Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-04 / 29. szám

21 holdas területen uj központi telepet létesít a Megyei Építőipari Vállalat Gyebrószki László elvtárs, az JCM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat igazgatója örömmel újsá­golta, hogy a vállalat új központi telephelyet kapott. Jóváhagyták azt a tervet, hogy a központi te­lepet a Debreceni úton a TÜZŰP telep mögött, a jelenlegi láda­gyári telep helyén és még továb­bi területen, mintegy 21 holdon alakítsák ki. Ide telepítik majd a vállalat •egédüzemeit; az asztalos, lakatos üzemet, a TMK-részleget és a szakipari raktárt. A terv szerint iparvágány is lesz a telepen, ami­vel elérik, hogy az építőanyagokat nem Császárszálláson fogják a va­gonokból kirakni, s ezzel csök­kenni fog a szállítási költség. A vállalat irodái viszont továbbra is a jelenlegi helyen, valamint most már a megszüntetett ■' ö-os számú Mélyépítő Vállalat központja he­lyén fognak működni. Sikeres KISZ-járási aktíva Kisvárdán (Tudósítónktól.) Kisvárdán a KIOSZ székházá­ban tartotta a KISZ járási bizott­ság aktívaértekezletét, melyen 64 azervezet képviseletében 130 fiú és lány vett részt. Nyakó elvtárs, a Járási KISZ-bizottság titkára a beszámolóban értékelte az üzemi és a tsz. KISZ-szervezetekben Végzett munkát, majd ismertette a KISZ kongresszusának határoza­taival kapcsolatos tennivalókat. Elmondotta: ha a szervezetek megfelelően dolgoznak, úgy már ez évben 160 ezer társadalmi munkaórát tudnak dolgozni a fia­talok az üzemekben, tsz-ekben, s így segíthetik a tervek végrehaj­tását. Az érdekes előadáshoz többen hozzászóltak. Moró Imre, a zá­honyi vasúti csomópont KISZ- szervezetének titkára elmondotta, hogy ők, vasutas fiatalok a vegy­ipari gyárak fiatalságának válla­lásait kívánják elősegíteni. Isme­retes, hogy Záhonyon halad keresztül az a sok nyersanyag, mely e gyá­rak termeléséhez szükséges. Ezek gyors és pontos átraká­sára és továbbítására vállalt védnökséget a záhonyi vasúti csomópont KlSZ-szervezcté- nek tagsága. Az is figyelemreméltó, hogy az állomás minden részében, a vilá­gító berendezések kapcsolását a KISZ-szervezet veszi át Ezzel ha­vonta 10 ezer forint értékű ener­giát takarítanak meg. Alakítot­tak egy olyan osztályt is maguk közül, amelyiknek az a feladata, hogy népszerűsítse az ifjú mun­kabrigádok termelési eredmé­nyeit, s így jobb munkára ser­kentsék valamennyit. Több termelőszövetkezeti KISZ- szervezet titkára is elmondta vé­leményét. A Szabolcs veresmar ti titkár arról szólt, hogy mióta a ro- zsály pusztaiakkal egyesültek, erősebbek lettek, s védnöksé­get vállaltak a szövetkezetben a burgony termesztéséért. Jól halad a munka Kékesén is. Erről számolt be az egyik fiatal, aki arról szólt, hogy már' két ifi munkacsapatot megszerveztek, a tavasszal 600 órát kívánnak dol­gozni ingyen a szövetkezet javá­ra. Jól működő foto-szakkörük je­lenleg 30 tagot számlál, s a ké­zimunka szakkörükben pedig még az idősebbek is részt vesznek... A tanácskozás sikeres volt, mert megmutatta a további tennivaló­kat. (D. M.) Hosszú, pocsolyákkal tarkított úton jut el az ember a kisvasút állomásától Nyírszőlősre. Vi­szont, ha meglátja az új kultúr- ház impozáns épületét, a szor­gos munkát, mely még most is, a megnyitó előtt folyik, nem sajnálja a hosszú utat. Ott áll­tunk az épület előtt, — mellet­tem a község vezető emberei — és nem a jelenről, hanem a múltról beszélgetünk. 1945-ben vetődött fel először a kultúrház gondolata, de mindebből 1955-ig gondolat ma­radt, bár a hely és az anyagok egyrésze ki volt jelölve, de a terepen továbbra is fák álltak és az anyagokat széthordták. A fiatalok viszont nem hagyták annyiban a dolgok — Otthont szeretne a kultúrcsoport, a könyvtár, szeretnének valahol vasárnaponként táncolni. A köz­ségi tanács és a Hazafias Nép­front segítségével 1955-ben meg­kezdték az anyagszállítást, s négy évvel ezelőtt a tanács vb. határozata alapján hozzákezdtek a - fundamentum megásásához. Az egymillió 114 ezer forintos beruházásból 358 EZEK FORINT TÁRSADALMI MUNKA A falu apraja-nagyja részt vett ebben a közös munkában. Mi­kor beléptünk a kultúrházba, még a padló gyaluforgácsokkal tarkított volt, de hátul a gyalu­pad mellett nagy csoport fiatal állt. — Emlékeztek, még általános iskolások voltunk, mikor már követ fuvaroztunk az építkezés­hez ■— meséli nagy hangon a többieknek Palicz Miklós. — Én nem is hittem volna akkor, mikor a falakat húztuk fel, hogy >tt ilyen szép kultúr­ház lesz — szól közbe valaki a fiatalok közül. — Igen, ez férfias munka volt, bár akkor még remegett kezünkben a nehéz szállítódesz­ka, de moet...? Olyan jó itt! És Magyar Jancsi valóban jól érzi magát, hiszen otthonosan támaszkodik a pad szélére, míg barátja az asztal mellett pihen. A szomszéd lakásból, — itt van a gondnoki lakás, — VARRÓGÉPEK ZAJA szűrődik be a terembe. Idősek, fiatalok, — persze nők — az utolsó simításokat végzik a füg­gönyön. ók is kivették részüket a közös munkából, a meszelés­nél ók voltak a „szakemberek". A nagy színházterem mellett egy televíziós szoba és két — * még el nem döntött rendelteté­sű — helyiség fog szolgálni a lakosság szórakozására. Négy öl­töző is készült, mely teljesen berendezve igen barátságosan hat majd. Ahol a vasúti íalpbelonok készülnek A KISZ-azenreset elképzelé­seit, a jövőbeli kulturális mun­kát. amely jelenleg csak terv, de holnap már valóság lesz, Adabás Gizella KISZ-titkár mondta el. — Bevezetjük a különböző szakköri foglalkozásokat, MEGALAKÍTJUK A SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOT. Eddig — sajnos — nem tudtunk olyan kiugró teljesítményt fel­mutatni, mivel hiányzott a pró­baterem. De már megoldottuk » falu kulturális problémáinak egy részét. S ha megvan a kultúrház, használjuk is! — mondja miköz­ben csillog a szeme. — Bene­veztünk a járási kultúrverseny- re, s ha sikerül elképzelésünk szerint felkészülni, az első he­lyek egyikére számítunk. És valamit az ünnepi műsor­ból. A Palicz családban nagy az izgalom. A tizenegyéves Magdi is szerepel a műsorban. Ötödik osztályba jár és az általános is­kola énekkarában saerepeL A mama hiába unszolja a kislányt, hogy meséljen nekünk valami érdekeset a felkészülésről, ő essk konokul hallgat — Nem szokott ö ilye* csen­des lenni. Esténként mikor ha­zajön a kultúrházból, mindig SOKAT MESÉL A MUNKÁRÓL ami ott megy. Hisz ő is sokai 'segített, pedig igen fiatal .— mondta helyette az édesanyja A ma 14 órakor kezdődő ava­tási ünnepséget Hanyícska Mi­hály vb. titkár nyitja meg, majd az ünnepi beszédet a járá­si tanács vb. elnökhelyettese mondja. A vidám ünneplést a KISZ-fiatalok abaúji csárdása nyitja meg, majd a műsor kö­vetkezik. Az avatás záróakkord­ja a reggelig tartó bál. Ott álltunk a teremben. Be­tették az utolsó üvegbúrát is a mennyezetre épített világítótes­tekre, A bordó függöny legör­dült a színpadra és várja a dél­utáni ünnepség résztvevőit, bogy immár előttük pompázzon a hosszú évek értékes gyumíK— cse... kovács) Szülői gondatlanságból két halott Porcsalma községben Csákó Gáborné február elsején lakásából eltávozott és a 4 éves Anna és a két éves Miklós nevű gyermekeit felügyelet nélkül a szobában hagyta becsukva. Mire a szülő hazaért, a két gyermek füstmér­gezésben meghalt. A tűzhellyel játszottak, s egy kieső parázstól az ágynemű tüzet fogott. A rendőr­ség az anya ellen megindította az eljárást. Ez évben a szülők gondatlansá­gából négy tragikus kimenetelű haláleset történt. A tűzoltóság is­mét felhívja a szülők figyelmét, — ne hagyják gyermekeiket őri­zetlenül még pár percre sem a lakásban! Legyen ez a négy sze­rencsétlenül járt kisgyermek tra­gikus halála intő példa a felelőt­len szülők részére, hogy a jövő­ben ne történjen hasonló eset. Ez év január 1-én a Lábatlanl Vasbetongyár egyesült az É. M. II, épületelem gyárának tatai és ko­máromi telepeivel és azóta É. M. Komáron megyei Vasbetongyár néven működik. A vállalat fő ter­méke a különféle méretekben elő­állított vasúti talpfát helyettesítő vasbeton vasúti alj és távíró- és telefonvezetékek föld feletti faosz­lopait a talajhoz rögzítő vasbeton oszlopgyámok. A vállalat gépi be­rendezése Közép-Európában egye­dülállóan korszerű, többségében magyar konstrukciójú és gyárt­mányú. Ebből a teljes gyárberen­dezésből sok államba exportál­nak, többek között az EAK-ba is. A gépi berendezést a gyár szak­emberei a helyszínen szerelik fel és adják át a megrendelőnek. A vállalat három műszakban közel napi 800 lágyvas betonaljat, 1200 darab előrefeszített acélbetétes aljat, 1400 darab kisvasúti aljat és 600 oszlopgyámot készít. Képünkön: kisvasúti betonalj raktár. Háttérben a Lábatlani Cementgyár, ahonnan a Vasbe­tongyár legfontosabb alapanyagát, a cementet kapja. (MTI Fotó — Járai felv.) Saját teHetésű libát és kacsát neve! .1 XURISTVÁNDI RÁKÓCZI TSZ Az 1222 hold szántóterületen gazdálkodó turistvándi Rákóczi termelőszövetkezetben a növenv­termelés melleit az állattenyész­tésből várnak nagy jövedelmet. Ötvenöt sőrét akarnak értékesí- teni a terv szerint, s ehhez az ar­ra való szarvasmarhát már bizto­sították is. A sertéstartás jövedel­méből már tavasztól kezdve meg­oldhatják a tagok rendszeres pénzelő legének biztosítását. A község határában a íolyó- holtágakban a termelőszövetkezet víziszárnyasokat akar nevelni. A meglévő liba és kacsa törzsállo­mányuk tojásának jelentős részét helyben fogják kikelteni, hogy ez­zel is olcsóbban jussanak ehhez az értékes naposbaromfihoz. A ztán, ha a trágyát kihord­* * tátok, hazahozhatjátok a dücsköket is a Fekete tagról. Így rendelkezett a brigádveze­tő, s a két fiatal fogatot hozzáfo­gott, hogy a szürkületben befog­ják a lovakat. Két, egyformán csontos gyerek volt, de az egyik kisebb, lágyabb vonású. Néhány napja dolgozik csak a lovakkal, s alig két hete, hogy a téeszben van. Az elnök maga is csodálkozott rajta, ami­kor a felvételét kérte, mert ő az első, aki érettségivel a zsebében felül a fogatra. Fáradt, de a szeme lázban ég. Elszokott a fizikai munkától, legalább is ettől. Lovat fogni, rakodni, igyekezni, hogy ne ma­radjon el... de nehéz a könyvek után! „Majd megszokod” — biz­tatta az apja, csakhogy addig is dolgozni kell. Most is elmaradt. Gazsi Jóska visszakacagott rá, amikor a lo­vak közé csapott, s azok kiug­rottak álltukból. Csendes, szelíd lovak voltak az övéi, ez szerencse. Az egyik meg pláne ismerős: valamikor az ap­ja hajtogatta. — Sári, — veregette a nyakát, míg rászíjjazta a szerszámot. Gémberedett kézzel ült fel a bakra, s a lovak szinte maguktól megindultak. Tegnap még erős izomláza volt. Ma mintha könnyebb lenne. De A könyveli után nem gondolt rá. Kocogott kifelé a faluból, a megrakott szekérrel. Még félútra sem ért, Gazsi Jóska zörgött el mellette, visszafelé. Szaporán csapkodta a lovakat. Dühösen nézett utána. „Mi lesz még estig, ha már így kezded” — gondolta, némi keserűséggel is. Mert szégyen az, ha nem tud annyit „csinálni”, mint a másik. Majd mondják holnap, hogy hol, maradt a tudomány? Mit tanul­tál, ha még ezt se tudod? Annyira elkeseredett, hogy végigvágott a lovakon. Azok fel­vágták a fejüket, s rántották a terhes szekeret. De ekkor meg­sajnálta őket. Visszafogta. Bo­londság — járt az eszébe, a lo­vak idő előtt kifáradnak, tönkre­mennek. A Sári szegény, mintha csodálkozna is, az ostoron. Az apja sose ért hozzá. Hamar ledobálta a trágyát, s akkor rágyújtott. Hiszen, ha kö­zelebb lenne az a Fekete tag! Vihetne egyszerre rönköt is, visz- szafele. Mennyi utat megspórol­na! A tag vékony akácerdeje ide kéklett. Visszapillantott a falura. És gondolkozni kezdett. Igaz, hogy egy kicsit távolabb esik a tag, de onnan közvetlenebb úton mi- hetne vissza. Lényegében oqm háromszöget járna be. S ha ot- dalozva is... a faluból a földig, a földtől az erdőig... alig aliff hosszabb, mint az erdőtől * fai luig. Eddig jutott, s akkor elin­dult. Az erdőre. Délig kétszer találkozott Gai zsival, a téesz udvarán. Gazsi kacagta. — Te is jól csinálod! Mekkán* kerülőket teszel. Miért nem hor­dod a végén? Nem szólt semmit. Szürkületkor megint úgy esett, hogy egyszerre értek az udvarra. ő lehányta a rönköt és a sze­kérrel befordult az istálló elé! Leszerszámozott. — Te mit csinálsz? — jött host zá a másik. — Én mára végeztem — mond­ta csendesen. Kihordtam, amit mondtak, behoztam, amit mond­tak, meg még néhány szekérrel! többet is. Gazsi nem hitte. Nem fcld% csak fáradtan nekilátott, hogyi ledobja a még fentmaradt rön­köt a kocsiról, s indítsa a gő­zölgő, csupán lépésre hajlandó* lovakat még kétszer, az erdő fe­lé. ö pedig mosolyogva indult er*, irodába. Most már tudta, hogo\ nem is lesz olyan nehéz, a köny­vek után. S.—> „Színház“Nyírszőllősön

Next

/
Oldalképek
Tartalom