Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-08 / 32. szám

A fehérgyarmati járásban egy «•ztendővel ezelőtt fejeződött be * termelőszövetkezetek számsze­rű fejlesztése. A tsz-községekben megalakult termelőszövetkezetek­nek a kezdeti, igen sokrétű ne­hézségek megoldása mellett sok gondot okozott az elmúlt évi, rendkívülinek mondható időjá­rás. Ilyen viszonyok között két­szeresen nehéz volt megoldani termelési feladataikat. A járás termelési tevékenysé­géből — annak is az áruter­melési részéből — nézzük meg közelebbről a hús- és állati ter­mékek értékesítését az elmúlt évi eredmények, tükrében, s ves­sünk pillantást* az idei tervek­re, az eddigi szerződéseit alaku­lására is. A kezdő esztendőnek a terme­lési terveire (a húsáru termelé­séről van szó) általában, kevés kivételtől eltekintve a megalapozatlanság voll jellemző zott sertést terveztek az elmúlt évre, s annak ellenére, hogy az Állatforgalmi Vállalat mintegy 3000 darab süldőt helyezett ki a járásba, hízott sertés értékesítési tervüket felére tudták teljesíte­ni. Több szövetkezet, mint pél­dául a botpaládi. szatmarSSekei, kisnaményi és mándi még ilyen eredményt sem ért el a tervhez viszonyítva. \ De ez. a példa egyéb, igen lé­nyeges tényezőre is rámutat, és­pedig ' arra, hogy a község áru­termelésében akkor nem követ­kezik be törés, visszaesés, ha most. az átmenet időszakában koznak a. termelőszövetkezeteit és háztáji gazdaságok, pedig ebben az esetben a tsz kilogram­monkénti lebonyolítási díjat kap­na és az így átadott sertések beleszámítanak a közös gazdaság áruértékesítési tervébe. Nagyobb gondot — és propagandát — szükséges kifejteni a takarmány- kiutalásos akció érdekében is. Ezen a téren már vannak kez­deti eredmények — 447 ■ darab sertés a jár tusban —, de megfe­lelő felvilágosítással ennek a számnak a többszörösét is el le­hetne érni. A fehérgyarmati járás közös és háztáji gazdaságaiban az első év eredményei a hús- és állati termékek értékesítése terén — a tű Izeit tervezést leszámítva > —, nem voltak rosszak. Az idei meg­alapozottabb tervek, a háztáji gazdaságokban rejlő,, jobban ki­használható adottságok lehetősé­it adnak arra, hogy 1961-ben még nagyobb sikereket érjenek el, több húst, tejet,- tojást adja­nak a népgazdaságnak. Samu András PILLANATKÉPEK H" h?6r“ad“or — Nem is kopogtatott csaic egyszerűen ránkr.yitoíta a műhely ajtót. Ügy állt meg előttem köszönés nélkül, méreg­zöld vadászkalapjában, hogy menten meregbe gurultam... Hiába néztem rá hosszan, figyelmeztetőleg, de htaba pil­lant gatt am szinte másodpercenként a fején lévő kalapra is, nem vette észre, hogy valamiről megfeledkezett. Gondoltam megszólítom, rendreutasitom. Már már majdnem kicsúszott a számon: „fiam, ha engem nem is tiszteltél meg egye fene. De itt van ez a nagy lány, neki illett volna köszönnöd, * o kalapod levenned’*... De nem tettem, nem akartam szé­gyenbe hozni a lány előtt... Inkább gyorsan a kezébe nyom­tam a nulla hatos huzalt, amiért a főnöke küldte, hogy ne is lássam. Ellenben magamban megfogadtam: ha más alka­lommal jön figyelmeztetem... — A várt nap hamarosan el is érkezett... Volt tanító­mesterem tanítványa újból úgy libbent át a műhely kü­szöbén mint először, a zöld