Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-20 / 17. szám

Vllég preletárfot egf«iOljttek A nyíri erdők bölcsőjében XVIII. ÉVFOLYAM. 17. SZÁM ÁtO 50 fillér 1961. JANUÁR 20. PÉNTEK.; c£s,k&LcL éj éie.t (Képriport a 3. oldalon.) Megyénkben is tekintélyes, népszerű tömegszervezetié vált a Magyar Honvédelmi Sportszövetség Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk — szól a köz­mondás. Iskoláinkban a reform szellemével egészséges törek­vés élénkült meg, hogy való­ban az életre felkészített gyer­mekeket, ifjakat bocsássanak útnak az iskola kapujából, a tanulmányi #idő elteltével. Az iskola és az élet kapcso­latáról sok szó esett a reform- tervezet széleskörű vitájakor. S ma jó hírek születnek egy­másután árról, hogy itt is, ott is új politechnikai termeket helyeztek „üzembe”, a gyakor­lati munkában mind többen vesznek részt, elmélyültebb a nevelés, —• egyszóval nem olyan zárt az iskola, jobban mondva szélesebb kaput nyit az életre, mint eddig. S erre jellemző, hogy fris­sebben, aktívabban reagálnak iskoláink, a nevelőtestületek a világ eseményeire is, amelyek döntő jelentőségűek. Nem ma­rad kívül ;tz iskola falain a megye életének változása, nem marad kívül a mezőgazdaság nagyüzemi átalakításának me­gyei munkája, kérdése, ered­ménye. S . a megye határánál sem áll meg p szélesedő űt. A moszkvai Nyilatkozat közzé­tétele után számtalan iskolá­ban kapott visszhangot ez az igen nagy jelentőségű közle­mény. Még az általános isko­lákban is foglalkoztak a Nyi­latkozat gondolataival, úgy, hogy nemcsak a tanítók, taná­rok beszélték meg egymás kö­zött, •— hiszen ez természetes, — hanem az ifjúság, a gyer­mekek körében is hasznosítot­ták. A baktalórántházi járás­ban a tanulmányi felügyelő hívta fel az iskolaigazgatók figyelmét arra, hogy milyen sokrétűen segít a Nyilatkozat a nevelésben. Vaján történe­lem órán beszéltek egyes kér­désekről a gyermekeknek. Nyírkércsen, Nyírmadán ha­sonlóan szó esett a Nyilatko­zat szellemében fontos isme­retekről. A középiskolákban azonban nagyobb tere van a Nyilatkozat gondolatainak köz­kinccsé tételére. A Vasvári Gimnáziumban a KISZ-szervezet keretén belül hangzott el előadás az iskolai rádió közvetítésében. Ezen túl ahol csak erre mód nyílik, kitérnek a nevelők a háború és béke kérdésére, a gyarma­tosításra, a kubai helyzet is­mertetésére. S hogy ezek a kérdések érdeklik a mai ifjú­ságot, bizonyítja a tanulókkal való közvetlen beszélgetés. A Kölcsey Gimnáziumban az osztályfőnöki órák szelleme megélénkült, amikor erről be­szélgettek. Történelem órán, erkölcstan órán is sok szó esik azokról a gondolatokról, amelyeket a Nyilatkozat fel­vet, illetve amely gondolato­kat elindít Tiszavasváriban a traktoros-gépész ipariskolában a fiatalok egymás között vitat­koznak a gyarmatok helyzeté­ről, a felszabadítási harcokról, Kubáról, a nyugati munkaer­kölcsről, s a mi termelési kö­telességeinkről, amelyekkel tar­tozunk a szocialista tábornak: hogy mindig fejlesszük gaz­daságunkat, hogy legyőzzük a kapitalista termelés*. A Mező- gazdasági Technikum osztály- főnöki órái is arról tanúskod­nak, hogy ifjúságunkat nagyon is érdeklik a ma. az élet kér­dései. Mert a .< Nyilatkozat leg­nagyobb jelentősége éppen az, hogy a jövőbe mutat, nagyon megalapozottan mutatja meg, merre halad és merre kell ha­ladnia a világnak, az emberi­ségnek. Nem véletlen, hogy a nyír­egyházi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben a Nyilatkozat köz­vetlen megjelenése után tájé­koztatták a hallgatókat a Nyi­latkozat. és a Kiáltvány fon­tosságáról, főbb tartalmi kér­déseiről. A filozófiai előadá­sokon az időszerű vonatkozá­sokkal állandóan foglalkoznak. S ez természetes is, hiszen a jövő pedagógusait nevelik. Jó érzés, hogy iskoláink többsége ma már egyre in­kább igyekszik benne élni az életben, s eléggé, öntevékenyen reagál, felel az élet változó, fejlődő hangjaira. Éppen ezért furcsa, hogy akad még olyan iskola is, amelynek nevelőtes­tülete szorosan tartja magát a „paragrafushoz”, s most pél­dául azért nem foglalkoztak a moszkvai Nyilatkozattal az if­júság előtt, mert arra nem ér­kezett utasítás. A többi iskola tevékeny határozottsága ele­gendő válasz erre a maradi magatartásra. De hogyan is le­het elképzelni ma Dedagóguso- kat, nevelőket, akik r.em fog­lalkoznak a Nyilatkozat szelle­mében, egy- s más kérdéssel az ifjúság nevelésében? Mert ha csupán egyetlen kérdést említünk: a békét, arra kell gondolnunk, ezt az egyet sem lehet ldrekeszteni az iskolai nevelésből, és nincs is kire­kesztve sehol. Még ott sem, ahol azt hiszik, hogy nem fog­lalkoztak a Nyilatkozattal. Mert ott is. nyilvánvalóan fog­lalkoztáit. hiszen a Nyilatko­zat az élet nagy kérdéseit, je­lenünk alapvető kérdéseit tár­gyalja. összességében az új ember. a haladó emberiség gondolatait foglalja össze jele­nünkről, és fejlődésében mu­tatja meg Földünk jövőjét. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. A moszkvai Nyilatkozat és a Kiáltvány olyan tankönyvek, amelyekből az egész emberiség tanul. Ta­nul: emberül élni. Olyan tan­könyv, amely nem maradhat ki 'iskoláinkból sem. — hangzóit el a megyei küldöttértekezleten Szerdán megyei küldött-érte­kezletet tartott a Magyar Honvé­delmi Sportszövetség. Jelen volt Benkei András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság titkára, Szabó István altábornagy, az MHS or­szágos elnöke, Fekszi István, a megyei tanács elnöke és számos más vezető. kevés. Ezzel a gondolattal rokon i és járási adottságoknak megfe- a másik: arra szükséges töreked- lelő sajátos honvédelmi munka ni, hogy kiformálódjon a megyei, | általában. űz egész társadalom szervezete Mi még az időszerű? A téli idő­szak az előadások, filmvetítések, ankétok és a baráti beszélgetések korszaka, leginkább ekkor kerül­nek igazán közel egymáshoz az MHS tagok, jó alkalom mindez a közösségek eggyékovácsolására, a (Folytatás az 5. oldalon.) Honvédelem és bét evédetem Kiragadott „rész-tény eket” le­het csupán papírra vetni egy egés napos megbeszélésről. Egy- egy kockát a nagy egészből, a leg­lényegesebb kockák közül. Miről is volt szó? Szaniszló János me­gyei elnök két év munkájáról adott elemzést. A felsorakoztatott érvek helytállóan bizonyították, hogy megyénkben is tekintélyes, népszerű tömegszervezetté vált a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Helyes útmutatásokat kapott a szövetség a Politikai Bizottság tavaly augusztusi határozatában a, honvédelmi tömegmunka szor­galmazására. Számadatok sora — a különféle tömegrendezvények­ről, új MHS alapszervezetek ala­kulásáról, új tagok felvételéről, a honvédelmi munka hatósugará­nak kiszélesedéséről — mind alá­támasztja e kijelentést. A holnapra is gondoló ember a ma sikereiben mindig felfedezi a j közeljövő sikereinek titkát, — így j tanácskoztak a megyei küldött- j értekezlet részvevői. Hogyan vi- j hetik el minden otthonba a hon­védelem gondolatát? Milyen mó­dok, eszközök kívánatosak a cél érdekében? Milyen tennivalók háramlanak az MHS szervezetek­re, az ott dolgozó kommunis­tákra? Mindezekre keresték a választ a küldöttek. A sürgős jel­zésű tennivalókra maga a be­számoló hívta fel a figyelmet: Megalapozott nevelőmunka hoz­hatja meg az eredményt. Nem elegendő a honvédelmi sportokkal csupán megismer­tetni a fiatalokat, idősebbe­ket, hanem e komoly sport­ágak emberformáló hatását szükséges kiegészíteni tartal­mas és sokoldalú politikai ne­veléssel. Az egyik pótolnivaló, hogy job­ban támaszkodjanak az MHS alapszervezetek, klubok, szakosz­tályok megyénk haladó hagyomá­nyaira. Bár tapasztalható kezde­ményezés a megyei nevelési osz­tály és a nyírbátori nevelési cso­port részéről főleg az 1919-es hagyományok felkutatása és fel­dolgozása tekintetében, de ez még Hétezer naposcsibét igényelt februárra » mát és*«! Kai EsrmBIt Erő Tsz Az' egy esztendeje alakult má­tészalkai Egyesült Erő Termelő- szövetkezetben már tavaly is foglalkoztak áru-baromfi neve­léssel. Az elmúlt évben negyven mázsa csirkehúst értékesítettek s kilogrammonként négy forint tiszta bevételre tettek szert. Az idén, az elkészített modern nevelőkben terv szerint is há­romszor több baromfi húsárut akarnak előállítani, mint az el­múlt évben: huszonkétezer da­rab naposcsibét nevelnek fel. Azonban, mint a szövetkezet el­nöke, Oláh Sándor mondja, ez csak terv. Ugyanis a baromfi- gondozókkal együtt ellátogat a nyíregyházi Dózsa Tsz-be, a paj­tában való baromfinevelés caín- ját-bínját megismerni s mivel nekik is van dohánypajtájuk, így a csibenevelést — a tervtől sokkal nagyobb mértékben — ott is végezhetik. Mert azt tart­ják; baromfineveléssel csak nagyban érdemes foglalkozni. Az Egyesült Erő Tsz baromfi- ólait már előkészítették az első csibecsopcrt fogadására; elvé­gezték a fertőtlenítést, beszerez­ték a tüzelőt és a többi szüksé­ges kelléket. Február első har­madára hétezer darab naposcsi­bét igényeltek s majd a továb­bi fordulókban ötezres „tételek­ben” nevelik fel a többi csi­bét is. I szocialista brigádok jártak élen a jó eredmények elérésében <i Nyíregyházi l*ály a fenntartani Fnniikaégnél A Nyíregyházi Pályafenntar­tási Főnökség dolgozói jelentő­sen túlteljesítették 1960. évi ter­vüket. A tervek teljesítésére szé­leskörű munkaverseny folyt. A versenyvállalások megtevésekor és a vállalások teljesítésében is a szocialista brigádok jártak elől jó példával. Tíz ilyen bri­gád dolgozik a főnökségnél. Mindig a legjobb minőségű mun­kát végezték és feladatukat ha­táridő előtt teljesítették. A szocialista brigádok nem­csak a termelésben állják meg a helyüket, hanem a munkafegyelemben, * mun­kaidő jó kihasználásában is. E mozgalomnak köszönhető, hogy a dolgozók nagy gondot fordítanak általános műveltségük emelésére. Hetvenhét dolgozó jár különböző iskolába: tizenöt dol­gozó technikumba. 62 pedig ál­talános iskolába. E dolgozók kö­zül hatvanöt egyszerű pályamun­kás. öntudatukra vall többek között az is, hogy közel 2 százalékkal, mintegy 84 ezer forinttal csökkentet­ték az önköltséget. Jobban vigyáztak magukra es dolgozó társaikra. Ezt a tényt bizonyítja a baleseti statisztika. Míg 1959-ben 14 dolgozó szenve­dett balesetet, addig 1960-ban nagyobb létszám mellett csak 11 dolgozó, s a kiesett munkana­pok száma 272-ről 160-ra csök­kent. A Pályafenntartási Főnökség vezetője, Klsvárdai István elv­ára kérte, hogy a munkában '■enjáró dolgozókat, szocialista brigádokat a nagy nyilvánosság előtt dicsérjük meg, akik ered­ményeik alapján megérdemlik ezt. örvendetes dolog, hogy a főnökségnél mind a 23 pályamesteri szakasz részére intézkedési tervet dolgoztak ki, mely a még fennálló hi­bák megszüntetését célozza. A dolgozók már ismerik az első negyedévi1 tervfeladatokat. Ter­melési tanácskozást tartottak és rövidesen *az újságban is kozz teszik újaíb versenyvállalásukat. Legújabb szövetkezeti község: 1 baktalörAnthAza Tegnap jelentették, hogy Baktalórántháza dolgozó parasztsága is a közös, nagyüzemi gazdálkodás út­jára lépett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom