Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-05 / 30. szám

1961 február 5, vasárnap Névnap: ÄGOTA Hétfőn: DOROTTYA A NAP ESEMÉNYEI: Kilencven éve megjelent a „Testvériség”, az Általános Mun­kásegylet lapja. 225 éve alapították Cseljabhmk városát. A HÉTFŐI NAP ESEMÉNYEI: 1931-ben, ezen a napon kezdő­dött a háromnapos sztrájk a Ganz Vagongyárban, a bedó- rendszer ellen. 100 éve született Nikolaj Di- mitrievics Zelinszklj szovjet ve­gyész, a szénbetétes gázálarc fel­találója. 11 ezer dokkmunkás sztrájkon Angliában, tíz évvel ezelőtt, ezen a napén. BÖKI KARTARS keserves képpel állapítja meg most, hogy az olvadás nagyon sok vizet szabadítot a járóke­lők cipőire, hogy az új aszfalt­járdákat elfelejtették megdöntve építeni. Továbbá, hogy kitünően gyűjtik össze a pocsolyavizeket. Különösen ott, ahol a házak ere­szei mindenütt csorognak, csak a lefutó csatornában nem. •ír A MEGYEBEN elsőnek a nyír­egyházi baromfikeltető állomás adott át naposcsibéket, hogy azok mielőbb eljussanak a termelőszö­vetkezetekbe. * A CSENGERI JÁRÁS minden szövetkezeti községében folyik az oktatás a termelőszövetkezeti ta­gok között. Az ezüstkalászos tan­folyamok anyaga növénytermelés, állatenyésztés, gyümölcstermelés. A tanfolyamokat a TIT irá­nyítja. A A JENÁI GYÁR legújabb fény­képezőgépe az Exa II, a múlt év végén jelent meg a fogyasztói piacon. Már Nyíregyházán is te­het kapni. Előző típusától abban is különbözik, hogy pillanatzára 1/250 másodpercet is exponál. ★ AZ 1459 HOLD szántóterülettel rendelkező kisari Üj Élet Tsz-ben 110 holdon lógnak nagyértékű napraforgót termelni az idén. A napraforgó jelentős ipari cikk, s az idén — magasabb árára való tekintettel — gazdaságosabb Is. ★ HUSZONÖTEZER FACSEME­TÉT ültet el az idén a csahold Zalka Máté Tsz, major- és útíá- sításra. Ezzel szebb környezetet, egészségesebb levegőt teremtenek. ★ 75 SŐRÉNEK VALŐ marha hí­zik már a jánkmajtisi Dózsa Tíz­ben. Százhuszonhatot pedig saját nevelésű növendékállatokból állí­tanak hízóba. A sőréken kívül 384 hízottsertést is értékesíteni akarnak keletmagyakország A Magyar Szocialista Munkáspán Szabolcs-Szatmár megye) Bizottság! és • Megyei Tanács lapja. FelelOs szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja: a Keietmagyarország Lap­kiadó Vállalat. Felelős kiadó: Farkas PáL Szerkesztőség. Nyíregyháza- ’ Sztálir tér Jl. Tel: 16-70. 19-71. IS-7Z. Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdancn a. L Tel: SÍK». Kéziratot nem érzünk meg. és nerr, sdunk vissza. Terjeszti s Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataioknat es kézbesítőknél.-.zaooics-szatmaz megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nyíregyháza, Dózsa György o. i. 10 \/utká*v is Uei<za*tté*n A közelmúltban sokan láttál: filmszínházainkban Haroun •Tazieff belga tudós lenyűgöző filmjét, amelyben a vulkánok világát mutatta be a laikus nagy- közönségnek, „Találkozás az ör­döggel”, ez volt a film címe. A film elején alkalmunk volt látni a japán szigetvilág több vulkán­óriását, melyek állandó rettegés­ben a krizantémok szigetén le­játszódott tragikus és véres ese­ményekre. amelyek egyöntetű tiltakozásra kényszerítették az egész japán népet. Most újabb tiltakozási hullámról érkezett hír Távol-Keletről. Okinava ja­pán sziget lakossága, melyet az amerikaiak bérelnek és tarta­nak megszállva, tüntetett a tá­fel-felbukkan irodalmunkban is. A külföldiekkel találkozó japán áhitatos tisztelettel emlegeti a szent hegyet és a vallási fanatiz­mus megszállottái még ma is szép számban vetik le magukat az izzó kráterbe. Nászmenet a krizantémok szigetén. ben tartják a krizantémok szige­tének népét, de egyben a legjobb termőtalajt hozzák létre a vul­kánok körül. A vujkán aljában élő . japán embereknek olyan ez a hegy, mint egy istenség, az egyik kezével bőséget oszt, a másikkal halált Vonz magához és elrémít. Megöli az avatatlano­kat, akik közeledni merészelnek hozzá, de az emberek mégis min­dig visszatérnek a vulkánhoz, hogy termékeny lejtőit megmű­veljék. Azt hiszem, sokan emlé­keznek még a filmben bemuta­tott virágzó kis japán falura, ar­ra a virágzó paradicsomra, ame­lyet minden oldalról láva vett körül és ahol az embereknek minden perce meg van számlál­va. A falu lakói tudják, hogy bármely órában lesújthat a falu­ra a végzet, ők mégis vállalják a rettegést és a bizonytalansá­got. Japánban olyan sok az em­ber és olyan kevés a termőtalaj. Valahogy így van ez: néhány boldog és bőséges esztendőért hajlandók kockára tenni mindent, az életüket is ... Japánban állandóan remeg a föld, azért is épülnek a házak könnyű fából és papírból. Műkö­dő tűzhányók, tájfun és szökőár — minden órában ott leselkedi.. a rombolás ördöge a hegyek krá­tereiben és a tenget part sziklái között. És átvitt értelemben ugyanez a helyzet Japán politi­kai életében is. Mindnyájan jói emlékszünk még az elmúlt év­maszpont megszüntetése és a sziget Japánhoz történő vissza­csatolása érdekében. A kis szi­get lakosságának követelése egész Japánban visszhangra talált. Ja­pán népe nem akar támaszpon­tokat, nem akar háborút, nem akar még egy Hirosimát. Japán népe békében, szeretne élni, dol­gozni és építeni. Ha Japánról beszélünk, a Fudzsijamáról is kell beszélni. Bárhonnan is kerüljön a túrista Tokióba, semmiképpen sem mu­laszthatja el a legnagyobb és legszebb japán hegy, a „szent hegy” megtekintését. A japánok Házszentelés Japánban. istenségnek tartják, imáikba fog­lalják, képeiken, szobraikon örö­kítik meg A Fudzsijama képe Japán éghajlata és a japáni táj egyébként rendkívül változa­tos. Északon Hokkaidó szigetét még hó borítja, amikor délen a parasztok másodszor aratják a rizst, a krizantém virit és az er­dő zöldell mindenfelé. Tokió a világ legnagyobb vá­rosa. A város területén mintegy 10 millió ember él. Tokió cent­ruma nem sokban különbözik Európa és Amerika burzsoá fő­városainak központjától: ugyanaz a reklámkultusz, ugyanaz a tö­rekvés az emberek elképesztésé- re. A kereskedőnegyedek szűk utcáiban éjszaka is nappali fény honol. Ha a feliratok nem ja­pán nyelvűek volnának, és az utcákon nem japánok járnának- kelnének, szinte New Yorkban éreznénk magunkat. Tokió lát­ványosságainak legérdekesebbike a császári palota. Az ország min­den részéről sereglenek ide a kirándulók, a világ minden tá­járól a látogatók. A ja­pán császári család a föld­kerekség legidősebb uralkodó­családja: több mint kétezer éves. Minden külföldi feltétlenül el akar jutni legalább a kastély bejáratához. A palotát körülve­vő park hatalmas dombon fek­szik. A dombot vízzel telt árok veszi körül. Hajdanában ide do­batta a császár ellenségeinek holttestét. Most hattyúk úsz­kálnak benne méltóságteljesen. És a császár hatalma is már csak névleges. így él hát egy nép a tűzhá­nyók árnyékában, ahol örökké reng a föld az emberek lába alatt. Harcolnak az életért az elemekkel szemben, és harcol­nak a gyilkos fegyverekkel szemben, a támaszpontok ellen, mert Japánban senki nem akar még egyszer Hirosimát! (H. S.) Választásoka Vöröskereszt alapszervezeteknél A Vöröskereszt alapszerveinél folynak a küldöttértekezletek. A falu lakossága előtt számolnak be végzett munkájukról az alapszer­vezet vezetői. Megválasztják az új vezetőséget és a járási küldöttet, aki az alapszervet fogja képvisel­ni a járási küldött értekezleten. Minden alapszervezetnél egész- légügyi előadásokat rendeznek és bevezetik a rendszeres filmvetí­tést az egészségi problémákkal kapcsolatban. Sport — a vonaton Nagy tömeg fogadta a Be­loiannisz térre beguruló vona­tot. Nem jött híres ember, nem is disznóhúst adtak, csupán szeretett volna mindenki a 14,06-os vonattal hazamenni. Nem akartam összepréselni ma­gam, így a jobbik megoldást választottam, beültem a diák­kocsiba. Mar kllenc-tíz tanuló ült bent egycsoportban. Beszél­gettek az iskoláról, a tanulás­ról. — Itt a félév, Jancsinak bi­zonyítványosztás után megint foltozni kell hátul a nadrágját és egy hétig párnán fog ülni az iskolában — mondja nevetve az egyik fiú. — Tavaly Is nevet­tek rajta a lányok, nem értem, miért Jár ez egyáltalán isko­lába. — Hagyjátok a csudába ese­et az utalmas dolgokat. ;r' b nézzétek azt a babát, aki a pe­ronon áll — szakította félbe a már-tnár vitának induló beszél­getést egy fennhéjázó modorú gyerek. Az egyik szájharmonikát vett elő zsebéből és — mint mond­ták, a „pofagyalun” — felcsen­dült a Marina című sláger. A lábak ütemes kopogása beleol­vadt a vonat zakatolásába. Néhányan felálltak és a két padsor tartóvasába csimpasz­kodva megpróbáltak felhúzósz- kodni a kocsi mennyezetéig. — Gyenge vagy te apus, nem úgy kell azt csinálni, hisz még a vasat sem jól fogod — kiál­tott az egyik pajtására előbbi nagyképű ismerősünk. — t*y kell! — belekapaszkodott a tá­masztóba, felhúzta magát a fe­léig, de a vonat lefékezett és a nagykép lapossá zsugorodott t kocsi padlóján. Már közel jártunk Nyírszől­őshöz, mikor kimentem a pe­ronra. Ott állt ő is a lépcsőn, — s ez volt az indítóok, amiért megírtam az esetet. Az egy kéz­zel való kapaszkodás, a robogó vonat lépcsőjén, a lányok előtt való virtuskodás könnyen le­het komoly kimenetelű baleset előidézője. Ä kocsi kalauza nem fordított kellő figyelmet a diá­kok utazására és a többi diák sem figyelt komolytalan társai­ra. Érdemes lenne a vidékről be­járó diákoknak ezen is gondol­kodni! De érdemes lenne ugyan­ekkor többet törődni velük, ne­velőiknek, s a kisvasút dolgozói­nak is! kovácsi ÓPÁLYIBAN 237 ezei forintot fizetelt ki a téesz a gépállomás által végzett munkákért az el­múlt évben. Idén jelentősen csökkenteni akarják ezt az risz- Iszeget; Szuper-Zetort vásárolnak. ■ mug AAAAA A A A *A AA MP_ ZIK M ÜSQRA BÉKE MOZI: A sevillai borbély. Rossini operájának új, színes olasz filmváltozata. Címszerepben: Tito Gobbi. Előadások kezdete: fél 5, fél 7, fél 9 órakor. DÓZSA MOZI: Serdülő lányom. Amikor a szerelem válaszút elé állítja az anyát és gyermekét. Angol film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakör. GORKIJ MOZI: Áruló bankjegy. Csehszlovák bűnügyi film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. MÓRICZ ZSIGMOND MÜVELÖEÉSI HÁZ: Fatima. Könnye« szerelmi történet a múlt századból. Színes szovjet film. Előadások kezdete: fél 6 és fél 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom