Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-31 / 25. szám
I fekete lakat lavagiai (2. oldal) ★ Ha van miből ••• (Riport a 4. oldalon) XIII. ÉVFOLYAM. 25. SZÁM Ära 50 fillér 1961. JANUÄR 31, KEDD Elv tárai segítség (Cikk az 5. oldalon) Sport («. oldal) A mérleg positiv Valamikor azt sem tudta az ország lakosságának nagy része, mi is az a statisztika. Ma pedig fiatalok és öregek, munkások cs értelmiségiek egyaránt nagy figyelemmel kísérik az ország, a megye életéről, fejlődéséről szóló statisztikai jelentéseket, fis a számok egyre inkább az életet, mindennapjainkat tükrözik, arról beszélnek, hogyan öltözünk, szórakozunk, hogyan fejlődik a népélelmezés. Röviden: arról van szó, hogy a statisztika nálunk immár közügy. Ezt mutatta az a nagy érdeklődés, amellyel a dolgozók a vasárnapi lapokban megjelent és a hároméves terv teljesítéséről szóló KSH jelentést tanulmányozták, fogadták. Nem csoda, hiszen nem kisebb dologról számolt be ez a három esztendőt bemutató népgazdasági mérleg, mint arról, hogyan fejlődött az ország, hogyan alakult a lakosság anyagi és kulturális ellátottsága. Ügy hisszük, felesleges újra ismételni a számokat, amelyekkel lépten- isyomon érvel a jelentés. De néhány adatnál időzni kell, hiszen fontosságuk valóban túlnő a rideg tények határain. Mindannyiunk számára örvendetes a jelentés legfőbb megállapítása, amelyben közli, hogy a nemzetközi jövedelem egyenletesen növekedett a legutóbbi évek során és mintegy 20 százalékkal haladta meg 1960-ban az 1957 évit. Az ipari termelés is kedvezően növekedett, 40 százalékkal volt magasabb, mint 1957-ben. Ennék köszönhettük, hogy nagyméretű beruházásra került sor Budapesten és vidéken, s ezzel létrehoztuk az ötéves terv megvalósításának alapjait. És ebben a jelentésben az a legértékesebb, hogy nem a számok mennyisége, hanem azok mondanivalója ragadta magával olvasóit Elsősorban éppen az, hogy a jelentés nem titkol el semmit az ország népe elől, őszinte hangja az emberekről és az emberekhez szól. Eredményeinkről, amelyek egyre nagyobbak az évek során, amelyek a nyíregyházi színház megépítésében, a gytimölestároló-komblnát létrehozásában, új iskolai tantermekben, az áruházak bő és gazdag választékában, s abban öltenek testet, hogy új lakások ezrei épültek és épülnek megyeszerte. A lapok első oldalain — igaz, nem ilyen címek kiabálják világgá a hároméves tervről szóló adatokat, hogy legfőbb érték az ember. De aki tanulmányozta ezt az igenis érdekfeszítő olvasmányt megértette annak fő mondanivalóját, amely nem más, mint népszerű nyelven lefordítva: „Így dolgoztunk, ezt és ezt tettük az ország, a nép további virágzásáért, a három esztendő alatt, s munkánk alapján így és ígv fejlődött hazánk, gazdagodtak azok, akik a tervet végrehajtották, a munkások, a termelő- «■öveíkezeti parasztok, a >«érnökök, pedagógusok — mindazok, akik a tervet megvalósították. Tudjuk, hogy az adatok kivétel nélkül értékesek. Nekünk — mezőgazdasági megyének — mégis azok az adatok fontosak, amelyek közük, hogy a hároméves tervidőszakban alapvető társadalmi átalakulás ment végbe hazánk mezőgazdaságában. „A dolgozó parasztság túlnyomó többsége a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépett” — közli a jelentés és beszámol róla, hogy a szocialista szektor aránya az ország szántóterületéből 1961 január 20-án 87,2 százalék volt. A munkák egyrészét sikerült már gépesíteni, s nincs messze az idő, amikor a legnehezebb feladatok mindegyikét gépek látják el, leveszik a terhet a szövetkezeti parasztság válláról. A nagyarányú mezőgazdasági építkezés is a falu nagyszerű holnapjának képét vetíti elénk. Azt jelenti, hogy holnap már több húst, több vajat és gyapjút termelnek a szövetkezeti gazdaságok és végképp megoldhatjuk a még megtalálható átmeneti ellátási nehézségeket is. Amikor nyilvánosságra hozták a hároméves terv előzetes adatait, megnyugodva láttuk, hogy az ország nagy beruházási erőfeszítése ellenére is tovább növekszik a dolgozók életszínvonala. Nos, az ígéret valóra vált. Sőt, n termelés nagyobbmértékű emelkedésével párhuzamosan javult az emberek megélhetése. Több munkás és alkalmazott kapcsolódott be a termelő munkába, néhány bérügyi és családi jövedelmeket növelő intézkedés javította a lakosság anyagi helyzetét. Nagyobb a munkások átlag- keresete is. Államunk gazdaság- politikájából következően csökkent az ezer forinton aluli jövedelmek és nőtt a kétezer forinton felüli keresetek száma. Nyilvánvalóan az következik ebből, hogy többet vásárolhatunk és fogyaszthatunk az élelmiszerekből, a ruházati cikkekből. Ezzel együtt többen építhetnek házat, vehetnek bútort, autót, motorkerékpárt, televíziót, mosó- és porszívógépet. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy közepes keresetű család is képes ellátni háztartá-1 sát fokozatosan a legszükségesebb és a dolgozó nők munkáját jelentősen megkönnyítő gépekkel. Világos tehát: jólét forrása szocializmust építő országunkban nem lehet más, csak a jobban végzett munka. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a népgazdasági tervek megvalósulásával, a követelmények teljesítése árán nőhet csupán tovább az életszínvonal. Látni kell, hogy sokhelyütt szorít még a cipő. Elsősorban a munkamorál további javításán, a gépek megfelelőbb kihasználásán múlik a jövő még nagyobb sikere. Azon. hogy minden dolgozó egyformán, nagy felelősséggel álljon helyet posztján. Kopfcö János. Száz holdra emelik a kertészet lerütetél Nyírdersesen Az ezerháromszáz hold szántón gazdálkodó nyírderzsi Űj Élet Tsz jó eredményt ért el a múlt évben ötven holdas szántóföldi zöldség-kertészetében. Az idén száz holdra növelik területüket. Külön említést érdemel dinnye- termesztésük. Harminc holdon görög, tíz holdon sárgadinnyét termeinek. A jó jövedelmet nemcsak a nagy területtel, hanem kiváló szakértelemmel rendelkező munkásokkal akarják elérni. Híres csányi dinnyetermelőkkel kötöttek szerződést. A várható jó termés nemcsak a téesz jövedelme szempontjából lenne örvendetes, hanem a megye dinnyével — mégpedig jó minőségű dinnyével — való ellátása miatt is. Kálmánháza és Nyirmada lermeíüszüvetkezeti községek Nyíregyháza szomszédságában, Kálmánházán is nagyüzemi gazdálkodás útjára léptek a dolgozó parasztok. Közel öt és félszáz család, több, mint háromezer hold földdel lépett a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetet megalakító közgyűlést ma tartják a községben. A megszilárdító brigád már megkezdte .tevékenységét. Tegnap délután jelentették, hogy a baktalórántházi járás legnagyobb községe, Nyirmada is szövetkezeti község lett. Ma délután tartják az alakuló közgyűlést. Rizsföldi haliradék nevelés, talaj javítás A kérsemjéni Úttörő Tsz is befejezte zárszámadását, elkészítette az 1961-es termelési tervét. A szövetkezet termelési tervében érdeklődésre tárt számot a nyolc holdas zöldségtermő terület, a húsz holdra vetett, magfogásra termesztett káposztarepce. A szövetkezet idei tervében szerepel harminc hold földnek a mesze- zéses megjavítása is, amelynek eredményeként növekednek majd a terméshozamok. Ügy tervezték, hogy a negyven holdas rizstelepen a rizs haszna mellett ebben az évben haüva- dékot is nevelnek, hogy ezáltal is gyarapítsák a rizsföldek jövedelmét. Száz nő tanácskozása Vásárosnaménvban Tízezer csirkét neveinek a tiszakerecsenyiek — Nem gond a baromlinevelés a háztájiban sem A napokban tartotta a vásá- rosnaményi járási nőtanács kibővített aktívaülését a kultúr- házban, melyen közei 100 asz- szony, a községi nőtanácsok vezetői, termelőszövetkezeti asszonyok, baromfigondozók vettek részt. Ez alkalommal a baromfitenyésztés jelenlegi helyzete és i a fejlesztésével kapcsolatos tennivalók kerültek terítékre. A járási tanács mezőgazdasági osztálya részéről P. László elvtárs tartott előadást. A megbeszélés tárgya érdekelte a nőket, melyet bizonyít az is, hogy sokan felszólaltak, s elmondták véleményüket a csibenevelés és a baromfitenyésztés szerződik. Ardai Lászlón«, a tiszaado- nyi nőtanács elnöke örömmel számolt be arról, hogy községükben már megszervezték az 1 kotlóalj mozgalmat. Ez azt jelenti, hogy az adonyi asszonyod kikeltetnek egy kotlóalj csirkét és azt eladásra le is szerződik. Figyelemre méltó felszólalása volt Gulyás Miklósáénak, a ti- szakerecsenyi termelőszövetkezet baromfigondozójának. Elmon dotta, hogy náluk megbecsüli a vezetőség és a tagság a nők munkáját, figyelembe veszik ja- vasla‘aikat. Ennek :s betudható, hogy az idén tízezer csirkét nevelnek fel a közös gazdaságban. De emellett a tagolt otthon is keltetnek egy-egy kotlóalj csirkét, melyre szerződést kötnek. Akadtak problémák is. Egyesek arról beszéltek, hogy a háztáji gazdaságban nem tudnak csirkenevelóssel foglalkozni, mert nincs biztosítva az állatok részére a megfelelő takarmány. Ezeknek adott választ Simon József- né tákosl asszony, aki elmondotta, hogy nem gond otthon sem » baromfinevelés. ök a termelőszövetkezetben végzett munkájuk után 30 mázsa kukoricát szállítottak haza, s így nagyban foglalkozhat baromfinevelőnek fiz a tanácskozás is mutatta. ha bíznak a termelőszövetkezetek vezetői az asszonyokban, elfogad ják javaslataikat, gyümölcsöző munkát tudnak végezni a köz javára a közellátás érdekében. Mintegy hirnmezer géget és lakókocsit gyártónak 1960-kan — Tovább növelik a termelést Termelési értekezletet tartottak a gépjavító vállalatnál A múlt hét végén, műszak után késő estébe nyúló termelési értekezletet tartottak a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Az üzem nagy kultúrterme zsúfolásig telt a munkásokkal. Feszült figyelemmel hallgatták meg Bejczi Ferenc elvtársnak, a vállalat igazgatójának beszámolóját az 1960. évi eredményekről. Jóleső érzés töltötte el a munkásokat, amikor az igazgató felsorolta, hogy ax 1960. évi torvet 108 százalékra teljesitették. Gyártottak *09 burgonyaszedőgépet, 1050 lakókocsit, 350 burgonyaültetőgépet, 350 gabonafiívót, 30 gabonaezívót, 360 kalapácsos darálót, 40 vixfék-padot és 31 gyüinölcsosztályoxót. A dolgozók jó munkája nyomán a vállalat minden negyedévben túlteljesítette a tervet. A vállalat ötszörié többet termelt 1960-ban, mint 1953-ban, s közel kétszerannyit, mint 1959-ben. A törmeléken* ségi tervet 7 százalékkal túlteljesítették a tervhez viszonyítva, a bázisidőszakhoz viszonyítva pedig 21 százalékkal. Az önköltség csökkentési tervet mintegy 5 százalékkal, kétmillió forinttal túlteljesítettek. A vállalat vezetősége megjutalmazta a termelésben élenjáró dolgozókat. Kerekes Jós séf lakatost Kiváló dolgozó jelvénnyel, további tizenegy munkást pedig kiváló dolgozó oklevéllel tüntettek ki. A legjobbaknak Ösz- szesen 23 ezer forint jutalmat osztottak. A termelési értekezleten az igazgató ismertette az 1961. évi tervfeladatokat, részletesen megmondta, megmagyarázta, hogy az első negyedévben miből, mennyit kell gyártani. A vállalat főmérnöke a műszaki fejlesztési feladatokról beszélt. Sok dolgozó mondott véleményt: bírálatot és javaslatot. Maroda János, a Ma- róti-csoport tagja arról beszélt, hogy milyen takarékossági lehetőségeket lát a vállalatnál. Javasolta a brigádoknak, hogy mindenütt vizsgálják fneg a takarékos- sági tartalékokat, s tűzzék célul — miként az ő brigádjuk, — hogy az év folyamán legalább egy százalék anyagtakarékosságot érnek el. Kerekes József a tervtúlteljesítés érdekében javasolta, hogy a szakszervezet szervezze meg alaposan a verseny továbbfolytatását, t hogy a műszakiak és munkások javítsák tovább az együttműködést. Számos dolgozó tett részfelajánlást. A vezetőség helyesen tette, amikor a kezdeményezéseket fi- gyelembevéve azt javasolta » brigádoknak, hogy a tervfeladatok ismeretében a műszakiakkal beszéljék meg a versenyt, s azután írásban is tegyék meg az 1961. évre vonatkozó leiajánlást. VIMe p'áletdr/oI egyiéll* * * it«k
