Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-07 / 31. szám

Miről ir a Bőke és Szocializmus?

Tartalmas kiadásban jelent meg a Béke és Szocializmus legutóbbi száma. „A kommunista ▼ilágmozgalom újabb győzelméért” címmel N. Sz. Hruscsov előadását közli a folyóirat. A kommunista és munkáspártok

moszkvai értekezletének lényeges kérdéseit boncolva Hruscsov, mintegy végkövetkeztetésképpen megjegyzi: ,.Különösen fontos, hogy az össszes forradalmi erőket az imperialista elnyomás és kizsákmányolás ellen tömörítsük... Ezeknek az erőknek teljes összefogása nemcsak az objektív körülmények kedvező alakulásától függ, hanem attól is, hogy a marxista—leninista pártok helyes taktikát kövessenek, világosan megértsék a proletáriátus nemzeti és nemzetközi feladatainak egységét és oszthatatlanságát...”

A kommunista és munkáspárok életéből című rovat arról ad ..épet, milyen az irányvona a választások ntán az Olasz om- munísta Pártnak. Kitűnik bből, hogy lényeges jellemzője helyzetnek az egységre való ♦ ekvés. Hasonlóan az egység p idoiala émódik az Uruguayi K> .munis- ka Pártról szóló három évéiben is, a kommunista pár jelszava itt is „Egység azonnal. „Legfon- j tosabb, hogy erősítsük s fejlesz-' szűk a szocialisták és , kommunisták egységét mint alamennyi hazafias és demokra us erő tömörülésének alapját’ — olvassuk az egyik levélben, • ly az Uruguayi Kommunista 'árt tapasztalatairól szól.

Számos ismeret irapítő írás látott még napvil ot a folyóirat hasábjain; az Eí íecsere rovatban — melyek 1 <znos olvasmányok mindenki ámára.

A7agy József brigádvezető für-, L' késző tekintettel járja körül a Zetort, majd megáll, figyelmesen j

VASPARIPÁK

hallgatózik, mert az ő gyakorlott ] fiile még ilyen nagy zajban is észreveszi a gyanús zörejt. Ügy látszik azonban, hogy semmi gyanúsat nem tapasztalt, elégedetten simítja végig tekintetével a gépet.

— Kié ez a traktor?

— A nagykállói Vörös Zászló Tsz-é, de még inkább Bereczki Sándoré, mert ő jár vele, — válaszol Nagy elvtárs.

— Szóval nemcsak a traktorokat ismerik, 'hanem a traktorosokat is?

— Ezt a gépet már három éve javítjuk szerződés szerint. Négy traktoros ült rajta ez alatt az idő alatt, — és már sorolja is a neveket.

— És ki volt a legjobb gazdája?

— Boros József — vágja rá minden gondolkozás nélkül. — Nálunk dolgozott és csak egy évre ment el a tsz-be, aztán visszajött. Érthető, hogy neki volt a legnagyobb tudása, tapasztalata hozzá.

— Csak szívesebben javítják azért a saját gépeiket, mint a téesz-ekéit.

— Egyáltalán nem. Nekünk olyan az egyik, mint a másik. Ugyanazt a célt szolgá-jz a gío‘ állomás traktora is, mii t a tsz-é. A tsz földjét műveli mindegyik.

— Nem így értettem. Műszakilag könnyebb a javítás. Nem?

— Ha műszakilag nézzük a dolgot, akkor meg még talán nagyobb gondot is kell fordítanunk a tsz-ek gépeire, mint a saját gépekre. Csak ritkábban fordulunk meg a tsz-eknél, és ha valami hiba adódik, körülményesebb a kijavítása. Hát milyen kiesést jelent az a munkában, ha várni kell egy fél, vagy egy egész napot a javítás miatt! Es általában akkor adódik, amikor a legsürgősebb a munka.

— Ez a Zetor mióta van itt?

— 7'izedike óta. A szerződés szerint februárban került volna rá a sor eredetileg, de a szolno- ki gépjavító hamarabb megküldte hozzá a feljavított motort

így előrehoztuk. Nagy segítség azért, hogy főjavításokhoz — mint ez is — készen kapjuk a feljavított, vagy iP) motorokat. Hamarább készen van vele az ember és többet tud csinálni. Arról nem is beszélve, hogy csak iizembiztosabb így.

— Milyen seliézségeik vannak

javítás közben? ,

— Sajnos, elég gyakran hiány zik egy-egy allcatrész. amit mi nem tudunk pótolni. Különösen a Zctorhoz nehéz alkatrészeket kapni. itt van például ennél — és már hív is oda, hogy megmagyarázza — hiányzik egy szíjmeghajtású fogaskerék a hidralikus emelőhöz. Csupán egy hónap alatt négy Zetorunk állt hasonló ok miatt. Egyébként készen voltak, ki tudtuk volna adni őket.

— Van most bent mis tsz-töl is traktor? — kérdem, ahogy elhaladunk a többi gépek mellett.

— Nem is egy, — válaszolja a közben hozzácsatlakozó műhely- vezető, Papp István. — Amikor jött, már látott is egyet kint, az érpataki Alkotmány Termelőszövetkezet Zetorját. Főjavítást kapott, felújított motor cserével. Most van bejáratás alatt. Vagy itt van egy másik, mutat a sor legszélén álló Zetorra.

Ezt már nem kell bemutatni, mert gazdája, a balkányi Űj Erő j Termelőszövet kezet elnöke, Güá- nyi Miklós ismerős. Olyan büsz- * kén néz végig a Zetoron, mint egy „lóimádó” a fényesszőrű paripáján. Eszébe sem jutna az embernek, hogy másé is lehetne ez a traktor, mint az övé, illetve a tsz-é.

Ahogy rövidesen ldderiil, szeptemberben vették, a tartozékokkal együtt 144 ezer forintért. Szállítási és növényápolási célra használják.

— Nagyon elfér ez a gép a gépállomás segítsége mellett is — j mondja.

Aztán a gépjavítási szerződésriYOMCSILLAG VAGY GOMBNYOMÁS?

Atomcsi lg vagy gombnyomás. — z és víz.

Az atorne iag az emberiség egén a le myesebben világító csillag, b le olyan energia áramlik ff ik, mely örökre eltüntetheti . embert fékező erőket. Az ; m az újkor csillaga.

— De t érünk vele — vághatná k» ; a felfelé ívelő gondolatot ’ aki, — ha ez a csillag a fejűn > esik és a Földön kő kövön m marad. Hisz csak egy g< onyotnás...

Igaza van a közbeszólónak! Mit é nk a mérhetetlen erejű aksnr ha nem tudunk vele bánni Hisz csak egy gombnyomás! lennyire inkább a gomb- nyor j jut eszünkbe. Mennyire neír arra gondolunk, hogy az atoi az ember legértékesebb ajá éka önmagának, az atom tér ívé varázsolhatja a sivatagé t, a jeges sarkvidéket, meg- vi i oztatja az éghajlatot, betegeik gyógyíthat... Mart ez is az ; cn.

Nem a mi bűnünk, hogy in- ább a borzalmakra, a pusztító atombombákra gondolunk. Évek óta mással sem álmodunk éjjel és nappal, csak az atomháborúval. Mióta a rakéták, a na.ng- sebességű repülőgépek csak gombnyomásra várnak, azóta nincs nyugodt éjszakája az emberiségnek.

Nálunk a béke erői vannak hatalmon, a mindennapi munka, a józan előrelátás mérsékli a háborús pánikoj, de sok ember bensőiében ott a szorongás: hát érdemes, van alapja a holnapra is gondolni. ..?

Érdemes!

Ez a sokat mondó,

rövid szó állította meg nemrég is a munkábasietó, otthon foglalatoskodó embert. A moszkvai Nyilatkozat szerkesztői, a világ kommunista pártjainak vezetői merték a világ szemébe mondani: ne mondjatok le a békéről, közös erővel legyőzhető a rém, a háború réme... Nem ködös gondolatok, csalóka kijelentések, kétes hitelű vigaszok gyűjteménye a Nyilatkozat, melyet méltón írnak a világ emberei nagybetűvel. A Nyilatkozat szerkesztői nem azért ültek asztalhoz, hogy papírra sorakoztassál:: véleményüket, a puszta megállapításokat. A Nyilatkozat el akar érni valamit, be akar folyni a mindennapi életbe, közel akar jutni minden ember gondolkozásához. Meg akarja értetni minden emberrel, fehérrel, feketével, vallásossal és a tudományos nézet hívével, kommunistával és nem kommunistával, tőkéssel és munkással, hogy egy út lehetséges: a békés egymás élés, és megelőzhető a világégés.. «

— Minden világos, —■ vethetné közbe újra valaki. — Harcolunk a békéért, szárazon, vízen és a levegőben. Nyugaton a munkásság, együtt a többi dolgozókkal fellép a háború ellen stb. De egy baj van! A kéz, amely a háború gépezetét megindíthatja a gomb mellett vár, parancsra, s az a kéz nem ismer más parancsot csak a felsőbb parancsnokság utasítását. És mit érnek a népek, ha milliószám vonulnak az utcákra, vagy akár a rakétakilövő támaszpontra js, s tűzben elhangzik a parancs és a gombot lenyomják...

Nem könnyű megcáfolni a közbevetést, de nem is lehetetlen. Bár való igaz az amerikai vezérkari tisztek ett ülnek a gombok mellett, de egyet nem szabad elfelejtenünk. Már rág ott ülnek. Ha rajtuk, vagy parancsolóikon múlott volna, valószínű már mozdult volna a kezük. de nem mozdult. Megbénítja őket az a tudat, hogy a másik oldalon, a mi oldalunkon is ott állanak a rakétalövegek,

az óceánokat átszelő interkontinentális rakéták. Ezzel még a megtébolyult is számolni kénytelen. De még mással is. A szocialista világtábor mellett ott vannak az ázsiai, afrikai, latinamerikai országok, a semleges államok — melyek zömében a nemzeti burzsoázia van hatalmon, de melyeknek létérdekük a béke. és ellenségei az atomtámaszpontoknak. A dolgozó osztályok akár az USA-ban, akár másutt nemcsak arra képesek, hogy lehetetlenné tegyék a támaszpontok működését.

Á mi népeink javuló életkörülményei, a szocialista tábor növekvő termelése, a termelékeny- ség emelkedő foka nem lesz pezsdítő hatással a Nyugatra? Feltétlenül. Nem értelmetlen és szélmalom harc hát a békeharc. Joggal állapítja, meg a Nyilatkozat: „Elérkezett az az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperialista agresszorok azon kísérletét, hegy világháborút robbantsanak ki. A szocialista világ- tábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítésével el lehet hárítani a világháborút".

Mindez persze nem egyenlő azzal. — hogyha tartóssá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése, — hegy megszűnt az osztályharc is. „A különböző társadalmi rendszerű államok egymás mellett élése — a szccmlimus és a kapitalizmus közötti osztaly- harc formája...” Tehát elsősorban gazdasági síkra tolódik át az osztályharc, melyben a szo- cial'sta világtábor úgy fogja megnyerni az osztályharc csatáját, hogy a munkatermelékenységének magasabb fokára jut e). mint a töltések országaiban.

1«V változnak hát a viszonyok a világban, ilyen kézzelfogható lehetőségei vannak a háború száműzésének. De mindez kemény és mindennapos küzdelemmel, a háborús mesterkedések kíméletlen leleplezésével, a népek ébeiségének fokozásával érhető el. S "e tekintetben bőven akad tennivalónk. Hisz tapasztalható a borúlátó, pánikba eső típusú ember másik, homlokegyenest ellenkező „töltésű” változata is, kik békés illúzióban ringatják magukat, úgy képzelik, hogy most már minden megy magától, különösen mióta Kennedy elnök ült az Amerikai Egyesült Államok vezető-székébe. Azok, akik túlzott reményeket fűznek Kennedyhez elfelejtik, hegy az Amerikai Egyesült Államokban nem a társadalmi rendszer változott meg, az maradt monopolkapitalistának,

amely egyre inkább államkapi- talistává változik, vagyis maga az állam és a monopóliumok eggyéolvadnak. Hiba lenne Kennedy szerepét túlértékelni. Ken- nedynek kétségtelen nagy lehetőségek varrnak a kezében, sokát javulhat a viszony a két iábor között, de egy percre sem szabad elfelejteni, hogy Kennedy milliárdosok érdekeit képviselő kormány és állam feje.

Aligha van most nagyobb kötelességük megyénk kommunistáinak, lómegszervezeti vezetőinek, aktíváinak, minden becsületes embernek, mint megértetni megyénk dolgozóival a moszkvai Nyilatkozat lényegét, s ezzel kezükbe adni a mai világ- helyzet megértésének, értékelésének kulcsát. Az ész és az értelem jegyében elhinteni, hogy azi atomcsillag a mi kezünkben van, s- a gomb érintetlenül kell hogy maradjon..;,

Pál! Géza>

re terelődik a szó. ök még csak decemberben fc öiöttek először szerződést.

— És miért kell az elnöknek is bent lenni a javításnál?

— Hát az a helyzet, — köszörüli a torkát hosszasan — hogy letört a plombája és azt mondták, hogy jobb, ha itt vagyok és látom, ha valami komolyabb bajé van. Egyébként még nem telt el a garanciális ideje.

— Ki törte el?

— Nem tudtuk kideríteni. A

Bad ári László, az új traktoros«

régi vezetőjét leváltottuk, mert hanyag volt. A mostani még csak ebben a hónapban jött hozzánk. Néhány hete lépett csak be Badart László tíz holdn földdel, Addig Miskolcon volt gépkocsivezető. Ott van egyébként a szerelőkkel, az a magasabb ott, a bat oldalon.

Hogy miért ment el Miskolcra és miért jött vissza, azt már maga Badari László mondja el.

— Egy fiam és öt lányom van, — mondja olyan hangsúllyal az öt iányt, hogy abból mindent megértsen az ember, aztán csak hozzáteszi még, hogy — tudja, milyen igényesek a lányok.

Négy és féléve dolgozott távot a csaladjától. Jött volna többször is haza, de nem volt gép, amin dolgozhatott volna.

Még alig járt a géppel valamit, nem régen ült rá.

— Azt mondtam az elnök elv- társnak, hogy tegyük először műszakilag rendbe, mert csak úgy vállalhatok teljes felelősséget érte. Eddig nem találtak még semmi komolyabb hibát rajta. Remetém, nem is lesz — mondja s búcsúzásra nyújtja a kezét. Nincs ideje a sok beszédre. Várja a Zetor, az új „munkatárs”.

Gál Béla Fotó: Hammel

Első lépések Féoyesntkén

Az egy hónappal ezelőtt termelőszövetkezeti útra tért tényesiit- kei Kossuth Tsz tagjai nemrégiben számbavették gyümölcsfáikat. Kiderült, hogy összesen 121 OO'J darab gyümölcsfával rendelkeznek, ebből 70 000 darab már termő. Kihasználva a jó idő nyújtotta kedvező lehetőségeket, mintegy 100 tsz tag megkezdte a gyümölcsös metszését. Előkészületeket tettek a permetezésre is.

A fiatal termelőszövetkezet életképességét igazolja, hogy a tagok jelentős sajáterő beruházást terveznek 1961-ben. Három darab traktort és öt darab lóvontatású Rapidtox gépet vásárolnak, hogy már ebben az esztendőben jó minőségű, exportalmával alapozzák meg a közös gazdaság jó hírnevét, magasabb forint értéket fizessenek zárszámadáskor egy-egy munkaegységre.

r*

ti