Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-21 / 17. (18.) szám
flz SZKP Központi Bizottsága plénumának határozata (a 2. oldalon.) ★ A fekete lakat lovag fai (2. oldal) Műszaki tórum <5. oldal) Sport (8. old.) XVIII. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM Üic 5t íiliér 1961. JANUÁR 21, SZOMBAT A KÖZMÜVELÉSÉRT Meggyőző számadatokkal találkoztam a minap. Olyanokkal, amelyek már első látásra is rendkívül sokat mondanak a mi megváltozott világunkról, s amelyek kétségbevonhatatlan bizonyítékai nagyszerű kulturális forradalmunk hatásának. Az idősebbek jól emlékszenek még a magántanulásra, mint az iskolapadból kinőttek, vagy a dolgozni kényszerültek egyetlen továbbképzési fórumára. Tudjuk, mennyire kevés egyszerű embernek lehetett még ebben is része, s milyen óriási áldozatokat követelt ez az önképzési forma szellemi és anyagi téren egyaránt. Kevesek kiváltsága volt a tudás, mert keveseké volt a tanulás is. Egészen addig, amíg a népi demokrácia lehetővé nem tette, hogy valamennyi iskolatípusban — és szinte a jelentkezők arányától függetlenül — létrejöjjön a felnőttoktatás. Igen, a számok. Azt mutatják, hogy 1952-től 1960-ig, tehát nyolc esztendő alatt 1242 dolgozó vizsgázott eredményesen megyénkben az alap- ismereti tanfolyamokon, 7483-an * dolgozók esti és levelező általános iskoláiban és 3246-an a dolgozók esti és levelező középiskoláiban. Közel 12 000 dolgozó szerezte meg tehát a számára magasabb műveltséget az eltelt évek során és ez nem lebecsülendő eredmény! Ezek a számok akkor születtek meg, amikor már rohanó tempóban halad a gyermekek általános iskolai képzése, nagyarányú a részvétel a középiskolákban is. S még ezzel sem vagyunk elégedettek. Tovább kell lépni a felnőttek oktatása terén — ez lett a megye nagyon sok művelődésért felelős- emberének jelszava. Már ebben az iskolai évben lényeges fejlődést kell elérni az idősebbek továbbképzésében — ettől volt hangos a nyáron sok üzem. Röpgyűléseken, különböző személyes beszélgetések alkalmával ismertették a lehetőségeket, amelyek a tanulás idejére és annak befejezése után várnak a hallgatókra. A tanácsok végrehajtóbizottságainak napirendjén, tanácsüléseken is szerepelt ez a nagyon fontos kérdés. Es az 1960/61. tanév első felének lezárása előtt jóleső érzés leírni a számokat. 121 községben, 196 tanulócsoporttal, mintegy 3200 felnőtt folytatja tanulmányait, s szerzi meg az általános műveltség alapjait. A dolgozók esti és levelező középiskoláiban, az általános gimnáziumokban és a technikumokban 70 tanulócsoport működik. Az adat pedig nem téves: több, mint 2000 dolgozó tanul ezekben az iskolákban. Ha összehasonlítjuk a helyzetet a nyolc évvel ezelőttivel, nagy különbséget találunk a jelenlegi javára. Főként, ha hozzátesszük, hogy itt főképp a középkorú, tehát a húsz és negyven esztendő közöttiek tanulnak. Családi gondok között, itt-ott már tíeresedő fejjel mentek és mennek az iskolapadokba, mert belátták, hogy már nélkülözhetetlen az általános műveltség megszerzése, szükség van a további fejlődésre, az üzemek munkapadjainál, a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben is. örvendetesek ezek a tények. Ám, a tanulásnak vannak még szépséghibái is. Hol vannak és hová lettek azok a húsz éven aluli fiatalok, akik még nem végezték el az általános iskolát? A tíz évvel ezelőtt beiratkozott és a két évvel ezelőtt végzett tanulók számaránya között jócskán van különbség. Az üzemek, a tanácsok illetékeseinek nem érdektelen megvizsgálni: mi történt ezekkel a nem végzett if- jakkal, s a vállalatoknál, termelőszövetkezeteknél, állami gazdaságoknál és másutt dolgozó fiatalok miért nem tanulnak tovább? A megyei tanács végrehajtó bizottsága a napokban tárgyalta a felnőttoktatás helyzetét. Megállapította a többi között, hogy sajnos, jócskán vannak még a megyében, akik Szabolcs-Szatmár különböző területein helyezkedtek el, s nem végezték el a kötelező nyolc osztályt sem. Persze, | nem feledkezhetünk meg arról a nagyszerű tényről, hogy sokan dolgoznak már fizikai munkán is érettségivel. Az Autóközlekedési, a VAGÉP, a gépjavító vállalatoknál és még nagyon sok helyen fogják meg a szerszám nyelét olyanok, akik a középiskolákban végeztek. Az üzemek vezetői, de az ipari tanulóintézetek nevelői is bizonyítják: ezek a fiatalok hamarabb és könnyebben elsajátítják a szakma mesterfogásait, mint alacsonyabb műveltséggel rendelkező társaik, j tökéletesebb, minőségileg is jobb terméket képesek előállítani az egész népgazdaság hasznára. És ez így helyes. Illetékes tanácsi szervek vi-" szont az is megállapították, hogy például a megyei tejipari vállalatnál, húsipari vállalatnál dolgozók jelentős százaléka még a legminimálisabb alapműveltséggel sem rendelkezik. Ami még súlyosbítja a helyzetet, az üzemek, vállatok jórésze meg sem követé*! ölük az általános iskola, n.t Ju a középiskola elvégzését. Nevelőink nagy többsége nagyon nagy fáradsággal végzi áldozatos munkáját. Azon igyekszik, hogy a hallgató már az órán sajátítsa el az anyagot, s hogy még ez is könnyebb legyen, szemléltető eszközök soka-i ságát állítja a tanítás szolgálatába. De ebben az üzemek, az intézmények, a tanácsok, a szövetkezetek vezetői még sokat segíthetnek nekik. Elsősorban azzal, ha segítik az iskolák látogatását megfelelő délutáni szabadidő biztosításával, s ha szá- monkérik az ott tanultakat, az eredményt. Nem utolsósorban pedig azzal, hogy az eredményesen végző dolgozókat állítsák is tudásuknak megfelelő posztra! Koplta János. Másfél hónap alatt 115 ezer holddal és 25 ezer taggal gyarapodtak a termelőszövetkezetek #« (Jlést tartott a megyei tanács végrehajtó bisott*ága Pénteken ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ahol több napirendi pont közül elsőként a termelőszövetA végrehajtó bizottság megállapította, hogy a szövetkezetek számszerű fejlesztése a párt agrárpolitikájának megfelelően jó ütemben halad. A szervezett agitáció újra kezdése, vagyis december eleje óta, a termelőszövetkezetek földterülete 115 ezer holddal, a tagok száma pedig 25 371-el növekedett. A szövetkezeti községek száma 39-cel gyarapodott, így a korábbi 154 szövetkezeti községgel együtt 193-ra emelkedett megyénkben a teljes nagyüzemi gazdálkodást folytató községek száma. Nagyobb gondot az állattenyésztésre a vásárosnaményi járásban vásárolt televíziók számát nézzük, amiről az előző esztendőkben nem számolhattak volna be. Természetesen, ma már az adottságok is mások és ezt még fokozottabban kell kihasználni. A gépesítés, a villamosítás előreha- | ladása a nagyüzemi növényter- ' melés és állattenyésztés, az egyre erősödő közösségi életforma mind nagyobb műveltséget követel. Nagyobb szaktudásra van szükség. A jelenleg működő nyolc ezüst- kalászos tanfolyam kevésnek mutatkozik. Bővíteni kell a megfelelő szakkönyvek számát is. Elmélyültebben kell foglalkozni a kulturális teendőkkel a községi végrehajtó bizottságoknak. Programjaikban annyit tűzzenek maguk elé, amit szorgos munkával végre lehet hajtani, de az jól legyen végrehajtva. Ma a csen- geri járásban a szövetkezetek tovább szilárdulásának, az előrehaladásnak egyik talpköve a nagyobb kulturáltság. Kedvezőbbek a lehetőségek, de nagyobbak a feladatok is. A három napirendi pont után a végrehajtó bizottság kisebb folyó ügyeket tárgyalt. Cs. B. Január 26 és 31 között kezdődnek az Idei gYermekbénulás elleni rédőoltások A végrehajtó bizottság megtár-» gyalta a vásárosnamériyi járásig tanács vb. jelentését, amely azj állat és állati termékek árutervének teljesítéséről szólt. Az árutervét a járás vágómarhából, gyapjúból túlteljesítette, néhány százalék hiányzik a tejből., sertésből sem teljesítette tervét a járás, de különösen tojásból és baromfiból maradtak adósak. Elismerte a végrehajtó bizottság, hogy a naményi járásban az adottságok nem olyanok, mint más jobb talajú járásokban, a rendkívüli időjárás is erősen fokozta a nehézségeket, de minden elmaradást ezekre az okokra nem lehet hárítani. A vezetés, a segítségadás és az ellenőrzés nem volt olyan köve'kezetes. mint amilyennek lenni kellett volna. A felsőbb szervek utasításait is pontosabban be kellett volna tartani a naményi járásban. Alkalmazni kell az állattenyésztésben is a megfelelő anyagi érdekeltség elvét, az áru tervek teliesítésénél pedig vegyék számításba a háztáji gazdaságok piacra kerülő áruit is. A járás szövetkezeteinek többsége az állattenyésztésben is jól halad előre. Amit az egyik hasonló adot*ságú községben lehet, az a másikban is megvalósítható. A kádereken, a vezetésen múlik. ] hogy ezeket a jó tapasztalatokat általánosítsák. R§!mifiv«tésí imiRfta a csengeti iárdshen As Egénsüégvgyl Minisztérium kosleménye Az Egészségügyi Minisztérium közli: a gyermekbénulásos megbetegedések száma ay. elmúlt évi védőoltás befejezése óta, eddig soha nem tapasztalt alacsony szintre esett. Míg a két utolsó járványos esztendőben — 1957- ben és 1959-ben — kétezerhá- romszázharmincnégy, illetve ezemyolcszázharminc bénulással járó megbetegedés volt, addig 1960-ban a bejelentések száma a negyvenet sem érte el. Ez a nagyarányú csökkenés elsősorban annak köszönhető, hogy az ország lakosságának mintegy 25 százaléka, közöttük a 14 éven aluli gyermekek 92 százaléka védőoltást kapott. Ezzel az eredménnyel Magyarország a gyermekbénulás ellen a legkorszerűbb módszerekkel küzdő országok élvonalába került, s joggal számíthatunk arra, hogy rövidesen elérhetjük a méltán rettegett betegség teljes felszámolását. Az elért eredményt csak úgy lehet megtartani és tovább fokozni. ha a bevált védőoltást mindazok megkapják, akik a tavalyi oltások óta érték el az oltási korhatárt, de azok is, akiknél a már megszerzett védettséget ajánlatos újabb oltással megerősíteni. Az Egészségügyi Minisztérium utasítást adott ki a gyermekbénulás elleni oltások folytatásáról. Az ország egész területén január 26—31. között újra elkezdődnek a csecsemők és kisgyermekek gyermekbénulás elleni védőoltása. Ezúttal azokat oltják be. akik 1958. január 1. és 1960. november 30. között születtek. A védőoltáskor teába csepegtetett oltóanyagot adnak a gyermekeknek, hathetes időközönként három alkalommal, [ugyanúgy, mint az elmúlt év- j jen. Minden szülő értesítést I kap, hogy gyermekével mikor és ‘melyik oltóhelyen jelentkezzék. Annak a járásnak a kulturális munkáját tárgyalta a végre- hf.jtó bizottság, ahol megyénkben leghamarabb döntött a dolgoz-) parasztság a közös gazdálkodó mellett. A járási tanács jelentése már az első szövetkezeti esztendő eredményeiből olyan adatokat közölhetett, akár az előadások számát, tartalmát, akár a községfejlesztési alapból létesült kultúrházak vagy A mezőgazdaság szocialista át- izervezésével egy időben változások álltak be a pártszervezeteknél is. Sok helyen egyesültek, egy pártszervezet irányítása alá kerültek a kommunisták. Több helyen a választások fo- y,.xnán új elytársak kerültek a oárttitkári tisztségre, akiknek I 'ines megfelelő ?vkorlátúk í a pártmunkában. Éppen ezért a kisvárdai járási pártbizottság február hónapban a téesz-párt- | itkárok részére egyhetes tanfolyamot szervez. Ezeken a tanfolyamokon Üt előadásból álló sorozaton ismerkednek meg a legfontosabb kérdésekkel. Hallgatnak előadást a termelés segítésének és ellenőrzésének elvi és gyakorlati kérdéseiről, a politikai tömegmunka rányításának helyes módszereiről, a tömegszervezetek és mozgalmak irányításáról. Megbeszé- az osztálvhc-c időszerű kérdéseit, s a párt szervezeti életének kialakításával, a pártcsoportok megszervezésével és munkájával kapcsolata* ánttdvalókai VI Mg proletórlot egynul/etax keze ti mozgalom alakulását és az ú) szövetkezetek megszilárdítási munkáját tárgyalták meg. 39 új szövetkezeti közság Az alakuló közgyűléseket általában az utolsó belépések után néhány napon belül megtartják. A megszilárdítást végző brigádok a belépések után azonnal munkához látnak. i Január közepéig 288 politikailag és szakmailag képzett ember sietett segítségére a most alakult vagy erősen megnövekedett szövetkezeteknek. Több községben már a leltározás be is fejeződött. Tíz községben már a közös Vnimlra m*.- marrlrn.-rAArlntt Egyhetes tanfolyam a kisvárdai járá« parttitkárai rémére
