Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-28 / 49. szám
Érettségiig szakmát tanulnak A Mátészalkai Esíe Tamás Gimnáziumban is bevezették a politechnikai képzést az 5 + 1-es ' oktatási hetet. A Mátészalkai Gép- j állomáson találkoztunk a máso- i dik osztályosok egy csoportjával. Ők a lakatos szakmát választották. Hetenként hat órás gyakorlaton szakképzett mester ellenőrzése mellett dolgoznak, s meghallgatnak szakmai előadásokat is. Alábbi néhány képben mutatjuk be a diák lakatos tanulókat. Vundoraerleget kapóit a tissalöki TBC-gondovó 136 község 248 ezer lakosát szűrik meg megyénkben a röntgenbuszok TBC «zakorTOáok ankétia ^víreayházán Az elmúlt hét szombatján an- kétra gyűltek össze a megye TBC-szakorvosai, hogy megbeszéljék az 1960 évi TBC elleni Mindén iskolában »ay Kellene: SZÉP TAKARÉKOSSÁGI EREDMÉNYEK APAGYON Az elmúlt évben az apagyi általános iskola tanuló ifjúsága kitűnő eredményeket ért el az iskolai takarékbelét gyűjtésben. Ebben az évben az iskola valamennyi tanulója takarékoskodik. Már mintegy 24 ezer forintot gyűjtöttek össze. Az egy tanulóra jutó átlagbetét 48 forint. Tartják az elmúlt évben elért járási elsőséget. A megyei tanács művelődésügyi osztálya által indított takarékossági versenyben komoly esélyük van az elsőségre. Az iskola udvarán nagy helyet foglal el a tanulók ösz- szegyűjtötte, kb. 40 mázsa vashulladék, mely elszállításra vár. A hulladékgyűjtési versenyt is meg szeretnék nyerni. Pálfi Éva (előtérben) sarokva- •on reszelögyakorlatokat végez. Kiss András előbb beves lendülettel kezdett munkához, de Imrék Kálmán műhelyvezető! megállította. Türelmesen megmagyarázta a diáknak a szakma [ apróbb fogásait is. Hammel József. KISZ szülői munkaközösség alakult Tiszadarián Ösztönzés a jobb könyvtári munkára 4* *»/ rendeikexés 306 könyvtárost érint megyénkben A hat óránál kevesebb munkaidővel foglalkozta tolt könyvtárosoknak a díjazási rendszere eddig nem volt kielégítő. A régi rendszerű díjazás nem serkentette megfelelően jobb munkára az általában társadalmi munkásnak nevezhető könyvtárosakat. Az azonoß feltételek mellett működő, hasonló típusú könyvtárak között gyakran igen eltérő eredmények mutatkoztak, de ezt a díjazás nem tükrözte ■kellően. Éppen ezért a Művelődésügyi Minisztérium rendeletériek megfelelően ezentúl új díjazási rendszer lép életbe. A könyvtárak, fiókkönyvtárak és könyvkölcsönzők részére a település lakosainak számától függően előírják a minimális nyitvatartási időt. A díjtételeket is a település nagyságától függően határozzák meg. A teljesítmény-díjazás megfelelő elbírálása érdekében könyvtártípusonként évi forgalmazási normákat írtak elő. Az új besorolásban mindenkinek meghatározzák az alapdíj összegét. Ha a könyvtáros az előírt forgalmat eléri, vagy meghaladja, és a munkájára vonatkozó, & járási könyvtár által előírt egyéb feltételeknek is eleget tesz, akkor a havi alapdíjon felül teljesítmény díjazásban is részesül. Az új rendszer szerint a forgalmi adatok nem egyedüli értékmérői a könyvtárosok munkájának. Figyelembe veszik a beiratkozott olvasók számát, továbbá, bogy a könyvtáros munkája a lakosság milyen széles rétegére terjed ki, milyen eredményeket ér el a könyvállomány helyi erőforrásokból történő gyarapításában. Az említett új feltételed: alapján várható, hogy annak a 306 megyénkben működő könyvtárosnak a munkájában, akiket az új rendelkezés érint, már az első év eredményei alapján is lemérhető lesz: az új díjazás sokkal nagyobb eredmények elérésére ösztönözte őket. Klubestével egybekötött gyűlést tartott a napokban a tisza- dadai KISZ-alapszervezet, amely nemrég vette fel a Vörösesükig nevet. Ezen a megbeszélésen megalakították — másodiknak a megyében, — a KISZ szülői munkaközösséget. Számos szülő vett részt; a szülők helyeselték az alapszervezet fiataljainak kezdeményező lépését, melynek az a célja, hogy a szülőket közelebb hozza a KlSZ-szervezet- hez. Megismertesse velük a célkitűzésűket és támogatásukat is kérje. Sok hasznos javaslat hangzott el a gyűlésen, többek között elhatározták a résztvevők, hogy minden héten klubdélutánon beszélik meg a soronkövetkező tennivalókat a szülőkkel együtt. Pillanatnyilag az április 4-i kulturális szemlére készülődnek a tiszadadai fiatalok, ebben is segítséget nyújtanak a szülők. egyre inkább csökken » megbetegedettek száma. Az elmúlt évben a járási, községi tanácsok és egyéb tömeg- szervezetek sokkal több segítséget adtak a megelőző ás ellenőrző vizsgálatok megejSéséher, mint korábban. Ez nagyban megkönnyítette az egészségügyi, szervek munkáját. S lényeges.) hogy a jövőben ez. a segítség, a felvilágosítás az eddiginél is nagyobb mérvű legyen. Az elmúlt évi munka után az 1961. évi tervekről is szó esett, A tervek között igen lényeges, hogy 1961. január elsejétől a megyei gondozó intézet nemcsak i TBC-s gyanús személy eltet vizsgálja meg, hanem szokat is, akiknél egyéb kóros jelenségeket tapasztalnak. A* elmúlt év végén kapóit az intézet egy új ernyöszű- rő-gépef, s így már két gép van, s ezekkel ebben u évben 136 község Í48 ezer lakosának a szűrését végzik el. További jelentős helyet foglal cl, — sok egyéb mellett — az 1961. évi tervben, hegy a kocsordi intézet ágylétszámét hússzal fogják bővíteni; Szintén 1961. tervei közé tartozik, hogy Nyíregyházán szűrőállomást létesítenék. Ehhez megvannak a megfelelő felszerelések, egyedül a városi tanács segítsége szükséges, hogy épületet biztosítson az állomás számára. A tervek ismertetése és megbeszélése utón a tiszalöki járási gondozó intézetnek átadtál a járási gondozóintézetek között kiírt vándorserleget. (b. M Számos Helyen tartottak mezőgazdatágri előadást a megyében A megye mezőgazdasági szakemberei számos előadással segítették elő már eddig is a Mező- gazdasági Hónap sikerét Néhány érdekes előadás a legutóbbi napokból; Porcsalmán 22-én Csüllög Endre a baromfitenyésztésről, Nagyecseden Nagy Mihály a sertéstenyésztésről, Kiss József Tarpán a baromfitenyésztésről, Tisza vasváriban Róka László a cukorrépa termesztésről, Béres József Dombrádon a bur- gonyatermesztésről. Vaskó Sándor Jánkmajlison és Baktaló- ránthóaón a gyümöic*termesztésről tartott előadást. Különösen jól sikerült a baktalóránthá»i előadás, amelyen százan vettek részt. LECSAPOLT a, kemence. Az öttonnás formában félelmetesen gomolygott a sárgásán izzó acélláva. Urbán András, martinássr szemüvegén át megszokottan figyelte a közeledő formát. Be- idegzödött mozdulattal lendült a karja, hogy megkezdje az öntést... Egetverő robja rázta meg a martin öntöcsamokát. A másodperc töredéke alatt lángra- lobbant a ruhája, a felrobbant acéltömeg telibetalálta. Egy pillanatra csend dermesztette meg a martin kemencéket. A közelében dolgozó öntök rémülten nyalábolták fel az acélban fürdőit társukat. SŰLYÖS égési sebekkel vitték kórházba, már-már lemondtak róla. Szinte a halálból hozták vissza az orvosok. Meggyógyult. Ma már mint egy kegyetlen álmot, úgy meséli el Tímáron, a Szabadság utcai házában, A kohók, a martinkemencék helyeit a téli álmukból ébredező mezőt járja. Hogyan lett a martinászból paraszt? Ettől jogosabb kérdés az: hogyan lett a parasztból martviász? — Nehezen mentem el itthonról. De úgy gondoltam, mégis jobb lesz nekem sínacélt csinálni, Itthon, még akkor nehezen lehetett megértetni magam az emberekkel. A mi tsz-ünk akkor még gyenge lábon állt. Mikor elvégeztem az elnökkép- zőt, engem választottak meg elnöknek. Elkeseredtem, sok jó tervem fucsba ment, nem akadt kivel megcsinálni, ötvenhat is szétrázott bennünket... Ügy láttam, utána is, még többen vannak a hátráltatók, mint az igyekvők... ÍGY SZÁNTA RÁ magát, elment. A Lenin Kohászati Művekben megtalálta, amit mindig keresett, a jó munkatársakat, a nyugodt életet. Igen jól keresett, — igaz, előbb végigjárta az alsóbb lépcsőfokokat is. A salakozástól, a talicskázástól ért el a martin-kemencékig. Két évig öntötte a sínacélt. A súlyos baleset nagyon megrázta, de nem gondolt a haza jövetelre. Ajánlottak neki könnyebb, veszélytelenebb munkát. — Még mindig üres a szekrényem, várnak. Bármikor visz- szamehetek — mondja. De már csal: gondolatai időznek Diósgyőrben, így az évek lakatjának feszegetésekor. Lépései a tirnári utakat koptatják. Hazajött, hazahívták, és ő maga is visszavágyott. Nem elnöknek, párttitkárnak. Mostmár más a falu képe, nagyüzem az egész község, benne az emberek ap- raja-nagyja. Elfoglaltsága tömérdek, elintézni valója mint csillag az égen. — Sokszor furcsa is nekem. Ügy jönnek hozzám, mint ha én lennék az elnök. Dehát a bizalmat nem szép lenne visszautasítani. NEM IS UTASÍTJA vissza, órákig beszélget a sérelmes dolgokról, egyforma szívvel képriA tűsből jött ember seli a tagok, az egyes emberek, és a nagy közösség érdekeit. Szakmai tanácsokkal is szolgál a gazdasági vezetőknélc, bár némi bizonytalansággal, nehogy félreértsék a „régi” elnök tanácsait. Adhat is fogásokat, tapasztalatokat nyugodt szívvel, neki van a községben a legmagasabb szakmai képzettsége. — Higgye el, nagyon kell a párttitkárnak az. Ha rajtam állna valamilyen mezőgazdasági szakiskolát, minden falusi párttitkárral elvégeztetnék. Másképp esik így a politikai munka. az egész látás... KÖZBEN SZÉGYENLŐSEN elárulja, hogy most tanul az általános iskola nyolcadik osztójában. Késő este vetődik haza, nehéz fejjel. Megesik, hogy este 10-kor is itthon várják problémákkal. De ezek is hozzátartoznak a párttitkársághoz. Nemcsak megkönnyebülten mennek el tőle az emberek, hanem biza- kodóbban is. Egy hónap múlva ráteszik a koronát az eddigi munkálkodásra, előleget akarnak osztani. Az első előleget... Az acélöntő paraszt otthonosan, magabiztosan forog az istállókban, a földeken. Mindig ott, ahol lankad az erő. Minden szava, minden mozdulata reményteli, bizakodó. Csak legfeljebb otthon, a családi-körben öttik fel benne is: érdemes volt hazajönni, a biztos „fix-fi- zetést” feladni a bizonytalanért...? — Lehet, hogy vissza megyek., De előbb megvárom, míg meg-'1 erősödik a tsz, míg megtelik aj kamra minden házban. Addig> nem akarom itthagyni a falut. i AZ UTOLSÓ MONDATA hangzik a legmeggyőzőbben. Urbán András visszatalált, talán maga sem gondolja komolyan, hogy valamikor is el tudná hagyni az embereket, akik- barátjuknak vallják. Ott van az ő helye a falusi emberek között, a -falusi nagyüzemben. Páll Géza Oszter Gábor a II/a-ból. Az esztergapad befogó szerkezetét illeszti helyére. Körülötte osztálytársai, Dóka ,y.lan, Szakács Rózsa és Molnár Géza. küzdelem eredményeit. A megbeszélést, melyen egyéb szakterületek orvosai, és a debreceni klinika orvosküldöttsége is, részt vett, Dr. Moskovics Károly, a megyei ,anács vb egészségügyi ! osztályának vezető főorvosa nyi- | tóttá meg. Ezután Dr. Kemény Lajos, a megyei TBC-gondozó j igazgató főorvosa számolt be a múlt évben végzett munkáról, j A megye minden intézete végzett az elmúlt évben megelőző ée gyógyító tevékenységet. Ha az elmúlt évek távlatában vizsgáljuk megyénk helyzetét, azt lehet megállapítani, hogy az új betegek számaránya enyhén emelkedő. E* abból adódik elsősorban, hogy még varrnak olyan kisebb községek, települések, ahol még eddig nem tudtak — lehetőségek hiányában — felderítő és rendszeres ellenőrző vizsgálatokat végezni. Ez az emelkedés a szakemberek véleménye szerint négy-öt év múlva fog megállapodni. Viszont az elmúlt évek megfeszített munkáiénak av eredménye, hogy a gyermekeknél e* a görbe lejtős irányú, azaz 3
