Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-11 / 35. szám
Szabad-e rossz da rabot játszani ? r lipdekcs vifák műsorválasztásról, Hogy mindenütt jó legyen a népművelés közönségigén vről A KÉTÉVES színjátszó akadémiára előkészítő színjátszó rendezői tanfolyam vasárnap délelőtt kezdődött a József Attila Művelődési Házban. Havonta egy előadáson foglalkoznak a rendezők elméleti és gyakorlati képzésével. Április 5—7 között háromnapos, nyáron pedig kéthetes bentlakásos továbbképzésen készítik elő a hallgatókat az akadémiára. NAGYON ÉRDEKES előadást tartott Tőkey Károly a színjátszással szemben támasztott társadalmi igényről, majd a színjátszó igényéről. Az előadás szó azonban nem fedi pentosan azt, emi történt, ugyanis az egyes megállapításokat, elvi meghatározásokat, mindjárt előadás közben megvitatták a hallgatók. Az igazi vita azonban csak a következő pontnál kezdődött, amikor a nézó igénye került szóba. Mit kíván a néző egy előadástól? Kikapcsolódást, szórakozást, tanulást, — adódnak önkéntelenül az első válaszok. Egy újfehértói hallgató helyi problémát vetett fel. Tapasztalata szerint az ottani közönség szórakozni akar, de nem elégszenek meg a nevekkel. Sokkal hegy a farkas megette a bárányt”. Szórakozva vonja le -a uérő az erkölcsi tanulságot, ez a főcél. A MÜSORVÁLASZTÁS alapja nem az abszolút irodalmi érték. A Hamlet irodalmi értékét aligha lehetne vitatni, de vajon előadhatja-e egy tanyasi .színjátszó csoport? Van természetesen sok gyakorlati szempont is. Van elég színjátszó a darabhoz, van megfelelő technikai felszerelés? És még nagyon sok anyagi természetű kérdés' is. ENNEK a továbbképzésnek első négy órájából is megállapítható, hogy nagy szükség van ezeknek az elvi kérdé'ícknck a tisztázására, mert nincs egyetértés még a legfontosabb kérdésekben sem, itt pedig vitában bontakoznak ki a vélemények, konkrét tapasztalatok alapján győződhetnek meg a helyes álláspontról. Ennek pedig egész falusi kultúránk fejlődése látja majd hasznát. Gál Béla Múlt év októberében alakult a megyei népművelési tanácsadó. Azért hívták életre, hogy a népművelési munka ió módszereit segítse terjeszteni a megyében, tanáccsal szolgáljon a járási, községi népművelési munka megjavításához. Elődje a népművelési módszertani tanácsadó volt, amely egy évig működött, s előkészítette a jelenlegi tanácsadó munkáját. Országos szinten ezzel évek 1 óta a Népművelési Intézet foglalkozik. A járásokban a járási művelődési házak látják el a tanácsadó munkáját. Az eddigi tapasztalatok szerint a járási művelődési házak zöme szépen dolgozik e tekintetben is. Igen sok példát lehet meríteni Mátészalkán. Nyírbátorban, Fehér- gyarmaton. De nem mindenütt értik meg e munka jelentőségét. A tiszalöki, nagykállói járásokban már kevés dicscrnivaló akad. emelkedjék megyénkben a népművelés. Járásokban alap feltétéi, hogy a művelődési házak vezetői látogassák a járás községeit, győződjenek meg róla, hogy hol, milyen módon folyik az ismeretterjesztés, milyen a művészeti munka színvonala, s ez eredményes-e, van klubélet, vagy segélyes, és más tapasztala tokira! együtt a jókat népszerűsítsék, s törekedjenek a rossz módszerek megszüntetésére. A megyei népművelési tanácsadó vezetője, Ivancsó Dénes szerint jó tapasztalatokat nyújt a csenged járás, Megyénkben — országos viszonylatot figyelembevéve, — jó a népművelés helyzete. A különböző szakterületeken, — amilyen az ismeretterjesztés, a művészeti munka, kultúrotthonok és klubok munkássága, — sok társadalmi aktíva végzi munkáját, és tekintélyes számú hallgatót vonzanak az előadások, amelyek általában hasznosak és megfelelők. De nem egyöntetű ez a népművelési munka. az egész megyében. Van község, ahol az ismeretterjesztés, másutt a művészét! munka folyik példásan. s ez még egy-egy járáson belül sem mutat kiegyensúlyozott képet. Ezért működik a megyei népművelési tanácsadó, az ismeretterjesztésből. Munka- közösségük van. amely kidolgozza az előadásokat. S ezek az előadások minden második csütörtökön, ugyanabban az időben hangzanak el egyszerre minden községben. Ha előadót helyileg nem tudnak biztosítani, a járás küld ki. A csengeri járásban tehát az ismeretterjesztés biztos alapokon nyugszik, az egész járásban minden második csütörtök programja ez, az előadások jók, és az időpontok rögződnek i a hallgatók előtt. Helyes lenne j minden járásban megvalósítani. I Ugyancsali helyes, ha a művészeti csoportok nemcsak művészeti feladatokat oldanak meg, hanem ugyanakkor megismerkednek különböző társadalmi kérdésekkel, politikai ismeretekre tesznek szert foglalkozási tárgyukkal kapcsolatosan. Erre is akadnak ió példák, a tanácsadók feladata ezt minél szélesebben elterjeszteni. Továbbképzés, szemléltetik tár, katalógus A megyei népművelési taszívesebben megnéznek egy műkedvelő előadást, mint egy hivatásos művészek által összevágott silány műsort. „Sajnos, elég sok példát lehetne említeni arra, hogy közönségünk méltán volt elégedetlen hivatásos művé- i szék előadásaival’'. Többen is helyeselve szóltak j közbe, bizonyítva, hogy nem esu- I pán újfehértói eset ez. EGY MÁSIK hozzászóló a fa- í nyesi közönség igényeiről szólt. í — Én úgy látom, hogy a mi j tanyasi közönségünk még sok-1 Icai szívesebben megnéz egy me- | se-darabot, mint a legjobb drá- j mát. AZ EMLÍTETT példa alapján került sor a közönség nevelésének, ízlése fejlesztésének kérdő- J Bére. Abban egyetértettek, hogy formálni kell a közönség íz- i lését, de a hogyan kérdése | már nem volt olyan egyérr telmű. El nem küldött leiéi S*or ;>1 fi Kn A film rendezője: Kalatozov. Operatőrje: a szovjet filmművészet nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő alkotó egyénisége: üruszevszkij. A női főszerepet Tatjána Szamojlova játssza. Ugyanaz a művészkoUektíva fémjelzi a szovjet filmgyártásnak ezt a most bemutatásra kerülő érdekes alkotását, amely a világszerte átütő isikért arató „Szálinak a d*rv*k”-at, a szovjet filmművészet e nagy jelentőségű határkövét megalkotta. ............................................... Akadtak bizony, akik csak az operettek mellett törtek lándzsát, j Ki jgy, ki úgy képzelte el a j nevelést. És itt látszott meg igazán, hogy milyen nagy szükség is van ennek a kérdésnek a megvitatására. hiszen nagyon sok községben éppen ezek a hallgatók fogják megválasztani a játszásra kerülő darabot, ők fogják rendezni, a közönség tudatformálásának talán legfontosabb részesei lesznek. — Szabad-e rossz darabot játszani? — kérdezte az egyik résztvevő. A kérdés elég meg lök- kéntő, a válasz annyira világos, hogy inkább azt mondaná az ember, hogyan lehet ilyet kérdezni? Azonban az egyértelmű nem-re újabb kérdés következik: és ím? EZ ADJA a műsorválasztás nehézségét. Milyen szempontokat tartson a rendező szem előtt? Nagyon sokat. Csak egy néhányat említek az elhangzottakból. Az igazat mondja mindenki a színpadról! A, néző konkrét igazságot kíván. A rendező feladata, hogy a költői igazság művészi formában. minél hitelesebben kerüljön a néző elé. A jó győzelmével és a rossz bukásával kapcsolatban saját gyakorlatából hozott fel példát Tőkey elvtárs: „sohasem tapasztaltam még bábelőadáson, hogy a gyerekek örültek volna annak, 1960. SZEPTEMBER 23. „Édes anyukám! Csak most szántam rá magam, hogy levelet írjak. Mióla kikerültem ebbe a vacak faluba, annyi lelki erőm sincs, hogy rendesen kipucoljam a cipőmet. Egész tenger a sár! A szobámban is vastagon áll, mert a néni, akinél lakom, nem ér rá. Az igazgatóm rögtön azzal kezdte: ne higyjem azt, hogy az iskolában letudom azt a pár órát, és utána vége. Nyakamba sózták az ifjúsági színjátszócsoportot is, amikor megtudták, hogy odahaza játszottam Tutyival meg Pimpivel. ök hogy vannak? Biztosan ott ragadtak, a városba, ugye? Én nem bírom itt ki sokáig. Nem bánom, nem leszek tanítónő, elmegyek valamilyen hivatalba, de én hazamegyek. Pimpinek mondd meg anya, hogy csau! Gönolom nekik ezt a latyakot... ...szia, mama!' I960. NOVEMBER 30. „Édes jó anyukám! Nem kaptam választ két héttel előbb írt levelemre! Mi van otthon? Remélem, öcsi nem beteg már? Én jól vagyok, ha látnád, kivörösödtem, mint a pipacs. Igaz, hogy az arcbőröm kicsit reszel, mert itt nem nagyon kenheti magát az ember, a múltkor a pirosítót is megLEVELEK A VÁROSBA szólta a nőtanács elnöke. Azt mondta, ha a gyűlésükre megyek, legalább ott ne használjam. Hiszen fiatal vagyok. Na, bumm! Anyu, van itt két rém helyes fiú. Az egyik orvos, a másik a földművesszövetkezetnél dolgozik. Tudod, felavattuk az új cukrászdát, minden szombat este odajárunk táncolni. Nekem különösen a fmsz. Jancsi tetszik, de az orvos jobb lenne, nem igaz? Igaz, hogy kocsija annak sincs, ...Csók, mama!" 1960. DECEMBER 17. „Édes drága, egyetlen anyukám! * Mit csináljak? Mondd meg, mit csináljak? Mehetnék nemsokára haza, de itt van a KISZ, megtanultuk a darabot, valami remek! Pimpiéknek fogalmuk sincs, milyen ügyesek ezek a falusi fiúk! A lányok meg olyan természetesek, hogy meg kell enni őket. És tudod, egy hatvanöt éves bácsi is játszik, az meg azt mondta, hogy nélkülem el se kezdik karácsonykor. És sorra hívnak itt, vagy húsz család is, hogy hozzájuk menjek el az ünnepen. De én haza szeretnék menni! És a Jancsi... úgy kér, maradjak. Anyukám, azt hiszem, egy hétre mégis hazaugrok... ...csókol Mária” 1961. FEBRUÁR 5. „Édes anyukám, én drága anyukám! Jancsival szombat este haza- ugrunk! Ne félj, nem fázom meg a motoron! Olyan vagyok, mint a makk! Lesz valami, amit sürgősen meg kell beszélnünk! Tudod, annyit elárulok, hogy Jancsi megkapta a házhelyet. Ugye, eladod a mi házunkat, anyukám? Hidd el, sokkal, sokkal szebb itt, mint városon! | Már érzem a levegőben, hogy i közeledik a tavasz. És akkor idáig érzik az erdő illata... és tele van orgonával a falu. Anyu, orgonával! És annyi baromfit nevelek, hogy akár minden nap vághatsz belőlük, és lesz mindig friss tojás! És olyan jó itt a nép! És engem úgy szeretnek! Anyukám, édes anyukám, ugye kijösz hozzánk?! ...vár a te kislányod!” ] nácsadó gyakorlati segítséget is nyújt. így indult meg a népművelők részére egyéves továbbképzés, amelynek során kétba- vonként két-három napos konferenciákat tartanak, majd júniusban kéthetes zárótanfolyamot és vizsgát. Nyíregyházán háromliónapos esti tanfolyamon tanulnak, főként az üzemi népművelők. Minden csütörtök este hangzik el részükre előadás. Itt meg kell jegyezni, hogy mintegy fele jár csak ezekre az előadásokra a tanfolyam hallgatóinak. Sajnos, »■ üzemek nem támogatják megfelelően » népművelési munkát, Nyíregyházán. Továbbképző tanfolyamokat tervezett a tanácsadó a művészeti csoportok vezetőinek részére is. Érdekes és hasznos módszernek ígérkezik a művelődési házak közötti tapasztalatcsere. Minden második hónapban tartják meg ezeket. mindig más művelődési házban. Február; 15—16-án Mátészalkán gyűlnek össze a járási művelődési házak igazgatói és művészeti előadói. Megismerkednek a művelődési ház munkájával, és másnap megvitatják a tapasztaltakat. Szemíéltetotár áll máris rendelkezésre a megyei tanácsadónál. Mikroszkópok, mikroszkopikus diavetítők, egészségügyi é* állattenyésztési előadásokon alkalmazható gipszmodellek, többszáz kisfiim, és többezer dia- fiJm kölcsönözhető. Színművek, filmek katalóguséval, műsorjavaslattal, kiállítások szervezésével, egyes községekben folyó munka alapos és részletes, felmérésével is segít majd a- népművelési tanácsadó. Munkáját bár önállóan végzi, s ugyanakkor kapcsolatot tart a művelődési tanácsokkal is, kívánatos lenne, ha ez a kapcsolat a jövőben még szorosabbá vállna. A megyei népművelési tanácsadó tíz, főként csak félíüggellenlteu,* munkatársból áll, de a járási művelődési házakra támaszkodva olyan, széleskörű aktivahálózatot alkut, amely kétségtelenül hozzájárulhat megyénk népművelési mankójánál? további javításához. A Járási művelődési házak vezetőinek rátermettségén múlik, hogy ez a munka meny nyire lesz hatékony. S igazin hatékony akkor lesz, ha mindenütt, a tanyavilágban is eléri a népművelés i » tartalommal, helyes módszerekkel i kívánatos szintet. *» s énnek járási szervei, hogy mindenütt az. átlagos, jó szintre Mi is ennek a mulkának a lényege?
