Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-25 / 47. szám
As- országgyűlés folytatta a költségvetési vitát A délutáni ülésen dr. Szénás! Géza legiobBi ügyész tartott beszámolói (Folytatás m X. oldalról,» Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy napirend szerint az országgyűlés folytatja az 1961. érti állami költségvetés tárgyalását. A vitában többen felszólaltak. Az elnök a vita után szavazásra tette fel a kérdést, amelynek eredményeként az országgyűlés az 1961. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta, s tudomásul vette a pénzügyminiszternek a két beruházás módosítására vonatkozó jelentését. Ezután ebédszünet következett. A délutáni tanácskozáson dr Szénást Géza, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót. a szállítási szerződések nincsenek egymással összehangolva. Minden ilyen törvénysértés — amelyet egyes gazdasági vezetők sokszor jelentéktelen hibának tekintenek — gazdasági .nehézségeket okoz és gátolhatja a felsőbb gazdasági vezetés munkáját.. — A gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat egyetlen gazdasági vezető se tekintse olyan akadékoskodásoknak, amelyek nehezítik a gazdasági ererríények elérését. A kormány egyik legutóbbi határozata nyomatékosan aláhúzza az ellenőrzés fokozásának szükségességét. Az ügyészi szervezet a jövőben is folytatja vizsgálatait és mindent megtesz » népgazdaság egyensúlyát veszélyeztető esetleges törvénysértések felszámolására, a törvénysértéseket elkövető személyek gyors feielősségre- vonására. Akár fegyelmi, akár büntető eljárással gon-' doskodni kell az okozott kár minél nágyobbmértékű meg- téríttetéséről is. — A legfőbb ügyész 1959 februári országgyűlési beszámolója óta eltelt időszakot a törvényesség tekintetében is a folyamatos és következetes előrehaladás jellemzi. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkásrparaszt kormány vezetésével elért politikai és gazdásági sikerek biztosították a törvényesség további' megszilárdításának alapját, de fokozottan őr- j ködtünk is a törvényesség felett j — kezdte beszámolóját, majd így folytatta: — A termelőszövetkezetek tömeges szervezésének befejezése után meg kell állapítani, hogy a fejlesztés az önkéntesség nagyfokú tiszteletben tartásával ment végbe. A szervezésben nem ismétlődtek meg a régi hibák. A parasztság egyetért a párt és a kormány mezőgazdasági politikájával; látja, hogy a ! nagyüzemi termelésre való áttérés nemcsak az ország, hanem egyéni érdekét is szolgálja. Jelentősnek mondható, hogy i ellenséges tevékenység nem nyilvánult meg, izgatás is csak egészen szórványosan, de az is hali ástalan volt. A továbbiakban rámutatott ar- fra, hogy a megyei — kisebb mér- | lékben a járási — állámigazgatá- jsl szervek munkáját a jogszabá- ; iyok alaposabb ismerete jellemez- [ te, fokozottan törekedtek a tör- 1 vényesség következetes érvényesí- , lésére. Az államigazgatás színvonalának javulását többek között ja panaszok száménak jelentős ^csökkenése is mutatja. — A Polgári Törvénykönyv (rendelkezéseit helyesen a szocialista törvényesség és a társadalmi átalakulás követelményeinek megfelelően alkalmazzák. Bíró- j ságaink és ügyészségeink ezzel isj egyre hatékonyabban segítik a szocialista építőmunkát. Számos területen segítenek a szocialista gazdasági, társadalmi viszonyok erősítésében. Védelmezik az állam, a szövetkezetek és a dolgozók vagyonát, illetve személyi jogait. A Legfelsőbb Bíróság elvi döntései és állásfoglalásai általános jogpolitikai iránymutatást jelentenek. — A közrend és közbiztonság helyzete szilárd — folytatta. Olyan cselekmények, amelyek a közrendet és köz- bizloj%got veszélyeztetik, kisebb számban fordultak elő. mint korábban bármikor. A bűntető eljárások megalapozottsága, törvényessége folyamatosan javul. Az ügyészségek vádemelési gyakorlata — ritka kivételtől eltekintve — megnyugtató. A büntető-bíróságok ítélkezési gyakorlatában a törvényesség 'ovábbi megszilárdulása tapasz- e.lható. A bűntetöpolitikai elveket sértő ítéletekkel igen ritkán találkozunk. Az állampolgárok törvénytisztelete is megszilárdult. Eleget tesznek törvényes kötelezettségeiknek, hiszen látják, hogy népi demokratikus államunk törvényei egyaránt szolgálják a közösség és az egyén érdekeit is. Hangsúlyozta, hogy az ügyészi szervezet a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordított a gazdálkodás törvényességére. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a népgadasági ágak együttműködését bitosító törvényes intézkedések pontos betartásának sokkal nagyobb a jelentősége, mint az egyes gazdasági vezetők vélik. Ez nagymértékben annak tulajdonítható, hogy mind több ta nácsi dolgozó szerez magasabb képesítést egyetemeken főiskolákon, szaktanfolyamokon. Kormányunk is egyre következetesebben megköveteli a törvénytelenség elleni következetes fellépést. A megyei tanácsi szerveknél teljes határozottsággal észlelhető is a törvényesség mo«szUárdúlá-' sa, egyes járási. valamint több községi tanácsi szervnél viszont még találkozunk kisebb-nagyobb törvénysértéssel. Lényegesen kedvezőbb lenne a helyzet, ha a felettes tanácsi szervek eleget tennének a jogszabályban előírt ellenőrzési, irányítási kötelezettségüknek. így nem Igen akadna Olyan község, ahol több mint három hónapja nem tartottak vb ülést, — mint például Kátoly- can. A törvényesség az alsóbb tanácsi szerveknél is gyorsan tovább szilárdulna, ba a felsőbb tanácsi szervek még következetesebben fellépnének a lazaságok elleiv* és szükség esetén hatékonyan felelősségre vonnák a hibák, mulasz-: tások elkövetőit. Ezért az ügyészi szervek feladatává tettem, hogy az érintett szerveknél szorgalmazzák az ellenőrzés fokozását. — Az elmúlt két évben segí-j tettük a tsz-ek műnödésének tör-) vényességét, a szövetkezeti de- j mokrácia betartását, a Szövetke- j zetekre vonatkozó jogszabályok érvényesülését. Különösen a vi-l déki* jogászok nyújtottak sok se-1 gítséget az'induló szövetkezetek-; nek. A következő időkben az állami szerveknek, a jogászoknak is fokozottan kell segíteniük az újonnan alakult szövetkezetek megszilárdítását, a helyes ügyvitelt, s így a szövetkezetek gazdasági eredményeit. A könyvelés elhanyagolása például jelentős visszaélések forrásává válhat. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a polgári jogalkalmazásban, vagyis a Polgári Törvénykönyv alkalmazásában továbbra is nagy figyelmet kell fordítani a helyes gyakorlat kialakítására, hogy ez a gyakorlat az életbe átültesse a törvényhozói elgondolásokat és a jog eszközeivel is segítse szocialista előrehaladásunkat. Az ügyészséghez érkezett egy-egy jelzés például azt mutatja, hogy Még ma Is komoly károkat okoz a keres, ▼ agy felületes ellenőrzés (rEz , tette lehetővé, hogy egyes vállalatok megsértsenek fontos jogszabályokat, lebecsüljék szerző- : déses kötelezettségeiket és figyelmen kívül . hagyják a terv- és ■beruházási fegyelmek valamint elmulasszák a társadalmi tulajdonban okozott károk megtérítését. Számos példát sorolt fel ez- örtán az ellenőrzési fegyelem • gyakorlása közben tapasztalt hi- 1 bákról. Törvényereje rendelet írja elő, hogy valamennyi állam- igazgatási szerv, vállalat és szövetkezet gazdálkodását évenként legalább egyszer ellenőrizni kell. A Kohó- és Gépipari Minisztérium ennek ellenére az elmúlt év végén arra kérte a kormányt, hogy eltekinthessen saját vállalatainak évenkénti ellenőrzésétől. Ugyanakkor a minisztériumhoz tartozó vállalatoknál a múlt év első felében félmilliárd forintértékű volt a selejtkár. Várható-e a selejt csökkenése, ha évente legalább egyszer a helyszínen nem ellenőrzik a vállalat gazdálkodását?. Gyakoriak a bérszámfejtési szabálytalanságok, a meg nem dolgozott munkabérek kifizetése, a jogtalan túlmunka törvénytelen díjazása stb. Az ilyen és ehhez hasonló-jelenségek nemcsak azért károsak, mert így többmilliós tételek vesznek el a népgazdaság számára, hanem azért is, mert további lazaságok, fegyelmezetlenségek forrásai. Ezért az ellenőrzésre hivatott állami szervek maradéktalanul tegyenek eleget a gazdálkodás évenkénti ellenőrzéséről szóló törvényerejű rendeletnek és ügyészi fellépés nélkül Is állandóan, folyamatosan biztosítsák a gazdálkodás törvényes rendjét, rendszeresen vonják .felelősségre a hibák, mulasztások elkövetőit. — Az ügyészi szervezet a múlt év végén megvizsgálta a szerződési fegyelem helyzetét. A vizsgálat megállapításai szerint egyes tárcák vállalatainak többsége nem tartja be a szállítási szerződések nyilvántartására vonatkozó törvényes előírásokat. Egyes vállalatok sorozatosan elmulasztják a szerződés-sze- gésből eredő kötbér-igények érvényesítéséi Az esetek többségében csak formális kártérítésre kötelezték, a mulasztásban vétkes dolgozókat. . Az ügyészi vizsgálat megállapításai szerint a szűk vállalati éredekek érvényesítése odavezethet, hogy a termelési tervek és bajok vaunak ur újítási i*cmlelct végrehajtása körűi Még mindig találkozunk olyan ügyekkel,, amelyekből kiderül, hogy egyes vezetők nem érzik át az újítómozgalom népgazdasági jelentőségét cs nemcsak a törvényt sértik meg, hanem a népgazdaságnak is kárt okoznak, amikor elzárkóznak az újítás elismerésétől, illetve a társadalmi tulajdon tévesen értelmezett védelme címén a megfelelő újítási díj kifizetésétől. Egyesek viszont csak akkor hajlandók az újítás népgazdasági előnyét kimutatni, illetve elismerni, ha az nemcsak a népgazdaságnak és az újítónak, hanem nekik Is biztosít előnyöket, jogtalan hasznot, Egyesek nem átal- latták úgynevezett kényszertár- sulást létrehozni az újítókkal — másszóval újítótársnak feltüntetni azokat, akiknek befolyásán, vagy ellenállásán megbukhatott az újítás elismerése. Az ilyen beosztásukkal visszaélő személyekkel szemben megtettük a szükséges intézkedéseket. — Tapasztaltuk azt is, hogy sem az érdekelt tárcák, de sokszor még maga a szakszervezet sem tesz eleget e téren a megkívánt felügyeleti kötelezettségének. A népgazdaság fejlesztése érdekében kívánatos, hogy a legjelentősebb újításokkal intenzívebben foglalkozzanak, s a törvényben előírt módon gyakorolják a felügyeletet. Csökkent a bilincselek ménrek száma Ezután a bűncselekmények számának örvendetesen gyors csökkenéséről számolt be a legfőbb ügyész. A büntető eljárások számának határozott csökkenése önmagában is jelzi a törvényesség szilárdságát, a közrend és a közbiztonság megnyugtató helyzetét. A bűncselekmények súlyosságának kedvező alakulását mutatja az a tény, hogy amíg 1958- ban a különböző bűncselekményeket elkövetők 22,3 százalékával szemben tekinthettünk el a bírósági eljárástól, addig 1960- ban már 30 százalékkal szemben mellőzhették a bírósági eljárást, mert az általuk elkövetett bűn- cselekmény társadalmi veszélyessége csekély volt és alapjában véve megtévedt dolgozó emberekről volt szó, akik .számára előlegezhetjük a bizalmat. Az eseteknek csak elenyészően csekély részében bizonyultak erre méltatlannak. Az elmúlt esztendők politikai és gazdasági eredményei, a lakosság életszínvonalának kedvező alakulása, a szocialista tudat és kultúráliság fejlődése — mind olyan tényező, amely hazánkban a bűnözés további csökkenésének irányában hat. A bűnözés csökkenése valameny- nyi bűncselekmény-kategóriára [ jellemző. Így van ez a népgazda-i ság, az államhatalom, az állam- j igazgatás rendje elleni bűncselekményeknél is. A törvényesség és az állampolgárok magatartása egyre inkább javul. Megmutatkozik ez abban is, hogy a politikai bűncselekmények elkövetőit jórészt a dolgozók . segítségével sikerült leleplezni. És megmutatkozik abban is, hogy • a társadalmi, tulajdont sértő bűncselekményi vádemelések száma tavaly j .34,2 százalékkal csökkent Í958-1 | hoz képest. Fel kell számolnunk azonban a gazdasági bűnözés még tapasztalható lehetőségeit, néta szabad megtűrnünk a helyen- ,* ként észlelhető szervezetlenséget, pazarlást, a könnyelmű ci.enőrzést vagy éppen' á felettes sí rvek lazaságait. Az ilyen lazaságokra vézétiiéíó vissza, hogy a nyírbátori OTP- fiók vezetője' 1955 óta mintegy félmillió - forintot sikkasztott arléi kül, hogy- az OTP felettes 1 szerveinek közismerten jólképfcett ellenőrző közegei erre' rájöttek volna. Ä pécsi járási tanács illé- tékosztályának főelőadója bűntársaival együtt 1950-től folyamatosan elsikkasztotta az államot megillető illeték összegét, s • így közel egymillió forint kért okqz? tak. A legfőbb ügyész“ felhívta a' figyelmet a termelőszövetkezeti' vagyon védelmére is. A parasít^á» cgyrp inkább magáénak érzi a közös Iniajdoní Példaként említem Gy ör-Sopron megyét, az ország első termelőszövetkezeti megyéjét, ahol az.« elmúlt időszakban, jelentőin ••• csökkent a, szövetkezeti tulajdont sértő bűncselekmények szánta is, súlya is. A nagyobb párokat okozó bűncselekmények szenvedő alanyai, Inkább az új, fiatal termelőszövetkezetek, s ott. is a hanyagság és a nemtörődöj-riség az ok. Erélyes eszközökkel kell gátat vetni az úgynevezett fekete vágásoknak, még kell akadályozni a zúgmészárosok és spekulánsok tevékenységét. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az államigazgatásban dolgozók felelősségét azért, hogy megaka- ‘ dályozzák egyes magukról meg-' feledkezett községi tanácsi dolgozók. vagy állatorvosok ilyen irányú bűnös • kötelességszegéseit • t Részletesen ismertette a fiatalkorúak bűnözésének kérdéseit,1 ' hangsúlyozva, hogy évről-évre csökken azoknak a fiatalkorűáknaR “ a száma, kikkel szemben, bűntg- tőeszközökhöz kell nyúlnunk. Ta- ? yaly három és félszázalékkal ke-. . vesebb fiatalkorú került eljárás^ alá, mint az előző évben. A fiatalkorú terheltek szám-* aránya a felnőttekhez képest 4,8 százalék. A fiatalkorúak bűnözésének több mint egynegyed része a fővárosban észlelhető. — A fiatalkorúak bűnözésének legfőbb oka ’ v a rossz csillád i / környezet lia(á«n és a rossz- társaság. A züllött'és bűnöző barátok vezetnek egyes": fiatalkorúákat az úgynevezett ga- > lerikbe, amelyek garázdálkodá- - sairól mostanában oly sokat lehet hallani. A fiatalkorú bűnözési: legdöntőbb Oka a szülői kötelezettség elhanyagolása; Ennek’ki , . > - - t "•« ■' (Folytatás a .1 öl dalom. A tanácsi szervek munkájában fokozatosan erősödi!« n törvényesség megtartása 1