vadászkalapban. Vártam, sem­mi Már majdnem kinyitottam előtte az ajtót, s számom volt: ..Valamiről megfeledkeztél fiam”—, amikor hirtelen Béla bá­csira, az öreg cimborára néztem, akiknek a fején megpillan­tottam a kalapot. Bosszankodtam, de hamarosan le is hig­gadtam, mert arra gondoltam, hogy a tanuló fiúnak szánt figyelmeztetést még Béla bácsi veszi magára, és megsértő­dik... De ekkor aztán végképp elhatároztam: ha harmad­szor jön a fiú, nem nézek senkit, figyelmeztetni fogom. így kellett volna tenni, már az első alkalommal. Kicsit szégyenbe hozni. Azt hiszem hatásosabb lett volna. S most nem kellene a harmadik alkalomra várni, ami nem is biz­tos...- bekövetkezik-e. ' (—kas.) a közös és a háztáji gazdaság termelési forrásait messzemenőkig együtt veszik fi­gyelembe. Mert mi a helyzet a fehérgyarmati járásban? Nem egyéb, mint az, hogy az összes értékesítésből, vágómarhából és hízott sertésből ötven százalék jut a háztájira, tojásból, ba­romfiból és tejből pedig több­szörösét adták a háztáji gazda­ságok tavaly, az átmenet első évében annak, amit a termelő­szövetkezetek értékesítettek. Különben ez az átmenetnek a természetes velejárója. Gondol­juk csak el — egy átlagos pél­da alapján —, hogy egy négy­száz családból álló szövetkezet­nek első évben van hatvan— nyolcvan tehene. Ugyanakkor a családoknál van négyszáz darab jó tehén — mert a jobbikat tar­tották meg —, s ezeknek a te­heneknek a tejtermelése ki­egyensúlyozottabb, mint a közös­be vitt vegyes állományé. De jó gazdálkodás esetén is ez a helyzet a baromfival és tojáster­meléssel is, mért, a háztájiban szinte százával nevelik az apró­jószágot, míg a közösben egy tagra számítva igen kevés jut. Amely tsz-nek a vezetői nem számolnak ezzel a forrással, nem karolják fel érdemének megfele­lően a háztáji árutermelést, ott a község, árutermelési terve nem véletlenül esik alá. A zömében második évükbe lépő termelőszövetkezeti közsé­gek a járás területén igen sokat fejlődtek egy esztendő alatt. Az idei nústermelési tervek­ben már megmutatkozik — Doktor í Az alsó szöveget jól látom, de a többit nem. folyamatos penzgazdalkodasnaK, a pénzelőlegek rendszeres biztosí­tásának egyik lényeges forrása az állattenyésztés, a hústermelés és az állati termékek értékesíté­se. A folyamatos pénzgazdálko­dás egyik módja a szerződéses áruértékesítés. A járásban — a szép tervek ellenére — még több kívánni való van ezen a téren. Ebben az esetben nem csupán a termelőszövetkezetekre, hanem a háztáji gazdaságokra is gondolunk. A háztáji gazdasá­gokban jobban ki lehetne hasz­nálni a különféle 85Eer*«<lése<* akciókat Bérhizlalási szerződést ez idő szerint a nagyszekeresi termelő­szövetkezet tagjai kötöttek, ahol i tsz takarmányt is biztosított a hízóba állított sertéseknek. A lebonyolítási díjas sertéshizlalási formával egyáltalán nem foglal­Ujnbb szabó-varró tanfolyam Mér ken Igen népszerű Mérk termelő­szövetkezeti községben a szabó- varró tanfolyam az asszonyok körében. Az első tanfolyam mely­nek 12 előadásán harminc asz- szony vett részt sikeresen befe­jeződött. Most újabb tanfolyamon szerveztek a tsz tagok feleségei részére, melynek 21 hallgatója van. Sokat segítenek a nőtanács tagjai az iskolai munkában te; Nem régiben a mulasztást elkö» vető iskolásgyerekek szüleit ke­resték fel, beszélgette!! velük, s ennek is köszönhető, hogy az is­kolai hiányzás nagymértékben csökkent. A notaries vezetősége 1400 forint értékű ruhaneműt vásárolt három anyanélkül ma­radt iskolás gyermek részére. Az apa Simák János nagyon kö­szönte a szerető anyák figyel­mességét. HADÜZENET A TBC-JNEK... Társadalmi tanúsig alakult Nyíregyházán a tbc elleni küzdelem szemezésére A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA: 13,30—19.30 óráig A tuberkulózis valamikor Szabolcsban rettegett népbeteg­ség volt. Mióta a proletariátus átvette a hatalmat,'intézmények, társadalmi és állami* szervek, korszerű egészségügyi apparátus légiója' vetette latba, — s nem eredménytelenül "— mindén ere­jét a halálos baj megfékezésére. S ma nyugodtan elmondhatjuk, hogy a tuberkulózis már nem népbetegség, nagymértékben csökkent a tbc miatt elhalálo- zottak száma. A napokban a megyei taná­cson megalakult az a társadal­mi bizottság, melynek feladata lesz megyénkben a tbc elleni küzdelem ■ szervezése, segítése. A bizottság tagjai különféle ..társa­dalmi szervezetek, V vállalatok, szövetkezetek képviselői. A bi­zottság elnöke dr. Halász Mi­hály, megyei vezető belgyógyász főorvos, titkára pedig dr. Ke­mény Lajos, a tbc. gondozó in­tézet főorvosa. Védőoltások, szűrővizsgálatok, beteggondozás, gyermekek és csökkent munkaképességttek elhelyezése Munkatársaink f jelentik. —j Szórakoztató zene. — Fiatalok; fóruma. — Örök szép melódiák.; Esti levél. A társadalmi bizottság fel­adata széleskörű. Segítséget nyújtanak megyeszerte a szűrő- vizsgálatok, védőoltások szerve­zéséhez. Rendszeresen látogat­ják és gondozzák a betegeket, illetve gondoskodnak azok csa­ládjainak társadalmi megsegíté­séről. Így például egyik felada­tuk, hogy a fertőző beteg, tübsr- kulózisos szülők gyermekeit nevelőszülőknél helyezzék el, az anya- és gyermekvédelmi bi­zottságok segítségével. Ez a bizottság foglalkozik a csökkent munkaképességűek megfelelő munkába állításával is. A feladat végrehajtása ér­dekében a vállalatok és szövet­kezetek támogatására támasz­kodva különböző akciókat kez­deményeznek, hogy anyagi se­gítséget kapjanak főleg munka­eszközök beszerzéséhez, korsze­rű munkatherápiás műhelyek felszereléséhez. Csütörtökön tartja kibővített ülését a -városi nőtnuács 1960-ban egyetlen 14 éven aluli gyermek sem hal! meg tbc-ben A nyíregyházi városi nőtanács február kilencedikén, csütörtö­kön kibővített városi nőtanács­ülést tart a nőtanács Sztálin-tér 21 szám alatti helyiségében. Az ülésen a területi, kerületi és ter­melőszövetkezeti nőtanácsok ve­zetői vesznek részt, hogy megbe­széljék az első félévi munkater­vet. valamint jól felkészüljenek a Nemzetközi Nőnap megünnep­lésére. Az alakuló értekezlet jelenté­se tárgyalta a megyei tbc elle­ni küzdelem. helyzetét. Megál­lapították, hogy a gondozók jó munkája következtében 1960- bän egyetlen 14 éven aluli gyer­mek sem halt meg tuberkuló­zisban, s a halálozás száma is jelentősen csökkent. 1890-ben az akkor még 243 ezer lakosú megyében 988 sze­mély halt meg tbc miatt. Az 1900-as évek elején csak Nyír­egyházán 200 embert vitt a sír­ba egy év alatt ez a betegség. 1938-ban 720 volt a tbc miatt elhalálozott betegek száma. 1960-ban a közel 600 ezres 1«- lekszám mellett 223 ember halt meg ebben a betegségben, nagy­részük a hatvanadik életévét már betöltötte, s mindannyian több mint 8 esztendeje nyilván­tartásban voltak. Megyénkben tavaly 40 község­ben, 105 489 lakosnál végeztek film-tüdőszűrő vizsgálatot, me­lyen a lakosság 93,8 százaléka jelent meg. A gondozók ezen­kívül 127 000 szűrést végeztek. Jelenleg 12 gondozó Intézet működik megyénkben. Idén két új tüdőgondozó létesül Üjfehér- tón és Baktalórántházán. össze­sen 500 betegágy áll a megye! betegek rendelkezésére. Idén megkezdik a 300 ágyas tbc-szanatórium építését a sós­tói erdőben. A szanatórium egyáltalán nem befolyásolja, nem veszélyezteti a kirándulók, üdülők egészségét. Tervbe vették, hogy 20 ágy- gyal bővítik a kocsordi tbc-s intézetet Is. Külön foglalkoztáit az érte­kezleten a szarvasmarhargümő- kor elleni küzdelem kérdéseivel, íey a pozitív tuberculinumú te­liének különválasztásával, mert ezek teje csak pasztörizálás után használható. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága március 3-5 ülésén tár­gyalja a tbc elleni küzdelem kérdéseit és újabb határozato­kat hoz a munkával, tenniva­lókkal kapcsolatban. irr- I. W­Különösen a sertés- es paroin- fihús, a tojás és tejtermelésre lehet ezt elmondani, ahol nem volt elegendő alapanyag, takar­mány, férőhely, s legtöbb helyen a hozzáértés is hiányzott. Nem volt például elegendő koca, en­nek következtében megfelelő számú süldő, nem volt törzs ba­romfi állomány, húzódoztak a íiaposbaromfi nevelésétől, és az év közepe táján kerültek igen vegyes termelőképességgel közös tartásba a tehenek. Hogy megalapozatlan volt a sertéshizlalási terv, azt az aláb­biak mutatják: a tsz-ek 7795 hí­I hústermelés helyzete a fehérgyarmati tárásban megléte. Tizenkét termelőszövet­kezetben vizsgálva a sertéshizla­lás tervét, kitűnik, hogy a ter­vezett hízóállomány 37 százaléka már megvan, vagy hízóba is van állítva. 44 százalékát saját sza­porulatból nyerik és 19 százalék az, amelyet háztájiból, vagy más forrásból akarnak megvásárolni. A tizenkét tsz közül öt egyálta­lán nem kíván külső forrásokra támaszkodni, míg kettő azoknak a száma, amelyek többet vásá­rolnának, mint amennyit saját erőből biztosítanak a terv telje­sítéséhez. Ugyanitt a vágómar­ha, vagy sőre hizlalásánál már kedvezőtlenebb a helyzet. Itt megmutatkozik az első év tervé­nek a túlteljesítése, ami azt vonta maga után, hogy a le­szűkült saját alap miatt többet akarnak vásárolni; a tervezett sőreállomány 34 százalékát. Ez nem is leime baj, ha a vásár­lás nagyobb része a háztáji fölös jószágból történne. De az irány­zat nem erre mutat! A termelőszövetkezetek tervei gyökeres változást ígérnek a ba­romfitenyésztésben is. A tavalyi 41 mázsa baromfihús értékesítés­sel szemben 31 ezer baromfi ne­velését tervezték, amelynek kö­zel fele víziszárnyás. Nyilván­való, hogy a járás baromfi-érté­kesítési tervének, nemkülönben a tojástermelés tervének a telje­sítésében az idén is nagy sze­rep jut a háztáji gazdaságoknak is, ugyanúgy, mint a tehéntej termelésénél. A termelőszövetkezeti gazdál­kodásnak, az árutermelésnek, a a szilárduló alap t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom