Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-01 / 26. szám

* Miért hell több gyermekirodalom? — Nem árt a könyveknek a népszerűsítés — Hogy ion a rákéit a könyvespolcra ? Beszélgetés Jónás Ibolyával 4 r % r A 99 A r j /| //| r • •• ^ /vl s ujj auf» tortenetebol es fovojeroi Julius Caesar lapot alapít Fehér tógás férfi jelent meg I készített rajzos nyomta tvőnyo­S valóhan, hat éve alatt ez bebizonyult. A számok azt is megmutat­ják, hogy mióta jelentősen emelkedett a munkás és pa­rasztolvasók száma, nagymér­tékben nőtt a politikai, mező- gazdasági, műszaki könyvek utáni érdeklődés is. Aminthogy a könyvtárnak jó helyiség is kell, épül a házsor sarkán az új könyvtár helyi­sége is. — A nyár folyamán talán már beköltözhetünk oda int szét a jelenlegi helyen, a rettentő zsúfoltságon, — mert itt egy kicsit... szűkén va­gyunk. Közben piroslik valami a könyvek tetején. Asztalitenisz ütő. Kié? Az övé. Éppen most, vasár­nap volt Nyíregyházán a váro­si bajnokságon, ahol meg is nyerte a város női felnőtt baj noki címét. Meg még egy cl sőség: a vegyes párost is meg' nyerte a Vajda—Jónás pár. — Nem akartam menni, - rázza a fejét, — hiszen félévi már nem gyakoroltam. Dehá tagja vagyok a Nyíregyházi Pe töfinek, s a kötelesség: köteles ség! ígérem, ezután a könyvei mellett erre is több gondot for dítok... (Persze, most, hog; drukkol egy kicsit, hiszen a jő vő vasárnap megyei bajnoksá lesz!) Nyílik az ajtó. Kölcsönz jött. Vége a beszélgetésnek. S.­Sokan ismerik őt, hiszen so­kan fordulnak meg a nagykál- lói járási könyvtár kölcsönző­jében. A fiatal kölcsönző, Jó­nás Ibolya már hat esztendeje áll itt a könyvek tornyosuló polcai között, az olvasók szol­gálatára. Szabad perceiben az évi sta­tisztikával foglalatoskodik. Ér­dekes számok vannak ám ebben a statisztikában. Megtudni be­lőle, hogy az elmúlt évben 62 ezer könyvet kölcsönzött a já­rás, s mivel az összes könyvek száma 16 560, egy év alatt minden könyvet majdnem négy­szer vettek Isi az olvasók. — A megoszlás azonban nem ilyen egyszerű — mondja Ibo­lya. — Mert egyes könyveket gyakrabban, másokat talán egy­szer sem kölcsönöznek ki. S azzal a statisztika újabb rovatára mutat. — A számokból kitűnik, hogy a gyermekirodalom minden kö­tetét közel hétszer, a tudomá­nyos és egyéb ismeretterjesztő könyveket kétszer igényeltek. A gyermekirodalom tehát több­szörösen hosszabb időt töltött kint, az olvasóknál. S ez bi­zony, meg is látszik a könyv- állományon. Ha nem is mondja, látni kell: agyonolvasottak a mesásköny- vek, ifjúsági regények. — Több kötet, több gyermek­irodalom kellene — szögezi le. S ez megtérül, hiszen a gyer­mekolvasókból lesznek az igazi könyvtárlátogatók, ha felnőnek. A Rakamazi Cipész Ktsz. dolgo­zói a múlt évben 125 000 pár ci­pőt készítettek. A helyi, belföldi fogyasztók részére GO 000 pár gyermekcipőt gyártottak. Jelen­tős volt az üzem tavalyi export- forgalma: a Szovjetunió részére 20 000, a Német Demokratikus Köztársaságnak 30 000, Angliának 10 000, Hollandiának 4000, s a messzi Gibraltárnak 250 pár ra­kamazi cipőt szállítottak. 1961 első negyedévben a belföldi vásárlóközönség részére 15 000 pár gyermekcipőt és 3000 pár divatos női cipőt készítenek el. A ne­gyedév exportterve 10 000 pár ci­pő Szovjetuniónak és Hollandiá­nak. az időszámításunk előtti 59. év­ben a római fórumon. Fehér táblát akasztott a főoszlopra. Az „Acta diurna” című „napilapot”, amely az író, államférfi, hadve­zér Julius Ceaser rendeletére in­dult. A hivatalos közleményeken, az állami és városi ügyeken, a császári családban történteken kívül, napi eseményekről is megemlékezett az Acta diurna. Az írott hírközlés tehát a rab­szolgatársadalom korában jelent­kezett. A kéziratos újság a feu­dális társadalom korában jelent­kezett. A kéziratos újság a feu­dális társadalom hírszolgálati média. Velencében a XIII. szá­zadban találkozunk a Gazetával, a kéziratos újsággal, amelynek az ára egy gazeta. Hazánkban is voltak kéziratos újságok. Fennmaradt egy pczso- fiyi kéziratos újsággyűjtemény az 1600—1613. közötti évekből. A könyvnyomtatás feltalálása a XIV. század végén az újság fejlettebb formájához vezetett el. Az ősnyomdászok sajtóiból kerül­tek ki az egyleveles újságlapok. A magyar ötvöscsaládból szár­mazó Albrecht Dürer nürnbergi festőről, a fametszet nagy meste­réről jegyezték fel, hogy ő is kát, amelyeket a felesége árúit a piacon. A török háborúkról, nagy felfedezésekről számoltak be ezek. Az egyleveles röplapo­kat latinül ,.relati”-nak, olaszul „aviso”-nak, németül „Neue Zei- tung':-nak nevezték. 1587-ből német nyelvű újság­levelünk maradt fenn, a Newe Zeytung aus Ungern. Manlius János vándor nyomdász adta ki a nyugat-magyarországi Monyo- rókeréken. A lap a szigetvári basa 1587. augusztus 9-i kiroha­násáról számol be. 1705-ben in­dult Mcrcurius Hungaricus né­ven az első több ízben megj badságharc hadjáratairól adott beszámolókat. A Magyar Hír­mondó, az első magyar nyelvű újság 1780-ban „Boldog Asszony Havának első napján, Szombaton költ”. Ráth Mátyás szerkesztette; Az európai elsőség dicsőségéért az angolok, franciák, németek vetélkednek. Kínában a VIII, században egyik Tang császár parancsára jelent meg a világ első hírlapja, a Székvárosi Hír­adó. A hazai és külföldi lapok cí­mei is kötetnyi helyet kívánnak. Helyette mondjuk ei, hogy a XIX. század végén 41 383 hírlap és folyóirat megjelenéséről ad lenő magyar újság. A kuruc sza-1 hírt a lexikor. Naponta 265 millió napilap millió példányban kerül az olva­Az UNESCO legújabb jelentése szerint a világon harmincezer új­ság jelenik meg. Ebből nyolcezer napilap. A Földön naponta 265 millió példányban adnak el napi­lapot. Látszólag ma kevesebb új­ság jelenik meg, mint hatvan év­vel ezelőtt. A kiadványok száma valóban csökkent, viszont a pél­dányszámok hihetetlenül emel­kedtek. 1895-ben a kétszázezer példányszámos napilap ritkaság volt. Napjainkban a Pravda hat­Az űrhajó fedélzetéről diktálják — Versenytársa-e az újságnak a film, a rádió és a televízió? — hangzik gyakran a kérdés. Azt válaszoljuk, hogy nem, mert a modern sajtó hírszolgálata, tech­nikája a legtöbb esetben megelőzi a rádiót, televíziót. Hogyan 'dolgozik a száguldó riporter ma, az űrhajózás korsza­kában? Maradjunk a Földön, Pil­lantsunk be a holnap újságírójá­nak autójába, amely holnapután repülőautó, de legalább is heli­kopter-autó lesz. Már ma olyan fényképezőgépe van a riporter­nek, amelyből pontosan egy perc alatt kiveheti a kész fényképet. Az újságíró gépkocsijából nem hiányzik sokáig a rádióleadó, amelyen át fotóriportot, rajzot sok ezer kilométeres távolságból is percek alatt juttatja el a szer­kesztőségbe. A rövidhullámú adón vagy géptávírón azonnal továb­bítható a tudósítás, a riport. A gépkocsiba épített rádiótelefon is rendelkezésre áll. A magnetofon gyufásdoboz nagyságú. Akár fél­órás interjút is felvehet és to­vábbíthat a riporter. A televízió is bevonul a hírköz­lés eszközei közé és nemsokára ott lesz az újságíró gépkocsijá­ban. Amit ma a száguldó riporter autójáról elmondhatunk, köny- nyen alkalmazhatjuk repülőgépre, vagy akár űrhajóra is. Nem vagyunk utópisták, amikor azt mondjuk: nemsokára a ra­kéta űrhajó fedélzetéről adja iz­galmas beszámolóját a holnap riportere: — Halló, szerkesztőség? ... Né­hány remek fotót készítettem... A képek leadásával kezdem... közben diktálom a szöveget... Kiküldött munkatársunk jelen sókhoz. 1913-ban Oroszországban 859 újság jelent meg 2 700 000-pél- dányban. Ma a Szovjetunióban több mint tízezer újság naponta hatvanmillió példányban hagyja el a sajtót. Az angol napi sajtó élén a Daily Express és a Daily Mirror ál 5 millió példánnyal. Az amerikai napilapok sorában több mint kétmilliós példányszámmai a New York Daily News vezet. Bizonyára meglepő adat, hogy a New York Herald Tribune pél­dányszáma 336 millió. Érdekes, hogy a kapitalista or­szágokban a legtöbb lapot nem tudják a példányszám eladásából fenntartani. Ezért a szenzációhaj­hászás mellett a hirdetésekért fo­lyik öldöklő verseny. A lapok el­adják magukat a kapitalista nagyhirdetőknek, akik azt köve­telik, hogy az újság az ő szájuk íze szerint írjon. 1960-ban Magyarországon 410 lap jelent meg. Ezek közül 23 na­pilap, 367 pedig hetilap és folyó­irat. A negyedévnél ritkább idő­közökben megjelenő lapok és al­kalmi' kiadványok nem szerepel­nek a statisztikában. 410 lap ha­vonta mintegy 58 millió példány­ban került az olvasókhoz. 1960- ban tehát összesen 672 millió pél­dányban. A 23 napilap közül a Budapesten megjelenő négy köz­ponti napilap együttes példány­száma napi 1080 000, a 19 me­gyei napilapé 420 ezer. —■ Milyen lesz a jövő újsága? — ez a kérdés foglalkoztatja világszerte a szakirodalmat. A jövő újságjának előfutárjai már most jelentkeznek. Párizsban jelenik meg a So- noroma című magazin, Nyomta­tott oldalain kis riportok, ké­pek, rajzok sorakoznak. A lap melléklete: 6—8 műanyagból készült papírvékonyságú mikro­barázdás lemez. Ezekről hallha­tók a legújabb politikai kultu­rális, gazdasági és tudományos hírek, valamint a zene, a szín­ház és a filmvilág eseményei. Egyik riport például így kezdő­dik: Felkerestük Ywes Mon- tand-t. a világhírű filmszínészt, aki mint énekes is ismert min­denütt. Megkérdezzük, mik a legközelebbí tervei. Megkérjük: énekelje el legkedvesebb dalát. Forog a mikrobarázdás lemez. Ywes Montand nyilatkozik... A riporter szavát halljuk: A nagy énekes most a zongorához ült és felcsendült legkedvesebb da­la... Egy chicagói Sun Times cí­mű lap kiadója úgy látszik azt hiszi: nem árt, ha az újság — szagos. Ebben az újságban je­lent meg a világ első szagos, vontosabban fodormenta illatú hirdetése. Az természetes, hogy a lapban a parfómgyárak leg­újabb illatkreációikat — illato­sán hirdetik. Napjainkban sincs semmi akadálya annak, hogy a tele­vízió képernyőjén át továbbít­sanak újságoldalakat. Tenger­járó hajók fedélzetén a szer­kesztőség a televízió képernyő­jén megjelenő újságoldalt fény­képezi le. Arról készít klisét és így nyomtatják ki a hajóújsá­got. A sajtó szakemberek szerint a mostani újságolvasó nemze­dék egyre öregszik, kihal. A helyérelépő „hallgató” és „né­ző” generáció már mást kíván, mint a nagyapa vagy a nagy­mama. Érdekes, élénk lapot akar. Olyant, amely könnyen olvasható, sok illusztrációt kö­zöl és mindenről nagyon gyor­san számol be. A jövő nyomdájában már is­meretlen lesz az ólom. Minden bizonnyal elektromos szem ta­pogatja le a kéziratról a szöve­get, amelyet a fényszedögép emberei segítség nélkül formál sorokká. Percek alatt készül el a fekete fehér, vagy többszínű nyomóduc. A jövő lapja, a szí­nes újság. A mostani kísérletek biztató jelek arra, hogy a jövő újsága a nyomdafestéket is száműzi. Képzeljünk el újságol­dal nagyságú filmlemezt, vagy műanyagot, amelyen riportok, tudósítások, képek, rajzok sora­koznak. A vegyszerrel átitatott papiroson a szövegek és illuszt­rációk különleges fényhatásra festék nélkül jelennek meg. A jövő lapjáról beszéltünk. Vigyáznunk kell, hogy jósla ­tunkkal ne tévedjünk. A sajtó­technika és a nyomdatechnika mérföldes lépésekkel rohan elő­re, s nem lehetetlen, hogy a jövő újsága, amely hangos is lehet, sokkal előbb kerül ke­zünkbe, mint gondoljuk. "Ritter Aladár A Rakamazi Cipész Ktsz 1960-as mérlege: 125 000 pár cipő bel- és külföldnek A m ■■ rr r m 0 JOVO UlSCSCfd ■felosztásra, a szövetkezet vezetői e helyett egész más kérdéssel foglalkoztak a közgyűlésen. S csak másodszorra és dupla ener­giát kifejtve sikerült elfogad­tatni a pártszervezet premizálási javaslatát is. De ezt sem minde­nütt alkalmazták, mert a cukor­répa, burgonya, kukorica terme­lésével kapcsolatban arra hivat­kozva, hogy a földek minősége különböző, nem fogadták el... Mikor aztán ezt figyelembe véve nyújtotta be újabb javaslatát a pártvezetőség, már az sem segí­tett. Ki látta ennek kárát? A közösség, de az egyes tagok is. A betakarításkor kiderült, hogy például Földvári Mária 8—900 öl földről 132 mázsa cukorrépát ta­karított be, míg a mellette levő ugyanolyan minőségűről egy má­sik tag csak 65 mázsát. Most látják már mennyire igazuk volt, a kommunistáknak. NEMCSAK EZ A PÉLDA bi­zonyítja milyen bajok származ­nak abból, ha a pártszervezet nem gyakorolja az ellenőrzést. A másik hiba az, ha a kommu­nisták közömbösen szemlélik a termelést. Lényegében ez is fe­lelőtlenséget takar. Nyírkátán történt meg, hogy a vezetőség nem törődve a köz érdekével a megengedettnél több szalmát osz­tott a tagoknak, s a tsz állatai­nak nem maradt elegendő. Mire hivatkozott a pártvezetőség? „Nem másíthatjuk meg a tsz vezetőségének a határozatát.” Ebből látni, rosszul értelmezik a termelést segítő és ellenőrző pártmunkát. Ez a munka folyamatosságot kö­vetel meg a pártszervezel, min­den kommunista tsz tag részéről. Ahol következetlenség és rend­szertelenség tapasztalható, ott lanyhul a fegyelem, de csökken a bizalom is. Ez történt Hodá- szon. A Béke Tsz pártszerveze­tének vezetői már csak akkor eszméltek, hogy nem tudják biz­tosítani az általuk megígért két­ezer forint célprémiumot a leg­jobb minőségi munkát végző bri­gádnak, mikor a verseny a befe­jezéshez közeledett. Pedig a ver­senyt rendszeres értékeléssel a pártszervezet is segítette. De ké­sőbb maguk hallgatták el. Az okát megtudták a tagok is. Ked­vük lanyhult, s bizony a párt- szervezetnek nagyon jó munkát kell ezután végezni, hogy tekin­télyét helyreállítsa . .. PÁRTSZERVEZETEINK A ter­melést segítő és ellenőrző mun­kájukban két végletre ügyelje­nek új termelőszövetkezeteink­ben is. Az egyik az, amikor a pártvezetőség a be nem avatko­zás elvét vallva — s ezzel a do­log könnyebbik részét választva — egyáltalán nem szól bele a termelésbe. A másik: amikor a pártvezetőség akar irányítani a tsz vezetőség helyett. Mindket­tő helytelen és káros Az egyik lemondás, a másik pedig túlhaj- tás, hisz nem a gazdaság szak- irányítása a pártszervezetek fel­adata. Javaslatokkal, a taggyűlé­seken és a közgyűléseken szüle­tett határozatok végrehajtásával segítsék a termelést, egyben az elnök s a többi felelős munka­körben tevékenykedő párttagok beszámoltatásával ellenőrizzék n határozatok végrehajtását. Helye­sen cselekedett annakidején a nagyecsedi községi pártbizottság, amikor megvizsgálta a Rákóczi Tsz termelési tervét, s megálla­pította, hogy nem volt reális. Nem, mert egyes terményféle­ségekből holdanként sokkal ke­vesebb átlagtermést írtak elő, mint egy esztendővel azelőtt. A csaholyi Vörös Csillag Tsz kom­munistái a takarmánynorma és az istállórend bevezetésére hoz­tak határozatot, s azt rendszere­sen ellenőrzik is. A közös vagyon védelmére a kommunisták javas­latára hívták életre Nagyecseden a 25 főből álló társadalmi őrséget. Több termelőszövetkezetben a kommunisták javaslatára vizs­gálták meg, hogy az elvégzett munka után helyesen irják-e a munkaegységet. Máshol ősszel ha­tárjárást szerveztek, s több he­lyen így „fedezték” fel a beta- karítatlan földeket. A pártszer­vezet javaslatára szerveztek ilyen mentesítő brigádokat Nyívcsa- holyban és Nagyecseden. Tibor- szálláson a kommunisták kez­deményezésére vizsgálták felül a régi premizálási módot, s alkal­maznak az idén újat, amely von­zóbb, serkentőbb. Máshol a pártszervezet javaslatára fejlesz­tik az állatállományt, nevelnek ezerszámra baromfit. NAGYON LÉNYEGES azonban az, hogyan fogadják a tsz. veze­tői, a tagok a -pártszervezet se­gítségét. Az egy éve működő ter­melőszövetkezeteinkben szerzett tapasztalatok az mutatják: ahol igazán barátion, a kommunisták pedig helyesen alkalmazták a termelést segítő és ellenőrző pártmunkát, ott szép eredménye- ket értek el már az első eszten­dőben. (F. K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom