Kelet-Magyarország, 1961. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

1961-02-01 / 26. szám

Viliig proletárjai egyesäljetek XVIII. ÉVFOLYAM. 26. SZÄM Ár«l 50 fiüér 1961. FEBRUÄK 1, SZERDA A köztársaság évfordulóján Évszázadokon keresztül elát­kozott név volt hazánkban a Ki­rályoké. Az uralkodó koronája idegen uralmat, elnyomást és gyilkolást jelképezett. Évszáza­dokon át uralkodtak rajtunk a Habsburgok, s a kétfejű sasnak körme között fonnyadt szegény magyar nép. Német zsoldosok losztogatásai, véres terror a szabadságharcosok leverése után, az aradi tizenhárom legyilko- lása — mindez a tengernyi gaz­tett a bécsi koronás fők lelkén száradt. „Levágva népünk ez­rei”, városok és falvak fel­gyújtva, minden szabad gondo­lat elfojtva, — „te tetted ezt, király!” S Arany János örök- szép sorai mellé — attól szinte elválaszthatatlanul — illeszthet­jük Petőfi bátor kiállását: „Akasszátok ,fel a királyokat!” A magyar nemzet legjobbjai a szabadságküzdelmek során tisz­tán felismerték, hogy az idegen rabság és a királyság intézmé­nye szorosan összefügg egymás­sal. Ezért már 1707-ben az ónodi országgyűlés — a Rákó- czi-szabadságharc résztvevőinek osztatlan helyeslésétől kísérve — trónfosztottnak nyilvánította a Habsburgokat. „Eb ura fakó” -- e büszke kiáltás az ország egyik végétől a másikig szállt. Ez a gondolat élt tovább a Marti novics-féle összeesküvés bátor résztvevőiben, kik először fogalmazták meg a „respublika” gondolatát. 1848-ban, dicső sza­badságharcunk idején e gondo­latot tett követte. Emlékeze­tünkben megjelenik az április 1.4-i debreceni trónfosztás gyö­nyörű napja, mikor hazánk — történelmében elsőízben — köz­társasággá alakult. A „respubli­kát” éltetve lelkesítette Petőfi verseiben a vitéz honvédeket halhatatlan hősi tettekre. S a ma századunkban, egy véres vi­lágháború végén — melybe a Habsuburgok és az őket kiszol­gáló magyar urak jóvoltából kerültünk be, — az 1918-as j,őszirózsás forradalomban” né­pünk végleg elűzte az idegen király hatalmát, s hazánk is­mét köztársasággá lett. Ez aztán 1919-ben a munkások államá­vá, tanácsköztársasággá ala­kult. Ennek dicső vörös hadse­rege — a kurucok és 48. példá­ját méltón követve — vitézül védte a hazát idegen királyok, grófok és burzsoák ellen. Igaz, ' 1919 után még egyszer rákényszerítették népünkre a királyság jármát. Igaz, királyt nem tudtak keríteni hozzá az urak, — hát szereztek először egy „lovas tengerészt”, majd egy őrült tömeggyilkost. A Horthy- és Szálasi-féle önkény- uralom hazánkat a második vi­lágháborúban nemzeti katasz­trófába sodorta. S a felszaba­dulás örökszép napjai után, midőn népünk legjobbjai elha­tározták: egyszersmindenkorra leszámolnak az átkos múlttal, joggal vetődött fel a kérdés: vajon a régi elavult és rossz­emlékű királyi államforma megfelel-e népünk kívánságá­nak? Nem kellene-c ezt azon­nal a történelmi lomíárba tenni? 1946 elején kezute tárgyalni a szabad Magyarország első megválasztott nemzetgyűlése az államforma kérdését. A vita nem ment simán. Sulyok és más jobboldali képviselők elle­nezték a királyság megszünteté­sét. Ám nyilvánvalóvá lett, hogy az ország népe mást akar. „Köz­társaságot!” — ezt harsogtáK a néptömegek, ezt kiáltották mun­kások és parasztok, tanárok és diákok. S a kommunista kép­viselők harcos kiállása a nem­zetgyűlésen magtette a maga kellő hatását. A nép .megvá­lasztott küldötteinek nagy több sége megszavazta a királyság megszüntetéséről szóló törvény­it vaslatot. 194(1 február 1-en Magyarország köztársaság lett. „Milliók ajka zengi bízón, hogy éljen a Köztársaság!” -- ez a felszabadulás utáni évek­ben oly sokat énekelt dal fe­jezte ki legjobban a dolgozó nép véleményét. A köztársaságot él­tette mindenki, akinek drága volt a szabadság, aki független Magyarországot kívánt, aki a népi demokráciában látta a nemzeti jövőt. A köztársasági államforma megteremtése nagy sikere volt a népi demokrácia harcosainak. Méltán sorakozutt ez a dolgozó nép többi nagy eredménye: a földreform, nz újjáépítés, a háborús bűnösök megbüntetése, a jó pénz létre­hozása mellé. Néhány évvel később — mi­kor hazánk már határozottan rálépett a szocializmus útjára, — a fejlődés megváltozott igé­nyei a köztársasági államforma továbbfejlesztését írták elő szá­munkra. Ezért 1949-ben nép- köztársasággá alakult hazánk. Ez az államforma biztosítja a dolgozó tömegek legszálesebb- körű beleszólását a közügyekbe s lehetővé teszi a n|p demok­ratikus jogainak nagyarányú gyakorlását. Hazánk élén nem egyetlen személv áll többé, ha­nem többtagú Elnöki Tanács, mely mintegy jelképe azon ha­tározott és szilárd törekvésünk­nek, hogy közéletünk demokra­tizmusát következetesen érvé- nyesftsük minden téren. Népköztársaságunk azóta szi­lárd. Komoly események állnak mögöttp. Nem tudta megdönfeni sem ellenforradalmi felkelés, sem külső imnerialista erők nyomása. Az idegen királyság és az egész régi helvr^ál1'fására törekvő emigránsoknak, a „Sza­bad Európa” gyászvitázeinek semmiféle mesterkedése nem változtathatja meg fejlődésünk irányát. Büszkék vagyunk sike­reinkre a szocialista építésben, büszkék vagyunk demokratikus államunkra, mely a dolgozó nép érdekeit képviseli. Népköz- társaságunk méltó folytatója régi szabadságharcainknak, az 1849-es kossuthi köztársaságnak, az 1919-es munkásállamnak. S természetesen tisztelettel gon­dolunk az 1946-os népi demok­ráciában született köztársaságra is, mely fontos állomása volt a komlnisták vezette dolgozó njp küzdelmének. E gondolatok jegyében ünne­pelhetjük az 1946-os köztársa­ság kikiáltásának tizenötöd)« évfordulóját. M. L. Ahol mór „lovász" von (Riport a 3. oldalon.) Jól védik a tagjtól a bur«ou)ut a Deuoi Aranyhidat isz-Den Torinetoazovelkoze»eink áualá ban több mennyiségű burgonya, tároltak őszi be>.akaritásaÍK után — tavaszra. Az ez ideig még kevés hóval takart prizmákat azonban átfagyással veszélyezteti az erős száraz fagy. E veszély elhárítá­sára, illetve megelőzésére gondolt a benki Aranykalász Tsz. veze­tősége, mert a közelmúlt napok­ban felülvizsgáltatta a mintegy 12 vagonnyi tárolt burgonyakcsz- letet. A vizsgálat során megállapítot­ták, hogy semmi komolyabb hiba még nincsen ugyan, de -a- fokozot­tabb elővigyázatra szükség van. Ezért a prizmákat most még szal­mával is betakarlak, hogy az eset­leges fagykárt megakadályozzák. A felhasznált szalmamennyiséget persze nem fogják hagyni tönkre­menni: az idő enyhültével megint összegyűjtik majd, kiszárítják és fel almozzák. több, mint kétszeresére növelik a napraforgó vetésterületét a fehérgyarmati járás tsz-ei A fehérgyarmati járás terme­lőszövetkezetei az elmúlt évben 3200 holdon termeltek naprafor­gót. Ennek az igen fontos ipari növénynek a termelése a koráb­bi felvásárlási árak mellett is kifizető volt a termelőszövetke­zetekben. Az idén. amikor magasabb áron vásárolják fel a naprafor­gót, különösen jó bevételi for­rás a napraforgó termelése. A fehérgyarmati járásban ez a nö­vény, a szálas és abraknak való takarmányok mellett mindig nagy közkedveltségnek örvendett, mivel a termelésével rendszerint nem volt különösebb baj. A termelőszövetkezetek, a já­rás területén, szinte kivétel nél­kül, mindenütt nagyobb terüle­ten akarnak napraforgót termel­ni, mint amennyi az elmúlt esztendőben volt. Az elkészült termelési tervek szerint a túrri- esei Béke Tsz 160, a kömöröi Új Élet Tsz 150. a kisnaményi Pe­tőfi Tsz 234, a nagyari Május 1. Tsz 180 holdon fog napraforgót termelni. Legtöbb szövetkezet­ben úgy döntöttek, hogy a' ter­vezett — és a tavaszi időjárás miatt mindig bizonytalan — ta­vaszi búza vetése helyett is napraforgóval foglalkoznak majd. Ezek szerint a járás termelő­szövetkezeteiben a tavalyi 3200 holddal szemben az idén a nap­raforgó vetésterülete eléri majd a 8000 holdat. Háromszáz holdon terme! pillangóst a nyirderzsl Uj Erő Tsz A nyírdcrzsi határban elég sok a nagyon gyenge minőségű, homokos talaj. Ennek nem egy­szerűen az a következménye, hogy gyenge, kevés rajta a ter­més is, hanem az, hogy kevés takarmányt tudnak termelni. En­nek pedig újabb természetes következménye az, hogy nem lehet fejlett az állattenyészté­sük sem. A fejletlen állatte­nyésztés viszont — közvetve — a terméseredményekre hat visz- sza, mert nem tudják biztosítani a talajerő utánpótlást, illetve ja­vítást. A léesz vezetői csillagfürt ter­mesztéssel igyekeznek megoldani a dolgot. Kilencven holdat mag- termelésre szerződtek, százötven holdat takarmánynak vetnek, harminc hold keserű csillagfür­Mit viliitől italt a féltei Szabad Föld Tsz-ben ? Igaz, hogy habár késve is, de az igazi tél pár héttel ezelőtt megérkezett s azóta keményen tartja magát. Termelőszövetkeze­teinkben azonban ennek ellené­re is Igyekszenek megtalálni a lehetséges tennivalókat. így a jékej Szabad Föld-ncl például a tanyaközpontból hordják ki a trágyát a határba s ott szarva­sokba rakják.össze. Ez ideig mint­egy 500 ho’dra elegendő istálló- trágyát hordtak ki. Végzik a termelőszövetkezet határában lévő fasorok tisztítá­sát is. A kitermelt rőzse-anya- get a szőve:kezeli családok közt osztja ki a vezetőség. S ennek a munkának az elvégzése szük­séges, mert amellett, hogy egy kis „mellékes haszonnal” jár, a fasorok egyenletessé válnak es jobban, szabadabban nőhetnek maid. Jól használták ki a szövetke- $ a'ben a korábbi enyhe téli idő­járást. 110 holdas — főleg alma — gyümölcsösüknek csaknem fe­le részén végezték el a met­szést és a törzstisztítást. A község tavaly januárban lett szövetkezeti s az elmúlt évben még számtalan szétszórt parcel- ákon gazdálkodtak. Most viszont, hegy a táblásítás már megtör­tént, ennek megfelelően szerve­zik át a brigádokat, munkacsa­patokat és a művelendő terüle­tet egyénekre bontják le. Ezt is ■nrst végz.k el, hogy az idén még jelentősebb legyen termelési eredményeik a valóban nagyüze­mi szervezettséggel. — A tagságnak általában jó a munkához. a szövetkezethez való viszonya — mondja Csiz­madia János, a tsz elnöke. — Hiszen már mindjárt az első évi közös munka után a különböző prémiumi szerzeményeken kívül is 30 forint körül van az egy' munkaegységre eső részesedés; rzzal egvutf pedig közel 35 fo­rint, plusz a háztáji termése. bot magnak veinek, hogy majd a következő évben az egészet elvethessék. Ezenkívül harminc hold takarmánykeveréket már vetettek. Vegyük sorra mindegyiknek a hasznát. Először is az egész há­romszáz holdnak javul a talaj­erő minősége, függetlenül attól, hogy takarmánynak, vagy mag­nak termelik a pillangóst rajta, csupán azáltal, hogy a növény töve a talajban marad. A takar­mánynak termelt 30 hold takar­mánykeverék és a 150 hold csil­lagfürt ícimése értékes takar­mányként nyújt alapot az állat- állomány fejlesztéséhez, illetve ellátásához. A kilencven hold szerződéses csillagfúrt a már em­lített előnye mellett a tervezett négy mázsás átlagtermés mel­lett is szép jövedelmet hoz. A magnak vetendő keserű csillag- fürt nagyobb távlatban hoz ered­ményt. A harminc hold magter­méséből jövőre 120—150 holdat vethetnek be újra. Ebből ötven holdat meghagyhatnak magnak szaporításra a további évekre, a többit zöldtrágyának alászánt- hatják. Ilyen módon néhány év alatt akár az egész 1300 hold izántójukba eljuthat a csillagfürt zöldtrágyaként. Hogy mennyire érdemes, azt már egy-két év alatt tapasztalatból is láthatják majd. Röviden összefoglalva tehát; talajjavítást, takarmányt, a mag­ból közvetlen jöveejemet jelent a csillagfürt termesztése. Ha a f i* I ti fgyet akar (3. old.' Flrtámi negitség (4—5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom