Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-28 / 23. szám
Az em bei* és a kígyó Látogatás a debreceni BIOG4L- Gyógyssergyárbait DEBRECENBEN, a Pallagi út elején birkózik az ember a kígyóval. feszülnek az izmok, vergődik a szörny haláltusájában, diadalmaskodik az ember. Ez a Szobor áll az ország egyik legszebb üzeme, a debreceni BIOGÁL-Gyógyszergyár előtt, az emberi tudás és akarat győzelmének szimbólumaképpen. Mintha nem is gyárba, hanem valami üdülő-szanatóriumba_ lép- j ne az ember, az üzem előterében hatalmas szökőkút fogadja, l5 tisztaság, mindenütt ragyogó tisztaság. A 115 000 négyzetméteren elterülő új, korszerű üzemben készül a penicilin, teti'áh, a sokféle antibiotikum, több mint 500. féle gyógyszer... A BIOGÁL „ÖNÉLETRAJZA” AKKOR SZÜLETTEM, amikor szüleim elhatározták, hogy a nagy mezőgazdasági várost, Debrecent ipari centrummá fejlesztik, s hatalmas vegyipari központot létesítenek itt. Ennek a tervnek vagyok az első gyümölcse. 1952-ben jöttem a világra, az összes felhasználható külföldi tapasztalatok alapján építettek. Akkor még Hajdúsági Gyógy- szerárugyár volt a nevem, s feladatom kizárólag az antibiotikumok, penicilin-készitmények termelése volt. Gyorsan fejlődtem, növekedtem. Termelésem felfutott, s nemcsak hazámat, hanem a baráti Kínát és Lengyelországot is elláttam penicilinnel. Később ú] feladatot kaptam: a tetrán nevű antibiotikumot nemcsak az embergyógyászatban, hanem állati tápszerként is eredménnyel használják. Tetránké- szitményeimből rengeteget küldök a Német Demokratikus Köztársaságnak. 1960-ban megint sorsforduló elé érkeztem. Egyesültem a régi Debreceni Gyógyszergyárral, s hogy nevemet a külföldiek is'j könnyen ki tudják mondani, átkereszteltek. így lettem BIOGAL. S mos (már nemcsak antibiotikumokat, hamm több mint 500 féle fontos orvosságot csinálok. Ennyi az egész... A LOMBIKOK BÍROD ALMÄdolgozó munkások egészsége érdekében minden intézkedést megtesznek: védőitalt, melegségi pótlékot kapnak. Amikor a dolgozó munkahelyére érkezik, külön öltözőben veti íe utcai ruháját, zuhanyozik, s a zuhanyozóból lép a másik öltözőbe, ahol munkaruhájába öltözik. FLEMMINGTÖL A GYURKŰ-BRIGÁDIG A PENICILIN felfedezője, a Nobel-díjas Flemming igaz humanista emberbarát módján nesn szabadalmaztatta zseniális felfedezését, s lehetővé tette, hogy a penicilin . az egész emberiség közkincse legyen. Magyarországon a penicilin gyártása egybeesik a gyár történetével. Itt kezdték gyártani a kiváló hazai penicilint, s azóta több külföldi országba is exportálnak belőle. A BIOGAL-ban 27 brigád versenyez a szocialista brigád címért — s 9 brigád már el is nyerte a megtisztelő címet. Olyan brigádok ezek, mint Gyur- kó László brigádja, mely a termelési feladatokon kívül a társadalmi munkából is alaposan kiveszi részét: 200 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek a debreceni állatkert és vidám park építésében;' Ilyen embereik gyártják Flemming penicilinjét, s a többi gyógyszert, hogy megvédjék az embereket a heveny fertőző betegségektől, a tüdőgyulladás, tbc, s más súlyos, halálos betegség rémétől. Sok mindent lehetne megírni az ország egyik legfiatalabb, legkorszerűbb üzeméről — azonban ehhez kötetek kellenének. Befejezésül inkábt?. térjünk -vissza a gyár "előtti szoborhoz: igen, az ember legyőzi a kígyót... Győri Illés György i _-I napfény, amikor árt ős amikor használ Megfelelő időben vessük a csillagfürtöt A napfény minden növény éltető eleme, hiszen anélkül a fejlettebb szervezetű növények nem is képesek növekedni, még kevésbé szaporodni és magot hozni. A sokféle növény azonban különböző tartamú és erősségű napfényt igényel. A csillagfürt napfényigényét a legbehatóbban tanulmányozta Németh György a gyulatanyai csil- iagfürtnemesítő állomás tudományos osztályának vezetője. Sok évi tanulmánya és kísérletezése alapján rájött arra, hogy a csil- »lagíürt tenyészidejű alatt ugyan igényel elég sok napfény órát, míg a magját beérleli, de fiatal korában, tehát első fejlődési Időszakának 4—6 hete alatt az erős napfényt nem kedveli és ez sokszor káros hatást gyakorol további fejlődésére. Vannak egyes csillagfürt fajok, amelyek különösen érzékenyek az iránt, ha kikelésuK után az első 4—6 hétben erős napfényt kapnak. Ilyen az édes sárgavirágú csillagfürt, és a keserű kékvirágú csillagfürt is (Lupinus angustifolius.) Ha az édes sárgavirágú csillagfürtöt későn vetjük el, tehát április Végén, akkor kikelése május elejére következik be, amikor már erős a napfény, különösen itjt a Nyírségben. Ez pedig a zsenge csillagfürtnövényben káros szövettani kialakulásokat is előidézhet, amilyen pl. az elágazó betegség, rriikor a csillagfürt sok vékony ágat hoz keskeny levelekkel, de magot nem köt. Ez okból javasolja Németh György, hogy az édesvírágű csil- Iagfürtöt korán vessük el, lehetőleg március közepén, vagy végén, mert akkor kikelése március végére, április elejére esik, amikor az első 4 hetes zsenge kifejlődése április haván át’ megy" végbe: amikor a nap sugarai nem merőlegesen sütnek a földre. Természetesén sok évbén a tavasz, gyakori erős. és .száraz Szélviharokkal kezdődik, amikor az édes csillagfürtöt elvetni nem tudjuk, annyival is inkább nem mivel az nagyon '.érzékeny a höOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXX3 rpokverésekkel szemben. Azonban kedvezőtlen tavasz esetén is igyekeznünk kell, legkésőbb április közepéig elvetni az édes csillagiürtöt. A tapasztalatok igazolják, hogy kedvezőtlen időjárású tavasz esetén nem késő, ha az édes csillagfürtöt április első felében elvetjük, de addigra feltétlenül el kell végezni a vetést, ha azt magtermesztési célból irányoztuk elő. Szá- lastakarrnánynak, vagy zöldtrágyának előirányzott csillagfürt vetéseket azonban elvégezhetjük április második felében is, ha a szükség ilyen helyzetet teremtett a kedvezőtlen tavaszi időjárás; miatt. ; Hogy a keserű kékvirágú csil-; lagíürt is fényérzékeny fiatal ko-J rában, azt igazolja az a tény,« hogy az nem virágzik akkor, ha! nem március, vagy április havá-1 ban vetettük el. A keserű liék-j virágú csillagfürt sok nyírségi ho-« mokon nagyon jó zöldtrágyának; bizonyult nyáron, gabonatarlóba 2 elvetve. De azt tapasztalhatta! minden gazdálkodó, hogy a rozs 3 tarlójába elvetett kékvirágú csil-3 lagíürt sohasem virágzik, mert* zsenge korában nagyon megvi-i seli ezt a növényt a július, vagy! augusztus havi napfény, amikor; a nap tűzése a legerősebb és a{ napsugarak nem ferde szög alatt 2 érintik a földet, hanem inkább! merőleges vonalban. . ] A tarlóba vetett csillagfürt sor-j sát eldönti nemcsak a napfény, J hanem a szárazság, a rovarkárok! és különösen a növénybetegségek! közül a fusáriumos gyökérsorva-1 dás és a lombozati lisztharmat.! Tehát tarlóba vetve csakis azok! a csillagfürffajok adnak érdem-! leges zöldtrágya tömeget, amelyek j az elősorolt káros tényezőkkel! tudnak megküzdeni. De ezenkí-3 vül a Német György által megái-! lapított napfényhatásokat sem! szabad figyelmen kívül hagyni.! Ezt igazolják a Nyíregyházi Ho-J mokkísérleti Gazdaság 31 éven! át lefolytatott kísérletei is', me-2 lyek szerint a legtöbb évben azok' a tarló-esillagfürtvetések sikerül-! BAN A LAIKUS áhitatos tisztelettel nézelődik az atomkor kezdetének „boszorkánykonyhájában”. Hatalmas lombikok, kutató-csö- vek, bonyolult' elektronikus gépek rengetege között végzik a kutatómunkát a fehérköpenyes emberek. Nagy kutató laboratóriumokban állandóan folynak a kísérletek. Hogy példát is említsünk, most kísérleteznek egy új, bőrgombásodás elleni gyógyszer, a flavo- fungin előállításával. S hogy a kísérletek sikeresen folynak, az az összefogásnak is köszönhető: az Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete és a gyár kutatói együttműködnek az új gyógyszer előállítása, felfedezése érdekében. AZ EMBER fiS A G£P 260 260 DOLGOZÓVAL kezdte működését a gyár — ez volt a törzsgárda — ma már közel 700 ember dolgozik a lombikok és automata gépóriások között. A hatalmas üzemrészekben alig látni embert, a munka javát gép- . óriásók .végzik, főleg magyar mérnökök találmányai. Alig egykét ember irányítja az egyes termelési folyamatokat, hiszen, minden bonyolult műveletet a gépek végeznek. Az alapanyaggyártó üzemekben hétórás a dolgozók munkaideje, -. A mérges vegyszerekkel lek a legjobban, amelyeket nem júliusban, hanem augusztus elején vetettünk el. Az 1960. évben sok eső volt júliusban, mégis az augusztus elején tarlóba elvetett csillagfürtök adták a nagyobb és jobb zöldtrágyatömeget. Mivel tarlózöldtrágyázás nem lehetséges csillagfürt magtermesztés nélkül, azért véltem szükségesnek a fenti gyakorlati gondolatokat feleleveníteni, mert hiszen március havában gondolnunk kell a magnak előirányzott csillagfürtvetésekre, ha megfelelő lesz az időjárás. Dr. Westsik Vilmos, T r ti h h Aki nem tudná, elárulom, hogy újabban már nemcsak a cirkuszi bűvészek mutatnak be trükköket a pénzzel, hanem egy pincér is. Csak a kettő között óriási különbség van. Nos, így járt egyik barátom is, az egyik étteremben, az egyik pincérrel... Mikor elhangzott a fizetek főúr hívó szó, a fehérkabátos bűvész azonnal megjelent az asztalnál. Bőrtárcájába helyezte a százast, aztán mélyen a vendég szemébe nézve, valószínű közben varázsigét mormolva, a visszajáró tízeseket hamiónika- szerűen szétterítve, hangosan számolta vissza a hetven forintot. .. Aztán mélyen meghajolt. Szegény vendég meg sem számolva a pénzt — hiszen előtte hangosan számolta — látta, hogy megvan, zsebre gyűrte. Az igézet sikerült. De ezt barátom csak másnap vette észre, amikor egy másik helyen fizetni akart. Ö is kiszámolta a pénzt, « akkor- látta, hogy az egyik tízforintosnak a fele hiányzik. Bosszankodott. S közben az járt az eszébe, ki lehetett a másik páciens, akit a tízforintos másik felével igézett meg a pincér. Nem tudom a másik trükk sikerült-e, mert az első igen. t. k.j IJárom hamvas Jonathán alma. Az első: Szakács Borbála, a második: Zsupkó Juliánná, a harmadik: Oláh Mária. Hárman együtt is csak eggyel haladják meg a hatvan évet. Kü- lön-külön nem árulják el, pirulnak. De a „csel” beválik: Milyen terveket melenget Oláh Mária? — Gondozónői iskolára akartam menni Nyíregyházára, de nem vettek fel... Miért? — Mert még nem töltöttem be a 18. évet... Nevetés, a két másik részéről kárörvendés, lám Mária már „bemondta" hány éves. Hamar észbekapnak, mert az elszólásból megfejthető az ő évük is. Hallgatnak, sejtelmesen. Zsupkó Juliánná meg is szólal. Nemrég tagjelölt akart lenni. Ne mvették fel... — Meg kell várni míg betöltőm a húsz évet, azt mondta a titkár elvtárs... A feketehajú „első”, Szakács Borbála nem térhet ki a sors „keze” elől. Nem is titkolózik tovább. Elmondja, hogy pedagógus, Beregsurányban, négy éve tanít, a múlt őszön ment át a szülőfalujából Csarodáról Surányba, s ott 5 az iskolaigazgató. Alig túl a huszadik éven és már az igazgatói székben. — Hogy van-e tekintélyem a tantestületben és a faluban? Szokatlan erre válaszolni nekem... Helyette a két másik, Júlia és Mária felel. Júlia Su- ránybah KISZ titkár, — a tsz- ben dolgozik, Mária az állandó falusi bölcsödében gondozónő, ■— a szülei a tsz-ben vannak, mindkét lány „benszülött”. Miközben a fiatal igazgatónőtől és falujukról beszélnek, a barna asztalon nyugszik ápolt kezük. Megértik a kérdő pillantást, a KISZ titkárnő ad magyarázatot: ■ — Pedig az erős munkát is megszokta a kezünk. A nyáron volt úgy, hogy egy nap 3—400 kereszt búzát feldobáltunk a vontatóra. Sok nálunk a nő. kevés a férfi. A nehéz munkát is, a könnyűt is> nekünk kell csinálni... A törékeny kislányból hamarosan izmos nő lesz, olyan mint a legtöbb su- rányi lány, asszony. Egy hullámról is szót ejt, ami a város partjairól, ért el hozzájuk és magával akart ragadni sok lányt. Keveselték az előleget, amit a-tsz-ben kaptaki nem találtak maguknak női munkát a faluban. Végül is az otthon köteléke erősebbnek bizonyult a hullámverésnél. Az előleg- „boríték” is hízott valameny- nyit. Most pedig már csapatostól érkezik „hosszú szabadságra” a férfinép. Kevesebb nehéz teher jut már a nőkre, a fiatal lányokra. — Még azért most is hordtuk, pakoltuk a trágyát, „irtottuk” az erdőt. Menni kellett, mert magától nem lesz munkaegység. Sok özvegyasszony van, Surányban talán nyolcvan is van a tsz-ben, sok a gyerek. Mégis néhány asszony, aki kevesebbszer tudott menni, félcsomó, egy-két csomó gallyat kapott, néhány család, ahol erős férfiember dolgozott egész nyáron 22 csomót is hazavitt. Női gondok, bajok. De vajon csak a nőké? Fiatal lányok, KISZ tagok vallanak róla és megerősítik, hogy a nők gondjai nemcsak az ő gondjuk, hanem az egész falué, az egész közösségé. Kevés idő jut a művelődésre is, fáradtan nem esik jól a kultúra sem. Könnyíteni kellene az anyák, a lányok terhein, főleg ne végeztessenek velük férfimunkát, — ez jogos kívánság. A teljesen fiatalokból álló tantestület és a Kf&Z szervezet a maga módján igyekszik frissíteni, élénkíteni a szürke hétköznapokat. A tanítók a gyermeknevelésről, a világrészekről, az űrhajózásról rendeznek beszélgetéseket és ha kapnak kisfilmeket „mozit” rögtönöznek az egybegyiíl- teknek. A KISZ pedig fákat ültet, az őszön kukoricát tört, í a KISZ fiatalok v kezemvnkája végig a fő utcán a betonjárda is. Fiatalok, gyorsan jár a kezük és ha alkalom van rá klub-délutánon a lábuk is. Szedetnek táncolni, Szakács Imre a községi tanács titkára nem sajnálja a magnetofont kölcsönadni „zenekar” helyettesítőnek. Csak ez nem mindenkinek tétszik. — Azt híresztelik a faluban egyesek, hogy rosszat tanulnak a KISZ-ben. A szülők nem akar iák engedni a lányokat. Júlia pirulva mondja el a rágalmakat, s hozzáteszi: — A lányok arra kértek, . mondjam el a járási értekezleten is, hogy milyen rossz hírbe kevertek bennünket. De szégyelltem... A riport befejezetlen marad. A befejezést a beregsurányi ki- szesek írhatják meg, ők a leg- illetékesébbek erre. Rájuk vár, hogy megírják a mindennapok betűjével, egyszerű tetteikkel, az igazságot önmagukról, a KISZ-ről. a surányi lányokról, fiúkról. Lehetetlen, hogy az eddig józan szülök pletykapöttyöket raknának lányaikra, felülnének az alaptalan, rossz ~ indulatú híresztelésnek. Hasonlóan Beregsurányban írhatják meg a riport befejező részét, — együtt a falu, a tsz vezetők, falu-vezetők, pártvezetők. — mely minden bizonnyal arról szól, hogy minden nő megtalálja helyét a közösségben, női munkaterületen és az udvariasság, tiszteletadás mellett így nyilvánul meg elsősorba:> a nők megbecsülése. Páll C' Befejezetlen riport 7>
