Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-20 / 17. szám

Az MHS megyei küldöttértekezletéről

(Folytatás az 1. oldalról.)

régi és új vezetőségi tagok meg- barátkozására, s arra is, hogy felkeltsék az érdeklődők figyelmét a körök iránt. Fontos megérteni az MHS vezetőknek, hogy

a szövetség nem csupán a fiatalok szervezete, nemcsak a rövidesen bevonuló, vagy nemrég leszerelt korosztály, hanem az egész társadalom szervezete, ahol a sokoldalú} érdeklődés kielégítése mellett ki-kl megismerkedhet a honvédelem lényegével, céljával, a korszerű hadieszközökkel.

S akik járatosak a hadiismeretekben, a világpolitikai erők alakulásában, azok magabiztosabban végzik napi munkájukat, megértik, hogy a honvédelem és a békevédelem összetartozó fogalmak.

De az új „helyzet”, a mezőgazdaság széles vágányra helyezése is kérdőjelet állít megyénkben a szövetség elé. Nagyecseden és más helyeken már megtalálta szerepét a tsz-község MHS szervezete, segítik működését a tsz gazdasági vezetői is, de még számos községben sok munka vár a helyi és járási MHS vezetőkre. A pezsgő életű MHS-kör nemcsak a parasztfiatalok falunmaradását eredményezi, hanem száz és ezer fiatalnak ad szakmát.

Benhei és Szabó eitfársak is felszólaltak

Sok minden maradt a jelenlévők jegyzetében, amely otthon majd gyümölcsözni fog. A hozzászólók is megerősítették, hogy az MHS csak úgy tud teljes munkát végezni, ha mindig együttműködik a többi tömegszervezetekkel, a KISZ-szel, valamint a Munkásőrséggel, a fegyveres testületekkel, tanácsokkal.

Főleg a KISZ és az MHS kapcsolata számottevő, mert jónéhány helyen, ahol nincs MHS alapszervezet, ott a KISZ ápolja a honvédelem gondolatát.

Pető Lajos a buji MHS-életről számolt be, elmondta, hogy sokoldalúságra törekednek, öt körük vizsgázott eredményesen, most színdarabot tanulnak, a nyáron kirándulásra készülnek. Nem feledkeznek meg a leszerelő katonákról, felkeresik és maguk közé hívják őket. Szemán Árpádné a nők táborának szélesítését sürgette, mert kevés a nő a szövetségben.

A veteránok nevében Fazekas János üdvözölte a megyei küldött-értekezletet, majd Lipők András megyei KISZ-titkár után Szabó István, az MHS országos elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Hozzászólásának mondanivalója az volt: arra kell törekedni, hogy a társadalom valamennyi rétegében olyan nézet és hangulat alakuljon ki, mely a társadalom egész ügyének tekinti a honvédelem ügyét, hisz minden becsületes dolgozónak létérdeke a béke.

Nemcsak az MHS dolga a párt honvédelmi politikájának érvényrejuttatása, hanem minden szervnek, a társadalmi élet bármilyen posztján dolgozó embereknek.

Benkei András elvtárs elsősorban arról tett említést, hogy egyes esetekben nem tartják egyenlőértékű pártmunkának az MHS-ben végzett tevékenységet. Végre el kell oszlatnunk ezt a téves nézetet — mondotta.

Az MHS-ben végzett munka egyenlő értékű pártmunka a többivel.

Még hangsúlyozta, hogy a párt- szervezetek, pártbizottságok a közeljövőben több segítséget adjanak az MHS-nek. Véleménye szerint bővíteni szükséges az MHS aktíva-hálózatát becsületes emberekkel.

A válasz után a küldött-értekezlet megválasztotta a 33 tagú új elnökséget, majd a 9 tagú ellenőrző bizottságot. Végül Szabó altábornagy elvtárs kitüntetéseket adott át a legkiválóbbaknak.

••

Otren forint munkaegységenként a Ságvári Tsz zárszámadásán

fc* ppen az utolsó simításokat

■^végezték a nyíregyházi Ság- vári Tsz zárszámadási jelentésének ellenőrzésénél a városi tanács mezőgazdasági osztályán, amikor a téesz adathalmazából kiemeltünk néhány fontosabb mutatót

Áruértékesítési tervüket 167 százalékra teljesítették. Értéke összesen három és félmillió forint. Pénzben tervezik meg a munkaegység teljes értékét tér-: mészetbeni kiosztás nem szerepel a tervükben. Minden terményből annyit kap mindenki, amennyire szüksége van, ameny- nyit kér, a többit közösen értékesítik. Nem töltenek időt a kiosztással, nem „folyik szét” a termény, egy tételben, nagyüzemi felárral tudják értékesíteni.

Kilencvenezer liter tej értékesítését tervezték és 113 ezer litert adtak el az államnak.

Ilyen eredmények mellett tudnak ötven forintot osztani munkaegységenként. A tagok jövedelméhez azonban hozzátartozik még ezen felül átlagosan hat forint prémium munkaegységenként és mintegy hétezer forint a háztáji gazdaságból.

Gyurján József feleségével együtt dolgozott a kertészeti brigádban. Kilencszáz munkaegységet teljesítettek, ez maga 45 ezer forint, prémiumként kaptak 8500 forintot. A háztáji földjükön termett 35 mázsa kukorica,

12 mázsa burgonya, 3 mázsa napraforgó, 60 mázsa takarmánytök és 80 kiló bab. Értéke kilencezer forint. Eladtak két süldőt, 2600 forintért, háromezer liter tejet kilencezer forintért és ötszáz darab tojást 750 forintért; Ez összesen 12 350 forint. Múlt évi teljes jövedelmük tehát 74 ezer 850 forint.

s

‘-'zíaskó András szintén feleségével együtt dolgozott, 836 munkaegységet teljesített. Összes jövedelme közel hatvanezer forint a prémiummal és a háztáji gazdaságból származó jövedelemmel együtt;

GB.

Kétaxeresere növelik a vörötthere területét a% iiköriiófülpöai Sxamoamenti Tax-ben

tsz azirányú törekvését, hogy az idén nagyobb bevételekre tegyenek szert, mint az elmúlt esztendőben. Lippai József főmezőgazdász véleménye szerint — s ahogy a tervszámok is mutatják — nagy súlyt fektetnek az ipari növények és a szálastakarmányok termelésére 9 fokozzák az állat- tenyésztést.

A Szamosmenti Tsz-ben tavaly húsz holdon termeltek mákot négy és fél mázsás átlaggal. Az idén ötven holdra növelik a mák vetésterületét. Napraforgót hetven, cukorrépát ötven holdon termelnek. Korábban nem foglalkoztak káposztarepce termelésével, az idén -negyven holdon termelik magnak.

Az állattenyésztés növelése érdekében tervezték azt, hogy a meglévő 260 hold vöröshere mellett még 240 hold vörösherét telepítenek az idén.

Ebben az évben már hetven darab fejőstehenük, hetven helyet száz anyakocájuk lesz. A tavalyi százhét sőrével szemben az idén százhúszat akarnak értékesíteni a saját állomány szaporulatából és a háztájiból való felvásárlás eredményeként. Baromfi- tenyésztéssel tavaly nem foglalkoztak, az idén ötezer naposcsibét és ötszáz pulykát akarnak felnevelni.

agyon szép eredményt értek el a húsértékesítésben; minden holdra 127 kiló — baromfi. szarvasmarha és sertés — hús esik.

Az ököritófülpösi Szamosmenti Termelőszövetkezetben elkészítették az 1961. évi termelési tervet. A termelési terv híven tükrözi a

Iskolában

Ezúttal idősebbeket örökített meg a gép lencséje tanulás közben. A Közgazdasági Technikum kereskedelmi tagozatának levelező oktatásában résztvevők Must Júlia magyar nyelvtanárnővel a magyar nyelv és irodalom soronlévő anyagát beszélik meg.

Z^/r/ iiillantjLáni pa kialudt

t

4 TIT ASZ nyírbátori kapcsoló állomásán a jelzőtáblán kialudt az egyik lámpa. Két szomszédjában viszont a szokottnál fényesebben égett. Az ügyeletes elektrikus mindjárt észrevette, hogy valahol hiba van. Tudta, hogy a feszültségcsökkenésnek földzárlat az oka. Valahol elszakadt a vezeték.

A hibát azonnal jelentette a nyíregyházi központnak.

Tóth István villanyszerelő nagykállói meleg szobájából nézte, hogy kint nyargal a szél. Arra gondolt, hogy nem sokára beáll az este és letelik a nappali szolgálat. Igaz, az éjszaka nem jelentheti azt a villanyszerelő számára, hogy most már nyugodtan szórakozhat, vagy alhat, mert ha baj van, menni kell a hibát kijavítani. Így történt most is. Az estére tervezett kártyaparti elmaradt a cimborákkal, mert Nyíregyházáról Herczeg László technikus telefonon utasította, hogy azonnal induljon megkeresni körzetében a hibát.

Elősxor is azt kellett

megtudnia, hogy melyik irányban lehet a vezeték elszakadása. A kapcsolótoronyhoz ment. Amikor egy-egy vonalat kikapcsolt, ellenőrizte, az eredményt.

15 ve re múlva már tudta, hogy

a földzárlat valahol Nagykálló és Nyírbátor között van.

Értesítette Barna György villanyszerelőt. Gépkocsival elindultak a hiba közelebbi behatárolására. Ez azt jelentette, hogy minden árbóckap- csolónál megálltak. Kikapcsoltak, aztán kocsijukkal robogtak az első legközelebbi telefonhoz, hogy ellenőriztessék; addig a szakaszig ép-e a vezeték.

Telefonon állandó kapcsolatot tartottak a nyíregyházi központtal, ahol figyelték az árbóc kapcsolások eredményét. Beesteledett, mikor a hatodik kapcsolás után végre megtudták, hogy a nyírgelsei Béke Őre Tsz nagyfeszültségű leágazásánál van valahol a földzárlat. Ezt a 10 kilométeres szakaszt gyalogosan, mindenütt villanyoszloptól villanyoszlopig haladva kellett ellenőrizni. Amikor megtalálták a hibát, jelentették a központnak. Nem kapták meg az engedélyt az elszakadt vezeték összekötésére, — ami másfél-két órai munkát vett volna igénybe, — mert ennél fontosabb feladatról volt szó.

„Halló, Barna elvtárs! Utasítom, hogy a most felderített hibát csak majd később javítsák ki. Az érintett szakaszon csak a tsz nem leap áramot. Viszont

most jelentették, hogy a Nyír- adony és Szakoly vonalon is földzárlat van. Azonnal üljenek gépkocsira, induljanak megkeresni és kijavítani a hibát, mert több községben nem ég a villany. A nyirbélteki kórházból is kérik, hogy azonnal intézkedjünk. — hangzott a telefonutasítás. — Nyírmihálydiban keresse meg Vadon Pál körzetszerelőt a lakásán, és együtt induljanak a hibát megkeresni, kijavítani. Az eredményről telefonértesítést várunk.”

Ekkor már koromsötét volt, elmúlt 8 óra. Metsző szél fújt, majdhogy fel nem borította velük az országúton robogó gépkocsit. A kocsi utasai tudták, hogy nehéz dolguk lesz. Éjszaka mindig nehezebb megkeresni a hibát, elvégezni a munkát. Biztosra vették, hogy reggelig nem feküsznek ágyba, hiszen még a nyírgelsei feladat is elvégzésre vár.

Nyírmihálydiban sötét volt Vadon Pál lakásának, ablaka, mikor odaérkeztek. Felzörgették, felkeltették. Amíg az ember felöltözött, megittak egy forró teát, aztán mentek dolgukra.

Nyíradonyban csökkent feszültséget találtak, viszont Sza- kolyban nem. Ebből tudták, hogy a két község között lehet valahol a hiba. Megkezdték a vonalvizsgát. Magukhoz vették a szerelvényt és árkon-bokron szántáson keresztül csetlettek, botlottak a sötétben a villanyfák mentén. A szél tépte róluk a ruhát, pirosra csípte arcukat. Ez a keresés, mely úgy tűnt, mintha ítéletnapig tartana, a 97. villanyoszlopnál ért véget. Megtalálták a szakadást, de még hátra volt másfél órányi munka, a feladat legnehezebbje.

Máltásukat elkapta ét

vitte a szél. Hogy megértsék egymást villanylámpával adtak jelzést egyik villanyoszloptól a másikig. Ugyanis először az ár- bóckapcsolónál ki kellett kapcsolni az áramot, hogy az elszakadt vezetéket összeköthessék. Mindkét helyen a levegőben lógott az elszakadt vezeték. Fel kellett mászni a villanyoszlopra, leszerelni a vezetéket a szigetelőről. Ott fújt még csak cudarul a szél! Csípett, mart a hideg, átjárta egész testüket, meggémberítette újjai- kat.

Tüzet raktak, és megmelegedtek. Aztán még egy nekirugaszkodás a sötét éjszakának, a nehéz munkának. Az összekötött villanyvezetéket vissza kellett helyezni a szigetelőre. Mikor végeztek vele dideregve fu- tottak az országúton rájuk várakozó autóhoz. Mentek telefonálni.

Két Óráhox közeledett as óra mutatója, amikor jelentették a nyíregyházi központnak; „Elvégeztük a munkát, kérjük bekapcsolni a vonalat.” Még egy kicsit várakozniuk tellett a válaszra, arra, hogy bekapcsolás után nem észlelnek-e valahol másutt szakadást. Meg- könnyebültek, amikor a szolgálatot teljesítő elektrikustól hallották a választ: „A hiba megszűnt. A vonalhoz kapcsoló községekben mindenütt ég a vil-1 lány”.

Nagyot sóhajtottak a villany- szerelők. „És most? Induljunk a nyírgelsei szakadást kijavítani?” — kérdezték az elektrikustól. S a válasz nagy örömöt okozott nekik: „Az üzemvezető elvtárs utasítása, hogy menjenek haza, pihenjék ki magukat ,aztán reggel javítsák ki a nyí-gelsel szakadást.”

Az összefázott villanyszerelők a fáradtságtól kimerültén elszundítottak az autóban, mely röpítette őket haza, a meleg otthonba.

O. A.

it