Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-10 / 34. szám
Nyírpilis és az At elektromosság alapjai. Vajon hány hallgatót vonzhat egy ilyen ismeretterjesztő előadás olyan kis faluban, mint Nyírpilis? Valószínűleg senki sem gondol nagy közönségre. Nos, a nyirpilisieket nagyon is érdekli az elektromosságtan; százötvenen vettek részt ezen az előadáson. Kedden este hat órakor kezdte meg előadását Lakatos István, a Felsőfokú Tanítóképző Intézet fizikai tanszékének vezetője, és még negyed kilenckor is alig akarta elengedni a lelkes hallgatóság. Az érdekes előadás után a Kérdések özönével árasztották el az előadót. A legkülönfélébb elméleti és gyakorlati kérdésekre kellett választ adni. Hogyan lehet kiszámítani valamely villamos háztartási eszköz áram fogyasztását? Mihez, hogyan lehet motort ale! ektrom osság kalmazni? Hogyan lehet megelőzni a villamossági baleseteket? Külön érdekessége volt az egész estének az,. hogy az egész előadást és a hozzászólásokat magnetofon szalagra vették fel. Ennek alapján módszertanilag elemzik majd az elhangzottakat és a további hasonló előadások alkalmával hasznosítják. Nagy sikere volt a részleges visszajátszásnak. Egy nyolcvan év körüli asszony ámuldozva állt meg a magnetofon előtt, amikor az saját hangját adta vissza. „Hogy mit kellett megélnem! Ki hallott már ilyet, hogy itt beszél az ember és akkor utána mindjárt vissza is hallgathatja? Erről a kis szalagról vagy miről. Mert hogy a rádióban beszélnek, hát azt már megszoktuk, de ez sehogy sem megy a fejembe”i Jídmt-t BujróL 4 minap Bajon jártamban egy ismerősöm tette fel majdnem ezekkel a szavakkal ezt a kérdést. Nagyon meglepett, mert még sohasem jártam ebben a községben, ismerősöm pedig jól ismeri az itteni viszonyokat. Nem ! is gúnyosan kérdezte, hanem in- j kább sajnálattal, hogy nem fo- gok tudni mit írni a község kulturális életéről. A kérdés ott motoszkált a fejemben egész idő alatt. Valóban nem lehet Bajról semmit sem írni? Labanc Ferenc, a község párttitkára éppen a tanácsháza felé tartott, amikor találkoztam vele. Elég messze lakik a tanácsházá- tól, volt időnk a beszélgetésre. Nem nagyon siettünk. Természetesen a téesz kerül elsőnek szóba. Nagyon sok még a tennivaló, addig, amíg rendbe jönnek. Különösen a pártszervezetnek. Lassan térünk csak rá a kulturális kérdésekre. A KISZ ez első, az ifjúság kérdése. — Még csak azt sem tudtam, hogy mikor volt a vezetőség új- jáválasztása, nem hívtak meg, — mondja és várakozva néz rám, hogy vajon mit szólok hozzá. Ahhoz nem fér vita: helytelenül tették a KISZ vezetői, hogy nem hívták meg. De vajon jó volt-e a kapcsolat a párt és a KISZ között? Mivel segítette a pártszervezet az ifjúságot? Ahogy u pocsolyákat kerülgetjük a sáros, kanyargós úton, úgy kerülgetjük a kényes kérdéseket is. Labanc elvtárs ugyan igyekszik minden felelősséget a fiatalokra hárítani, mégsem lehet így feltenni a kérdést, hogy a KISZ jön-e a párthoz, vagy megfordítva. A cél közös. A pártszervezet nem hagyhatja magára az ifjúságot! Fontom munkát végesnek ségre, mert a saját irodánkat rendezzük be klubhelyiségnek, mondja olyan lelkesedéssel, ahogy azt egy fiatal párttitkártól csak elvárhatja az ember. Sorolja is, hogy mit vesznek a klubszobába. Tavaly 1200 forintot fordítottak könyvvásárlásra. Az idén tovább fejlesztik. Nagyon sok fontos feladatot kellett az utóbbi időben megoldania a pártszervezetnek és a község vezetőinek. Főleg az átszervezéssel kapcsolatban, az igaz, de a jövőben is lesznek. ilyen feladatok. Nem lehet ilyenJ sorrendet felállítani: ha majd ezen és ezen a dolgon túlleszünk, majd foglalkozhatunk többet' kulturális kérdésekkel is. Még most az átszervezés utánit teendők, a gazdasági munka a\ minden. Nem jut idő egyébre —; mondják. Azonban nem zárja ki az egyik a másikat! Hetenként három mozi előadás• kevés. A könyvtár egyébként ör-1 vendetes fejlesztése is kevés! A kösösség formálásának nagyon fontos része az ismeret- terjesztő előadás, az öntevékenye művészeti csoportok megszervez zése, szerepeltetése. És ez nemi csupán a kultúrotthon igazgató-1 jának a feladata. Ki lehetne a párt művelődési politikájának leg-j következetesebb harcosa, mint ma-) ga a pártszervezet? Legyen a párt-, szerkezet a kezdeményező. Nemt azt jelenti ez, hogy a párttagoki csináljanak mindent. KorántsemJ Viszont irányt mutathatnak a fa4 lu egész évi művelődési programul jához és meg is adhatnak mindenü segítséget, a megvalósításához. Az idő sürget. Az első lépésétől, megtörténtek. Bátrabban lehelj nekiindulni Bujon is, ahogyans megtették már azt a megye solei községében már hónapokkal eze-u lőtt. G. B> a Tiszántúli Növényolajipari Vállalat nyírbátori telepén Varga Bertalan és Harcsa Ferenc villanyszerelők. A karbantartó javításaikkal nagyban elősegítik a teljesen villa- mosenergiával működő üzem folyamatos termelését. (Hammel felv.) A különféle szervezeti kérdések megoldása a termelés szerteágazó folyamatának a megindítását segíti elő. A termeléshez viszont — a munkaszervezésen túlmenően — gazdasági alap szükséges s az új szövetkezetek további fejlődésére nagymértékben kihat, hogy milyen forrásokból teremtik meg a gazdasági feltételeket. Az elmúlt esztendőben megyeszerte igen jó tapasztalatok születtek ezen a téren. Ez egyik oldalról a saját erőből történő beruházásokban mutatkozott meg. A csengeri Lenin Termelőszövetkezetben már a tsz-körséggé válást követő napokban megkezdte a megszervezett építőbrigád a saját erejű építkezéseket. Kezdetben pajtákat alakították ÍG1 KEZDTÜK MI. .. II. di. HrS i iá: í/uGK. awnencti »sioiilókká a közösbe kerülő jószág befogadására. A Lenin Tsz egy év alatt másfélmillió forintot meghaladó saját erőből történő beruházást végzett, ami után az állam mintegy félmillió forint visszatérítést biztosított a szövetkezetnek. Nem bánták meg a saját erőből való építkezéseket Szamossályiban sem, mert ezzel megteremtették az állattenyésztés fejlesztésének a feltételeit. A termelés folyamatosságát a ingok munkában való rendszeres részvétele. lelkiismeretes tevékenysége biztosítja. Hogy ebben ne következzen be törés ehhez a tagok öntudatának fokozatos formálásán túl szükséges, hogy rendszeres előlegezésekkel tegyék érdekelté az embereket a munkában. Az előleg rendszeresítésének a forrása a szerződéses termelés a növényféleségeknél és állati termékeknél egyaránt. Az árutermelés megkezdésekor az állattenyésztés, állattartás lehetőségeit kell. feltárni. Mint a szamostatárfalvi példa igazolja, a baromfitenyésztés az, ahol a leggyorsabban megtérül a befektetés. Az Ady Tszb-en, amelynek a szántóterülete mindössze 314 hold. 1959-ben 67 ezer forint tiszta hasznot adott a baromfi. Tavaly ebben a l:is tsz-községben kilencezer darab baromfit értékesítettek, az idén tízezer darab felnevelése a tervük. A gacsályiak úgy oldják meg baromfinevelési és értékesítési feladatukat, hogy — elegendő férőhely hiányában — az asszonyok a háztáji gazd i'ágban vállalják ezt a munkát úgy, hogy a szövetkezet megvásárolja a baromfit és takarmányt as biztosít felnevelésükhöz. A magas jövedelem »lapja a* állattenyésztés A két éve termelőszövetkezeti községgé vált Gacsályban 68, Szamostatárf alván 55 százalékát adta az összes jövedelemnek az állattenyésztés. De az egy éves csengeri Lenin Tsz-ben is* bebizonyosodott az állattenyésztés jelentősége: a nyolcmillió 730 ezer forintos jövedelemből négymillió forint volt az állattenyésztés haszna. A Lenin Tsz 1961. évi tervében 300 darab hízott marha. 700 hízott sertés, 12 ezer baromfi és 200 mázsa ürü- hús értékesítése szerepel. S az alapanyag jelentős részét már biztosították is. A növénytermelésben 3eke Sándor véleménye szerint nagy súlyt kell fektetni a cukorrépára, mert amellett, hogy jövedelmező, másik oldalról takarmány- forrás is. Náluk az 1700 hold szántóterületből tavaly 660 holdon termeltek szerződéses növényt, s ebből 125 hold volt a cukorrépa. A szerződéses termelés ás értékesítés eredményeként az új csengeri Lenin Tsz rendszeresen havi tíz forint előleget biztosított a tagoknak. Szamos- sályiban rum voltak ilyen kedvezőek a feltételek, így arra törekedtek, hogy a fiatalság részesüljön előlegben, míg a többi tagok nagyobb időközökben jutottak pénzelőleghez. Nézzük meg még röviden azt, hogy ezek a termelőszövetkezetek az elmúlt évi kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére milyen eredményekkel zártak. Ez ] azért lényeges, hogy ismerve I egész évi tevékenységük né-1 hány mozzanatát. leszűrjük a legfőbb tapasztalatot; valóban képes-e egy-két év alatt a nagyüzemi gazdálkodás kibontakoztatni az új, a jobb élet útját. A csengeri Lenin Tsz-oeti a már említett laza munkaegységgazdálkodás miatt egy rendszeresen dolgozó tag átlag 450 munkaegységet szerzett. A munkaegység értékének a viszonylagos csökkenését az is elősegítette, hogy az idős szövetkezeti tagok részére, akik már nem vehettek részt a termelésben, az egyéb járandóság mellett havi öt munkaegységet írtak jóvá. így is, a nagyfokú beruházások ellenére- is, egy munkaegység értéke 28.62 forint Volt. A szövetkezetbe lépett pár holdas dol-( gozó parasztok elégedettek azt évi 12—14 ezer forintos, munka-1 egység után járó tiszta bevéte-j lükkel, amit még növelt a házrí táji haszna. A volt erős középrí parasztok az első évben még) nem érték el régebbi jövedelmük színvonalát, de ez lényegileg nem hat ki kedvezőtlenül, közösségi- és munkaviszonyukra,, mivel az adott időjárás mellett# a régi körülmények között sémi számíthattak volna sokkan többre. A gacsályi Dózsa Tsz-ben munkaegység értéke tizennégy/ hónapra oszlott meg, mivel! 1959. novemberében kezdték é» 1960. decemberében fejezték b> az évet. A nagyobb arányú felfejlődés, a tsz-községgé válás- így sem okozott nagy törést a munkaegység értékében: egy munkaegységre 40 forintot fizettek. Az elmúlt évi almakiesés ellenére — az öt és félszáz holdból 139 hold a gyümölcsös — egy tagra átlagosan 16 000 forint részesedés jutott. Az első éves sza- mossályi Üj Élet Tsz-ben (még nem pontös adat!) 28 forintot osztanak egy munkaegységre.-V Arra nincs mód, hogy a termelőszövetkezeti elnökökkel folytatott tanácskozás minden részletével foglalkozzunk. A fentiekben a megindulás, a szervezés, a termelési, áruértékesítési és beruházási tevékenységük leglényegesebb mozzanatait foglaltuk össze. Ezek a szövetkezetek .egy csokorban vannak a Aztán a művelődési házra te- i relődik a szó. Nem nagyon bízta- 1 tó, hogy valamikor nyáron volt ( benne előadás utoljára. Nem ( rendeztek tanfolyamokat sem. ■ A tanácselnök elvtársnötől : végre biztató hírt is kapok. Ta- ! valy tanácsosították a könyvtá- ' rat. Ez a tény magában véve még nem minden ugyan, de örvendetesen javult a könyvállomány lényeges növekedésével az olvasottság is. Aki nem járatos a könyvtári berkekben, bizonyára nem tulajdonítana annak sem különösebb jelentőséget, ha a könyvtáros egyszerű falusi asz- szony. (A megye községeinek nagy részében pedagógus a könyvtáros.) A gyakoriutban jelentkezett a művelődési problémák megoldása felé vezető helyes út. Bényei Gyula, a Táncsics Tsz új párttitkára nyitott be, nagy lendülettel éppen akkor, amikor a kulturális élet kibontakoztatásának lehetőségeiről beszéltünk. Mintha csak hallotta volna, hogy miről szólunk. — Feri bátyám, éppen magához jöttem. Szeretném elkérni a párthelyiséget ma estére a KISZ szervezetünknek. Lényegesen , megnövekedatt a tagságunk, le- . szünk vagy negyvenen. Új veze■ tőséget akarunk választani. Már veszi is a névsort, olvassa a tagok neveit. Ismerik őket. Ki ■ lenne a legmegfelelőbb, akinek , tekintélye is lenne, értene is a . munkához? Sok latolgatás után ■ Safrankó Miklós könyvelő mel- , lett állapodnak meg. öt kellene ; ajánlani. i — Már beszéltem a zeneértő ■ fiatalokkal is. Eljönnek muzsi■ kálni a taggyűlés után, fizetés : nélkül. Később azonban már aligha less szükségünk a párthelyicsengeri járásban s láthatjuk,, nogy több dologban eltérőek) azok a ténykedések, amelyek’ mind egy célt, a többtermelést, a felemelkedést szolgálják. Módszereik együtt is és külön-külön is célravezetőek helyi adottságaik között. Ezek nyilvánosságra: hozása nem mást céloz, mint: azt, hogy az új termelőszövetke-1 zeti községek ismerkedjenek1 meg a fentiekkel, hasznosítsák, ha részükre megfelelő, vagy t igyekezzenek saját viszonyaik í közölt ezekhez hasonló megöl- * dásokkal elősegíteni első éves tevékenységük sikerét. Samu András ^ í> Sramoslatnrfalrán tízéves átlagban 48 forintot ért egy immSiHegység
