Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-21 / 17. (18.) szám

flz SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata (a 2. oldalon.) ★ A fekete lakat lovag fai (2. oldal) Műszaki tórum <5. oldal) Sport (8. old.) XVIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Üic 5t íiliér 1961. JANUÁR 21, SZOMBAT A KÖZMÜVELÉSÉRT Meggyőző számadatokkal ta­lálkoztam a minap. Olyanokkal, amelyek már első látásra is rendkívül sokat mondanak a mi megváltozott világunkról, s ame­lyek kétségbevonhatatlan bizo­nyítékai nagyszerű kulturális for­radalmunk hatásának. Az idősebbek jól emlékszenek még a magántanulásra, mint az iskolapadból kinőttek, vagy a dolgozni kényszerültek egyetlen továbbképzési fórumára. Tudjuk, mennyire kevés egyszerű em­bernek lehetett még ebben is ré­sze, s milyen óriási áldozatokat követelt ez az önképzési forma szellemi és anyagi téren egy­aránt. Kevesek kiváltsága volt a tudás, mert keveseké volt a tanulás is. Egészen addig, amíg a népi demokrácia lehetővé nem tette, hogy valamennyi iskola­típusban — és szinte a jelent­kezők arányától függetlenül — létrejöjjön a felnőttoktatás. Igen, a számok. Azt mutatják, hogy 1952-től 1960-ig, tehát nyolc esztendő alatt 1242 dolgozó vizsgázott ered­ményesen megyénkben az alap- ismereti tanfolyamokon, 7483-an * dolgozók esti és levelező ál­talános iskoláiban és 3246-an a dolgozók esti és levelező közép­iskoláiban. Közel 12 000 dolgozó szerezte meg tehát a számára magasabb műveltséget az eltelt évek során és ez nem lebecsü­lendő eredmény! Ezek a számok akkor születtek meg, amikor már rohanó tempóban halad a gyer­mekek általános iskolai képzése, nagyarányú a részvétel a közép­iskolákban is. S még ezzel sem vagyunk elégedettek. Tovább kell lépni a felnőttek oktatása terén — ez lett a megye nagyon sok művelődésért felelős- emberének jelszava. Már ebben az iskolai évben lényeges fejlődést kell el­érni az idősebbek továbbképzé­sében — ettől volt hangos a nyá­ron sok üzem. Röpgyűléseken, különböző személyes beszélgeté­sek alkalmával ismertették a le­hetőségeket, amelyek a tanulás idejére és annak befejezése után várnak a hallgatókra. A tanácsok végrehajtóbizottságainak napi­rendjén, tanácsüléseken is szere­pelt ez a nagyon fontos kérdés. Es az 1960/61. tanév első felé­nek lezárása előtt jóleső érzés leírni a számokat. 121 községben, 196 tanulócsoporttal, mintegy 3200 felnőtt folytatja tanulmányait, s szerzi meg az általános művelt­ség alapjait. A dolgozók esti és levelező középiskoláiban, az álta­lános gimnáziumokban és a technikumokban 70 tanulócso­port működik. Az adat pedig nem téves: több, mint 2000 dol­gozó tanul ezekben az iskolák­ban. Ha összehasonlítjuk a hely­zetet a nyolc évvel ezelőttivel, nagy különbséget találunk a je­lenlegi javára. Főként, ha hozzá­tesszük, hogy itt főképp a kö­zépkorú, tehát a húsz és negy­ven esztendő közöttiek tanulnak. Családi gondok között, itt-ott már tíeresedő fejjel mentek és mennek az iskolapadokba, mert belátták, hogy már nélkülözhe­tetlen az általános műveltség megszerzése, szükség van a to­vábbi fejlődésre, az üzemek munkapadjainál, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben is. örvendetesek ezek a tények. Ám, a tanulásnak vannak még szépséghibái is. Hol vannak és hová lettek azok a húsz éven aluli fiatalok, akik még nem vé­gezték el az általános iskolát? A tíz évvel ezelőtt beiratkozott és a két évvel ezelőtt végzett ta­nulók számaránya között jócs­kán van különbség. Az üzemek, a tanácsok illetékeseinek nem érdektelen megvizsgálni: mi tör­tént ezekkel a nem végzett if- jakkal, s a vállalatoknál, terme­lőszövetkezeteknél, állami gazda­ságoknál és másutt dolgozó fia­talok miért nem tanulnak to­vább? A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a napokban tárgyalta a felnőttoktatás helyzetét. Megál­lapította a többi között, hogy sajnos, jócskán vannak még a megyében, akik Szabolcs-Szatmár különböző területein helyezked­tek el, s nem végezték el a kö­telező nyolc osztályt sem. Persze, | nem feledkezhetünk meg arról a nagyszerű tényről, hogy sokan dolgoznak már fizikai munkán is érettségivel. Az Autóközleke­dési, a VAGÉP, a gépjavító vál­lalatoknál és még nagyon sok helyen fogják meg a szerszám nyelét olyanok, akik a középis­kolákban végeztek. Az üzemek vezetői, de az ipari tanulóintéze­tek nevelői is bizonyítják: ezek a fiatalok hamarabb és könnyeb­ben elsajátítják a szakma mes­terfogásait, mint alacsonyabb műveltséggel rendelkező társaik, j tökéletesebb, minőségileg is jobb terméket képesek előállítani az egész népgazdaság hasznára. És ez így helyes. Illetékes tanácsi szervek vi-" szont az is megállapították, hogy például a megyei tejipari vál­lalatnál, húsipari vállalatnál dol­gozók jelentős százaléka még a legminimálisabb alapművelt­séggel sem rendelkezik. Ami még súlyosbítja a helyzetet, az üzemek, vállatok jórésze meg sem követé*! ölük az általános iskola, n.t Ju a középiskola el­végzését. Nevelőink nagy többsége na­gyon nagy fáradsággal végzi ál­dozatos munkáját. Azon igyek­szik, hogy a hallgató már az órán sajátítsa el az anyagot, s hogy még ez is könnyebb le­gyen, szemléltető eszközök soka-i ságát állítja a tanítás szolgála­tába. De ebben az üzemek, az intézmények, a tanácsok, a szö­vetkezetek vezetői még sokat se­gíthetnek nekik. Elsősorban az­zal, ha segítik az iskolák láto­gatását megfelelő délutáni sza­badidő biztosításával, s ha szá- monkérik az ott tanultakat, az eredményt. Nem utolsósorban pe­dig azzal, hogy az eredményesen végző dolgozókat állítsák is tu­dásuknak megfelelő posztra! Koplta János. Másfél hónap alatt 115 ezer holddal és 25 ezer taggal gyarapodtak a termelőszövetkezetek #« (Jlést tartott a megyei tanács végrehajtó bisott*ága Pénteken ülést tartott a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága, ahol több napirendi pont közül elsőként a termelőszövet­A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a szövetkezetek számszerű fejlesztése a párt ag­rárpolitikájának megfelelően jó ütemben halad. A szervezett agi­táció újra kezdése, vagyis de­cember eleje óta, a termelőszö­vetkezetek földterülete 115 ezer holddal, a tagok száma pedig 25 371-el növekedett. A szövetkezeti községek szá­ma 39-cel gyarapodott, így a korábbi 154 szövetkezeti községgel együtt 193-ra emel­kedett megyénkben a teljes nagyüzemi gazdálkodást foly­tató községek száma. Nagyobb gondot az állattenyésztésre a vásárosnaményi járásban vásárolt televíziók számát nézzük, amiről az előző esz­tendőkben nem számolhattak volna be. Természetesen, ma már az adottságok is mások és ezt még fokozottabban kell kihasználni. A gépesítés, a villamosítás előreha- | ladása a nagyüzemi növényter- ' melés és állattenyésztés, az egyre erősödő közösségi életforma mind nagyobb műveltséget követel. Na­gyobb szaktudásra van szükség. A jelenleg működő nyolc ezüst- kalászos tanfolyam kevésnek mu­tatkozik. Bővíteni kell a meg­felelő szakkönyvek számát is. Elmélyültebben kell foglal­kozni a kulturális teendőkkel a községi végrehajtó bizott­ságoknak. Programjaikban annyit tűzzenek maguk elé, amit szorgos munká­val végre lehet hajtani, de az jól legyen végrehajtva. Ma a csen- geri járásban a szövetkezetek tovább szilárdulásának, az előre­haladásnak egyik talpköve a na­gyobb kulturáltság. Kedvezőbbek a lehetőségek, de nagyobbak a feladatok is. A három napirendi pont után a végrehajtó bizottság kisebb folyó ügyeket tárgyalt. Cs. B. Január 26 és 31 között kezdődnek az Idei gYermekbénulás elleni rédőoltások A végrehajtó bizottság megtár-» gyalta a vásárosnamériyi járásig tanács vb. jelentését, amely azj állat és állati termékek árutervé­nek teljesítéséről szólt. Az áru­tervét a járás vágómarhából, gyapjúból túlteljesítette, néhány százalék hiányzik a tejből., ser­tésből sem teljesítette tervét a járás, de különösen tojásból és baromfiból maradtak adósak. Elismerte a végrehajtó bizott­ság, hogy a naményi járásban az adottságok nem olyanok, mint más jobb talajú járásokban, a rendkívüli időjárás is erősen fo­kozta a nehézségeket, de minden elmaradást ezekre az okokra nem lehet hárítani. A vezetés, a segítségadás és az ellenőrzés nem volt olyan köve'kezetes. mint amilyen­nek lenni kellett volna. A felsőbb szervek utasításait is pontosabban be kellett volna tartani a naményi járásban. Alkalmazni kell az állatte­nyésztésben is a megfelelő anya­gi érdekeltség elvét, az áru tervek teliesítésénél pedig vegyék szá­mításba a háztáji gazdaságok piacra kerülő áruit is. A járás szövetkezeteinek többsége az ál­lattenyésztésben is jól halad előre. Amit az egyik hasonló adot*ságú községben lehet, az a másikban is megvalósítható. A kádereken, a vezetésen múlik. ] hogy ezeket a jó tapasztalatokat általánosítsák. R§!mifiv«tésí imiRfta a csengeti iárdshen As Egénsüégvgyl Minisztérium kosleménye Az Egészségügyi Minisztérium közli: a gyermekbénulásos meg­betegedések száma ay. elmúlt évi védőoltás befejezése óta, ed­dig soha nem tapasztalt alacsony szintre esett. Míg a két utolsó járványos esztendőben — 1957- ben és 1959-ben — kétezerhá- romszázharmincnégy, illetve ezemyolcszázharminc bénulással járó megbetegedés volt, addig 1960-ban a bejelentések száma a negyvenet sem érte el. Ez a nagyarányú csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy az ország lakosságának mintegy 25 százaléka, közöttük a 14 éven aluli gyermekek 92 százaléka védőoltást kapott. Ezzel az eredménnyel Ma­gyarország a gyermekbénu­lás ellen a legkorszerűbb módszerekkel küzdő orszá­gok élvonalába került, s jog­gal számíthatunk arra, hogy rövidesen elérhetjük a mél­tán rettegett betegség teljes felszámolását. Az elért eredményt csak úgy lehet megtartani és tovább fo­kozni. ha a bevált védőoltást mindazok megkapják, akik a ta­valyi oltások óta érték el az ol­tási korhatárt, de azok is, akik­nél a már megszerzett védettsé­get ajánlatos újabb oltással meg­erősíteni. Az Egészségügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyermekbé­nulás elleni oltások folytatásáról. Az ország egész területén ja­nuár 26—31. között újra elkez­dődnek a csecsemők és kisgyer­mekek gyermekbénulás elleni védőoltása. Ezúttal azokat olt­ják be. akik 1958. január 1. és 1960. november 30. között szü­lettek. A védőoltáskor teába cse­pegtetett oltóanyagot adnak a gyermekeknek, hathetes időkö­zönként három alkalommal, [ugyanúgy, mint az elmúlt év- j jen. Minden szülő értesítést I kap, hogy gyermekével mikor és ‘melyik oltóhelyen jelentkezzék. Annak a járásnak a kulturá­lis munkáját tárgyalta a végre- hf.jtó bizottság, ahol megyénkben leghamarabb döntött a dolgoz-) parasztság a közös gazdálkodó mellett. A járási tanács jelentése már az első szövetkezeti esztendő eredményeiből olyan adato­kat közölhetett, akár az elő­adások számát, tartalmát, akár a községfejlesztési alap­ból létesült kultúrházak vagy A mezőgazdaság szocialista át- izervezésével egy időben válto­zások álltak be a pártszerveze­teknél is. Sok helyen egyesül­tek, egy pártszervezet irányítá­sa alá kerültek a kommunisták. Több helyen a választások fo- y,.xnán új elytársak kerültek a oárttitkári tisztségre, akiknek I 'ines megfelelő ?vkorlátúk í a pártmunkában. Éppen ezért a kisvárdai járási pártbizottság február hónapban a téesz-párt- | itkárok részére egyhetes tanfo­lyamot szervez. Ezeken a tanfolyamokon Üt előadásból álló sorozaton ismer­kednek meg a legfontosabb kér­désekkel. Hallgatnak előadást a termelés segítésének és ellenőr­zésének elvi és gyakorlati kér­déseiről, a politikai tömegmunka rányításának helyes módszerei­ről, a tömegszervezetek és moz­galmak irányításáról. Megbeszé- az osztálvhc-c időszerű kér­déseit, s a párt szervezeti éle­tének kialakításával, a pártcso­portok megszervezésével és mun­kájával kapcsolata* ánttdvalókai VI Mg proletórlot egynul/etax keze ti mozgalom alakulását és az ú) szövetkezetek megszilárdítási munkáját tárgyalták meg. 39 új szövetkezeti közság Az alakuló közgyűléseket álta­lában az utolsó belépések után néhány napon belül megtartják. A megszilárdítást végző brigádok a belépések után azonnal munká­hoz látnak. i Január közepéig 288 politi­kailag és szakmailag képzett ember sietett segítségére a most alakult vagy erősen megnövekedett szövetkeze­teknek. Több községben már a leltározás be is fejeződött. Tíz községben már a közös Vnimlra m*.- marrlrn.-rAArlntt Egyhetes tanfolyam a kisvárdai járá« parttitkárai rémére

Next

/
Oldalképek
Tartalom