Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-18 / 15. szám

A szőlők világa &• «sh* nem nyílt volna al­kalma áthelyeztetni magát? Dehogynem, válaszol, — hiszen huszonkét esztendő nagy idő. S ráadásul egyetlen egyszer sem lakott itt, mindig más köz­ségből kellett átjárnia. Most utóbb Nyíregyházáról. Akkor hát miért maradt meg itt tanítónak? Azért, mert szeretek itt len­ni. Szeretem ezt a népet, sze­retem a tanyát. — így felel Mikó Józsefné. S el kell ezt hinni, mert huszonkét év bi­zony, nagy idő. Otthonosan tapossa a sarat, mert az van. Sok fiatal, vá­rosi pedagógusnak kellene ezt látnia, akik „fáznak” a tanyá­iéi. BOY UGRÁS — BS Cj ARCA VAN A TÁJNAK .Pedig Sóstóhegy nincs is messze Nyíregyházától. Vonat, busz, és kis gyaloglás utón a vUlatv-C'-iárat !:8ti össze a vá­rossal. De maga a körzet ha­talmas, hosszú kilométereken szétszórva a 1’' zak, alig akad •sorosabb település; A hé vakít, gyümölcsösök, szőlők elosszák téli álmukat. A Virágzó Föld Termelőszövet­kezet kastélyszerű épülete ki- ragyog ebből a fehér környe­zetből. Nem messze tőle az is­kola. Meg az új iskola, ami most épül. Falai már vörösen villognak a téli napfényben, az építők úgy ígérik, júniusra ké­szen is lesz. De kell is! Több mint négyszáz gyermek seregük össze tanításra, igaz, hogy né­melyikük több kilométer távol­ságról. A „Iladobás” sorról mintegy húszán jönnek, 3—4 kilométer az! A Herman tanya is megvan három. Szigorú té­len szánkóval szállítják az ap­róságokat. Nehéz itt a családlátogatás w, de azért megy. Esténként meg a felnőttek iskolája gyújt­ja meg a lámpát. Ide járnak a Virágzó Föld Tsz tagjai is. AMIT MEG KEVESEN 'JEGYEZTEK FEL Tanulni, tanulni..; fiatalok és .. idősebbek, tanulni. Ismeret­HUSZONKEl EV terjesztő előadások, öntevé­keny csoportok, ezüstkalászos tanfolyam, könyvtár, jó olvasó­táborral, — ez már hozzátar­tozik itt az élethez, a csend világában. De amiről kevés szó esik, pedig ugyancsak fontos! Ho­gyan laknak, hogyan étkeznek az emberek? Mert két évtized­del előbb egy konyhára nyíló négyes lakások is voltait, min­den áprilisban tömegesen ma­radtak ki a gyermekek az is­kolából, mert munkásváltozás történt, új summások jöttek, régiek mentek. Az étkezést leg­feljebb a nyers gyümölcs javí­totta. Ma már épül az új sor, az „úttörő sor”, modern, szép la­kásokkal. A közös konyhára nyíló régi cselédlakások el­tűntek. S tudnak e főzni? — Olyan vadas nyúlhúst et­tem itt már. — nevet a tanító­nő, — hogy akárki megnyalná utána az ujját. ISMÉT GAZDAGABBAN Folyik a számlarendezés a Vigágzó Föld Tsz-ben, készül a zárszámadás. A leltár már megvan. Hogy, s mint is lesz? Még ne jósolgassunk, — moso­lyognak a szakemberek. — Egy azonban biztos, egy esztendő­vel megint gazdagabb lett a szövetkezet. Mert az esztendő hozott újat: tizenhét szarvas- marhát, 178 sertést, egy Ze- tort munkagépekkel, pótkocsi­val, és beültettek IS hold föl­det Jonathánnal, 2 holdat meggyel, 5 holdat körtével. Persze, nemcsak ennyit hozott az év, mert ki tudná azt most hirtelen mind elősorolni? Ho­zott például 7500 forint értékű könyvet is. Amennyiben mind ezt az év hozta. Inkább a szövetkezeti tagság munkája. S már előre tudják, ez az év is hoz, sok újat. Többek kö­zött ebben az évben fordul ter­mőre 15 hold almás. Nagy pénz az is! JELEN ES JÖVŐ A téesz iroda egyik helyisé­gében megy a kosárfonás. Jó négyszáz almaszedő, s más ko­sarat készítenek itt a saját fü­zesből. (Azt is ők telepítették, éppen ezért.) — Már csalt itt csináljuk, — mentegetőzik Fekete Bertalan, a joviális téesz elnöke. — Mert a nagytermünket kölcsön ad­tuk az iskolának. Míg fel nem épül az új. Mert a mi gyere­keink járnak abba — teszi hoz­zá, S valahogy úgy mozdul, egy kicsit most ő is iskolaigazgató. S nem téves. Ezek a gyer­mekek megtanulják, mit is je­lent a szövetkezet ennek a szorgalmas, csöndes tanyavilág­nak. S. B. Az autóbuszköz­lekedést és azok dol­gozóit elmarasztalni, mitöbb: szidni, nem tartozik mindennapi életünk ritka jelen­ségei közé. Olykor nem is alaptalanul, mert egyesek nemtö­rődömsége, udvariat­lansága joggal kész­teti bosszúságra az utazóközönséget. Ez, természetesen. nem általános, mintahogy az alábbi történet sem tipikus. Pénteken este a Nyíregyházáról Szé­kely jelé tartó autó­Megprléasel. .. busz öze-tanyánál tengelytörés miatt kénytelen volt meg­szakítani útját. Az utasok választhattak- vagy megvárják a mentőkocsit, vagy be­gyalogolnak a község­be. Ekkor ért oda a Székely felől Nyír­egyházára háláló autóbusz. A kocsive­zető megállt és csak­hamar döntött: felvet­te a megrekedt uta­sokat, megfordult és bevitte őket Székely­be. Ezen a napon húsz perccel később érkezett Nyíregyhá­zára, de tizenkét ittas köszöneté menti késé­sét. ' í Nem tudjuk a ko­csivezető nevét, az autóbusz rendszámát, de ismeretlenül is ■' köszönjük és ígérjük: i ha legközelebb ismét meggyűlik a bán­junk egyes autóbusz közlekedési dolgozók­kal, kevésbé hamar veszítjük majd el tü­relmünket, hisz sok vezető és kalauz lel-. kiismeretesen, meg­értéssel szolgálja az utazóközönség érde­keit.-Péter— (Jjabb jelentős beruházások — Tovább fejlődnek a gyarmati járás termelőszövetkezetei Az elmúlt esztendőben tizenhat I zásból biztosították az állatállo- millió forint állami hitelből és | mány elhelyezését, költöttek je- tfz millió forint sajáterő beruhá- lentös összegeket a rizsterületei. további növelésere es gépvásárlá­sokra a fehérgyarmati járásban. 1961-ben ismét jelentős összege­ket költenek a hatékony nagy­üzemi termelés feltételeinek ki­alakítására. összesen 6 613 000 fo­rint állami hitelt vesz igénybe a járás negyven termelőszövetke­zete és ehhez 1200 000 forint sa­játerejű beruházást mindenkép­pen biztosítanak. A végleges ter­melési és pénzügyi tervek elké­szülése után azonban várható, hogy a sajáterő beruházások meg­haladják majd az egymilliókétszáz- ezer forintot Az említett összegből Botpaládon és Jánkmajtison egy- egy harminc vagonos magtár, Kérsemjénben 1000 férőhelyes tojóház, Kölesén, Milotán és Pa- nyolán kukoricagórék, Fülesden, Komoron, Szamosújlakon és Tiszabecsen mélyfúrású leutalj épülnek. Az állatállomány to­vábbi növekedésére számítva 1961-ben mintegy 3 500 000 forint értékű szerfás építkezésre is sor kerül. Rendszeres orvosi ellátásban részesülnek a tiszavasvári szo­ciális otthon gondozottjai. 13 képzett ápolónő és hetente háromszor orvos gondoskodik az otthon betegápolásáról, s rendszeresen megvizsgálják az idős gondozottakat. Szép kezdeti eredmények és amin még változtatni kell Tiszakanyáron a szervezeti élet Rosszul számítottak (Vasúti illetékesek is elolvashatják!) Egyáltalán nein valami több emeletes épület hibás kalkulá­ciójáról, vagy új géptípus ter­vezési seámhibájáról van szó, hanem az e hő 16-án, azaz hétfőn reggel Mátészalkáról Nyíregyházára utazók számítot­tak rosszul. A bonyolultság már mindjárt a felszállásnál kezdődött. Az utolsó, motoros előtti kocsiba több olyan utas ismételten visz- szatért, akik előbb hidegnek, sőt didergetőnek találva a he­lyet, másutt próbáltak szeren­csét. Volt ugyan, aki azt mondta, hogy a hátsó, motoros kocsiban meglehetősen enyhébb a levegő, de mert annyi az utas benne, mint nyári réten a fussál és mert dohányozni sem lehet benne — visszajött. Má­sok az, első motoros kocsiról mondták ugyanezt. De az uta­zás szükségessége végülls el­kalauzolta az utasokat... A már említett utolsó előtti kocsiban például nemcsak az ablak mellettiek, hanem a bel­jebb kerültek sem akartak le- illnL A többség állt és maka­csul dübörgőit minden ritmus ég egyházon pendülés nélkül. S az ablakokon tovább híztak a nagy, tűlevelű jégvirágok. Az egyik pufajkás, minden bizonnyal Ipari vidékre igyek­vő utas fejét csóválva mondja „Nem érteni ezt a vasúttól. Egész ősszel, a lágyabb idők­ben olyan melegek voltak a kocsik, hogy csaknem megful­ladt az ember. Most meg, ami­kor igazán kellene, ehol van ni,,.” „Hátha csak azért hűl­tek ki a kocsik, mert álltak még az előbb. Majd mindjárt bemelegszenek. Különben... amennyien vagyunk, megeny­hítjük egy kicsit a leheletiink- kcl Is”. Az előbbi megjegyzés hamar elszaladt a piros fülek mellett, hogy az már elmúlt. Viszont az utóbbira, (mert ennek most kell lennie!) mint jelenre, an­nál többen számítottak. De ez a számítás is mind inkább rossznak, alaptalannak bizonyult. Egész útszakaszon „nem érkezett” meg a meleg, s a „megenyhítésre” szánt le­heleteket pedig azonnyomban felfalták a hízó jégvirágok. S a rossz számításért ki ér­demli az elégtelent? A ritinus- talanul dübörgőit utasok vagy... Na ki?.,, — barangoló — Tisza kanyár termelőszövetke- \ zeti község dolgozó parasztsága a Havasi Gyopár Tsz-be tömö­rült. Ez több előnnyel jár a köz­ség szempontjából; a régi tsz- nek van gazdasági alapja, már kialakult termelési rendszere, gazdálkodási tapasztalata stb., amire a többszörösére növeke­dett közös gazdaság épülhet. Az alig kéthetes termelőszö- j vetkezeti községben a közgyűlést követő napokban megindult a sokrétű tevékenység, amely együtt jár a nagyüzemi gazdál­[kodás megindulásával. Megkezd- i ték a leltározást, a tagok egy | része munkához látott; végzik a burgonyaválogatást (amikor az idő engedi) és vízleeresztő csa­patok dolgoznak a földeken ott, ahol a sok csapadék miatt víz alá került a terület. Mindezek a tiszakanyári pa­rasztok szorgalmát dicsérik. A j kibontakozó gazdasági tevékeny- ’ ség mellett azonban van né­hány olyan jelenség, amelyek csökkentik Egyik ilyen nehézség az, hogy a községbe irányított megszilár­dító bizottság csak töredékében van jelen. A hat tagú bizottság­ból Kiss József, Tamás György 's Sipos Balázs tevékenykedik, a többiek felé sem néznek a községnek, mintha megfeledkez- ak volna vállalt kötelezettség gükről. Nyilvánvaló, hogy az itt dol­gozó három ember nem képes teljes egészében átfogni mind­azt a feladatot, amely a meg­szilárdítással együtt jár. Az itt lévő elvtársak nem megvetendő eredményeket értek el eddig. Segítik a leltározókat, felülvizs­gálják azok munkáját, összesí­tik az eredményeket. A vető­magvak számbavételénél ügyes megoldást választottak: a terme­lőszövetkezeti tag nyomtatvá­nyon aláírással is kötelezi ma­gát, hogy mennyi vetőmagot biz­tosít a szövetkezet részére. Van­nak olyanok is. akik a közgyű­lés által meghatározott mennyi­séget túllépik. Például Bartha Balázsnak húsz mázsa vetőbur­gonyát szükséges beadnia, de mivel van még tartalék». ísv | összesen száz mázsát ajánlott fel, amiért természetesen meg­kapja az ellenértéket. Egy má­sik gazda babkészletének. jelen­tős többségét — száz kilogram­mot — ajánlotta fel a tsz-nek eladásra. Ugyancsak aláírással kötelezik magukat a tagok arra, hogy mekkora terület megművelését vállalják el családjukkal együtt. Tz. Háda István például másod­magára két hold kukorica, egy hold burgonya, fél—fél hold lapraforgó, cukorrépa és takar­mányrépa megművelését vállalta. A tagok a szemes termények vetőmagját — kukorica, bab, napraforgó stb. — már viszik a közösbe, A három emberből álló meg­szilárdító brigádnak — mint lát­szik — bőségesen van tenniva­lója, hegy a gazdasági kérdések megoldásánál minél kevesebb le­ven a zökkenő. Emellett fog­lalkozniuk kell a tagoknál még felvetődő ügyes-bajos dolgokkal,' formálgatni a gazdasági tervet is s így érthető, hogy az igen fontos kérdés, problémája terén még nincs minden *.. leg­nagyobb rendben. Ehhez az is hozzájárul, hogy a község belső' erői még nem találták meg a megfelelő összhangot a közös te­vékenységben. Ez nagy hiba s ezen sokat segíthettek volna ed­dig is, de ezután még többet kell tenniök itt a járási szer­veknek. Első és legfontosabb tenniva­ló, hogy a termelőszövetkezet vezetősége fűzze szorosabbra a kapcsolatát a pártszervezettel és a községben lévő tömegszerve­zetekkel. A pártvezetőség, a KISZ — de még a megszilárdí­tó brigád vezetője, Kiss József is — igen hiányolja, hogy a ter­melőszövetkezet vezetőségi gyű­lésén nem vehetett részt. Nem is hívták fel a figyelmüket ar­ra, hogy vezetőségi ülést tarta­nak. Pedig a pártvezetőség, a fiatalok képviselője és maga a megszilárdító brigád feltétlen sokat segíthet a nagyüzemi gaz­dálkodás szervezeti, gazdasági életében még járatlan tsz-veze­tőségnek. S nemhogy segíthet, kötelessége is segíteni! * A gazdasági, gazdaság-szerve­zeti élet eddigi eredrr ' Vi- zonyságát adják annal szakanyár dolgozó néf lületesen gondolkodc amikor aláírásával hit nagyüzemi gazdálkodás S ez riagyon jó! De i nem alárendelt fontcs hogy. a közösség tagja más iránti viszonyában vezeti életben is olya legyen, mint amilyen a gi téren kezd kibonts! San az előrehaladás ölemét

Next

/
Oldalképek
Tartalom