Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-18 / 41. szám

A gyümölcstermelést verseny győztesei t&uiisáty a UatáMzéU* Február 15-én s Móricz Zsig- mond Művelődési Házban meg­tartott ankét alkalmával került sor az 1960. évi gyümölcsterme­lési versenyek eredményeinek kihirdetésére, az elnyert okleve­lek és díjait átadására. A TÉLI ALMA-TERMESZTÉS: ságban a minőségi almaterme-1 lés révén a 3004/2. sz. rendelet értelmében jelentős árvisszatérí­tésben részesültek. Ennek nagy jelentőségét mutatja, hegy me­gyénkben 51 tsz több mint egy­millió íorint értékben lett ily- módon gazdagabb. Darabás a beregi rész egyik kis községe a szovjet — magyar határ mentén. Olyan közel van a halár a községhez, hogy szinte át lehet kiáltani — ahogy szokás mondani ilyen­kor. — A községháza elől elin­dul az ember, s jó kilométeres séta után a határhoz ér. megyén belüli versenyben a kö­vetkező termelőszövetkezetek ju­tottak helyezéshez és értékes versenydíjakhoz: I. a buji Táncsics, jutalma egy darab 70 ezer forintos per­metezőgép: II. a nyírbogdányi Petőfi, nye­reménye egy darab 13 ezer fo- ! rint értékű permetezőgép; III. a géberjéni Győzelem, Kis> Bálint-féle permetezőgépet nyert;' IV. a demecseri Dimitrov Tsz, ugyancsak értékes permetezőgé­pet érdemelt jó munkája után. LEGJOBB MINTÁKÉRT A MEGV'ÉBEN: a barabási Béke Tsz kertje. DICSÉRETET KAPTAK: az j oroei Vörös Csillag, a nagydo- í bosi Petőfi, a nyirkátai Rákóczi , (a nyári jégkár ellenére!), a fül-1 pösdaróci Petőfi és a nyíregy- ! házi Ságvári MTsz. AZ ORSZÁGOS SZIL VATER- j MESZTÉSI VERSENYBEN a j vasmegyeri Micsurin III. díjat nyert az olasz kékszilvával. Megjegyzendő, hogy még szá- i mos termelőszövetkezet végzett | jó munkát, amelyek ha helye­zéshez nem is jutottak, a való- j Felsősimán is eífogadiák az „«hány ház annyi ICO csibe!“ versenymozgalmat Tanulmányoztuk a Vajda-bo­kori tszcs-asszonyok baromfinc- velési versenymozgalmát, amely hozzánk a városi nőtanács és a Keletmagyarország közvetítésével jutott e!. Ügy határoztunk, hogy a mozgalmat magunkévá tcsz- ssük és felvilágosító munkával elterjesztjük. A versenyt álljuk a Vajda-bokoriakkal egy kikö- j lessel: azt nemcsak a tyúkfélék- \ re, hanem a kacsára, libára és i pulykára, egyszóval vegyes ba- romfmevelésre vonatkoztatjuk. Ilyen értelemben máris több asszony tett vállalást: Horváth Andrásné 250, Katona Józsefné 200, H&buczki Józsefné 300 da­rab vegyes baromfi felnevelését vállalta. Hasonló felajánlást tet­tek még számosán, s reméljük, rövidesen valamennyi felsősimái tsz-asszony csatlakozik. Tervbe vettük azt is, hogy májusban egy 4—5 főből álló bi­zottság ellátogat a Vajda-bokor­ba részben tapasztalatcsere, részben a verseny egyes pontjai­nak értékelése céljából. Termé­szetesen ennek a viszonzására Is számít a felsősimái nő tanács vezetősége Helyreigazítás Az 1960. évi december 20-i la­punkban „Ki kaphat öregségi nyugdíjat” cím alatt a szöveg harmadik bekezdése az alábbiak szerint helyes: „Nyugdíjévenként figyelembe veszik a termelőszö­vetkezeti tagságot megelőző munkaviszonyok — a dolgozók társadalombiztosítási nyugdijáról szóló rendelkezések értelmében beszámítható — éveit is, ha az utolsó munkaviszony és a ter­melőszövetkezetbe lépés között két évnél hosszabb megszakítás nincs, vágj’ ha a megszakítás tar­tamára a termelőszövetkezeli tag elismerési díjat fizetett...” A cikk utolsó bekezdése: „A baleset- biztosítási díj tagonként havi 4,50 forint.”. TÉLI MUNKA Az őri .Petőfi Tsz-ben a 65 éves Kocsis József íalált ma­gának való téli foglalkozást. Előké§/üle(eli tavaszra — tájékoztató az Állami V e tőiiiagíeJügyel óséo en Jelenleg a legnagyobb ütemben folynak a kalászosok és a bur- gonya csíráztatása. A megye ösz- szes minőségi burgonyáját itt mi­nősítik. A körülményekhez mér­ten csíráztatásuk jól folyik. Az idei enyhe tél következtében a tárolás nem volt megfelelő. A vá­logatás sem történt meg sok he­lyen. Az idő ilyen komoly válto­zása fokozottan szükségessé teszi, hogy a termelőszövetkezetek és mutatták az eddig lecsíráztatott magvak. Az állomáson teljes ütemben folynak a munkálatok. A felügye­lőség azon van, hogy még a ta­vasz beállta előtt a termelőszö­vetkezetek, állami gazdaságok rendelkezésére álljanak a vető­magok, — s nem utolsó sorban, ezek a vetőmagok, mind teljes értékűek legyenek. kovácsi A flCLlCLTlTlvTlll „sajátos levegőjük” van — Így mondják azok, akik ismerik eze­ket a községeket. Ezt Barabás­ban is lehet észlelni. Csak ez a „sajátos levegő” egészen más, mint mondjuk az osztrák ha­társzélen. Ebben a községben az emberek úgy beszélnek a határontúliakról, mint barátok­ról, akiket jól ismernek. Az országhatár nem választja el egymástól a két ország népét, választóvonal ugyan, de egei­ben a barátság jelképe is. Az elmúlt évben történt egy kis epizód, melyei érdemét le­jegyezni. Augusztus utolsó nap­ján szovjet határőrtisztek ér­keztek baráti látogatásra a ba­rabási határőrsre. A hivatalos látogatás közben arra is szakí­tottak időt, hogy beugorjanak a községbe, s az iskola tantestüle­tének eredményes, új oktatási évet kívánjanak. Másnap, ugyanis szeptember elseje volt. a tanévkezdet napja... S nem feledkeztek meg erről... A ba­rátság és figyelmesség minta­példája volt. I gén sokat mondanak azok *- a levelek, melyek Bara­básra érkeznek a Szovjetunió­ból. A Ids Kovács Magdi ötödik osztályba jár. Épp az iskolában volt. Bogárfekete szeme öröm­mel mosolygott, s mintha fél­lett kincset húzna elő, olyan vigyázva bontogatta elő zöld lódenkabátkája zsebéből a lila tintával címzett levelet. — Ez volt az első levele Zi­tának, ö tudta meg az én címe­met, s arra kért, hogy levelez­zünk rendszeresen. Már vála­szoltam is rá. Tessék elolvasni, hogy mit írt. Egy jó hete, hogy kaptam, olyan nagy volt az örömöm... — — Proszina Zitái Olvastuk a hatodosztályos szovjet kislány nevét. — Kedves Magdus! — igy szólt a levél első mondata. A levélben a szovjet kislány ma­gyarul mutatkozott be Magdi­nak, leírta, hogy milyen az ő iskolai életük, írt a szüleiről, s kérte a barabási kislányt, hogy kapcsolatuk váljon rendszeres­sé... A szövegben itt-ott kisebb helyesírási hibák is akadtak, de ezek csak bájosabbá tették a levél hangulatát. Nem is csoda, egyéni gazdálkodók sürgősen kezdjenek hozzá a burgonya vá­logatásához. Megkezdődött a kalászqsok és az apró magvak íémzárolása a Terményforgalmi Vállalat és az állami gazdaságok telepein. Ez volt a legsürgősebb munka és vele párhuzamosan a minőségi vetőmagvak csíráztatása. Befeje­ződtek a zab és az árpa csírázta- tásai. Jelenleg a Szovjetunióból im­portált tavaszi búzák minősítése és csíráztatási munkái folynak. A megyénkbe érkezett és az előírt kontingens mennyisége a Ter­ményforgalmi Vállalat telepein már megvan tisztítva és jelenleg a csíráztatást végzik. A vizsgála­tok már részben befejeződtek és most állítják össze az eredménye­ket. A beérkezett búzák mind jó minőségűek, az előírásnak meg­felelnek, — ezt a megállapítást Zrínyi Ilona ut- cában történt ez a kis eset. Egy apa sétáltatta kis­fiát. Szorosan fogta az apró kis kezet, mi­közben csemetéje a fényképész kirakata felé rángatta. — Apu, nézzük meg a képeket, a mama mindig oda­jön velem — kérte édesapját. — Nem megyünk kisfiam, tudod, hogy édesanya vár az ál­lomásnál. — Én oda akarok menni — kiáltotta a kisfiú, mint aki szi­lárdan kitart elhatá­rozása mellett. — Ödön. maradj csendben! Neked most nem szabad kiabál­nod! — De apu, nekünk Ödön oda kell menni, a Gerencsér is szokott erre menni az édes­apjával és sokáig né­zik a kirakatokat. — Ödön, nyuga­lom! Ne veszítsük el a hidegvérünket, hisz emberek vagyunk. Legfontosabb a csen­des beszéd, hisz a szép szóval mindent el lehet érni. — De ha nem jössz, én itt hagylak! Meg­mondom anyunak, hogy míg nem volt itthon, te a macská­nak adtad a reggeli kakaómat és én vizes tejet száraz Kenyér­rel kaptam reggelire — Ödön, hidegvér! Te általában csendes, nyugodt természetű vagy, mint egy fakir. Szorítsd össze a fo­gad és hagyd belül tombolni az idegek harcát. — Kedves uram! Ez aztán gyermekne­velés — lépett mel­léjük egy idősebb férfi. — Amíg ön ilyen szépen beszél a kis Ödönkével, addig más apa már rég fel­pofozná és ordítana vele. — De az istenit, hisz én vagyok az Ödön. — tört ki az apából. — Ezt a köly- köt Jenőnek hívják és mindjárt kap két akkora pofont, hogy az állomásig gondol­kodhat rajta, melyik volt a nagyobb! kovácsi. hogy egy szovjet kislány nehe­zen birkózik meg a mi helyes­írásunkkal. Viszont nagyon megható, hogy figyelmességből magyar nyelven levelez kis ba­rátnőjével, akit még nem is is­mer . .■ 1 J agái örül a levélnek, s az arcán látszik: büszke is rá. — Mindig pontosan fogok ne­ki írni, s vigyázok nehogy megszakadjon a kapcsolatom Zi­tával. — Apuék is mondták', hogy szépen és pontosan vála­szoljak. De én ezt anélkül is megtenném, mert így most már van egy szovjet kislány barát­nőm is. Már el is tervezte, hogy fény képeket cserélnek egymással, és már azon töpreng, vajon Zita is szereti-e a szalvétákat? Mert Magdi szenvedélyes szalvéta- gyűjtő, s új barátnőjével ís> szeretne szalvétákat cserélni. Majd képeslapokat is küldenek egymásnak, s ahogy Magáé mondta, az sem lehetetlen, hogy egyszer majd személyesen is ta­lálkozhatnak. Az lesz csak a nagy öröm. De nem■ Magdi az egyetlen Barabáson, aki szovjet gyere­kekkel levelezik. Varga Ibolya, és Papp Ilonka is rendszeresem kapnak leveleket a Kárpálon- túli Területen lakó kislányok­tól. S rajtuk kívül is szép szám­mal vannak iskolás gyerekek, Barabáson, akik várják a pos­tást, hogy minél előbb olvas-, hassák a Szovjetunióból írt le­veleket. Amolyan hagyomány- féle ez itt a községben... A barabási levelek... L yyszerű munkások, orvosok, ^ mérnökök, tudósok min­dennapi munliájukból, az életi minden jelenségéből, a tudo­mány eredményeiből tudják; hogy milyen gyümölcsöző és hasznos a két nép barátsága, * tudják, hogy ez a barátság iga: és eltéphetetlen. S mint duslombú fán a zsen­ge hajtások, a két nép fiai és lányai között is úgy hajt lei az igaz érdeklődés, barátság egy más iránt... A lilatintás levélkéken keresz­tül is. (b. I.) í i regényt közlünk Olvasóink kívánságára, holna­pi, vasárnapi számunkban meg­kezdjük a neves lengyel íré: Stanislaw Lem „Asztronauták” című fantasztikus-tudományos regényének közlését. A regény alapján készülő lengyel—cseh­szlovák koprodukció-; film mű­sorra kerülése előtt lapunk köz­lésében az olvasó elé kerülő re­gény izgalmas, érdekfeszítő mó­don mutatja be a csillagok vi­lágát. Abban az időben tesszük ezt. amikor az emberiség fi­gyelme fokozottabban a világűr felé fordul. Biztosak vagyunk abban, hogy olvasóink kivétel nélkül sokat tanulnak, jól szó­rakoznak a regényfolytatások ol­vasása közben. Öregek’bn I fa A Nótanács felsősimái vezető­sége elhatározta, hogy március hónapban különböző tanyai ré­szekről meghívja az idősebb dol­gozókat, kiket vacsorával kíván­nak megvendégelni. Utána meg­rendezik az „öregek bálját”. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom