Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-04 / 29. szám
21 holdas területen uj központi telepet létesít a Megyei Építőipari Vállalat Gyebrószki László elvtárs, az JCM Szabolcs megyei Építőipari Vállalat igazgatója örömmel újságolta, hogy a vállalat új központi telephelyet kapott. Jóváhagyták azt a tervet, hogy a központi telepet a Debreceni úton a TÜZŰP telep mögött, a jelenlegi ládagyári telep helyén és még további területen, mintegy 21 holdon alakítsák ki. Ide telepítik majd a vállalat •egédüzemeit; az asztalos, lakatos üzemet, a TMK-részleget és a szakipari raktárt. A terv szerint iparvágány is lesz a telepen, amivel elérik, hogy az építőanyagokat nem Császárszálláson fogják a vagonokból kirakni, s ezzel csökkenni fog a szállítási költség. A vállalat irodái viszont továbbra is a jelenlegi helyen, valamint most már a megszüntetett ■' ö-os számú Mélyépítő Vállalat központja helyén fognak működni. Sikeres KISZ-járási aktíva Kisvárdán (Tudósítónktól.) Kisvárdán a KIOSZ székházában tartotta a KISZ járási bizottság aktívaértekezletét, melyen 64 azervezet képviseletében 130 fiú és lány vett részt. Nyakó elvtárs, a Járási KISZ-bizottság titkára a beszámolóban értékelte az üzemi és a tsz. KISZ-szervezetekben Végzett munkát, majd ismertette a KISZ kongresszusának határozataival kapcsolatos tennivalókat. Elmondotta: ha a szervezetek megfelelően dolgoznak, úgy már ez évben 160 ezer társadalmi munkaórát tudnak dolgozni a fiatalok az üzemekben, tsz-ekben, s így segíthetik a tervek végrehajtását. Az érdekes előadáshoz többen hozzászóltak. Moró Imre, a záhonyi vasúti csomópont KISZ- szervezetének titkára elmondotta, hogy ők, vasutas fiatalok a vegyipari gyárak fiatalságának vállalásait kívánják elősegíteni. Ismeretes, hogy Záhonyon halad keresztül az a sok nyersanyag, mely e gyárak termeléséhez szükséges. Ezek gyors és pontos átrakására és továbbítására vállalt védnökséget a záhonyi vasúti csomópont KlSZ-szervezcté- nek tagsága. Az is figyelemreméltó, hogy az állomás minden részében, a világító berendezések kapcsolását a KISZ-szervezet veszi át Ezzel havonta 10 ezer forint értékű energiát takarítanak meg. Alakítottak egy olyan osztályt is maguk közül, amelyiknek az a feladata, hogy népszerűsítse az ifjú munkabrigádok termelési eredményeit, s így jobb munkára serkentsék valamennyit. Több termelőszövetkezeti KISZ- szervezet titkára is elmondta véleményét. A Szabolcs veresmar ti titkár arról szólt, hogy mióta a ro- zsály pusztaiakkal egyesültek, erősebbek lettek, s védnökséget vállaltak a szövetkezetben a burgony termesztéséért. Jól halad a munka Kékesén is. Erről számolt be az egyik fiatal, aki arról szólt, hogy már' két ifi munkacsapatot megszerveztek, a tavasszal 600 órát kívánnak dolgozni ingyen a szövetkezet javára. Jól működő foto-szakkörük jelenleg 30 tagot számlál, s a kézimunka szakkörükben pedig még az idősebbek is részt vesznek... A tanácskozás sikeres volt, mert megmutatta a további tennivalókat. (D. M.) Hosszú, pocsolyákkal tarkított úton jut el az ember a kisvasút állomásától Nyírszőlősre. Viszont, ha meglátja az új kultúr- ház impozáns épületét, a szorgos munkát, mely még most is, a megnyitó előtt folyik, nem sajnálja a hosszú utat. Ott álltunk az épület előtt, — mellettem a község vezető emberei — és nem a jelenről, hanem a múltról beszélgetünk. 1945-ben vetődött fel először a kultúrház gondolata, de mindebből 1955-ig gondolat maradt, bár a hely és az anyagok egyrésze ki volt jelölve, de a terepen továbbra is fák álltak és az anyagokat széthordták. A fiatalok viszont nem hagyták annyiban a dolgok — Otthont szeretne a kultúrcsoport, a könyvtár, szeretnének valahol vasárnaponként táncolni. A községi tanács és a Hazafias Népfront segítségével 1955-ben megkezdték az anyagszállítást, s négy évvel ezelőtt a tanács vb. határozata alapján hozzákezdtek a - fundamentum megásásához. Az egymillió 114 ezer forintos beruházásból 358 EZEK FORINT TÁRSADALMI MUNKA A falu apraja-nagyja részt vett ebben a közös munkában. Mikor beléptünk a kultúrházba, még a padló gyaluforgácsokkal tarkított volt, de hátul a gyalupad mellett nagy csoport fiatal állt. — Emlékeztek, még általános iskolások voltunk, mikor már követ fuvaroztunk az építkezéshez ■— meséli nagy hangon a többieknek Palicz Miklós. — Én nem is hittem volna akkor, mikor a falakat húztuk fel, hogy >tt ilyen szép kultúrház lesz — szól közbe valaki a fiatalok közül. — Igen, ez férfias munka volt, bár akkor még remegett kezünkben a nehéz szállítódeszka, de moet...? Olyan jó itt! És Magyar Jancsi valóban jól érzi magát, hiszen otthonosan támaszkodik a pad szélére, míg barátja az asztal mellett pihen. A szomszéd lakásból, — itt van a gondnoki lakás, — VARRÓGÉPEK ZAJA szűrődik be a terembe. Idősek, fiatalok, — persze nők — az utolsó simításokat végzik a függönyön. ók is kivették részüket a közös munkából, a meszelésnél ók voltak a „szakemberek". A nagy színházterem mellett egy televíziós szoba és két — * még el nem döntött rendeltetésű — helyiség fog szolgálni a lakosság szórakozására. Négy öltöző is készült, mely teljesen berendezve igen barátságosan hat majd. Ahol a vasúti íalpbelonok készülnek A KISZ-azenreset elképzeléseit, a jövőbeli kulturális munkát. amely jelenleg csak terv, de holnap már valóság lesz, Adabás Gizella KISZ-titkár mondta el. — Bevezetjük a különböző szakköri foglalkozásokat, MEGALAKÍTJUK A SZÍNJÁTSZÓ CSOPORTOT. Eddig — sajnos — nem tudtunk olyan kiugró teljesítményt felmutatni, mivel hiányzott a próbaterem. De már megoldottuk » falu kulturális problémáinak egy részét. S ha megvan a kultúrház, használjuk is! — mondja miközben csillog a szeme. — Beneveztünk a járási kultúrverseny- re, s ha sikerül elképzelésünk szerint felkészülni, az első helyek egyikére számítunk. És valamit az ünnepi műsorból. A Palicz családban nagy az izgalom. A tizenegyéves Magdi is szerepel a műsorban. Ötödik osztályba jár és az általános iskola énekkarában saerepeL A mama hiába unszolja a kislányt, hogy meséljen nekünk valami érdekeset a felkészülésről, ő essk konokul hallgat — Nem szokott ö ilye* csendes lenni. Esténként mikor hazajön a kultúrházból, mindig SOKAT MESÉL A MUNKÁRÓL ami ott megy. Hisz ő is sokai 'segített, pedig igen fiatal .— mondta helyette az édesanyja A ma 14 órakor kezdődő avatási ünnepséget Hanyícska Mihály vb. titkár nyitja meg, majd az ünnepi beszédet a járási tanács vb. elnökhelyettese mondja. A vidám ünneplést a KISZ-fiatalok abaúji csárdása nyitja meg, majd a műsor következik. Az avatás záróakkordja a reggelig tartó bál. Ott álltunk a teremben. Betették az utolsó üvegbúrát is a mennyezetre épített világítótestekre, A bordó függöny legördült a színpadra és várja a délutáni ünnepség résztvevőit, bogy immár előttük pompázzon a hosszú évek értékes gyumíK— cse... kovács) Szülői gondatlanságból két halott Porcsalma községben Csákó Gáborné február elsején lakásából eltávozott és a 4 éves Anna és a két éves Miklós nevű gyermekeit felügyelet nélkül a szobában hagyta becsukva. Mire a szülő hazaért, a két gyermek füstmérgezésben meghalt. A tűzhellyel játszottak, s egy kieső parázstól az ágynemű tüzet fogott. A rendőrség az anya ellen megindította az eljárást. Ez évben a szülők gondatlanságából négy tragikus kimenetelű haláleset történt. A tűzoltóság ismét felhívja a szülők figyelmét, — ne hagyják gyermekeiket őrizetlenül még pár percre sem a lakásban! Legyen ez a négy szerencsétlenül járt kisgyermek tragikus halála intő példa a felelőtlen szülők részére, hogy a jövőben ne történjen hasonló eset. Ez év január 1-én a Lábatlanl Vasbetongyár egyesült az É. M. II, épületelem gyárának tatai és komáromi telepeivel és azóta É. M. Komáron megyei Vasbetongyár néven működik. A vállalat fő terméke a különféle méretekben előállított vasúti talpfát helyettesítő vasbeton vasúti alj és távíró- és telefonvezetékek föld feletti faoszlopait a talajhoz rögzítő vasbeton oszlopgyámok. A vállalat gépi berendezése Közép-Európában egyedülállóan korszerű, többségében magyar konstrukciójú és gyártmányú. Ebből a teljes gyárberendezésből sok államba exportálnak, többek között az EAK-ba is. A gépi berendezést a gyár szakemberei a helyszínen szerelik fel és adják át a megrendelőnek. A vállalat három műszakban közel napi 800 lágyvas betonaljat, 1200 darab előrefeszített acélbetétes aljat, 1400 darab kisvasúti aljat és 600 oszlopgyámot készít. Képünkön: kisvasúti betonalj raktár. Háttérben a Lábatlani Cementgyár, ahonnan a Vasbetongyár legfontosabb alapanyagát, a cementet kapja. (MTI Fotó — Járai felv.) Saját teHetésű libát és kacsát neve! .1 XURISTVÁNDI RÁKÓCZI TSZ Az 1222 hold szántóterületen gazdálkodó turistvándi Rákóczi termelőszövetkezetben a növenvtermelés melleit az állattenyésztésből várnak nagy jövedelmet. Ötvenöt sőrét akarnak értékesí- teni a terv szerint, s ehhez az arra való szarvasmarhát már biztosították is. A sertéstartás jövedelméből már tavasztól kezdve megoldhatják a tagok rendszeres pénzelő legének biztosítását. A község határában a íolyó- holtágakban a termelőszövetkezet víziszárnyasokat akar nevelni. A meglévő liba és kacsa törzsállományuk tojásának jelentős részét helyben fogják kikelteni, hogy ezzel is olcsóbban jussanak ehhez az értékes naposbaromfihoz. A ztán, ha a trágyát kihord* * tátok, hazahozhatjátok a dücsköket is a Fekete tagról. Így rendelkezett a brigádvezető, s a két fiatal fogatot hozzáfogott, hogy a szürkületben befogják a lovakat. Két, egyformán csontos gyerek volt, de az egyik kisebb, lágyabb vonású. Néhány napja dolgozik csak a lovakkal, s alig két hete, hogy a téeszben van. Az elnök maga is csodálkozott rajta, amikor a felvételét kérte, mert ő az első, aki érettségivel a zsebében felül a fogatra. Fáradt, de a szeme lázban ég. Elszokott a fizikai munkától, legalább is ettől. Lovat fogni, rakodni, igyekezni, hogy ne maradjon el... de nehéz a könyvek után! „Majd megszokod” — biztatta az apja, csakhogy addig is dolgozni kell. Most is elmaradt. Gazsi Jóska visszakacagott rá, amikor a lovak közé csapott, s azok kiugrottak álltukból. Csendes, szelíd lovak voltak az övéi, ez szerencse. Az egyik meg pláne ismerős: valamikor az apja hajtogatta. — Sári, — veregette a nyakát, míg rászíjjazta a szerszámot. Gémberedett kézzel ült fel a bakra, s a lovak szinte maguktól megindultak. Tegnap még erős izomláza volt. Ma mintha könnyebb lenne. De A könyveli után nem gondolt rá. Kocogott kifelé a faluból, a megrakott szekérrel. Még félútra sem ért, Gazsi Jóska zörgött el mellette, visszafelé. Szaporán csapkodta a lovakat. Dühösen nézett utána. „Mi lesz még estig, ha már így kezded” — gondolta, némi keserűséggel is. Mert szégyen az, ha nem tud annyit „csinálni”, mint a másik. Majd mondják holnap, hogy hol, maradt a tudomány? Mit tanultál, ha még ezt se tudod? Annyira elkeseredett, hogy végigvágott a lovakon. Azok felvágták a fejüket, s rántották a terhes szekeret. De ekkor megsajnálta őket. Visszafogta. Bolondság — járt az eszébe, a lovak idő előtt kifáradnak, tönkremennek. A Sári szegény, mintha csodálkozna is, az ostoron. Az apja sose ért hozzá. Hamar ledobálta a trágyát, s akkor rágyújtott. Hiszen, ha közelebb lenne az a Fekete tag! Vihetne egyszerre rönköt is, visz- szafele. Mennyi utat megspórolna! A tag vékony akácerdeje ide kéklett. Visszapillantott a falura. És gondolkozni kezdett. Igaz, hogy egy kicsit távolabb esik a tag, de onnan közvetlenebb úton mi- hetne vissza. Lényegében oqm háromszöget járna be. S ha ot- dalozva is... a faluból a földig, a földtől az erdőig... alig aliff hosszabb, mint az erdőtől * fai luig. Eddig jutott, s akkor elindult. Az erdőre. Délig kétszer találkozott Gai zsival, a téesz udvarán. Gazsi kacagta. — Te is jól csinálod! Mekkán* kerülőket teszel. Miért nem hordod a végén? Nem szólt semmit. Szürkületkor megint úgy esett, hogy egyszerre értek az udvarra. ő lehányta a rönköt és a szekérrel befordult az istálló elé! Leszerszámozott. — Te mit csinálsz? — jött host zá a másik. — Én mára végeztem — mondta csendesen. Kihordtam, amit mondtak, behoztam, amit mondtak, meg még néhány szekérrel! többet is. Gazsi nem hitte. Nem fcld% csak fáradtan nekilátott, hogyi ledobja a még fentmaradt rönköt a kocsiról, s indítsa a gőzölgő, csupán lépésre hajlandó* lovakat még kétszer, az erdő felé. ö pedig mosolyogva indult er*, irodába. Most már tudta, hogo\ nem is lesz olyan nehéz, a könyvek után. S.—> „Színház“Nyírszőllősön
