Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-11 / 9. szám
Készülnek a szövetkezetek mérlegbeszá mólói Számos új korszerű üzletekkel bővült a szövetkezeti üzlethálózat 1960-ban Követendő példa A szövetkezeti tagság méltóképp járult hozzá az elmúlt esztendőben a közösségi vagyon gyarapításához. Több mint egymillió forint értékű részjegyet váltottak és társadalmi munkát végeztek. örvendetes jelenség, hogy épp a téesz járások szövetkezeteinek tagjai tettek ki a legjobban magukért. Ebben is visszatükröződik az a hatalmas változás, melyet a múlt év tavasza indított el megyénkben és még folyamatban van. Többek közt a vásá- i T.ényi járás szövetkezet tagjai közel száznegyvenezer forint értékű részjegyet fizettek be és:''társadalmi munkát végeztek. A járásban több mint másfélszázezren tartoztak ki-; sebb-nagyobb részjegyhátra’ék- kal s ma a számuk már a százat sem éri el. Ezek többsége már korábban elköltözött a faluból. szakértők bevonásával tevékeny részvevői a mérlegek felülvizsgálatának. Ellenőrzésükkel biztosítják, hogy a szövetkezeti tagság érvényesíthesse az alapszabályban lerögzített jogait — a szövetkezeti életbe még hatásosabban szólhassanak bele. A bolthálózat fejlesztése terén a szövetkezetek az elmúlt esztendőben jelentős eredményeket érték el. Túlnyomó többségében — a falun is egyre népszerűbbé váló önkiszolgáló és önkiválasztó boltok nyíltak. A szép és modem Ahol biztonságos A takarékszövetkezetek könyvelői és pénztárosai megyei értekezletre jöttek össze a napokban a mozgalom tovább1 feladatainak megtárgyalására, A takarékszövetkezetek is úi helyzet előtt állnak mind a téesz községekben, mind a hetekben és az ezután á szervezettekben. Hiszen a már községben dolgozó tagokat, hozzáértő, okos szóval még kell győzni hogy a napokban megtörténő zárszámadások alkalmával jelentősebb pénzeket tegyenek félre a későbbi hónapokra, míg az átszervezendő községekben pedig a I téesz-be értékekért kapott forintok megtakarítására kel] ösztönözni. Ha ezt sikerül megérteniük, akkor a megyénk takarékszövetkezetei csaknem valameny- nyien milliós takarékok lesznek. Négy fiú és egy lány Az ó-év utolsó napján ünnepségre jöttek össze a MÉSZÖV dolgozói. Az Igazgatóság elnökének szobájában feldíszített asztal mellett öt gyermek kapaszkodott édesanyja nyakába és várták, hogy mi fog történni. Nem sokáig kellett türelmetlenkedniük, mert Herczeg elvtárs, a városi tanács vb titkára után szüleik elmondották a névadó-fogadalom szövegét, melyet egy ki ünnepi köszöntő követett. A négy fiú és egy lány mintha csak érezte volna, hogy a kedves, családias ünnepség a tiszteletükre és szüleik megbecsülésére jött össze. boltokat a falu dolgozói megkedvelték, megszerették és szívesen is vásárolnak bennük, mert egyszerűbb az áruk kiválogatása és gyorsabb a kiszolgálás. Az új üzletek úgy külső, mint belsőségében beleilleszkednek a falu új arculatába és híven tükrözik a szocialista kereskedelem fejlődését és szolgálják a falu dolgozóinak ellátását, a kulturált kereskedelmet. Az elmúlt esztendőben 58 új kereskedelmi formában működő boltot nyitottak meg a szövetkezetek és adtak át a vásárlóknak. Ezzel az új kereskedelmi formában működő boltok száma 92-re emelkedett. Egyre nagyobb feladat hárul a szövetkezetekre a megnövekedett áruforgalom kielégítésében, különösen az iparcikkek forgalmának növelésében. A megye több községében a vegyesboltokat meg kellett szüntetni és helyettük iparcikk és élelmiszer szaküzlé- teket nyitni, mivel 1—1 bolt kicsinek bizonyult az áruellátás tekintetében. így az elmúlt évben a megye szövetkezetei 35 iparcikk szaküzletet nyitottak meg. A boltok áruválasztékát növelték, ezzel megkönnyítették a vásárlók nagyobb igényeinek kielégítését és elérték azt, hogy az iparcikkek többségét már helyben, a faiun is megvásárolhatják. —D— Félmillió tojás Megyénk kiemelkedő eredményt ért el 1960. év utolsó három hónapjában a tojás felvásárlási tervének teljesítésében. Szövetkezeteink » tervezett negyedmillió darab tojás fevásárlá- sával szemben közel félmillió darabot vettek át a tsz-ektől, azok tagjaitól és az egyéni gazdálkodóktól. A tojás és a baromfi felvásárlásban különösen kitűnt a tyukodi. ramocsaházi, tiszalöki, dombrádi és a tiszadobi szövetkezetek. Valamennyiben túlteljesítették a felvásárlási előirányzatukat. Együtt dolgoznak már a híres burgonyatermelők December volt, csípős hideg ífcél fujdogált, amikor megérkeztek a népnevelők, Gávára. Ók maguk is kíváncsiak voltak a községre, hiszen hírből már ismerték a „burgonyásokat”, de maguk még nem jártak itt, de erős elhatározásuk volt, segíteni szíves, igaz szóval megismertetni a szövetkezés előnyeit. Valamennyien szövetkezetiek voltak, a szatmári, beregi, bátori, szálkái, tiszalöki földművesszövetkezetiek, akik már régen tudják és vallják, jobb együtt. De maguk a gávaiak is kíváncsiak voltak — érdeklődései és tele kíváncsisággal várták a népnevelőket. Nos, a találkozásokról, ismerkedésekről, vitákról szólnak a következő epizódok. Hogyan lehet IQ-böl 11 millió . . ? Azt beszélik, hogy nem is Amerikából származott el hozzánk a burgonya, hanem Gává- ról vitték az első hajósok azt az Űj-világba és úgy hozták vissza, hogy nagyobb legyen a keletje. Lehet, hogy ezt csak a rossz nyelvek, no meg az irigyek találták ki, de annyi • igaz, hogy Gáván értik a gazdák a „krumpli-csinálás” titkát. Most télen — a tavalyi burgonyáért több mint 10 millió forintot kaptak a község dolgozó parasztjai, Es, hogy hogyan lesz ebből 11? Úgy, hogy a szövetkezeti gazdálkodós jobb lehetőségei és a nagyüzemi felár több mint egymillió forinttal növeli a gávaiak jövedelmét ebben az esztendőben! A titokzatos — Hát. tessék nézni, itt a belépési nyilatkozat, alá is van írva, de nem szeretném, ha a faluban megtudnák — mondja M: Pál! — Tudják, a falu nyelve miatt! Tegyük be a borítékba és csak ha tn mondom, akkor lehet kinyitni! Rendben van...? Mit lehet itt tenni...? — Rendben van peisze — és egymás tenyerébe csapva adtunk nagyobb nyomatékot az egyezségnek. Szíves beszélgetéssel, tervez- getéssel telt a további idő, majd Pali bácsi elbúcsúzott, s haza indult! Alig lépett ki azonban az iroda rfjtaján, egyik régi komájával találkozott. — Hát te? — kérdezi, beléptél már? — Tudod, hogy csináld. — és már adja is a „borítékos” jólanácsot. Még azt is hozzá teJegyzeiek Gávárói szí — így nem tudja meg senki, hogy aláírtad! —így. szaporodott aznap nyolcra a borítékok száma! I furfangos Lihegve, levegő után kapkodva nyit rá a tanácselnökre S. József. — Hát téged mi lelt, kergetnek talán — kérdezi Deák elvtárs. — Dehogy! — és még mindig lihegve mondja: — Tudcd az állatokkal bajlódtam az istállóban, amikor megláttam a népnevelőket. Gondoitam. ne agitáljanak már rajtam semmit, menjenek csak az asszonyhoz, hadd beszélje ki magát az is. Én meg fogtam magam, ide siettem, hogy aláírjam a belépésit! — Ugye jól megtréfáltam < ke*.. :> — és elismerést várva nézi az elnököt. Valóban jó tréfa volt! 0 dolgos N. János nem tartozott azok közé, akikkel könnyen szót lehet érteni. A népnevelők gyakran megfordultak nála és alaposan kiforgatta őket tudományukból, amíg végre elhatározta, hogy ő is kéri felvételét a termelőszövetkezetbe. Alig múlt el azonban egy nap az aláírás óta — máris a tanácsházán kereste az agitátorokat. hogy őket nem találta, hát a tanácselnökhöz ment. — Te Józsi, kérnék én valamit! És választ sem várva mond-' ja: ér mán tegnap aláírtam, most már tsz-tag vagyok — igaz? — Igaz hát! — Nacsak ezt akartam tudni — mondja, mert, ha tsz-tag vagyok, akkor adjatok munkát, mert én máris dolgozni akarok! így segített már másnap N. János tsz-tag. Természetesen nem mindenki barátkozott meg az új gondolatával ilyen gyorsan. Akadtak olyanok is, akik makacsul, betegesen ragaszkodtak régi nézeteikhez és nem hittek az okos szónak, a meggyőző érvnek. Erről szól a következő eset: J. Jánost egyik nap nem találták otthon a népnevelők. — Jaj, nagyon beteg szegény, elment az ovoshoz — és mór hullanak a feleség könnyei. — De hiszen tegnap még semmi baja sem volt, itt beszélgettünk? — Jaj, leikeim, régen beteg már szegény, csak maguk nem vették észre. Nem tehettek mást, jobbul ást kívén'ak és tovább mentek. Másnap, harmadnap, negyednap sem volt otthon, hiába érdeklődtek. Közben a mi János barátunk megjárta az' orvosokat és ötöd- napra ' „egyállápotban” hazaál- lított. — No, mi az újság, meggyógyult János gazda? — Meg, hogy az isten, akár- hová tegyen mindenkit! Ráment vagy kétezer forintom erre a néhány napra, de már nem bírtam tovább! Azt mondták, hogy mindenki belépett már a szövetkezetbe, én nem maradok itt senki szégyenére! így lett kétezer forintért szövetkezeti tag J. János! ★ Ma már új tábla hirdeti a gávai határban — termelőszövetkezeti község! 1961. január 8-án, közös, új életet kezdtek a gávaiak, a burgonya mesterei. s I beteg Szövetkezeteink életében jelentős esemény az évvégi mérlegbeszámoló elkészítése. Nem véletlen, hiszen kerek egy esztendő sikereit és a munkában elkövetett hibáit kell összesűríteni néhány oldalon. Tehát okkal foglalkoztatja a szövetkezeti választott vezetőket, a tagságot és a szövetkezeti dolgozók egészét a mérlegbeszámolók szakszerű, élethű összeállítása. Különösen gondos munkát kíván ez a közel háromszáz főt kitévő számvitel: dolgozóktól, — a könyvelőktől. Az értékkezelők sem alusznak addig nyugodtan, míg alá nem írják a leltárak elszámolásait, melyek tükörképei munkájuknak. Annak, hogy miként becsülték meg a szövetkezeti tulajdont, törődtek-e annak gyarapításával. Mérlegre Iteriil a munka gyümölcse Az évvégi elszámolások meg-1 történte fényt derű a választott I szervek ellenőrző tevékenységé-j nők hatékonyságára is. Megmu- j tátja: képesek-e élni a szövetkezeti'" tagság bizalmával, — az alapszabályban biztosított jogaik érvényesítésével. S összeségükben és egyénileg „mérlegre” kerül munkájuk gyümölcse, Nyugodtan állíthatjuk, hogy a I jól elkészített mérlegbeszámolók — erre minden erővel — és tudással törekedni kell a tényeknek megfelelőn mutatják ki a 1 szövetkezetek irányítását, munka- szervezetét, az ellenőrzést, — s ezek alapjaiként a tervfeladatok végrehajtását, a gazdálkodást, a vagyoni állapot alakulását a sajáterő növelését és a társadalmi tulajdon védelmét. 4 fel íijjj clőbM«ll»á»ok felelősége A felügyelőbizottságok különösen elemében vannak most. mert azt szeretnék, hogy a mérlegbeszámolók minél alkalmasabbak legyenek a közgyűlések beszámolóinak elkészítéséhez, ahhoz, hogy a tagság világosan lássa a szövetkezetek vagyoni helyzetét, az egész tevékenységét. Feltárják a hiányosságokat és alapos javaslatokkal' éljenek azok kijavítására, — a további fejlődés megalapozására. Nagy szükség van erre, mert a szövetkezetekre is hatalmas feladatokat ró az ötéves terv maradéktalan megvalósítása. A szövetkezeti vezetőségek tárgyilagos beszámolóinak más haszna is van. A hetekben sorra kerülő gyűléseken erősíthetik a szövetkezet és a tagok közötti kapcsolatot, a bizalmat és még tevékenyebben érvényesül majd a tagság mindennapi ellenőrzése, de megbecsülése is! A felügyelőbizottságok őrei a pontos és határidőre történő mérlegbeszámolók elkészítésének és a
