásával kapcsolatban saját gya­korlatából hozott fel példát Tő­key elvtárs: „sohasem tapasztal­tam még bábelőadáson, hogy a gyerekek örültek volna annak, 1960. SZEPTEMBER 23. „Édes anyukám! Csak most szántam rá ma­gam, hogy levelet írjak. Mióla kikerültem ebbe a vacak faluba, annyi lelki erőm sincs, hogy ren­desen kipucoljam a cipőmet. Egész tenger a sár! A szobám­ban is vastagon áll, mert a né­ni, akinél lakom, nem ér rá. Az igazgatóm rögtön azzal kezdte: ne higyjem azt, hogy az iskolában letudom azt a pár órát, és utána vége. Nya­kamba sózták az ifjúsági szín­játszócsoportot is, amikor meg­tudták, hogy odahaza játszot­tam Tutyival meg Pimpivel. ök hogy vannak? Biztosan ott ragadtak, a városba, ugye? Én nem bírom itt ki sokáig. Nem bánom, nem leszek tanítónő, el­megyek valamilyen hivatalba, de én hazamegyek. Pimpinek mondd meg anya, hogy csau! Gönolom nekik ezt a latyakot... ...szia, mama!' I960. NOVEMBER 30. „Édes jó anyukám! Nem kaptam választ két hét­tel előbb írt levelemre! Mi van otthon? Remélem, öcsi nem beteg már? Én jól vagyok, ha látnád, kivörösödtem, mint a pipacs. Igaz, hogy az arcbőröm kicsit reszel, mert itt nem na­gyon kenheti magát az ember, a múltkor a pirosítót is meg­LEVELEK A VÁROSBA szólta a nőtanács elnöke. Azt mondta, ha a gyűlésükre me­gyek, legalább ott ne használ­jam. Hiszen fiatal vagyok. Na, bumm! Anyu, van itt két rém helyes fiú. Az egyik orvos, a másik a földművesszövetkezet­nél dolgozik. Tudod, felavattuk az új cukrászdát, minden szom­bat este odajárunk táncolni. Nekem különösen a fmsz. Jan­csi tetszik, de az orvos jobb lenne, nem igaz? Igaz, hogy kocsija annak sincs, ...Csók, mama!" 1960. DECEMBER 17. „Édes drága, egyetlen anyu­kám! * Mit csináljak? Mondd meg, mit csináljak? Mehetnék nem­sokára haza, de itt van a KISZ, megtanultuk a darabot, valami remek! Pimpiéknek fogalmuk sincs, milyen ügyesek ezek a falusi fiúk! A lányok meg olyan természetesek, hogy meg kell enni őket. És tudod, egy hat­vanöt éves bácsi is játszik, az meg azt mondta, hogy nélkü­lem el se kezdik karácsonykor. És sorra hívnak itt, vagy húsz család is, hogy hozzájuk men­jek el az ünnepen. De én ha­za szeretnék menni! És a Jan­csi... úgy kér, maradjak. Anyu­kám, azt hiszem, egy hétre mé­gis hazaugrok... ...csókol Mária” 1961. FEBRUÁR 5. „Édes anyukám, én drága anyukám! Jancsival szombat este haza- ugrunk! Ne félj, nem fázom meg a motoron! Olyan vagyok, mint a makk! Lesz valami, amit sürgősen meg kell beszélnünk! Tudod, annyit elárulok, hogy Jancsi megkapta a házhelyet. Ugye, eladod a mi házunkat, anyukám? Hidd el, sokkal, sok­kal szebb itt, mint városon! | Már érzem a levegőben, hogy i közeledik a tavasz. És akkor idáig érzik az erdő illata... és tele van orgonával a falu. Anyu, orgonával! És annyi ba­romfit nevelek, hogy akár minden nap vághatsz belőlük, és lesz mindig friss tojás! És olyan jó itt a nép! És engem úgy szeretnek! Anyukám, édes anyukám, ugye kijösz hozzánk?! ...vár a te kislányod!” ] nácsadó gyakorlati segítséget is nyújt. így indult meg a népmű­velők részére egyéves tovább­képzés, amelynek során kétba- vonként két-három napos kon­ferenciákat tartanak, majd jú­niusban kéthetes zárótanfolya­mot és vizsgát. Nyíregyházán háromliónapos esti tanfolyamon tanulnak, főként az üzemi nép­művelők. Minden csütörtök este hangzik el részükre előadás. Itt meg kell jegyezni, hogy mintegy fele jár csak ezekre az előadá­sokra a tanfolyam hallgatóinak. Sajnos, »■ üzemek nem támogat­ják megfelelően » népművelési munkát, Nyíregyházán. Továbbképző tanfolyamokat tervezett a tanácsadó a művé­szeti csoportok vezetőinek ré­szére is. Érdekes és hasznos módszer­nek ígérkezik a művelődési há­zak közötti tapasztalatcsere. Minden második hónapban tart­ják meg ezeket. mindig más művelődési házban. Február; 15—16-án Mátészalkán gyűlnek össze a járási művelődési há­zak igazgatói és művészeti elő­adói. Megismerkednek a műve­lődési ház munkájával, és más­nap megvitatják a tapasztalta­kat. Szemíéltetotár áll máris ren­delkezésre a megyei tanácsadó­nál. Mikroszkópok, mikroszkopi­kus diavetítők, egészségügyi é* állattenyésztési előadásokon al­kalmazható gipszmodellek, több­száz kisfiim, és többezer dia- fiJm kölcsönözhető. Színművek, filmek katalógusé­val, műsorjavaslattal, kiállítások szervezésével, egyes községekben folyó munka alapos és részletes, felmérésével is segít majd a- népművelési tanácsadó. Munká­ját bár önállóan végzi, s ugyan­akkor kapcsolatot tart a műve­lődési tanácsokkal is, kívánatos lenne, ha ez a kapcsolat a jö­vőben még szorosabbá vállna. A megyei népművelési tanácsadó tíz, főként csak félíüggellenlteu,* munkatársból áll, de a járási műve­lődési házakra támaszkodva olyan, széleskörű aktivahálózatot alkut, amely kétségtelenül hozzájárulhat megyénk népművelési mankójánál? további javításához. A Járási műve­lődési házak vezetőinek rátermettsé­gén múlik, hogy ez a munka meny ­nyire lesz hatékony. S igazin haté­kony akkor lesz, ha mindenütt, a ta­nyavilágban is eléri a népművelés i » tartalommal, helyes módszerekkel i kívánatos szintet. *» s énnek járási szervei, hogy mindenütt az. átlagos, jó szintre Mi is ennek a mulkának a lényege?

Next

/
Oldalképek
Tartalom