Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-28 / 49. szám

Érettségiig szakmát tanulnak A Mátészalkai Esíe Tamás Gimnáziumban is bevezették a politechnikai képzést az 5 + 1-es ' oktatási hetet. A Mátészalkai Gép- j állomáson találkoztunk a máso- i dik osztályosok egy csoportjával. Ők a lakatos szakmát választot­ták. Hetenként hat órás gyakor­laton szakképzett mester ellenőr­zése mellett dolgoznak, s meg­hallgatnak szakmai előadásokat is. Alábbi néhány képben mutat­juk be a diák lakatos tanulókat. Vundoraerleget kapóit a tissalöki TBC-gondovó 136 község 248 ezer lakosát szűrik meg megyénkben a röntgenbuszok TBC «zakorTOáok ankétia ^víreayházán Az elmúlt hét szombatján an- kétra gyűltek össze a megye TBC-szakorvosai, hogy megbe­széljék az 1960 évi TBC elleni Mindén iskolában »ay Kellene: SZÉP TAKARÉKOSSÁGI EREDMÉNYEK APAGYON Az elmúlt évben az apagyi általános iskola tanuló ifjúsága kitűnő eredményeket ért el az iskolai takarékbelét gyűjtés­ben. Ebben az évben az iskola valamennyi tanulója takarékos­kodik. Már mintegy 24 ezer fo­rintot gyűjtöttek össze. Az egy tanulóra jutó átlagbetét 48 fo­rint. Tartják az elmúlt évben elért járási elsőséget. A me­gyei tanács művelődésügyi osz­tálya által indított takarékos­sági versenyben komoly esé­lyük van az elsőségre. Az iskola udvarán nagy he­lyet foglal el a tanulók ösz- szegyűjtötte, kb. 40 mázsa vas­hulladék, mely elszállításra vár. A hulladékgyűjtési versenyt is meg szeretnék nyerni. Pálfi Éva (előtérben) sarokva- •on reszelögyakorlatokat végez. Kiss András előbb beves len­dülettel kezdett munkához, de Imrék Kálmán műhelyvezető! megállította. Türelmesen megma­gyarázta a diáknak a szakma [ apróbb fogásait is. Hammel József. KISZ szülői munkaközösség alakult Tiszadarián Ösztönzés a jobb könyvtári munkára 4* *»/ rendeikexés 306 könyvtárost érint megyénkben A hat óránál kevesebb mun­kaidővel foglalkozta tolt könyv­tárosoknak a díjazási rendszere eddig nem volt kielégítő. A régi rendszerű díjazás nem ser­kentette megfelelően jobb mun­kára az általában társadalmi munkásnak nevezhető könyvtá­rosakat. Az azonoß feltételek mellett működő, hasonló típusú könyvtárak között gyakran igen eltérő eredmények mutatkoztak, de ezt a díjazás nem tükrözte ■kellően. Éppen ezért a Művelő­désügyi Minisztérium rendeleté­riek megfelelően ezentúl új dí­jazási rendszer lép életbe. A könyvtárak, fiókkönyvtá­rak és könyvkölcsönzők ré­szére a település lakosainak számától függően előírják a minimális nyitvatartási időt. A díjtételeket is a település nagyságától függően határoz­zák meg. A teljesítmény-díjazás megfe­lelő elbírálása érdekében könyv­tártípusonként évi forgalmazási normákat írtak elő. Az új besorolásban mindenki­nek meghatározzák az alapdíj összegét. Ha a könyvtáros az elő­írt forgalmat eléri, vagy megha­ladja, és a munkájára vonatko­zó, & járási könyvtár által elő­írt egyéb feltételeknek is eleget tesz, akkor a havi alapdíjon fe­lül teljesítmény díjazásban is részesül. Az új rendszer szerint a for­galmi adatok nem egyedüli ér­tékmérői a könyvtárosok mun­kájának. Figyelembe veszik a beirat­kozott olvasók számát, to­vábbá, bogy a könyvtáros munkája a lakosság milyen széles rétegére terjed ki, mi­lyen eredményeket ér el a könyvállomány helyi erőfor­rásokból történő gyarapítá­sában. Az említett új feltételed: alap­ján várható, hogy annak a 306 megyénkben működő könyvtá­rosnak a munkájában, akiket az új rendelkezés érint, már az első év eredményei alapján is lemérhető lesz: az új díjazás sokkal nagyobb eredmények el­érésére ösztönözte őket. Klubestével egybekötött gyű­lést tartott a napokban a tisza- dadai KISZ-alapszervezet, amely nemrég vette fel a Vörösesükig nevet. Ezen a megbeszélésen megalakították — másodiknak a megyében, — a KISZ szülői munkaközösséget. Számos szülő vett részt; a szülők helyeselték az alapszervezet fiataljainak kezdeményező lépését, melynek az a célja, hogy a szülőket kö­zelebb hozza a KlSZ-szervezet- hez. Megismertesse velük a cél­kitűzésűket és támogatásukat is kérje. Sok hasznos javaslat hangzott el a gyűlésen, többek között elhatározták a résztvevők, hogy minden héten klubdélutá­non beszélik meg a soronkövet­kező tennivalókat a szülőkkel együtt. Pillanatnyilag az április 4-i kulturális szemlére készü­lődnek a tiszadadai fiatalok, eb­ben is segítséget nyújtanak a szülők. egyre inkább csökken » megbetegedettek száma. Az elmúlt évben a járási, köz­ségi tanácsok és egyéb tömeg- szervezetek sokkal több segítsé­get adtak a megelőző ás ellen­őrző vizsgálatok megejSéséher, mint korábban. Ez nagyban megkönnyítette az egészségügyi, szervek munkáját. S lényeges.) hogy a jövőben ez. a segítség, a felvilágosítás az eddiginél is nagyobb mérvű legyen. Az elmúlt évi munka után az 1961. évi tervekről is szó esett, A tervek között igen lényeges, hogy 1961. január elsejétől a megyei gondozó intézet nemcsak i TBC-s gyanús személy eltet vizsgálja meg, hanem szokat is, akiknél egyéb kóros jelenségeket tapasztalnak. A* elmúlt év végén kapóit az intézet egy új ernyöszű- rő-gépef, s így már két gép van, s ezekkel ebben u év­ben 136 község Í48 ezer la­kosának a szűrését végzik el. További jelentős helyet foglal cl, — sok egyéb mellett — az 1961. évi tervben, hegy a kocsordi in­tézet ágylétszámét hússzal fog­ják bővíteni; Szintén 1961. tervei közé tar­tozik, hogy Nyíregyházán szű­rőállomást létesítenék. Ehhez megvannak a megfelelő felsze­relések, egyedül a városi ta­nács segítsége szükséges, hogy épületet biztosítson az állomás számára. A tervek ismertetése és meg­beszélése utón a tiszalöki járá­si gondozó intézetnek átadtál a járási gondozóintézetek között kiírt vándorserleget. (b. M Számos Helyen tartottak mezőgazdatágri előadást a megyében A megye mezőgazdasági szak­emberei számos előadással segí­tették elő már eddig is a Mező- gazdasági Hónap sikerét Né­hány érdekes előadás a legutób­bi napokból; Porcsalmán 22-én Csüllög Endre a baromfitenyész­tésről, Nagyecseden Nagy Mi­hály a sertéstenyésztésről, Kiss József Tarpán a baromfitenyész­tésről, Tisza vasváriban Róka László a cukorrépa termesztésről, Béres József Dombrádon a bur- gonyatermesztésről. Vaskó Sán­dor Jánkmajlison és Baktaló- ránthóaón a gyümöic*termesztés­ről tartott előadást. Különösen jól sikerült a baktalóránthá»i előadás, amelyen százan vettek részt. LECSAPOLT a, kemence. Az öttonnás formában félelmetesen gomolygott a sárgásán izzó acél­láva. Urbán András, martinássr szemüvegén át megszokottan fi­gyelte a közeledő formát. Be- idegzödött mozdulattal lendült a karja, hogy megkezdje az ön­tést... Egetverő robja rázta meg a martin öntöcsamokát. A má­sodperc töredéke alatt lángra- lobbant a ruhája, a felrobbant acéltömeg telibetalálta. Egy pil­lanatra csend dermesztette meg a martin kemencéket. A közelé­ben dolgozó öntök rémülten nyalábolták fel az acélban für­dőit társukat. SŰLYÖS égési sebekkel vit­ték kórházba, már-már lemond­tak róla. Szinte a halálból hoz­ták vissza az orvosok. Meggyó­gyult. Ma már mint egy ke­gyetlen álmot, úgy meséli el Tímáron, a Szabadság utcai házában, A kohók, a martinke­mencék helyeit a téli álmukból ébredező mezőt járja. Hogyan lett a martinászból paraszt? Et­től jogosabb kérdés az: hogyan lett a parasztból martviász? — Nehezen mentem el itthon­ról. De úgy gondoltam, mégis jobb lesz nekem sínacélt csinál­ni, Itthon, még akkor nehezen lehetett megértetni magam az emberekkel. A mi tsz-ünk ak­kor még gyenge lábon állt. Mi­kor elvégeztem az elnökkép- zőt, engem választottak meg el­nöknek. Elkeseredtem, sok jó tervem fucsba ment, nem akadt kivel megcsinálni, ötvenhat is szétrázott bennünket... Ügy lát­tam, utána is, még többen van­nak a hátráltatók, mint az igyekvők... ÍGY SZÁNTA RÁ magát, el­ment. A Lenin Kohászati Mű­vekben megtalálta, amit mindig keresett, a jó munkatársakat, a nyugodt életet. Igen jól keresett, — igaz, előbb végigjárta az al­sóbb lépcsőfokokat is. A sala­kozástól, a talicskázástól ért el a martin-kemencékig. Két évig öntötte a sínacélt. A súlyos bal­eset nagyon megrázta, de nem gondolt a haza jövetelre. Aján­lottak neki könnyebb, veszély­telenebb munkát. — Még mindig üres a szek­rényem, várnak. Bármikor visz- szamehetek — mondja. De már csal: gondolatai időznek Diós­győrben, így az évek lakatjá­nak feszegetésekor. Lépései a tirnári utakat koptatják. Haza­jött, hazahívták, és ő maga is visszavágyott. Nem elnöknek, párttitkárnak. Mostmár más a falu képe, nagyüzem az egész község, benne az emberek ap- raja-nagyja. Elfoglaltsága tö­mérdek, elintézni valója mint csillag az égen. — Sokszor furcsa is nekem. Ügy jönnek hozzám, mint ha én lennék az elnök. Dehát a bi­zalmat nem szép lenne vissza­utasítani. NEM IS UTASÍTJA vissza, órákig beszélget a sérelmes dol­gokról, egyforma szívvel képri­A tűsből jött ember seli a tagok, az egyes emberek, és a nagy közösség érdekeit. Szakmai tanácsokkal is szolgál a gazdasági vezetőknélc, bár né­mi bizonytalansággal, nehogy félreértsék a „régi” elnök taná­csait. Adhat is fogásokat, ta­pasztalatokat nyugodt szívvel, neki van a községben a legma­gasabb szakmai képzettsége. — Higgye el, nagyon kell a párttitkárnak az. Ha rajtam áll­na valamilyen mezőgazdasági szakiskolát, minden falusi párttitkárral elvégeztetnék. Más­képp esik így a politikai mun­ka. az egész látás... KÖZBEN SZÉGYENLŐSEN elárulja, hogy most tanul az ál­talános iskola nyolcadik osztó­jában. Késő este vetődik haza, nehéz fejjel. Megesik, hogy este 10-kor is itthon várják problé­mákkal. De ezek is hozzátar­toznak a párttitkársághoz. Nem­csak megkönnyebülten mennek el tőle az emberek, hanem biza- kodóbban is. Egy hónap múlva ráteszik a koronát az eddigi munkálkodásra, előleget akar­nak osztani. Az első előleget... Az acélöntő paraszt otthono­san, magabiztosan forog az is­tállókban, a földeken. Mindig ott, ahol lankad az erő. Minden szava, minden mozdulata re­ményteli, bizakodó. Csak leg­feljebb otthon, a családi-körben öttik fel benne is: érdemes volt hazajönni, a biztos „fix-fi- zetést” feladni a bizonytalan­ért...? — Lehet, hogy vissza megyek., De előbb megvárom, míg meg-'1 erősödik a tsz, míg megtelik aj kamra minden házban. Addig> nem akarom itthagyni a falut. i AZ UTOLSÓ MONDATA hangzik a legmeggyőzőbben. Urbán András visszatalált, ta­lán maga sem gondolja komo­lyan, hogy valamikor is el tud­ná hagyni az embereket, akik- barátjuknak vallják. Ott van az ő helye a falusi emberek kö­zött, a -falusi nagyüzemben. Páll Géza Oszter Gábor a II/a-ból. Az esztergapad befogó szerkezetét illeszti helyére. Körülötte osz­tálytársai, Dóka ,y.lan, Szakács Rózsa és Molnár Géza. küzdelem eredményeit. A meg­beszélést, melyen egyéb szakte­rületek orvosai, és a debreceni klinika orvosküldöttsége is, részt vett, Dr. Moskovics Károly, a megyei ,anács vb egészségügyi ! osztályának vezető főorvosa nyi- | tóttá meg. Ezután Dr. Kemény Lajos, a megyei TBC-gondozó j igazgató főorvosa számolt be a múlt évben végzett munkáról, j A megye minden intézete végzett az elmúlt évben megelő­ző ée gyógyító tevékenységet. Ha az elmúlt évek távlatában vizsgáljuk megyénk helyzetét, azt lehet megállapítani, hogy az új betegek számaránya enyhén emelkedő. E* abból adódik elsősorban, hogy még varrnak olyan kisebb közsé­gek, települések, ahol még eddig nem tudtak — lehe­tőségek hiányában — felde­rítő és rendszeres ellenőrző vizsgálatokat végezni. Ez az emelkedés a szakembe­rek véleménye szerint négy-öt év múlva fog megállapodni. Vi­szont az elmúlt évek megfeszített munkáiénak av eredménye, hogy a gyermekeknél e* a görbe lejtős irányú, azaz 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom