Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1961-02-19 / 42. szám
— oo KwiWMMS jEmrmmm Emlékezzünk egy nagy szabolcsi író életére és munkásságára (ISO éré hah meg Bessenyei György) Irta: Dr. Merényi Oszkár | felvilágosodás ■** szolgálatában és a reakció elleni harcban eltöltött élet: így lehetne Bessenyei György (1747—1811) életét jellemezni. A régibb magyar irodalomtörténet mint egy csodát fogta fel Bessenyei és társai fellépését az 1770-es években, amelyek a magyar irodalom újjászületésének esztendei. Pedig Bessenyei és társai munkássága a kor gazdaságitársadalmi viszonyait tükrözi. A Tiszabercelen, Sárospatakon és ismét Tiszabercelen eltöltött ifjú évek megismertetik írónkat a paraszti élettel és az ország nevelési viszonyainak elmaradottságával. Mikor a szabolcsi földesúr fia 1765-ben Becsbe kerül, a királyi nemesi testőrséghez, új élet kezdődik számára. A bécsi élmények, a felvilágosodás megismert irodalma, különösen Voltaire műveinek hatása új világot tár fel számára. Ezek az évek döntőek Bessenyei szellemi fejlődésére. Itt döbben rá Magyar- ország elmaradottságára, amikor alkalma nyílik arra, hogy összehasonlítsa a fejlett nyugat-európai kultúrát a hazai viszonyokkal. Itt élesedik társadalmi kritikája az elmaradt, embertelen hazai feudalizmus ellen, amelynek összegezését majd utolsó művé: a Tarimé- ncs utazása tartalmazza. Az élesen lató kor élenjáró felvilágosodott irodalmába mindjobban elmélyedő Bessenyei egységes világképet és gondolatrendszert alakít ki magának, amellyel szinte páratlanul áll a kor magyar irodalmában. Hallatlan értelmi erővel és fellángoló kíváncsisággal barangolja be az emberi művelődés legkülönbözőbb területeit, s oly gazdag tudáskincset gyűjt magának, hogy csakhamar a magyar felvilágosodás vezető írója lesz. Műveiben jelentkezik az európai feudalizmus egyre nyilvánvalóbb válsága. A feudális-ellenes polgári ideológia termékeny talajra talál Bessenyei lelkében, aki igy annak a középnemes haladó rétegnek egyik első ragyogó képviselője lett, amely a nálunk még hiányzó polgárság helyett a társadalmi haladást hirdető eszmei mozgalom élére állt, s a nemzetet a felvilágosodás, a reformkor nagyszerű küzdelmein keresztül 1848 dicsőséges korszakáig elvezette. Jízssenyei gondolatvilágában '* felvilágosodás, társadalmi haladás és hazafiasság szoros kapcsolatban állt. Ezért semmi szüksége nem volt rá a germá- nizáló zsarnok 11. Józsefnek, s igy írónk bécsi állásút elvesztette. A magyar föúralc részvétlensége, rosszindulata és haza- fiallansága megbuktatta. Bessenyei terveit egy Magyar Tudományos Akadémia felállításával kapcsolatban. 1782-ben visszatér Tiszabercelre. A nyíregyházi Állami Levéltár dohu- mr itumai mutatják a Besse- nyei-család ekkori elég zűrzavaros anyagi helyzetét. A polgári irodalomtörténetírás ezzel nem sokat gondolt, vagy elhallgatta az anyagi nehézségeket, pedig az író állásfoglalását a feudalizmussal szemben nemcsak eszmei okok, hanem Bessenyeinek e társadalmi rendszerben elfoglalt tényleges kedvezőtlen helyezete is befolyásolta. Tiszabercelen majd utána (-lZ88-tól) a Bihar megyei Pusztakovácsiban élete utolsó 30 esztendejében Bessenyei, valósággal mint a feudális magyar uralkodó rend száműzütt- je él, szellemi hatásában a külső körülmények által megbénítva, rendőri megfigyelés alatt, mivel az ezidöben írt munkáit a cenzúra nem engedte kinyomatni, sőt az ezekben a művekben megnyilatkozó veszedelmes eszmékre éppen a cenzorok hívták fel a kormányzat figyelmét. Így ez a magányos iró már életében is nemcsak mellőzötten, de valósággal elfe- ledten él, csak néhány haladó író mutat részvétet iranta. Mikor 1811-ben meghal a hű barátokon kívül alig vesznek tudomást haláláról. A mi kötelességünk, hogy igazságot szolgáltassunk emlékének! /Bessenyei műveinek mara- dandó értéke elsősorban haladó ideológiájában