Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-01 / 1. szám

Ki mint vet, úgy arat \ l»s közg) illetten Tittzateleken A régi, kis család kibővíté­- sere gyűltek össze este 'törtükün Tiszateleken a műve­lődési házban a Vörös Októ­ber Tsz tagjai és a felvételre előterjesztettek, a község egyik fele. A másik fele a Béke Tsz- be kérte felvételét. Szokásos •hétköznapi ruhájukban jöttek •el az emberek, a hangulat még­is ünnepélyes volt. Szokatlan, kíváncsiságtól feszült csend uralkodott a nagy teremben, amikor a tanács vb. elnöke megnyitotta az ülést. Csak a vezetőség tagjainak a megválasztásánál kezdett felen­gedni a kezdeti feszültség. Va­laki egy férfit akart választa­ni egy nő helyeit. Bán György elvtárs, a megyei tanács mező- gazdasági osztálya szövetkezet politikai csoportjának vezetője világosan megmagyarázta, hogy mi a jelentősége annak, hogy nők is vannak a bizottságban. Lényege az volt, hogy a téesz- ben dolgozó nők ügyét jobban tudják a nők képviselni a bi­zottságban. Mindenki igazat adott neki. A közgyűlésnek a bizottság összetételére vonatkozó véle­ményét leghűbben egy nagy tetszéssel, helyesléssel fogadott közbeszólás fejezte ki: — Jól meg van keverve, de jól van, én nem kifogásolom. Egy másik hozzászóló már távolabbra tekintett. Nem ez összetételről beszélt, hanem ar­ról, hogy a bizottság csak úgy láthatja el eredményesen a feladatát, ha az egész tagság segíti és támogatja a munká­jában. Valóságos vihar tört ki, T amikor Kiss elvtársnak, a Kemecsei Állami Gazdaság igazgatójának elnökké válasz­tását javasolta az egyik felszó­laló. Talán egyetlen ember sem akadt, aki ne értett vol­na egyet a javaslattal. Lassan csillapodtak le a kedélyek, ne­hezen értették meg, hogy nem lehet. _ Az ellenőrző és fegyelmi bi­zottság megválasztása annyira „simán” m^f, hogy az ember­nek már szinte furcsának tűnt, hogy a tagság ennyire egyet ért a javaslatokkal. Mintha csak ezt akarták volna cáfol­ni, a brigádvezetők megválasz­tásánál egyszerre szenvedélyes közbeszólásoktól, vitáktól iett hangos a terem. Egy brigádve­zetőt nem választották meg, helyette Hegyes Jánost válasz­tották. A holdankénti 250 forint szö­vetkezeti alap hozzájárulás el­len és a vetőmagvak összeadá­sa ellen senkinek nem vált egyetlen szó ellenvetése sem. Csupán az jelentett problémát, hogy mi legyen azokkal, akik­nek nincs vetőmagjuk. — Vagy tíz mázsa krumplim termett mindössze, nem tudck 16 mázsát adni. Egyebet sz-’ve- sen adok mindent, ami kell, de ezt nem tudok — mondta az egyik hozzászóló. Nem kereste senki a kibúvót, inkább azt vi­tatták meg, hogy hogyan biz­tosítsák a szükséges vetőma­got a falun belül. Abban ál­lapodtak meg, hogy akinek több vetőmagja van, az majd beadja annak a nevében is, akinek nincs. Annái is köny- nyebb lesz, mert rendes napi áron kifizetik a tagoknak. A még tegnap egyéni ter­** melók szavából a közös vagyon féltése csendült ki, amikor a leltározó bizottság megválasztása után az állatok és felszerelések értékelése ke­rült szóba. — Vigyázzunk az értékelés­re, emberek, nehogy sok adós­ságot csináljunk. Olyan javaslat is felvetődött, hegy az Allatforgalmi Vállalat­tól hívjanak ki egy szakem­bert, aki szakszerűen es rész­rehajlás nélkül végzi az érté­kelést. Aztán elvetették ezt a javaslatot. Meg lehet házon be­lül Is oldani. A közös vagyon növelését szolgálja az a? ellcgadott ha­tározat, amely szerint minden család egy kotlót ad csirkék­kel együtt a szövetkezetnek ta­vasszal. Egy zsákkal színién hozzájárul mindenki a közös vagyonhoz. Először kifogásolták különösep az asszonyok a két javaslatot, de szavazáskor egy­hangúlag elfogadták. Nemes elvtárs, a járási ta­nács vb. elnöke a téesz előtt álló nehéz feladatokról beszélt ezután röviden. Beszédének lé­nyege, ahogy ezt ő maga is összefoglalta az, hqgy: „Ki mint vet, úgy arat”. Alighogy felve’ ték az új ta­gokat. azok máris a munkát sürgették. — Nekem volna egy javas­latom. — áll fel egyikük — azokról a helyekről, ahpí úgy sem tudnak dolgozni a trakto­rok, hozzunk ide minél többet. P lkésett a javaslattal, mert *~J már munkába is állt az ígért traktorok egy része, ösz- szesen harmincat kapnak. Az imént' felszólaló talán éppen azzal a gondolattal távozott a J gyűlés után, hogy nem sokszor kell már megfogni az eke szarvát... GB. 54 jégveríse« nap volt , 25 millió kártérítést fizetett az VHaini Biztosító A kisbabának nehéz a cipő ’álasztás, pedig van miből vá­logatni a kisvárdai önki válasz ló rendszerű gyermekcipő boltban. 1960-ban több, mint 25 millió forintot fizetett ki kártérítés cí­mén megyénkben az Állami Biz­Újabl) üzemi éttermek, óvodák A kohó- és gépiparban az idén tovább fejlődött a dolgozók szo­ciális ellátása. Munkásvád almi és szociális beruházásokra 76 mil­lió forintot költöttek, s egész sor üzemi éttermet, óvodát, öl­töző-mosdót létesítettek, vagy bővítettek. Különösen nagy gondot fordí­tottak a vidékre települő üzemek kulturáltságának fejlesztésére. Jövőre elsősc.rbrn a már meg­kezdett munkásvédelmi és szo­ciális beruházásokat fejezik be, néhány helyen azonban újabb ép tkezésekre is sor kerül. Mit hozott HZ ópsízlemlő a kisvárral i;írá»n»k 'í tosító. Ebből az összegből közei 9 milliót kaptak a dohányterme ők. A megyében 1900-ban 54 jég- veréses pap volt, jégkárt szenve­dett 168 község, a ts^-ek közül 172, az egyéniek közül 3116 bizto­sítóit. Többek közt az őri Petőfi tsz 495 ezer, a nyirka részi Május 1. Tsz 310 ezer. a tuzséri Rákóczi Tsz 710 ezer, a tuzséri Béke Csillaga Tsz 743 ezer, a t szabez- dédi Kossuth Tsz 509 ezer forint kártérítést kapott. Fentiekből okulva kívánatos hogy 1931-ben a megye vals- mennyi termelőszövetkezete meg kösse a jégbiztosítást. Terven felül 1000 négyzetméter radiátor A K:svárdaí Fémszere, vény- hrujjjyJ.r dóig,:zói december 20-ra teljesítették I960, évi rndiáter- gyóríúsi tervüket. Vállal ált, •Vgy az óv végéig még ezer hégyze métert gyéríanpk. Pánié-, .tan délükén éi iPM? íé.t a szer- C'z'üs'get, bogy a vr"rlés ;s teljesítették, sőt jelen'ősén túl­teljesítik. A terven felüt gyártóit radiá­torból a most épülő új lakások közül mintegy ezer szobába le­hetne beszerelni a központi fű­tőtestet, J96j)-ban szép eredményeket ér­tek el a kisvárdai járásban a községfejlesztés terén. Számos új létesítmény született a társadalmi összefogás segítségével. Ebben az évhen kultúrházat ka­pott Dombrád, Lövőpetri ' és Zá­hony, több villanyt Dögé, Kisvár- da. Nyírtass, Tuzsér és még szá­mos község, új járdákat Ajak, Fényeslitke. Nyírkárász, Rétköz- berencs, Tcrnycspálca, Újkenéz egészségházat, óvodák Tcrnycs­pálca és Pap, Fényest tke hárem antermes iskolát, továbbá Sza­bolcs veresmar ton új busz-gaiázs épült. A járás dolgozói az új eszten- löben még több új iskolát, kultúr­házat, óvodát és egyéb fontos lé­tesítményt szeretnének felépíteni. Egy esztendő eseményeiből * A „ÍVc!ejnlasyarol•s«ág*• I960 évi li íréiből JANUÁR: Termelőszövetkezeti járás lett a csengcri és a fehérgyarmati. — Bevezették a villanyt Piri- csén. — Megjelent a kormány határozata a 15 eves lakásfejlesztési tervről. — A szovjet kísér­leti sorozat első rakétája elérte a csendes-óceáni célpontot. — Nyíregyházára ukrán küldöttség érkezett. — Az országgyűlés elfogadta az I960, évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot. FEBRUÁR: Termelőszövetkezeti járás lett a vásárosna- mgnyi, a tiszalöki és a mátészalkai. — Tanács­kozást tartottak a Varsói Szerződésben részvevő országok. — Megkezdte működését a nyírbátori gyertyagyár. — Ülést tartott az MSZMP Köz­ponti Bizottsága a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáról. — A Tiszán egy 117 kilós és egy 108 kilós óriás harcsát fogtak a megyében. MÁRCIUS: Megkezdődött a termelés a mátészalkai fű­résztelepen. — Megnyílt a Kelet—Nyugat-i le­szerelési értekezlet. — Hruscsov elvtárs Párizsba érkezett. — Az MSZMP megyei bizottsága oda­ítélte a kongresszusi versenyzászlókat a legjobb eredményt, elért üzemeknek. — Megnyílt a nyír­egyházi színház. — Jubilált a Mátészalkai Ci­gányegyüttes. \jpRILIS* Kárpátontúli komszomolküldöttség látoga­tott Nyíregyházái a. — Angolnát fogtak a Tiszán. — ötvenegy új erőgépet kapott a Tiszaszalkai Gépállomás. — Országos első lett a megyei tüdő­gondozó. — Román hősi emlékművet avattak Nyíregyházán. — Tejfeldolgozó ütemet építettek Nyírmihálydiban. — Szukarno elnök Budapestre látogatott, MÁJUS:. Nyíregyházán 35 ezer ember vett részt a kö?el 3 óráig tartó május 1-i felvonuláson. — Felbocsájtolták a négy és fél tonnás szputnyik űrhajót. — A nyugati kormányfők meghiúsítot­ták a párizsi csúcstalálkozót. — A Hazafias Nép­front mögt ártotta második országos kongresszu­sát. — Nyíregyházán dohányipari országos újí­tási kiállítás volt. — Sóstón nagy sikere volt az Építők Napjának. JÜNIUS: , Közölték a Statisztikai Hivatal jelenteset a népszámlálásról, amely szerint a megyében 587 257 ember él. — Kétezerötszáz gyermek vett részt a városi úttörő seregszemlén. — Negyven étel kóstolóját rendezték meg Tiszavasváriban. — Arany- és gyémántdiplomát kaptak azok az idős pedagógusok, akik 30, vagy ennél több éve tanítanak. — Kemecsén átadták a megye első szélesvásznú filmszínházát. — Román szőlészeti szakemberek látogattak a megyébe. — Három­száz rendarató gép érkezett a Szovjetunióból. — Újjáválasztották az £>ZMT-t. — A szocialista országok kommunista és munkáspártjainak kép­viselői Romániában találkoztak. JULIUS: Hruscsov elvtárs Becsbe látogatott. — A KISZ Központi Művészegyüttese Tiszavasvári­ban szerepelt. AUGUSZTUS­Mentőállomást avattak Nyírbátorban. — Új iskolát építettek és adtak át Nyírmadán. — Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka. — Me­gyei kiállítást tartottak a ktez-ek. — Megnyílt a moszkvai magyar ipari kiállítás. — Nagy si­kerre] tartották meg a X. Vasutas Napot. — A Szovjetunióban felbocsájtották a második szput­nyik űrhajót, mely utasaival visszatért a földre. — Ünnepi tanácsülést tartott a megyei tanács a tanácsok megalakulásának 10. évfordulóján. — Megkezdődött a XVII. Nyári Olimpia. SZEPTEMBER: Megnyílt a megyei újítási kiállítás. — Hrus­csov elvtárs Helsinkibe utazott. — Meghalt Wilhelm Pieck. — 20 ezer szabolcsi fiatal vett részt a megyei ifjúsági találkozón. — Megnyílt az ENSZ-közgyűiés 15. ülésszaka. okTÖBER: Kádár János elvtárs beszélt az ENSZ 15. közgyűlésén. — Petneházán fürdő építését kezd­ték meg. — Az MSZMP megyei bizottsága an­kétet tartett a megyei kultúrmunka feladatairól. — Megyei agrárértelmiségi ankét volt Nyíregy­házán. NOVEMBER: Termelőszövetkezeti nagyaktíva volt Nyír­egyházán. — Takarékossági hónap volt a me­gyében. — Megyei küldöttértekezletet tartott a KISZ. DECEMBER: Fellőtték a Szovjetunióban a harmadik szputnyik űrhajót. — Megjelent a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai érte­kezletén elfogadott nyila'kozat. — összeült az országgyűlés. — Megjelent az öt világrész kom­munista és munkáspártjainak kiáltványa a világ népeihez. — A KTSZ megtartotta első kongresz- szusát. — Bis-ku Béla belügyminiszter pártnnoot tartott Ibrányban. — Termelőszövetkezeti köz­ség lett: Dögé, Vasmetyer, Szabolcsbáka, Sza- bolcsveresmart, Fényeslitke, Tiszatelek ... <>

Next

/
Oldalképek
Tartalom