Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-08 / 32. szám

hLevesehb hibtívttl... Egész évben végezzünk folyamatos munkát a szövetkezetek * saját erejének növelése Kétségtelen, hogy a elmúlt évben szövetkezeteink jó mun­kát végeztek a saját erő növe­lése érdekében, különösen a részjegytervek teljesítése terén. -Ennek tudható be az. hogy me­gyénk részjegy tervét 104,6 szá­zalékra teljesítette. Ez annál is inkább jelentős eredmény, mi­vel többezer töredékrészjeggyel ■rendelkező egészítette ki rész­jegyet. A jó munka mellett azonban akadtak olyanok is. akik elma­radtak tervük teljesítésével, mint például a fehérgyarmati és tiszalöki járások. Ezekben a já­rásokban az elmaradást semmi sem indokolja, hiszen ők sem voltak rosszabb helyzetben mint mások, csupán a kényelmeske­dés, a nem törődöm munka okozta lemaradásukat. Az ez évi tervet időben — már az elmúlt hónapban — megkap- , ta valamennyi járás és földmű­vesszövetkezet. Nem lehet tehát indok később, hogy nem állt rendelkezésükre a terv — „nem tudták” mi a feladat, A rész­jegy befizettetés nem lehet kampány feladat és ne számít­son egyetlen szövetkezet vezető­sége sem arra, hogy ráérnek majd az év végén ezzel foglal­kozni. Rendszeresen és minden negyedévben teljesíteni keli az ez irányú tervet, — csakis ebben az esetben végzünk kielégítő munkát. Ne feledkezzenek meg ezek­ben a napokban a töredékrész­jeggyel rendelkezőkről sem és keressék fel tagjaikat, akik még nem rendezték töredéküket. Ugyancsak fel kell hívni a fi­gyelmet arra is, hogy a beruhá­zó földmű vessző vetkezetek tart­sák legmesszebbmenő kötelessé­güknek, hogy alaposan és jól szervezzék meg a társadalmi munkát, — mert csakis így ér­hetnek el jó eredményeket. A SZÖVOSZ V. kongresszusa tiszteletére földművesszövetke­zeteink mindent kövessenek el rész jegy tervük teljesítése érde­kében, ami egyik igen fontos része a saját erő növekedésének. érdekében ti bizottságunk és szövetkeze­tünk minden tagja megbeszélte az előttünk álló feladatokat és ennek alapján elhatároztuk, hogy éves részjegytervünk tel­jesítése érdekében versenyre hívjuk megyénk valamennyi földművesszövetkezetét. Vállalásunk a következő: 1. Éves részjegytervünket, — ami 39 000 forint, — az Al­kotmány ünnepének évfordu­lójára, 1961. augusztus 20-ig 105 százalékra teljesítjük! 2. Rész jegy tervünk 15 szá­zalékát, hazánk felszabadulása évfordulójának tiszteletére áp­rilis 4-ig teljesíteni fogjuk, ezzel is elősegítve azt, hogy megszűnjön az évvégi kapko­dás és elősegítsük a tervsze­rűbb munkát! KISS ISTVÁN MSZMP alapszerv titkára. H. MOLNÁR JÁNOS Sz. b. titkár. RAJCSÁNYI PÁL FMSZ IgaZgatósági elnök. A versenyfelhívással a MÉSZÖV Igazgatósága egyetért és ezúton is felkéri a szövetkezeteket a csatlakozáshoz. r | Nem nagy dologról akarunk ; itt most szólni, mégis figyelem­re érdemes. Levelekről, éspe­dig a hivatali „ügyintézés” aktái­ról. jelentésekről és egyebekről, illetve azok hibáiról kívánunk néhány közvetlen szóban meg­emlékezni. Arról van szó ugyanis, hogy egyre több olyan levél, irat ke­rül mostanában közforgalomba, ami hemzseg a hibától, a nyelv­tani, helyesírási és ami annál i is több a gépelési hibáktól. Talán akadnak olyanok. akik | egry kczlegyiníéssel elintéyJk ezt, j holott, nincs és nem is lehet igazuk, mert ezekből a hibákból következtetni is lehet, j Levelet kaptunk a napokban egyik földraűvesszövetkezeíünk­lől: nagyon sok hiba volt ab­ban, amiből arra következtet­tünk, hogy a gépíró nem tud gé­pelni (akkor minek ül a gép mel­lé) vagy pedig arra. hogy tud ' ugyan gépírni, de gondatlan, ha­nyag. De ugyanebből a levélből azt is ki kellett olvasnunk, hogy az a vezető, aki aláírta a leve-- let. az nagyon megbízik az ad­minisztrátorában (ebben az eset­ben kár volt), vagy maga is gondatlan, felelőtlen és még azt sem olvassa el. amit diktál (ak­kor pedig milyen vezető lehet?). Ne intézzük el tehát kczlc- igyintéssel az ilyen apró hibát, hiszen azok árulkodnak elköve­tőjükre és semmi jót. semmi hí­zelgőt nem mondanak! „Ez az év a SZÖVOSZ V. kongresszusának felkészülési éve, aminek tiszteletére szö­vetkezetünk versenyt hirdet éves rész jegy tervünk határidő előtti teljesítésére, amivel elő kíván­juk segíteni a kongresszus cél­kitűzéseinek megvalósítását. A versenyfelhívás elkészítésé­nél figyelembe vettük a Heves megyei MÉSZÖV elmúlt évi kezdeményezését a saját erő növelésére és versenyfelhívá­sunkkal, felajánlásunkkal hozzá akarunk járulni ötéves tervünk sikeréhez, a szövetkezeti mozga­lom erősödéséhez. Földművesszövetkezetürik , MSZMP alapszervezete, válasz- j tott vezetőségünk, szakszerveze-1 Ujfehértón a színjátszó csoport mega-3icuiá- iáyal nagy. lendületet vett a kultúrmunka. Elsőízben a t-Jás- tyasátány 77-et tanulták mag és adták elő a községben az elmúlt év utolsó napjaiban. Azóta már háromszor játszották a község- bon a szatirikus, a bürokráciát kifigurázó vígjátékot és minden esetben zsúfolásig megtelt a kul- 'túrház. A szövetkezet színjátszói a si­ckeren felbuzdulva élénk kultu­rális életet élnek és már váio- i gatják is a következő darabot és azok szereplőit. Érdekes még megemlíteni, hogy a községen j kívül előadást tartottak már Hajdúdorogon és meghívást kap­tak még Hajdúhadházra, Bal- kár.yba és Nagyhalászba is. A kezdeti színjátszó garda is egyre növekszik. Az előadások után mind többen keresik fel a csoportot azzal, hogy részt ki­vannak venni a csoport munká­jában. Külön meg kell -mlíte- nünk azt is, hogy legutóbb a j nevelők egy csoportja >s belé­pett a szövetkezetbe, részjegyet j váltott és máris nagy szorga­lommal segíti a színjátszó cső- j port munkáját. Keltessünk kotlóssal is Kevesebb szeszesital, több üdítőital Szeretjük a tor­kunkat. Talán még a gyomrunktól is job­ban és különösen mi férfiak gyakran meglocsoljuk. Ügy tél idején is, nehogy kiszáradjon. Pedig fogyáskor nem kell félni az aszálytól. No, de ez már ne­künk régi jól „be­vett” szokásunk és akadnak olyanok is közöttünk, akiket — egy nagyobb locsol- kodás Utált — hár­man is alig bírnak kitenni a kocsma küszöbén túlra. S az ilyenek a leghango­sabbak, ha az ital­bolt vezetője, vagy a pincér — még idejé­ben a kiírásra mu­tat: „Ittas embert nem szolgálunk lti!” Szóval nem vala­mi kellemes dolog részeget látni. S vannak emberek, akikben megszólal a lelkiismeret és bűn­bánóan tolják félre a felkínált pálinkás po­harat. Azonban még keve­sen ébredtek öntu­datra. Ezért is na­gyon időszerű a sze­szesitalok árusításá­nak csökkentése és az alkoholmentes italok értékesítésének fokozása. Jó folyta­tása annak az intéz­kedésnek, hogy a vendéglőkben inkább együnk, mint igyunk. Vagy úgy ^is mond­hatnánk, előbb együnk és mérsékel­ten igyunk. S jó vol­na, ha arra is sor ke­rülne, hogy ne csak papíron állna az: ..Tizennyolc éven aluliakat nem szol- gálunle ki.!” Varga Gyűld Termeljünk köztesként babot i Annak ellenére, hogy a bab | igen fontos élelmezési cikk, az j utóbbi időben termelése mégis ; meglehetősen visszaesett, mely - nek következtében a belföldi j igényeket sem tudjuk kellően ! kielégíteni, de ezen túlmenően ; export-kivitelünk is csökkent. ! Az ellátás biztosítása és az : export lehetőségek kihasználása í érdekében helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek, valamint a termelőszövetkezeti tagok háztáji területen és az egyéni termelők kukorica között köztesként ml- I nél nagyobb mennyiségben ter­melnének babot. Közös teriilete- {ken a bab-vetés, mint köztesnö­minél több csibét Megyénk kelte tőállomásain már megkezdődött a naposcsi­bék keltetése. Évről évre mind több naposbaromfi — elsősorban naposcsibe — kerül ki a kelte­tőkből a termelőszövetkezetekbe és a háziasszonyokhoz. Ez annak is a bizonyítéka, hogy a lakosság részéről mind­inkább fokozódik az érdeklődés a gépikeltetésű naposcsibék iránt. Ez az érdeklődés elsősor­ban abból adódik, hogy ma már mindinkább meggyőződnek ar­ról, .hogy érdemes baromfit he- velifi, mert az szép jövedelmet biztosít. Az is beigazolódott, hogy a gépi keltetésű naposcsi­be épp olyan életerős és ugyan­úgy felnevelhető, mint a kotlós által keltetett csibe. A nagy érdeklődésre való te­kintettel azonban ebben az év-; ben számolni kell azzal, hogy a j keltetőállomások esetleg nem : fogják tudni a fokozott igénye-! két kielégíteni. Ezért helyesen i teszik a háziasszonyok ha már ] most gondolnak a kotlós kelte­tésre. A gépikeltetés mellett igen fontos tehát, hogy minél több csibét keltessünk házilag is kotlóssal. A kotlóssal keltetett napos­csibére is lehet szerződést köt­ni a földművesszövetkezetekkel. Minden leszerződött kilogramm j csirke után a magas átvételi áron kívül. 7 forint előleget is fizet kilónként a szerződés n el­kötésekor a földművesszövetke­zet. Füredi Miklós. A csahold Uultiirház építése szép példáját adta a község iisz- szefogásának. Amikor arról volt szó, hogy csak akkor készülhet el a kultúrház időben, ha segí­tenek az építkezésben, akkor egy emberként fogtak Össze azok, akik szívügyüknek tekin­tik a közösség ügyét és szorgal­masan hordták a téglát, segítet­tek a szakmunkásoknak, ki hol > tudott. A földművesszövetkezeii űolgo-! zók sem maradhattak ki ebből j a munkából. A szövetkezetiek,! kiszesek és a község többi dől-! gozói együtt építették Kulíúr- házukat és ezzel nagyszerű pél- j dóját adták az összefogásnak. | Soha többe nem feledkezem meg rólatok... csak még most az egyszer ne bántsatok! Néhány sző a nob zoitságok munkájáról Már az elmúlt évben, de ezek­ben a napokban is igen sok községben megszűntek a föld­művesszövetkezeti nőbizottsá­gok. Ez törvényszerű jelenség, hiszen a községek termelőszö­vetkezetivé válása hozza ezt magával és tovább ezt a mun­kát a nőtanácsok látják el. Nagyon sok szövetkezet azon­ban elfelejtkezik arról. hogy mozgalmuknak továbbra is szüksége van az asszonyok, lá­nyok munkájára és á feloszlatás kimondása után nem gondos­kodnak az asszonyok további foglalkoztatásáról. Ez annál is inkább helytelen és rossz, mi­vel mozgalmunkban mintegy 10 000 nő dolgozik, akik szíve­sen segítik munkánkat és az • tanúit évek -során is dicsérendő munkát végeztek. Sehol 50 téhéh hogy az igazgatósági ülés, «mi­kor kimondja a megszűnést, ugyanakkor ne gondoskodjon kellő munkáról részükre. Nagy­szerű és igen hasznos munkát tudnak végezni az asszonyok a boltbizottságokban, — hiszen há­ziasszonyi teendőik során a bol­tokban végzik bevásárlásaikat — és tapasztalataik, észrevéte­leik mindig hasznosak. A kü- lünféle tagbizottságokban is bíz­zuk meg feladatokkal őket, hi­szen tapasztalataik nemcsak a szövetkezetnek, hanem az egész községnek hasznára válnak. Most tehát, amikor a köz- és küldöttgyűlésekre készülnek szö­vetkezeteink és újra választják a tagbizottságokat is, feltétlenül gondoljanak az asszonyokra és mindenütt biztosítsanak kellő helyet és feladatot részükre. i vény különösen akkor célszerű, ha a kukorica művelés családok- : ra le van bontva. A termelőszö­vetkezet a közös területen köz­tesként vetett bab értékének je­lentős hányadát természetben vagy pénzben, prémium emun a ! tagoknak kiadhatja. Az ilyen módszerrel nemcsak azt lehet el­érni, hogy a termelőszövetkezet­ben köztesként több bab terem, hanem azt Is. hogy a bab jobb megművelésével a kukorica is nagyobb termést ad. Ha figyelembe vesszük a ked­vező szerződéses felvásárlási árakat, akkor 1 hold kukorica között 3—3 mázsa babtermés alapulvételével 1000—1200 forint plusz bevételhez is juthat a tag, a kukorica művelés után járó munkaegységen felül. A szerződéses bab árak egyéni termelők esetében is 160—íól, 460 forintig terjednek, ami azt jelenti, hogy valamennyi kuko­rica területet érdemes kihasz­nálni babtermelésre. A termelőszövetkezeteknek a szerződéstkötő föld mű vessző vet­kezetek és a MÉK kedvezményes áron vetőmagot is biztosít. Ép­pen ezért a jelenlegi vetőmag- hiány nem akadályozhatja a bab­termelést. A Ti.«szh vasvári Föld mű vessző vetkezet versen v lel li í v ásu £

Next

/
Oldalképek
Tartalom