Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-05 / 4. szám

Az év első házaspárja Nyíregyházán ÉVZÁRÓ SZÁMVETÉS a nisíndoki „71 éves évforduló*4 Tsz-ben — Kijelenti-e ön, hogy az itt jelenlevő Döme Erikával há­zasságot köt? — Igen... — Kijelenti-e öp, hogy az itt jelenlevő Medved Nándorral házasságot köt? — Igen... A nyíregyházi anyakönywe- aetőnél hangzottak el az ün­nepélyes kérdések, s az elfogó- dott válaszok. A gratuláló, sze­rencsekívánó rokonok, ismerő­sök tömege árasztotta el az if­jú párt. így történt. Igaz, a tör­ténet már három évvel ezelőtt elkezdődött. Ekkor ismerte meg a turbános, félelmetes indiai maharadzsa a feketehajú, sze­rény kis virágáruslányt. Mert jelmezbál volt a fényképész szövetkezetben, s a szövetkezet fiatal retusőrje volt a virág- árúslány, Medved Nándor rá- diéműszerész pedig az indiai maharadzsa. Az esztendő legújabb házas­párját lakásukon kereste fel a kíváncsi riporter. Igaz, nem il­lik megzavarni a fiatal háza­sokat, de a kíváncsiság az il­lemnél is nagyobb úr: hogyan töltötték az év első napjait, Madárcsicsergéstől hangos, friss levegőt biztosító zöldlombo- zatú fák. között húzódik meg a mándoki TBC iskolaszanatóri­um. Valóságos gyógyító oázisa * gyerekeknek. Modern épüle­tekkel, világos kertjeivel, sár­gakavicsos sétányaival második otthona a beteg tanulóknak... A gyógyuló gyermekek a gyö­nyörű fektetőben pihennek, él­vezik a levegőt:.. — Ez a jövő képe. * Es most? — No nem teljes egészében csak a jövő képe, mert tavasz­ra minden meglesz az erdőn kívül — helyesbít Szilvái Já­nos, a fiatal, szimpatikus gond­nok. — De reméljük, az is meg lesz hamarosan. Az erdőgazda­ság már készíti a fásítási ter­vet, a mándoki „71 éves év­forduló” Tsz adott három és fél holdnyi területei, s így va­lóban hamarosan erdő köze­pére kerül a mi kis intéze­tünk ... Több mint egy esztendeje jár­tam üt, amikor dr. Tóth János, az iskolaszanatórium igazgató­főorvosa szervezni kezdte ezt n gyógyintézetet. Azóta sokat változott, fejlődött. A modern íektetőcsamok tavaly épült két­százezer forintos költséggel. A tavasszal már „üzemelni” fog. Több mint hatvan gyermek él­vezheti majd a szabad levegőt. Itt gyógyul majd a kis D. Ka-, ti. Sz. Julika, az M. testvérek, mándoki szülők gyermekei. A mindig, mindenben nél­külözhetetlen pontosság ked­véért megmondom, hogy pon­tosan 1960. december 30-án, azaz pénteki napon, déli fél egykor léptem be a tiszavas- vári „Vasvári” étterembe. Tél lévén, rajtam is ennek megfelelő öltözet volt. Ilyen bcbugyoláltan viszont kelle­metlen az evés. De, hova te­gyem a kabátomat? Ohó! Nyugtatott meg azon­nal a társas ösztön. Mások, a többiek hogy csinálják? Néz­zük csak! Kabátok, sálak, kalapok, kucsmák, fejkendők, kesztyűk, redikülök halmaza az üres szé­keken. Meg — nyilván a ké­nyelmesebbek jóvoltából, — ne­mik a további terveik, hogyan akarják megalapozni otthonu­kat a fiatalok? Szíves szóval invitálják a ri­portert a Sip utca 12-be, a kis tiszta, albérleti szobába. A kí­váncsiságot pedig rögtön kielé­gítik: — Az esküvőt a szülői háznál ünnepeltük meg. Reggelig mu­lattunk a jóismerősök, jóbará­tok között. Azóta itthon va­gyunk, igaz, csak három nap szabadságot vettünk ki. Tarto­gatjuk nyárára, akkor lesz majd az igazi nászút, Noszvajon ... Legközelebbi tervünk: igyek­szünk ezt a Ids szobát minél otthonosabbá, barátságosabbá tenni. A kettőnk fizetéséből szépen megélünk, mindig tu­dunk félrerakni valamit. Mert azért az a célunk, hogy minél előbb legyen saját lakásunk... A riporter nem akar indiszk­rét lenni, csak az ifjú pár együttes életkorát árulja el: ketten 43 évesek. S mire hár­man 50 évesek lesznek, való­színűleg meg is lesz az a saját lakás. * Győri Illés György Apjuk, anyjuk, akik a téesz-ben vagy másutt dolgoznak nyugod­tak, mert tudják, jó helyen vannak lányaik, fiaik. Egy hó­nap múlva átadásra kerül a százezer forintos költséggel épült étkezde is. Szép eredmény ez mind, de legszebb mégis az, amit a gyer­mekek gyógyításában értek el, mert a legdrágábbat, az egész­séget adták soknak vissza. — Elégedett vagyok, mert az 1960-as esztendőt szép sikerek­kel búcsúztattuk. S ez a leg­nagyobb boldogság — véleke­dik Tóth doktor, a gyermekek kedvence. — Százhuszonegy gyermek távozott tőlünk egész­ségesen a múlt évben. Visszakerüli as életbe a kis B. Irénke M. Erzsébet, K. Éva mándoki gyerekek. Ti- mák Béla valamelyik fodrász­üzletből írt üdvözletei Pestről, F. Éva Debrecenből köszönte a segítséget Jancsi bácsinak és Irénke néninek. Levelek soka­ságát őrzi Tóth doktor, s az ápolónők, sok-sok köszönő soro­kat, melyeket az itt meggyó­gyult gyermekek írtak ... Az itt lakó hatvanegynéhány kis lakónak nem is lehet pana­sza. Mindennel ellátják őket. Gyógyulásukról a főorvos mel­lett az alorvos, dr. Gáli Gábor gondoskodik, s iskolai tanítá-­hány feliérlerítős asztal is be lett fogva ugyanilyen célra. Én persze soha nem számítot­tam a kényclmeskedők közé; szerényen megelégedtem a mellettem lévő székkel. Jöhetett az ebéd, a fizetés, s indultam útamra. Amikor a nagyteremből a bejárati kisebbe értem, a szem­közti fal mellett egy seregnyi, takaros kivitelű fogast pillan­tottam meg. Legalább húsz, ha nem több! Előttük, — mint­egy körül bástyázva —, aszta­lok, rendetlenül egymás me'- lett és egymás hátán. Fogas van. a többi a ven­dég dolga... — barangoló — Az évvégi számvetések napjait éljük az egész országban. Min­den üzem, intézmény mérlegre teszi az elmúlt évi tevékenysé­gét. S e mérlegelésben nem csu­pán gazdaságossági számok sze­repelnek, hanem nagyon sok minden más, amely hozzájárult az eredmények alakulásához. Bonckés alá kerül az embe­ri, közösségi tevékeny­ség, hogy világossá váljék: mi volt jó, mi volt rossz, hol le­het javítani, hogy ne ismét­lődjenek meg az idén az e'.múlt évi zökkenők. A mándoki „71 éves évforduló” Termelőszövetkezetben is ekép- pen kezdtek hozzá az elmúlt esztendő mérlege elkészítéséhez, mert a zárszámadás akkor lesz igazi, eredményes, ha fel tudják tár­ni, meg tudják szüntetni mind­azokat a nehézségeket, amelyek akadályozói voltak és akadá­lyozói lehetnének a kol­sukról, nevelésükről három pe­dagógus. A TBC-s betegségnek a csökkentésére, s végleges megszüntetésére sokat fordít államunk. Egyedül ez az isko­laszanatórium az elmúlt eszten­dőben 2 millió forintos költ­ségvetéssel dolgozott... Akik még várják... A gyermekek napi étkezési költsége magasabb, mint a bá­nyászoké. Hetenként három­szor van három fogásos ebéd, napi ötszöri étkezés, s nem hiányzik még a csokoládé sem. Három tanteremben folyik rendszeresen a tanítás, itt kap­nak bizonyítványt, s a tansze­rek, felszerelések is sokba ke­rülnek. A helyi Üj Élet Tsz-től havonta 900 liter tejet szállíta­nak, a „71 éves évforduló” Tsz pedig zöldségfélékkel látja el az intézetet. Érdekünk mind­nyájunknak, hogy meggyógyul­janak a szabolcsi, hajdúi fal­vakból ide került TBC-s gyer­mekek, s egészségesen kerülje­nek vissza az életbe. Ebben a reményben köszön­tötték ők is az új évet, akik még várják a gyógyulást, az itt dolgozó, róluk gondoskodó fel­nőttekkel együtt. A gondnok bácsi három hatalmas tortát süttetett, s több mint 200 kü­lönböző nagyságú csokoládét sorsoltak, melyen mindenki nyert. Azt várják ettől az esz­tendőtől, hogy visszanyerjék egészségüket. Erről go-doskodik az intézet 30 fős személyzete. A doktor bácsik, a gondnok. Józsi bácsi a fűtő, az ápoló­nővérek, Marczin Flórián a főszakács, m ndenki ... De ezen kívül két kívánsá­guk van. Egyik minél előbb le­gyen egy televíziójuk, mely nemcsak a gyermekek szórako­zását biztosítaná, hanem mint olyan betegeknek, gyógyitóesz- közként is jó szolgálatot ten­te. A másik: megépülne a há­rom tan'érmés iskola, s ezzel megszűnne a már most tapasz- a'ható zsúfoltság ... Talán lehet is teljesíteni. Farkas Kálmán lektíva gazdasági és közösségi fejlődésének. Különösen fontos az ilyen szemlélet ott, ahol nem is évek­kel, hanem csupán egy cson­ka esztendővel lehet még csak mérni. A „71 éves évfordu­ló” Tsz ezek közé tartozik. Egy éve sincs még. hogy a húsz ta­gú, 140 hold földön gazdálkodó szövetkezet — a tsz-községgé vá­lás idején — 1450 hold földet mondhatott a magáénak s a ta­gok száma 360 lett. A termelési és közösségi viszonyos nem vol­tak a legkedvezőbbek s az egesz évi tapasztalat alapián a szám­vetésig az is kiderült, hogy a ve­zetési ismeretek hiánya, a m unkaszervezet lazasá- g a okozta a zökkenőket. Nos, a fentiek igazak, de még­is általános fogalmak. Valaki még arra a következtetésre jut­na, hogy ebben az első éves szö­vetkezetben csak rosszul men­tek a dolgok s kizárólag a bírá­lat hangján szólhatunk eredmé­nyeikről. Szó sincs róla! Iz igaz, ^ hogy a tagok egy részének nem volt kielégítő a munkafegyelme, az is igaz, hogy ez főleg abból eredt, hogy nem volt meg az emberek egyéni felelőssége a termelésben amiatt, hogy a mun­katerületeket nem osztották szét egyénekre. És az is igaz — a tagok mar néhány hónapja egy­re jobban rájönnek erre az igazságra —, hogy ez a lazaság legalább tíz forint része- dés-csökkenést eredmé­nyezett munkaegységenként. Az évvégi józan számvetés igazságai ezek, amelyeket ma­guk a vezetők megláttak és a tagok is mindjobban megértenek. 0e az is igazság, a „71 éves évforduló” Termelő­szövetkezeiben, hogy a nehézsé­gek ellenére n e g y v e n—n e g y- venkét forint körül lesz az egy munkaegységre jutó részesedés! A termelőszövetkezetben a gazdasági számvetés első aktu­sát, a vagyon felleltározását be­fejezték. A leltározó bizottsággal karöltve végezte ezt a munkát mindenki a maga terüle­tén; a jószággondozók, a bri­gádvezetők, a raktárosok, mag- tárosok és a többiek. A leltárt még nem összesítették, de sok olyan tétel van benne, ami egy éve még nem volt. Például a Zetor traktor pótkocsival, mun­Itidonézia fejleszti filmiparát R. M. Sutarto, az Állami Film­ipar (PFN) igazgatója sajtóérte­kezleten közölte, hogy a kor­mánytól 600 millió rúpiát kért az indonéz filmipar fejlesztésé­re. Részletesen ismertette, hogy azért fordult a kormányhoz tá­mogatásért, mert a filmnek óriási jelentősége van a népmű­velés és a tájékoztatás terén: ezt azonban eddig nem vették elég­gé tekintetbe. A PFN eddig mindössze 20 filmet gyártott és hetenként egy híradót, ame'yből összesen 28 másolat készült. Ez természetesen rendkívül csekély teljesítmény. Nagy szükség van operatőrökre is. mert a PFN-nek jelenleg csak 20 operatőre van. Januárban megkezdik az első színesfilm-laboratórium építését. 1962-ben megrendezik az ázsiai filmfesztivált, amelyen Indoné­zia méltóan kíván részt venni. E célból rövidesen megnyílik a Filmművészeti Akadémia; kagépekkel, a juhhodály, » ser- tésfiaztató, a szarvasmarha nö­vendékszállás, a félszáz méteres kukorcagóré, az ötven holdas új gyümölcsös stb. Ezek is a megtett utat jelzik. Kincs a leltárban hogy májustól havonta 13 forintos munkaegység­előleget osztottak a tagok­nak, hogy ..sertés és sőrehizlalás­sal igyekeztek a kukorica, bur­gonya és cukorrépa termelésében mutatkozó hiányokat megszün­tetni. A leltárba az sem került bele, hogy a munkarend meg­szilárdítása érdekében igen ered­ményesen alkalmazták a nyár végétől a fegyelmező és jutalmazó intézkedése­ket, hogy a tagok szemében megnőtt a munka, a munkaegy­ség becsülete. A leltáron kívül ezek is az évvégi számvetéshez tartoznak! Készül a leltári összesítés után a gazdasági év mérlege. S készül az 1961-es gazdál­kodási terv is és ez utób­binak az elkészítésénél segít az elmúlt év eredményeinek reális értékelése. A növénytermelésben a területet egyénekre bontják le a bri­gád és munkacsapatokon belül; A terven felüli termés ö t v e n százalékának prémiumként való kiosztása fokozza majd az egyéni érdekeltsége! a termelésben. Rájöttek a vezetők is, rájön­nek a tagok is, hogy ez nélkü­lözhetetlen. Az új gazdasági év termelési garanciájához tartozik az em­berek egyre javuló közösségi magatartásán túl az is, hogy egy­séges, minőségi vetőma­got biztosítottak tavaszra. a mezei leltár — az őszi kalászos — igen szép kilátással kecsegtet. Ezekben a napokban három — később öt — traktor zakatol a földeken; végezve a szántást, hogy tavasszal ennek a gondja nélkül idejekorán kezdhes­sék a vetést. A számvetés kedvezi! hatással van állattenyésztési terveikre is; látják, jó eredményeket j ó- szágtartás. hizlalás nél­kül nem lehet elérni. A terme­lőszövetkezet már megcsinálta egész évi hízó-tervére a szerző­déskötést s a sertés mellett már hízik harminc darab sőrénekva- ló is. Több, mint másfélszáz szép malacuk egy részét tovább- fenyésztésre nevelik, a töb­bi a terv feletti hfzóállományt alkotja maid. ★ Ilyen a mándoki ..7> éves év­forduló” Termelőszövetkezet év­végi számvetése. Nincs — még nem lehet — meg benne a tel­jes gazdasági mérleg, de ami a legfontosabb; ez a számvetés olyan, hogy tanultak b e 1 ő- 1 e s ebben az esztendőben ered­ményesen kamatoztathatják eze­ket a tanulságokat az egész kö­zösséggel együtt — termelőszö­vetkezetük valamennyi tagja javá­ra. S. A. A NYÍREGYHÁZI VEGYES SZERELŐ SZAKIPARI KTSZ- nél új szerviz részleg létesítését tervezik. Ez a részleg a háztar­tási villamos kisgépek — mosó­gép, padlókefélő- porszívógépek, stb. — valamint az újdonságnak számító mekalor olajtüzelésű kályhák szerviz és granciális javítását fogja végezni. Száz hu szó ti egv visszanyert egészség hétmillió forintos költségvetéssel dolgozott az elmúlt érben n mándoki iskolaszanatórium Hm...

Next

/
Oldalképek
Tartalom