Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-25 / 20. szám

.4 Jekete lakat lovagjai Diákok a pult mögött (Riport a 3. oldalon) Vftág ptaletirlol égysúljettk XVIII. ÉVFOLYAM ZO. SZÁM Ara 50 fillér 1961. JANUÁR Z5, SZERDA M ES ZO V-m cl I ék I c t (4—5. oldal.) VEZÉRFONAL A terv — a gazdálkodás ve­zérfonala. Terv nélkül, előre lá­tó, jövőbe mutató elgondolások nélkül el sem lehet képzelni a társadalom, az emberek tevé­kenységét. A népgazdaság terv­szerű, arányos fejlődésében egy­re nagyobb részt vállal a me­zőgazdaság is a nagyüzemi ter­melés végleges győzelemre ju­tásával, a falu új arculatának kialakulásával. Ismeretes, hogy országos szinten 1961-ben 7,9 százalékkal fog növekedni a me­zőgazdasági termelés és terv szerint 9,1 százalékkal több me­zőgazdasági terméket vásárol­nak fel, mint az elmúlt évben. Ez a terv nagy feladatok elé állítja a régi és az új termelő­szövetkezeti gazdaságokat. Az egy és több éves termelő­szövetkezeti községekben végé­hez közeledik az elmúlt gazda­sági év zárszámadása cs ezzel párhuzamosan befejezést nyer az idei gazdálkodási tervek el­készítése is. Ezek a termelőszö­vetkezetek saját tapasztalataik alapján készítik el terveiket, megtartva a jót és elvetve azo­kat, amelyek kedvezőtlenül ha­tottak az elmúlt évi gazdálko­dás során. Az új szövetkezeti községek­ben viszont nincsenek ilyen he­lyi tapasztalatok, a nagyüzemi nem számoltak a helyi konkrét adottságokkal, az első, kibon­takozó év reális lehetőségeivel s enyhén szólva kissé elvetették a sulykot, aminek a szervezeti élet, a kibontakozó közösségi szellem vallotta kárát. — A nö­vénytermelés tervezésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni a hagyományos növénykultúrákat és azok eddigi vetésszerkezetét, de ezen belül is nagy gondot kell fordítani a népgazdasági- lag és üzemgazdaságilag fontos növényekre, mint például a burgonya, napraforgó, kukorica, dohány és a zöldségfélék. Az állattenyésztés és értéke­sítés tervezésénél különösen kö­rültekintően kell eljárni, mert erre a területre esik a szövet­kezet beruházásainak legna­gyobb hányada. Törekedjenek az új termelőszövetkezetek ar­ra, hogy minél nagyobb mér­tékben használják fel a saját erőforrásaikat is a beruházá­soknál s a növénytermelésben is, de elsősorban az állati ter­mékek áruértékesítési tervmu­tatóinak valóra váltásánál messzemenőkig vegyék figyelem­be a háztáji gazdaságokban rejlő árutermelési lehetősége­ket. Az első évben — és még a következőkben is — a set- téshizlalás, baromfinevelés, to­» Cserjesorok — Iá sí tás — 4 Bojtos rendezésének távlati terve Nyíregyháza tavaszi parkosításáról A Városgazdálkodási Vállalat kertészetében már nagyban ké­szülnek, hogy a télies, hideg idők megszűntével, minél hama­rabb megkezdhessék a város ut­cáinak, tereinek parkosítását. Megfelelő mennyiségű viráganya- got biztosítanak ehhez, valamint a szükséges cserjeanyagot, parki növényzetet. A nay v len első esztendejében Mint ismeretes. Nyíregyháza zöldövezeti és parkosítási rende­zésére tizenötéves távlati tervet dolgoztak lú az illetékesek. Az 'dei, tavaszi parkosítások, utca- rendezések már e terv alapján készülnek. így fognak hozzá tavasszal a Dimitrov utca cscrjésííéséhez, li­get esítéséhez, vegyes cserje és faanyaggal. A Petőfi Sándor ut­ca jobboldalán is spirea-cserje- sort telepítenek, a Széchenyi ut­ca villamosvágányok felőli olda­lán pedig fagyai cserjesort lé-j tesítenek. A Zsdánov utcán is jelentős faültetésekre, illetve pótlásra ke­rül sor tavasszal. Itt japánaká­cokat és fagyalcserjét ültetnek. Szintén cserjésítik a Rákóczi ut­cát, valamint ezüsíhársakat ül­tetnek. Jelentősen „restaurálni” fogják a Dózsa György utcát. Az út egyik oldalán japánakáe, a másikon pedig juharfákat te­lepítenek és pótolják a hiányos cserjéket. Megszépülnek a terek Már a tavasz folyamán sor kerül néhány nyíregyházi tér további rendezésére. Amennyiben keret lesz rá, úgy a Bessenyei és a Sztálin-teret fehér virágú spirea-csorjével ültetik körül, s a tervek szerint a cserjét nem nyírják majd, s így azok nagyra nőve, zárt zöldegységekké képe­zik Nyíregyháza két szép park­ját. A tervek szerint sor kerül a színház előtti terület rendezésé­re és parkosítására is. A Békeház és a Jókai utca közti területet is parkírozni fog­ják. Itt fagyalsövényt létesítenek és juhar, illetve ezüsthárs cse­metéket ültetnek el. Jelentősen megszépül a XII-es számú általános iskola környéke is. Az iskola előtt lévő térre, illetve utcára már 1600 köbmé­ter földet hordtak a parkírozás­hoz. A parkosítás terve elké­szült, s ezt a tervet a tavasz fo­lyamán meg is valósítják. Itt úgynevezett tájképjellegű szép parkot akarnak kiképezni, mely kiemelné az iskolát is, s egyben zöldövezeti átmenetet képez majd a Stadion, illetve az erdő felé. Itt gyermekjátszóteret is fognak építeni. „Városliget“ a Bujtoson A város bujtosi része kiváló talaj- és növényadottsággal ren­delkezik, s jelenleg úgyszólván teljesen kopár. A távlati terv elkészítésénél az adottságot fi­gyelembe vették, s ennek alap­ján akarják a jövő években ren­dezni a Bujtost. A javaslatok szerint városliget jellegű zöld­egységet akarnak itt létrehozni. Ha a terv sikerül — a lehetősé­gektől függően — itt a város egyik reprezentatív kiránduló- üdülőparkja épülne meg. Mind­ezekhez most folynak a felmé­rési munkák. Wintinuny iunk érdeke Az elmondottakból kiderül* hogy az illetékesek már a tavasz folyamán is sokat tesznek varo­sunk szépítése érdekében* S mindannyiunk kötelessé©?, hogy a tavaszi parkosítási mun­kák idején segítsük a törekvést, s gondosan ügyeljünk, hogy a későbbiek folyamán a növény­anyagokat megőrizzük. Ne enged­jük, hogy gyerekek, vagy ma­gukról megfeledkezett felnőttek megrongálják, vagy kitépjék a* utcák, terek növényzetét. Ezt városunk szépsége, i* mindanyiunk érdeke megköveteli*’ (Béri) gazdálkodás megteremtésének a kezdeténél tartanak. Ha nin­csenek is nagyüzemi ismereteik, az új szövetkezeti községek ve­zetőire, a dolgozó parasztokra mégis a határtalan tenniakaräs a jellemző. Erre bizonyság az a a agy buzgalom, amit a javak leltározásánál, a felértékelé­seknél a megszilárdító szakem­berek segítségével kifejtened. Több helyen, elsősorban a kisvárdal járásban ez a munka a befejezéshez közeledik, meg­alakulnak a termelési brigá­dok s néhány községben a kö­zös termelő tevékenységet is megkezdték. Azokban a közsé­gekben, ahol a megszilárdítás során eddig eljutottak, legfon­tosabb feladattá vált az idei gazdálkodási év terveinek az elkészítése. A terv elkészítése során hat­hatós segítséget kapnak az új termelőszövetkezetek a község­ben kint lévő szakemberektől. Azonban arra sehol nem lehet számítani, hogy a gazdálkodási tervet ezek az emberek készít­sék el: a tervkészítésbe — az új tsz-községekben is — szük­séges bekapcsolni a dolgozók legszélesebb, leghozzáértőbb rétegét, akik jól ismerik a helyi adottságokat, a termelés eddig kialakult hagyományait, akik fel tudják tárni a nagyüzemi gazdálkodáshoz nélkülözhetet­len helyi erőforrásokat. A tervezés — még ha elcsé­pelt fogalomnak is hat — le­gyen reális! S hogy erre szük­séges felhívni a figyelmet, azt megmutatja néhány, egy eszten­dős termelőszövetkezet elmúlt évi tapasztalata, azoké, amelyek jástermelés terén jelentős áru- hányad jut a háztáji gazdasá­gokra. A szerződéses termelés az egész évi egyenletes pénzgaz­dálkodás alapja s biztosíték ar­ra, hogy a termelőszövetkezet folyamatosan előleget tudjon adni a tagok részére. Szerző­déssel biztosítható az áruérté­kesítés s a szerződéses növé­nyek termeléséhez elegendő műtrágya áll rendelkezésre. Az egész évi gazdálkodás megtervezése azonban nem so­kat ér, ha nem veszik messze­menőkig figyelembe a legfonto­sabbat — a munkaerővel való gazdálkodást. Egyetlen terme­lési terv sem lehet megnyug­tató, ha a termelőszövetkezet azt a gazdasági alapokon túl nem a tagokra építette. Szük­séges kialakítani a legmegfele­lőbb munkaszervezetet, számba venni — személyenként — a tagok munkabírását s ha a tag a termelés bármelyik területére kerül, legyen fokozottan érde­kelve a munkában. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ott volt a legkevesebb zökkenő a termelésben, legki­sebb hiányosság a munkafegye­lemben, a közös vagyon meg­becsülésében, a közösségi er­kölcs kialakulásában, ahol a szövetkezet érdeke párosult a tagok egyéni anyagi érdekeivel. A premizálás rendszerét tehát jó és szükséges is még a terv- készítés idején meghatározni. A terv akkor válik valóban a gazdálkodás vezérfonalává, ak­kor lesz minden részletében megvalósítható, ha az emberek tudatos termelő tevékenységére épül. (S. A.) Mintegy 600 ever Jorint leltárpén*“ « vasmegy eri Micsurin Tas-ben A vasmegyeri Micsurin Ter­melőszövetkezet 430 családra gyarapodott a közelmúltban. De­cember 19. óta folyik a nyil­vántartásba vétel, a közös gaz­daságba behozandó gazdasági felszerelések, jószágok, s az el­vetett gabonafélék értékelése. Előzetes számítások szerint mint­egy 600 ezer forintot fizet ki a termelőszövetkezet az új tagok­nak a tsz-be vitt ingóságokért. A „papírmunkában” nemcsak a községi tanács tagjai, s a tsz vezetői vesznek részt, hanem a helyi nevelők :s, Bátori István­Hasznos téli foglalkozások a »fkcsahalyi Varas Csillag Tsz-ben eredményesebb, minél sokolda­lúbb tudásra és szélesebb látó­körre tesznek szert. Ezért tanul­nak most türelemmel a hosszú téli estéken. né, Kráner Gyuláné és mások az összesítőlapokat, jegyzőkönyveket készítik, hogy minél előbb pa­pírra sorakozzon minden fillér, s megkezdhessék az összegek ki­fizetését, Vzemgazdasági tanfolyam kezdődik íNagykállőban Az állami gazdaságok megyei igazgatósága négy hétig tartó üzemgazdasági tanfolyamot szer­vezett az egyes üzemek vezető szakemberei részére, hogy a gazdálkodás legfejlettebb mód­szereit elsajátítsák. A tanfolyam a Balkányi Ál­lami Gazdaság nagykállói tizem- \ egységében január 25-én kezdő- jdik, ahol nyolcvan szakember—, köztük öt a Hajdú megyei gaz-, daságokból — ismerkedik meg a modern üzemszervezés tapasz­talataival. Január 26-tól védőoltás gyermekbénulás ellen A mátészalkai jarasban levő Nyírcsaholy dolgozó parasztsága az elmúlt évet töltötte még elő­ször közös gazdálkodásban. Ta­pasztalatuk alapján több hiá­nyosságaikat ismerték fel, amik­nek kiküszöbölését feltétlen szükségesnek érzik. Ilyen például a terület és munkaegyság-számo-; lás. S most a téli hosszú esté­ket igyekeznek ilyen vonatko­zásban hasznosan kihasználni. Szentesi János pedagógus veze­tésével terület- és munkaegység- számítási tanfolyamot indítottak be, amelyen brigádvezetők, mun­kacsapat vezetők mellett több tsz-tag is részt vesz. De sikerrel folyik a község­ben' az I. és II. éves ezüstkalá­szos tanfolyam is. A szövetkeze­tivé lett dolgozó parasztok mind jobban felismerik, hogy a szö­vetkezeti gazdálkodásuk annál Az Egészségügyi Minisztérium az 1958 január X és 1960 novem­ber 80 között született gyerme­kek gyermekbénulás elleni szá­jon át történő védőoltását ren­delte el. Az oltásokat a városban ja­nuár 28-tól 31-ig fogjuk vé­gezni. Az idézéseket kiküldtük, de szá­mítunk arra, hogy többen elköl­töztek, vagy ideköltöztek, ezért kérjük a szülőket, hogy ilyen ko- I rú gyermekükét a fenti időpont bármely nap­ján délelőtt 10 órától délután 4 óráig hozzák el a Városi Ta­nács V. B. egészségügyi osz­tályára. (Vöröshadsereg ütjs 14. szám, emelet.) Hozzanak - magukkal minden- gyermeknek egy-egy kávéskana­lat, és a kapott idézést is feltét­lenül hozzák magukkal, mert S hetenként az oltások ismétlődni fognak. Városi Tanács V. ». Egészségügyi Osztály. Sport (6. old.) A -■

Next

/
Oldalképek
Tartalom