Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-21 / 17. (18.) szám

75 millió forint utak felújítására, 4 millió forint kidépitésre és felújításra 1961-isen a megyében A második ötéves terv irány­elvei szerint országosan 41 szá- caiékra kell növelni az utak pormentesítését. Különösen fog érződni ennek a tervnek a vég­rehajtása Szabolcs-Szatmár me­gyében. ahol ezidö szerint az utaknak még mintegy 70 száza­léka vizes makadám. Ezidö sze­rint 387 kilométer útkorszerűsí­tés van tervezve, évente 70—80 kilométer. A KPM Megyei Közúti Igaz­gatósága több mint 600 munkást foglalkoztat a megye útjainak korszerűsítésénél és karbantar­tásánál. Tavaly 23 millió forin­tos tervteljesítés volt előirányoz­va, s ezzel szemben jól szerve­zett és takarékos munkával eb­ből az összegből a tervet 113 százalékra teljesítette az igaz­gatóság. Munkájuk nyomán je­lentős mértékben javult a me­gye útjainak állapota. Továbbá többek között a megyében korszerűsítették, illetve fel­építették a nagyecsedi Kraszna-hidat, g tiszalöki ár­téri hidat és a túrisvándi Túr-hidat. 1961-ben a tervek szerint a megye fontosabb útjainak kor­szerűsítésére és kezelésére mint­Hasznos kirándulás A nyírbogdányi általános is­kola mintegy harminc tanulója, fiúk, Jányok, hasznos kirándu­lásra érkeztek Nyíregyházára tfábeiőudás lesz az Iparos-kör helyiségében A megyei Gyermekvédő Ott­hon a nőtanáccsal karöltve báb­előadást tart január 29-én, va­sárnap délelőtt 10 órai kezdet­tel az iparos szülők gyermekei számára. Az előadást az Iparos­kör helyiségében (Bocskai u. 20.) alatt tartják meg. Ez alkalom­mal a gyermekek a Három kis- gida és Az elátkozott msilóm című mesejátékot fogják látni. A jövőben minden hónap utolsó vasárnapján fognak rendezni bábelőadásokat az iparos szülők gyermekei számára. tegnap reggel. Az egész napos „kiruccanás” azt a célt szolgálta, hogy a lányok a Zrínyi Ilona Leánygimnáziumban, a fiúk pe­dig a Kossuth Lajos Gimnázium­ban vendégeskedtek. A Kossuth- gimnáziumban az általános isko­lások megnézték az intézet kor­szerűen felszerelt előadótermeit, szertárait, s meghallgattak né­hány órát is — azaz ismerked­tek az intézettel. Közülük min­den bizonnyal akadnak olyanok, akik az általános iskola elvég­zése után a Kossuth Gimnázum- ban fognak tanulni tovább. A fiúknak különösen tetszettek az egyes tanműhelyek, ahol munka közben is láthatták & középisko­lásokat. Az általános iskolásokat kísérő tanárok pedig a nyírbog­dányi . középiskolások előmene­tele iránt érdeklődtek. egy 75 millió forintot fordíta­nak. Befejezésre kerül 41 kilo­méter portalan út építése; és további 38 kilométer út korszerűsítése, amit 1962- ben fognak aszfaltozni. Aszfaltutat építenek a meglévő helyén Opályitól Vásárosnamé- nyig, Csengertől az országhatá­rig, Rakamaztól Vencsellőig, Nyírbogdány községtől az állo­másig, Sonkádtól Tisza becsig. Pormentes. 4 méteres széles asz^ faltburkolatú utat építenek Pa- nyola és Fehérgyarmat között, és Tiszaadony—Lónya között. Előkészületeket tesznek az út aszfaltozására Dombrád—Nagy­halász között, és Baktalóránt- háza—Nyírbátor között. 1961-ben két híd építése sze­repel a tervben: az egyik Géberjénnél, a holt-Szamoson, a másik Tűristvándinál a Tapolnokon. Elkészítik a ti- szadobi ponton-híd átemelőt. 1960-ban a megye területén több mint egymillió forintot köl­töttek az utak mentének fásítá­sára. Többek között elültettek 50 ezer darab gyümölcsfát. Ez év­ben mintegy 300 ezer forintot költenek fásításra; Harminchét éve halt meg Lenin Sokan latolgatják, milyen mérhetetlen kincs lett volna az egész emberiség számára, ha harminchét évvel ezelőtt nem következik be Lenin halála. Ha kifogyhatatlan élet­energiája nem lobban el. Debát ő is ember volt, hús, vér ember, aki millióknak kovácsolt új életet. Ezen .a napon, január 21-én, elhunyta évfordulóján sok helyen megelevenednek életének eseményei. Igaz, a szem­tanúk lassan eltávoznak, s nem marad más, mint a film, a papír, meg egy ennél sokkal maradandóbb értékű emlékez­tető, a nép szíve, mely megőrzi őt olyannak, amilyen volt a valóságban. Gondolatok ébrednek az emberekben, s egy-egy csöndes pillanatban akaratlanul is megszólal a lelkiismeret: Vajon hasonlítok-e valamiben Is a nagy emberre, méltó vagyok-e nevét a számra venni? Lenin nemcsak azért vált naggyá, mert egész életét az elnyomottaknak szentelte, mert az első szocialista forradalom látnoki képességű vezéreként állt az orosz munkásság, pa­rasztság élén, hanem azért is, mert Lenin élete végéig meg­maradt egyszerű, szerény, igaz embernek. Soha nem érezte magát felette a tömegnek, sőt megvetette azokat, akik felül­ről néznek a tömegre. Nagy tudású, egyetemet végzett ember létére nem tartotta hiábavalónak órákig beszélgetni a pa­rasztokkal, nem tartotta feleslegesnek meghallgatni vélemé­nyüket. S mindezt nem holmi mesterkélt népszerűsködésből, kegyeletes leereszkedéssel tette, hanem a legőszintébb, leg­természetesebb érzésekkel, mert emberi egyéniségének egyik ismertetőjele a közvetlenség, a szerénység volt. Mindig azt vallotta: a legjobb és leghűségesebb tanítómester a nép. Még ellenségeivel szemben is emberségesen viselkedett. Senki sem vetette úgy meg a felsőbbrendű embernek még a gondolatát is, mint Lenin, — jegyezték fel róla kor­társai. Nagyon szerette az embereket, s gyűlölte az élet ször­nyűségeit. Halálának évfordulóján aligha képzelhető el mélyebb tisztesség, mint az, hogy áldozatkészségben, kitartásban, elv­hűségben hasonlókká váljunk ő hozzá, s a fiatal kommunista és nem kommunista korosztállyal méltóinódon megismertes­sük Lenin emberi vonásait, igazi nagyságát, az eszméi iránti hűséget, fgy adózhatunk legjobban Lenin szellemének. Mexőpaxdáaxok — mariiiuísxok állami gazdaságaink szakembereinek tanulmányútja a OIMáVSC-itan és a Lenin Kohászali Művekben Mint őserdő hatalmas fái, úgy emelkednek a magasba a DI­Termelósasövetkezetí tanácsadó: A közösbe adandó vagyontárgyak értékelése . A termelőszövetkezetbe belépő tag — * földbevitelén felül — köteles e közgyűlés határozatá­nak megfelelően, térítés ellené­ben a termelőszövetkezet tulaj­donába adni: a) a saját és a vele közös ház­tartásban élő családtagok tulaj­donát képező összes igás- és ha­szonállatot: b) a főbb gazdasági eszközöket és gazdasági épületeket (a ház­táji gazdaságban tartható va­gyontárgyak kivételével); c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot. > Szőlő bevitelekor a beviteli kötelezettség kiterjed a közös szólógazd álkodás céljára szüksé­ges és a háztáji szőlő szükség­leteit meghaladó pincére, továb­bá szőlőfeldolgozó felszerelésre, valamint hordókra is. ,A belépő kisiparos szintén kö­teles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családta­gok tulajdonában lévő. azt a gé- és felszerelést bevinni, amely a termelőszövetkezet által foly­tatott segéd- és feldolgozó üze­mi tevékenység körébe tartozik. Ilyenkor a közgyűlés határozza meg, hogy a gépet, felszerelést mikor vigye be a kisiparos és hogy felszereléséből mit tarthat meg továbbra is. A bevitt vagyontárgyakat az átvételkor leltári jegyzékbe kell foglalni (feltüntetve azok meny- nyiségét, fontosabb adatait) és értékelni kell. Erre bizottságot kell alakítani. A bizottság tag­jai: az elnök, * vezetőség és az ellenőrző bizottság egy-két tagja, a mezőgazdász (állatte- iztő, könyvelő, más szakem­ber) és az értékeléshez kellő szakértelemmel rendelkező más tag (tagok). Célszerű felkérni közreműködésre a járási mező- gazdasági osztályt, a közelben evő állami gazdaságot és a Magyar Nemzeti Bank fiókját is. Értékelési és térítésül szabálvoU A bevitt vagyontárgyak érté­két a gazdasági felszereléseknél t— ideértve a közös tulajdonba adott gazdasági épületeket is — á' típusnak, minőségnek és hasz­nálhatóságnak megfelelően, álla­toknál az életkornak, kondíció­nak, tenyészértéknek, vetőmag­nál a fajtának és minőségnek, takarmánynál a minőségnek megfelelően . kell megállapítani. Egyes bevitt vagyontárgyak, különösen növénytermesztési kul­túrák tekintetében speciális érté­kelési és térítési szabályok van­nak. Ha például a tag évelő kultúrát visz be (pl. lucerna, vöröshere etb.) és ezt a terme­lőszövetkezet még használni tudja, akkor ki kell számítani a felhasznált vetőmag és a vég­zett talajmunkák (mezei leltár) értékét, ezek összegét el kell osztani az addigi és a még hát­ralévő használati évek számá­nak összegével. A hányadost meg kell szorozni a még hátra­lévő évek számával. Az így ki­jött eredmény a bruttó térítési összeg. Élőfa bevitele esetén a térí­tést a helyi viszonyoknak meg­felelő értékben kell megállapí­tani (élőfa alatt a bevitt földön levő — gyümölcsösnek vagy er­dőnek nem tekinthető — fákat kell érteni). Szőlő bevitele esetén, ha az 4 éves vagy ennél fiatalabb, meg kell téríteni a tagnak a telepí­tési költségeket is. feltéve, hogy a szőlő a termelőszövetkezet ki­alakított vagy kialakítandó nagy­üzemi szőlőtáblájába esik, arra a vidékre meghatározott fajta, telepítése forgatott földbe tör­tént és megeredése legalább 80 százalékos. A térítés ez esetben a talajforgatás költsége, vala­mint a felhasznált szaporító­anyag, továbbá a karó, huzal (támberendezés) állami kiskeres­kedelmi eladási ára. A bevitt — még nem termő — gyümölcsös telepítésének, vagy 20 százalékot meghaladó pótlásának költségeit akkor kell megtéríteni, ha a gyümölcsös a kialakuló nagyüzemi gyümölcsös területébe esik, az előírt felté­telekkel telepítették, illetőleg pó­tolták, állománya legalább 80 százalékban megeredt, szaksze­rűen kezelt és átlagos kora a vonatkozó jogszabályban megál­lapított korhatár (pl. alma 8 év, málna 2 év) alatt van. A telepítési és pótlási költségeket a rendelethez mellékelt táblázat alapján számítjuk ki. \ tagokkal egye tér i ésbe n A bevitt felszerelést, jószágot, kultúrákat mindig az érdekelt aggal egyetértésben kell érté­kelni. Nagyon fontos, hogy a vagyontárgyakat gondosan érté­keljék és reális árakon vegyék át. A kialakított árakat felül­vizsgálás végett be kell jelente­ni a járási tanács mezőgazda- sági osztályának. Ez azért szük­séges, hogy a járás ellenőriz­hesse az értékelés reális voltát és azt, hogy az értékelési árak megfelelnek-e a helyileg kiala­kult áraknak. Y NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA: 18.30—19.30 óráig. Munkatársaink jelentik. — Szív küldi szívnek szívesen. — Aján­dékműsor a tuzséri Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagjainak. MÁVAG és a Lenin Kohászati Művek a nap huszonnégy óráján át füstöt okádó kéményei. Való­ságos átláthatatlan fátyolt képez­nek az égboltozaton, dacolnak a nap erős sugaraival, s párás reg­geleken sokszínt játszva vágód­nak a hegyormokra a hatalmas gomolyagok. Alattuk forr a kat­lan, izzik az acél, s körülötte sü- rögnek a munkások. Ezeknek az embereknek mun­káját, szorgalmát, szervezett egységét tanumányozta me­gyénk állami gazdaságainak számos igazgatója, szakem­bere január 16-án, hogy ta­pasztalatot szerezzen egy ha­sonló nagyüzemi rendszer megteremtéséhez, a mező- gazdaság ipari üzemszerű át­formálásához. A Lenin kohászatiban előzé­kenyek, udvariasak voltak. Levet­ték martinász kalapjukat, s át­adták a mezőgazdasági szakem­bereknek. Kalapjuk szélére ugyan­is sötétkék szemüveg van kap­csolva, amellyel meg lehet nézni j a vakító fénnyel izzó acélt. Az acél izzása közben fel-fellobbanó, szemre ártalmas fénycsóva sok kárt okozhat az ember látásában. Csaknem valamennyien megnéz­ték a martin-kemencéket Pár perc múlva a meglepeté­sek sorozatával árasztották el a mezőgazdászokat. Többek között bejelentették, hogy a fiatalok megcsapolják a nagyolvasztó­kemencét, s a csapolásnak szem­tanúi lehetnek a vendégek. A csoport mintegy 40 méter távol­ságra helyezkedett el a kemence körül, s két fiatal martinász bontórúdjával eltávolította az akadályt a többezer hőfokos anyag elől. A kiömlő nyílás előtt [ két, több tonnás tartály állott, s ebbe ömlött a vakító fényű fo­lyadék. Előbb a tartály aljához csapódott, majd a hideg levegő­vel érintkezve, mintegy hatalmas robbanás, a magasba emelkedett, s az apró csillagok milliárdjai hullottak vissza a földre. Az idősebb martinászok szem­üveges kalapjuk mögül figyelték a fiatalok munkáját. Egy 60—65 éves martinász így köszöntötte a kiszeseket: remek munka volt* fiúk! Az acél minősége megha­ladja a 90 százalékot, beillik a legöregebbek, legtapasztaltabbak eredményei közé. A tartály las­san megtelt, s három fiatal mar­tinász alig másfél méter távol­ságra közelítette meg a még 4« méterre is sütő folyadékot, • ügyes mozdulatokkal újra elzár­ták a kemence reteszét. Gazdag élménnyel indultak to­vább a szabolcsi állami gazdasá­gok szakemberei a DIMAVAG- gyárba, ahol érdeklődtek a gyár szervezeti felépítéséről, a munka- szervezet kialakításáról, az üzem­részek közötti megoszlásról, és a munka folyamatáról. Ez érde­kelte leginkább őket, mert rövidesen ipari jellegű ter­melőüzemekké alakítják át a többezer holdas állami gaz­daságokat. Az adottságokat ki­használva, a mezőgazdasági területeket tájegységenként és üzemrészenként szakosítják majd egyes növénykultúrák termelésére. Sokat beszéltek erről egymás között is. Végül megállapodtak abban, hogy a mezőgazdasági üzemrészeken belül elsősorban a főbb növénykultúrák — mint például a futóhomokon a gyü­mölcstermelés, a burgonyaterme­lés — lesznek az irányadók, a profil meghatározó tényezői. A másodrendű növények: a talaj táperejének utánpótlói, a csillag- fürt, és más olyan növények* amelyek a főbb termények ter­melését kiegészítik és elősegítik. Az állami gazdaságok szak­emberei végül elhatározták, a DIMÁVAG-gyárat választják társüzemüknek, mert itt több, mint 800 különböző termé­ket állítanak elő, s a gyár tevékenysége legjobban ha­sonlít a mezőgazdaság sok­oldalú termeléséhez. Az állami gazdaságok szakem­bereit a DIMÁVAG mérnökei tá­jékoztatták a gyár szervezeti fel­építés-rendszeréről, a részlegek, a profilírozott üzemrészek össz­hangban álló munkájáról és fi munkaszervezet kialakításáról. , Ujlaky vív •t

Next

/
Oldalképek
Tartalom