van. Akár az állam, akár a társadalom, vagy az egyén hivatásáról, akár a nemzet felemelkedéséről, s az eszmeiség bármely területéről van szó, Bessenyei korábban szinte páratlan sokoldalúsággal szolgálta a felvilágosodás eszme-mozgalmát. De nem maradt meg az eszm-i általánosítások síkján, hanem az elméletet gyakorlattal, eszmei meggyőződését gyakorlati kritikával párosította, ami műveit különösen nagy jelentőségűek- ké teszi. Igazságszeretetét, a nemesi társadalommal szemben érzett elégedetlenségét alkotó kritikává fejleszti. E társadalmi kritika kiemelkedő vonása, hogy Bessenyei szinte korát meghaladó távlatokban már sok minden lényeges dolgot a nép szemével néz, a nép álláspontjára helyezkedve vitat meg. Védi a jobbágyot mindenütt, s kigúnyolja a kényes dámákat, akik lenézik a falu népét, mert „vásznat visel, bocskorban jár és tagos vizekkel nem öntözi magát.” Nem szégyenli bevallani, hogy tanul a néptől is: „Engem a kondásom több boldogságra tanított, mint a könyvek.” Azt mondja az akkori parasztságról: „Olyan a ti közsorsotok, mint a tenger, melybe minden visszafoly, mi belőle kiágazik. A ti rendetek a földön minden, mert ti vagytok minden rendnek szülői, táplálói és elfogadói.” Az író nyelvéből, előadásából is lépten-nyoraon kitűnik, hogy a nép közelségében élt, hiszen nyelve át meg át van szőve a népnyelv kifejezéseivel, szókincsével, sajátosságaival. E népi vonással kapcsolatos Bessenyei realizmusa is, amely méltó művészi módszere annak a valóságlátásnak, amely írónk műveit áthatja. Ez elsősorban leírásait, jellemzéseit emeli ki és teszi értékessé. A gyermekkori tiszai táj emléke, az Agis udvari élete, a Holmi számos érdekes lapja, A Természet világának irodalmunk számára oly úttörőén realisztikus jelenetei a társadalmi típusok feltüntetésében, az alföldi táj újszerű realisztikus ábrázolása. Tariménes ragyogó részletei, amelyekkel műveit kora életének tükrévé telte: mind munkásságának maradandó értékei. Mint filozófiájában eljutott a materializmusig, haladó kommunista társadalomfelfogásában eljutott a népig: ebben tetőzik Bessenyei fejlődése, s nem véletlen e hatalmas fejlődés párhuzamossága, amellyel írónk egy nagyszerű európai mozgalom részese és osztályosa lesz. Trói példáját legjobban sa- ’ ját szavaival lehet érzékeltetni: Mint a fülemüe, magát erőltetve Vért ereszt, és meghal... Így élt és dolgozott. És semmire másra nem tartott igényt, mint az ember névre, úgy ahogy ő ezt értelmezte: „Az írók között ember nevezetnél egyebet visel, i nem kívánok, nem akarok, sem reám nem illik egy is.” Valóban „Ember az embertelenségben” — ahogy Ady szavaival jéllemezhetjük: a feudalizmus embertelenségében a nép jobb sorsáért, a nemzet felemeléséért, az emberiség jobb jövőjéért küzdő író volt. Tisztelet és megbecsülés jár emlékének! válogatott írásai A Magyar Helikon nagyon helyesen még ideje- j ben tette az olvasók; asztalára azt a régóta nélkülözött j válogatást, amely legalább röviden, áttekintést adhat Bessenyei Györgynek, ennek a nagy szellemnek a sokoldalú munkásságáról. Az utóbbi években jelent már meg méltó 1 Bessenyei-kiadás a Magyar Klasszikusok sorozatban, de az inkább egész műveket közölt, amelyek az olvasók többségét ma már kevésbé érdekelhetik; jelentek meg tudományos igényű rendszeres művek nagy írónkról: Gálos Rezső és i a marxista Szauder József tollából, de ezeket is elsősorban az irodalomtörténettel foglalkozó szakemberek ' forgatják haszonnal. Ez a most megjelent 260 oldalas kis kötet igen szép, gondos kiállításban (a Gyomai Khner-Nyomda munkája!) hozza közel hozzánk Mária Terézia testőrét, a bécsi felvilágosodás mind inkább kiemelkedő íróját, az útkereső és szervezési kérdésekkel is foglalkozó nagyvonalú kultúrpoli- tikust, a magyar nyelv szinte minden műfajban megpróbálkozó nagy kísérletezőjét, az intrika és megnemértettség I miatt bihari remetévé visszavonult filozófust és a materia- ! lista eszméi miatt hatósági felügyelet alatt álló állambölcse- i löt egyaránt. Ehhez járul Vajthó Lászlónak, a kötet végé- hez csatolt finom tollal megírt életrajza és méltatása. Vajthó az egyik legrégibb és legeredményesebb Bessenyei j kutató: önzetlen munkájának köszönhető, hogy Bessenyei ! kiadatlan, lényegében ismeretlen munkái a harmincas évek I sorún egymás után megjelenhettek, többek között legma- j radandóbb értékű regénye: a Tariménes utazása is. Ö foly- j tatta azt a népszerűsítő munkát, amelyet a Nyíregyházi Kossuth Gimnázium növendékei kezdtek el 1932-ben, amikor | először jelentették meg Bessenyei kisebb költeményeit egy kötetben. — i Olvadhatunk a kötetben kisebb műveket, főleg verseket, teljes terjedelemben; a nagyobb müvekből érdekesebb részleteket: így az akadémiai törekvésekről szóló Jámbor szándékból, a XVIII. század egyetlen népszerű vígjátékából. A filozófusból és a nagyszabású szatirikus államregényböl, a Tariménes utazásából. Igen helyesen, a kötet nagyobbik része tárgykörönként csoportosítva mutatja be Bessenyei munkásságának gyöngyszemeit. Megismerhetjük itt-ott elszórt gondolatait a nagyobb művekből kiemelve és itt csokorba szedve a tanulásról és oskoláról, az „értelemnek meglábolhatatlan értetlenségéről”, a hazafiu- Eágról, a boszorkányságról, a nevelés és az erkölcs néhány kérdéséről, a szerelemről, a gyermekről. A természetről, és a bölcsességről vallott gondolatai rávilágítanak materialista, clykor élesen antiklerikális eszmevilágára, amelynek egyik következménye, hogy végrendelkezései között meghagyta, hogy pap ne temesse, mert nincs rá szüksége. Kazinczy Ferencet jóval megelőzve sürgeti a magyar hyelv művelését, mert tudván tudja, hogy.„minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem”, s ezért a tudományokat a magyarnak magyarul kell művelnie, ehhez pedig a nyelvet kell magasabb fokra emelni. Mily döntő szembefordulás ez már a tudás, a műveltség arisztokratizmusa, kizárólagos birtoklása ellen, s áldozatos törekvés a I kultúra demokratizmusáért, a nép tudatlanságának meg- | szüntetése céljából. Meayénk székhelyéu 62 éve áll Bessenyei szép \ szobra, az ifjúság őrzi emlékét a kisvárdai gimnázium és az egyik nyíregyházi fiú kollégium névadójaként, hamvait 1940-ben hozták át a nyíregyházi északi temetőbe, szülőfaluja, Tiszabercel a szövetkezetét nevezte el róla, az új nyíregyházi színház fényes előcsarnokában újabb szoborral tiszteleg a megye közönsége Bessenyei emlékének. Az ilyen emlékek többnyire a halott ember dicsőségét hirdetik. A 150 éves jubileum tegye élővé, élőbbé Bessenyei György példaadását és tanítását, s ehhez igen jó segítséget nyújt ez a most megjelent kötet (Bessenyei György válogatott írásai, Magyar Helikon kiadás. Budapest, 1961.) (ef) \z üniiep*é«ek időpontja, programja I Bessenyei György halálának 150. ! évfordulója alkalmából ünnepsé- I geket, megemlékezéseket tartanak megyénkben. Ma délelőtt Ti- ! szabercelen, koszorúzást tartanak j Bessenyei szülőházában. Nyíregy- ! házán ma délelőtt 10 órakor az ifjúság helyez ei koszorút a szobornál, fél tizenegy órakor pedig a társadalmi szervek koszo- ! rázzák meg Bessenyei sírját az Északi-temetőben. ' A nagy, központi ünnepség a TIT klubban lesz megtartva, február 24-én délután 6 órakor, j Az előadást dr. Merényi Oszkár tartja. Műsorról a TIT irodalmi szakosztálya és az Irodalmi Színpad gondoskodik. Ma Tiszabercelen is lesz ünnepség, a termelő- szövetkezet és a község társadalmi szerveinek rendezésében. Itt Margócsy József az ünnepség előadója. Február 2G-án a Nyíregyházi Bessenyei Kollégiumban műsoros klubdélutánon emlékeznek meg megvénk nagy szülöttjéről. Ünnepség lesz a Kisvárdai Bessenyei Gimnáziumban is. Bessenyei megemlékezést közvetít a nyíregyházi rádió is a mai napon 6
