Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-15 / 13. szám
A HÍRNÉV ÖRÖKÖSEI Amolyan kerékasztal konferen-; •ffkc melyen Dögé község párt- 'dNpszer vezetői nek titkárai vetlek részt, hogy megbeszéljék a -leendőket, a tekintélyes B. Balogh József a következőket mondta: „Eddig mintha idegenek lettünk volna egymással szemlén. Igaz, nem volt közöttünk viezály, de csak két háztartásban fitttnk.” Így is volt, mert a kommunista parasztok egy réséé csak vallotta az elvet, de nem úgy élt. Most közös nevezőle kerültek, s oly sok buzgalom és akarat lakozik az emberekben, hogy ha a kommunisták «Et megfelelően hasznosítják, a Hatat téesz község már az első •satendőben szép eredményekkel dicsekedhet majd. Ec a eél vezette a gáritatcfca? a tinta alig száradt megi a nyilatkozatokon, s máris választottak. A községi egységes pártvezetését; élére B. Balogh József került, a Rákóczi Tsz kommunistái pedig ifjú Józsi Gábornak szavaztak bizalmat. Szükség te volt a gyors cselekvésre. A közgyűlés sok mindent tisztázott, mégis maradtak nyitott kérdések, melyek válaszra vártak. Egyesek attól tartottak, hogy a burgonyát beszedik, de nem látnak érte pénzt. Szárnyra keltek olyan kóeaa hírek is, hogy a sertésvágások után fizetni kell, s az átadott tehenekért ötven-hatvan kiló árának a levonásával kapják meg a pénzt. A kommunisták cselekedtek. Megcáfolták ezeket a légbőlka- poít „kacsákat”. Ifjú Józsi Gábor felkereste Tara Bertalant, s megkérdezte mi az igazság a dologban. Tisztázódott, hogy tehene után pontosan kifizették. Amint látjuk, nagy szükség van a kommunisták munkájára azután ic, amikor egy nagy család tagjaivá válnak az emberek. Erről tanácskoztak a párttitkárok, s úgy döntöttek, hogy a közgyűlés határozatait munka közben magyarázzák meg az embereknek. Szükség van erre, hisz félreértették azt is, hogy minden üresen hagyott földre holdanként 6 mázsa burgonyát, 12 kiló kukoricát és 2 kiló napraforgót szükséges összeadni vetőmagnak. Meg is kezdődött a munka. Jó | ütemben halad, s már elérték i hogy több mint 60 vagon vető-! magnak való burgonya kerüli összeírásra. I direic*i assy«« büszkék arra, hogy kiváló vetőmag burgonyát tudnak termelni. Valóban mesterei ennek. A hírnevet most még inkább őrizni szeretnék. Úgy látjuk, helyesen gondolkodik a téesz pártszervezete, amikor a termelés kérdéseit tartja elsőrendű feladatának. Úgy döntöttek, hogy javasolni fogják a vezetőségnek, alakuljon egy olyan bizottság, amelyiknek feladata lesz a vetőburgonyák átvétele. A legkiválóbb, betegségektől mentes vetőmagot kívánják ezzel biztosítani a közös gazdaságnak. A bizottságba a pártszervezet is küld embert, s a legkiválóbb burgonyaszakértőkből állítják össze. Nagy ennek a jelentősége, hisz a dögéi vetőgumó sok téeszbe jut el, s nem mindegy, hogy azokban milyen lesz a termés. Szemelőtt tartva a közösség érdekét javasolták a kommunisták : azt is, hogy március közepéig a j lovak, tehenek maradjanak a ta- j goknál. A leltározáskor lemérik | az állatokat, s akik jobb kondi- j cióban adják majd át, prémiumot is kapnak érte. Ha viszont rom- I lást tapasztalnak, levonást alkal-! maznak. így az igazságos. Erről J megállapodást kötnek a tagokkal. így, előrelátó vezetéssel kívánják biztosítani, hogy mikor szántásra kerül a sor, megfelelő fogaterő álljon rendelkezésükre. Emellett már felmérték a nagyobb istállókat is, ahová az állatok március után kerülnek. Safe feitárjeü a kommunisták lisve uns A brigádokba arányosan osztják el a párttagokat. De figyelembe veszik azt is, kinek mihez van kedve, mihez ért a legjobban. Így valamennyien olyan munkakörbe kerülnek, ahol a legtöbbet tudják produkálni. A legkiválóbb munkát végzettek közül erősítik a pártszervezetet, s a környező falvak tapasztalataiból okulva már most beszélnek az emberekkel, hogy megakadályozzák a faluból az elvándorlást. Sőt, amint erről tanácskoztak, írnak azoknak a szakembereknek is, akik távol vannak a falutól, hogy jöjjenek haza segíteni. Mi tagadás, azzal, hogy Dögé tsz község lett, máról holnapra az emberek nem változtak meg. Ez hosszú folyamat dolga. Éppen ezért, ügyelnek arra a pártszervezet vezetőségének tagjai, hogy az értékelés a iegigazságosabban történjél*, ne legyen le, vagy túlértékelés, mert ez csak a zsör- tölődésekhez vezetne. Éppen ezért segíti az értékelő bizottságok munkáját a pártszervezet... Valamikor termeltek ebben a községben őszi rózsát is. Az öregekre gondolva javasolja majd a pártszervezet, hagy ezt újítsák fel. Jó jövedelmet, az idősebb tagoknak pedig könnyebb munkát biztosítana. Első fieieil éli a közösség Dögén. Most tanulnak járni az új úton. Ezt segítik a kommunisták, akik javaslataikkal, felvilágosító munkájukkal, de nem utolsó sorban példamutatással járulnak a jobb élet kialakításához. A nyitány sikerült Most az a kérdés, milyen lesz a folytatás. Ha továbbra is a termelés problémáit tartja elsőrendű pártmunkájának a pártszervezet valamennyi kommunista, de ezt úgy végzik, hogy közben egy pillanatra sem feledkeznek meg az emberek neveléséről, formálásáról a nagy dolgok mellet a kis, emberi problémák megoldásáról sem, siker koronázza munkájukat, s mint ahogy B. Balogh József mondta, a közös háztartásban még nagyobb sikereket ér el Dögé község, a híres, vetőburgonyatermelő falu. Farkas Kálmán. Tamás bálja bunjhóju Nyíregyházán nagy érdeklődés előzte meg a Tamás bátya kunyhója 3 felvonásos színmű színházi előadását, A csütörtök délutáni ifjúsági és az esti előadásra is minden jegy elkelt Többszázan nem jutottak jegyhez. Főleg diákok és kisiskolások voltak a színházban. A szünetekben történt beszélgetésekből kitűnt, hogy többen — akik nem ismerték a Tamás bátya kunyhója történetét, — mesejátékra számítottak. A végig drámai feszültségű színmű nézése közben ijedt és könnyes iskaLásarcokat lehetett látni. Nem csoda, hiszen a Miskolci Nemzeti Színház művészei kitűnő szereplésükkel, a színmű mondanivalójá- ; nak nagyszerű érzékeltetésével még a felnőtték szívét is olykor-olykor lélegzetvisszafojtóan, máskor pedig hevesebben dobogtatták. A múlt század éűzak-emerikai története játszódott ie a színpadon: Egy darabka a feketebőrű emberek életsorsából A rabszolgakereskedés iszonyú játéka keltett mély rokonszenvet a színházi nézőkben a négerek iránt,, és gyűlöletet a rabszolgatartókkal szemben. A mai kor modern rabszolgatartóit, a gyarmattartókat emlegették sokan a má- I sodik szünetben, s itt-ott „politizáló” csoportok verődtek össze a társalgóban, s a folyosón. Összegyűjtöttük a színházban a diákok és felnőttek ré- leményét a színműről és a szereplésről. Bár a sok forró j taps is kifejezte a tetszést, többen is szóltak az előadás vé- j gén, hogy dicsérjük meg az újságban a kitűnő játékot A f dicséret valóban megilleti a darab valamennyi szereplőjét. * Tájékoztatásul közöljük, hogy a Miskolci Nemzeti Szín- 5 ház február elején egy délutáni ifjúsági és egy esti előadás- J ra ismét eljön Nyíregyházára a Tamás bátya kunyhójával. O. A. I Elkészült a tilrn Horthy egykori cselédeinek életéről Kenderes termelőszövetkezeti községben, ahol.az egykori Hort- hy-familia családi kastélya és birtoka volt, — mint ismeretes — a Budapest Filmstúdió munkatársai felvételeket készítettek. A film első részét eredeti dokumentumok alapján állították ösz- sze a főúri család fényűző életéről, s a csendőrszuronyokról, amelyekkel uralmukat fenntar- tották. Ugyancsak eredeti felvé- j telek alapján vászonra vetítették! a többezer holdas Horthy birtokon dolgozott kenderest cselédek} zsellérek életét, a tömegnyomort hűen ábrázoló négyes közöskonyhákat. A film második részét áz ősszel készítették ai megváltozott Kenderesről A gondosan rendbentartott parkban a szövetkezeti gazdák gyermekei! játszanak. A felvevőgéppel ellátogattak a tsz-tagok otthonaiba és a termelőszövetkezetekbe i a. Ismerkedés Nagycserkeszen ügy pillanatra felötlik még bennem, hogy ismételten megkérdezem a hullámos hajú, fekete bajszú fiatal népnevelő nevét, mert néha olyan elsietve történnek a bemutatkozások. De ahogy kezd mindjárt elmondani egy történetet, kiűzi vele eredeti gondolatomat. — ... Akkor hárman, itt a kis falusi kocsmában rágyújtottak a vett cigarettából, amikor egy olyan hatvan-hatvanöt körüli bácsi lép váratlan és azt kérdi: — Maguk már a népnevelők hősül valók? Eljöttek hát mihozzánk is. Aztán mit csinálnak itt? — Mi csak segítünk abban bácsi- hám, hogy... maguk csinálják meg a magukét — feleltem. — Helyes. De mivel fognak agitálni? Mert... énhozzám például olyan jöjjön, aki nemcsak a máról, hanem a múltról is, a történelemről is tud beszélni. Különben — emelkedett csaknem egy fejjel alacsony, szürke hajú ismerősünk, — nyolc, holdam van nekem. Hozzám se jönnek potyára. Hanem, •ágy gondolom, sok tudomány kell a népneveléshez. — A bátya például mit tud a történelemről? — kérdeztem rá váratlanul. Hogy hadd lássam hát art a történelemismeretet. Köhintett egy párat, miután szemét összehúzva nézett rám. — Tudja-e az elvtárs, mi volt 1526- b* n? VffV tettem, mintha töprengenék. csak azután válaszoltam. — A mohácsi vész. — Jó. Most meg Ón néztem rá igen figyelőién. — No a bátya meg azt mondja meg: mi volt 1222-ben? Gondolkozott egy keveset. (Vagy csak ő is színlelte?) — Az aranybulla. Jól mondtam? —■ Maga is jól felelt — mondtam. De nem tagadom, hogy ámultam egy kicsit. Ezek után megmondta a nevét is, hogy Hegedűs Sándornak hívják. Feltétlen keressük fel majd. Azt viszont további ismerkedésünkkor tudtuk meg, hogy nagyon szeret olvasni. Rengeteg könyvet kiolvasott már és mindet úgy, mint az újságokat szokta: első betűtől az utolsóig. De mindjárt, a népnevelők megérkezésének első napján másik firss esemény is van. Mégpedig az, hogy Föld- mives János, negyvenen inneni, vállas fiatal ember kora délután egyszeriben beállít a tanácsházára. — Adjanak nekem, kérem, egy belépési okmányt: — Defiát, hogy... — Adfanttk (tsah egész nyugodtan az elvtársak. Számot vetettem én már ázzál, hogy itt, Nagy cserkeszen is úgy lesz rendjén... A belépést pedig annál inkább el akarom intézni, mivel pár napra Dorogra utazok a rokonaimhoz. Aztán hogy... ne járjanak nálam feleslegesen az elvtársak. Már most beadom a hat holdamat. S amikor Földmives János aláírta szövetkezeti belépését és indult vissza, ki a tanácsházából, hallja csak, hogy az egyik szobában rádió szól. Az ajtó előtt megállt egy kicsit, mielőtt benyitotta volna. — Mondja csak, elvlárs, miután elintéztem a belépésemet, kaphatnék-e arra egy... kedvelt nótámat? Nem is egyet ugyan. Kettőt szeretnék. Az a hullámos hajú, fekete bajszú népnevelő, aki megérkezésük első órájában a már ismert módon barátságot kötött Hegedűs Sándorral, szívesen felelt most Földmives Jánosnak is: — Hogyne kaphatna. Már azonnal is. Melyik az a két nóta? — Az egyik: Deres már a határ..., a másik: Erdőszélen nagy a zsivaj, lárma... Kimenet, hazafelé tartva, kedves nótája kíséri Földmives Jánost. Jövet még néha-néha húzta, nehezítette valami a bensejét, ami most mind inlMbb felszakadozik, s elszáll belőle, mint dugult kéményből a csípős, fojtás füst. És egyre könnyebben, határozottabban lép hazafelé. Ue mind f ti rí. az első friss eseményekkel együtt mi egyébbel ismerkednek meg még a népnevelők ebben a székváros melletti, jó egynéhány, meglehetősen szétszórt tanyabokrokból álló községben? Mint a felszabadulás óta mindenütt, minden közsében, városban megvan az erre vonatkozó egész sor dicséretes jelenség, úgy van az meg itt Nagycserkeszen is. S mindennek felsorolása sokkal hosszabb lenne, mint magának e cikknek kell lennie. A népnevelők persze mindent pontosan feljegyeznek: mikor épült új iskola, mennyi a jól képzett pedagógusok száma, mióta van mozielőadás a községben, mennyivel gyarapodott a rádióelőfizetők száma, mikor épült az új tanácsház, a kultúrház, az orvosi rendelő, mióta ég a. villany, s hogy 1952 óta, az addig Nyíregyházihoz tartozó itteni tanyabokrokból önálló köz-' igazgatási helység lett... A felszabadulás óta eltelt időszaké ban az életszínvonal emelkedése, a kúl* túra ugrásszerű terjedése, az egészségügy nagyarányú javulása és az élet általános könnyebbsége mellett azonban nem hagynak figyelmen kívül a népnevelők egy másik fontos jelenséget sem. Éspedig azt, hogy a községben több év óta működő Üj Élet Tsz-ben az elmúlt évben is például búzából 6,10 mázsa rozsból 8,90 mázsa kukoricából 5 mázsa volt a holdankénti többtermés mint a szétdarabolt szűk parcellákon... Megjegyzik, a népnevelők azt is, amit Bartal Lipót a községi tanács elnöke mond. „Teljesen derülátó vágyóit. Amennyire én ismerem községem dolgozóit, nem lesz itt az előrejutással különösebb baj. (Márpedig tőle aligha ismerheti valaki jobban a községet.) A hangulat egyáltalán nem azon vaiii hogy nem, hanem a hogyan-on. Ez pedig jót igér." így hmcrkcdnelt meg minden lényeges dologgal az érkezeit népnevelők. Hogy jól segíthessenek. Hogy minden felvetett kérdésre helyes, tényeken alapuló választ adhassanak. S ne maradjon kétely mégcsak Hegedűs Sándor bácsiban sem — a népnevelők tudását, jószándékát illetően. És amikor a késő délután a már egyes családoknál megtörtént helyszíni ismerkedésből visszatérnek a népnevelők, hamar híre fut, hogy mindjárt az első nap több mint tíz aláírás van ötven s egynéhány hold értékéig. (De amire « tudósítást újságba teszi a nyomda, s * posta kézbesíti, a belépettek száma minden bizonnyal jóval több lesz az ebben közöltnél.)-A. B.— 4
