Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-19 / 16. szám
4 pártélet hírei A kUváwJai járási pártbizottság az új termelőszövetkezeti községekben, íigyelembevéve a helyi problémákat, előadásokat szervez. Ezeken már részt vesznek az új tsz-ek elnökei, elnök- helyettesei és a brigádvezetők is. Megbeszélik a 3004-es kormányhatározatot, a nagyüzemi növénytermelést és állattenyésztést, tartanak előadást a nyugdíj rendeletről, jogi kérdésekről. Az öt—hat témából álló előadássorozatot a járási pártbizottság munkatársai, a járási tanács és e hazafias népfront bizottság vezetői, orvosok, jogászok, agronó- musok tartják meg. ■ír Megyénk párt-alapszervezetei- ben december hónapban 104 tagjelöltet vettek fel. Különösen a mátészalkai járásban értek el szép eredményeket, ahol 31-en kaptak tagjelölt könyvet. Ugyan ebben az időszakban 170 tagjelöltet vettek fel párttagnak a taggyűléseken a megye párt- Elapszervezeteiben. Nem kielégítő a tagjelöltekkel való foglal- ! közős a csengeri és a nagy kallói járásokban. Mindkét helyen decemberben csupán egy-egy tagjelölt lett a párt tagja, holott a 1 csengeri járásban 38, a nagykál- lóiban pedig 45 elvtársnak járt} már le a tagjelöltségi ideje, s már dönteni kellett volna ügyükben. ★ Nagy népszerűségnek örvendenek Nyíregyházán a gazdaságpolitikai tanfolyamok. A foglalkozásokat rendszeresen megtartják mind a 23 üzemben. Különösen a Húsipari Vállalatnál és a VAGÉP-nél mutatkozik eredmény. A Húsipari Vállalatnál Juhász Gábor propagandista szemléltető eszközökkel magyarázza meg, hogyan függ össze a termelés, a termelékenység és az önköltség a bérezéssel. A VAGÉP-nél a tanfolyam hallgatói társadalmi munkát végeztek, az udvaron heverő, az időjárásnak kitett alkatrészeket össze- hordták. Tovább emelik a népművelők képzettségét it’oy hanzn:>s t.onferenvia-aorozairni Sok hasznos tanács a Népszabadság negyedik Termelőszövetkezeti Tanácsadójában A 4ö oldalnyi terjedelemben megjelent tanácsadó három főrészből áll. Az első részben, Jó térv — jó remény cím alatt különösen az új téeszek kaphatnak hasznos tájéke.. tatást. Pontosan megtudhatják belőle, hogy mik - az első teendők a megalakulás Után. Népszerű formában, közérthetően tárgyalja a Neszeket érintő legfontosabb rendelkezéseket. Részletesen foglalkozik például az állat és takarmány bevitel szabályaival megszervezésével. Ismerteti az áruértékesítési mutató ez évi alakulását. Megtudhatjuk belőle, hogy milyen támogatást kaphatnak az új téeszek, milyen előnyöket jelent u saját erejű beruházás, hogyan kell a szükséges hiteleket megtervezni. Behatóan foglalkozik a közös állatállomány kialakításának lehetőségeivel, a különböző nevelési és hizlalási szerződésekkel. Megtudhatják belőle a téeszek, hogy mit kell tenniük, ha épít !;ezni akarnak, hogyan vásárolhatnak mezőgazdasági gépet és mindazt, amit az anyagbeszerzésről általában tudni kell. Az előző három tanácsadótól eltérően ez a negyedik nem csupán a közös gazdálkodás szabályainak, a szövetkezeti élet általános elveinek ismertetését adja, hanem tapaszlatokat is gyűjt össze a régi és új téeszek gazdálkodásából. Ilyen tapasztalatoknak a gyűjteménye a második rész. Számos tapasztalt szövetkezeti vezető, szakember mondja el véleményét, javaslatait a tervkészítésről, a szövetkezeti gazdálkodás lehetőségeiről. A vélemények sorát Trester Pál. a mezőhéki Táncsics Tsz elnöke nyitja meg Egy évtized távlatából címmel. Amint z. cím is mutatja, hosszú évek során kipróbált tanácsokat ad az új téeszeknek. Klenczner András, a Földművelésügyi Minisztérium tervfőosz- táiyának vezetője a tervezessej kapcsolatban különösen a népgazdaság érdekeinek szem előtt tartására hívja fel a fegyelmet. Bende János, a kecskeméti Vörös Csillag Tsz elnöke az előrelátást, a megfontolást hangsúlyozza a tervezésnél. Varga Mihály, az orosházi 0j Élet Tsz elnöke a csibenevelés jövedelmezőségéről ír. Vámos Ferenc, a felsőszert- iváni Üj Élet Tsz agronómusa az anyagi érdekeltség kanosán » családi munkaszerveI zéssel és premizálással foglalkozik. ! Szabó István, a nádudvari I Vörös Csillag Tsz elnöke saját : premizálási módszerüket ismerheti. Szó esik a terméseredmény ■ szerinti jövedelemelosztásról is. A harmadik rész közérdekű tudnivalókat tartalmaz. Ilyenek .például tsz-tagokríak járó SZTK j szolgáltatások, az SZTK-nak fi- ízetendő járulékok. Elmondja, ‘hogy mit kell tudni a tsz-tagok öregségi nyugdíjáról, az özvegyi nyugdíjról, a rokkantsági nyugdíjról, az öregségi munkaképtelenségi járadékról. Teljes részletességgel leírja a téesz ’ nőtagjainak járó kedvezményeket. Végül ismerteti a családi pótlékra, földjáradékra és a pártoló tagságra vonatkozó tudnivalókat. í --y ■ ' . | Az előző tanácsadók százezres í példányszamban fogytak el. Leg- i alább ilyen érdeklődésre tarthat számot ez az újabb füzet is, hiszen az új téeszeket és tsz-tago- kat minden sora érdekli, de haszonnal forgathatják természetesen a régebbiek is. A kiadványt a postahivatalok árusítják. „Aki azt a bátorságot vette magának, hogy másokat tanítson, annak mindennap tanulnia kell” — mondotta Gorkij. Ennek a gondolatnak jegyében szervezte meg a nemrégiben életre- hívott Szabolcs-Szatmár. Megyei Népművelési Tanácsadó a járási népművelési felügyelők, művelődési ház igazgatók és művészeti előadók egyéves továbbképző konferenciáit. A 13-án, 14-éri és 15-én Nyíregyházán megrendezett első. valamint a két havonként sorra kerülő 2—3 napos és a júniusi kéthetes konferenciák bizonyítják, hogy a főfoglalkozá- i népművelők szakműveltségé jelentős mértékben segíti majd az egyéves továbbképzés. Jvancsó Dénes, a Népművelési Tanácsadó vezetője a továbbképzés és önképzés fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, hogy 1967-ig valamennyi népművelési munkásnak egyetemi, főiskolai végzettséget kell szerezni. Nagy Tibor, a megyei pártbizottság munkatársa a termelőszövetkezeti mozgalomról tartott tájékoztatót, a számszerű fejlesztés és megszilárdítás megyei eredményeiről, problémáiról és feladatairól. Jellemző a probléma időszerűségére és fontosságára, hogy a konferencia résztvevői egy órán keresztül csak kérdéseket tettek fel a tájékoztató után. Gacsó László, a Megyei Könyvtár vezetője az olvasás megkedvel- tetéséről beszélt, azokról a tennivalókról, melyekkel a népművelési munkások eredményesen segíthetik a könyvtárak munkáját. Ez utóbbi megköveteli, hogy hatékonyan segítsék az ifjúsági olvasómozgalom kibontakozását, tartalmi színvonalának emelését, a falusi asz- szonyok megnyerését, az ismeretterjesztő irodalom és a szakkönyvek népszerűsítését. az írók és irodalomtörténészek bevonását az irodalom népszerűsítésébe, a népfront olvasókörök új tartalommal való megtöltését. Koháry Ferenc, a megyei tanács vb. művelődési osztályának csoportvezetője: „Kulturális munka a termelőszövetkezetekben” címmel tartott előadást. Legfontosabb követelményként a mező- gazdasági szakmunkásképzés segítését ■ állította a népművelők érdeklődésének homlokterébe. Az eddiginél fokozottabb és alaposabb elemző munka kialakítása ugyancsak rendkí- ; vül fontos, mert e nélkül elképzelhetetlen a politikai, gazdasági feladatok eredményes segítése a népnevelés ' sajátos eszközeivel. A továbbképzésben résztvevők közös színházlátogatás keretében az: „Érdekházasság” c. zenés vígjátékot nézték meg és rendeztek vitát a darab mondanivalójáró}, rendezési és színészi megoldásától. Tökei Károly, a Népművelési Tanácsadó előadója arra kérte a főfoglalkozású népművelőket, hogy a jövőben az eddiginél több gondot fordítsanak a színházi és filmelőadások csoportos megtekintésének szervezésére és az azt követő .vitákra, mert ez is hatásos eszköze a művészeti ismeretterjesztésnek. Végezetül dr. Csallány Dezső kalauzolása mellett a múzeumba látogattak el a továbbképzés résztvevői. — péter — Szabolcsi témájú írás a Pártélelben A Pártélet januári számában 1 - Az alkotó marxizmus dokumentuma címmel a moszkvai tanácskozáson alkotott Nyilatkozatot elemzi Lajtai Vera. Hangsúlyozza a szerző, hogy a kommunista világmozgalom e dokumentumának roppant jelentőségét az adja meg, hogy az alkotó marxizmus szellemében választ ad korunk összes fő égető kérdéseire. Számos tanulmány mellett ott találjuk Barczi Gyula elvtárs írását is. A nyíregyházi járási pártbizottság titkára a járásban lezajlott nagy átalakulásról ad számot, megjegyzi: a nyíregyházi járás termelési adottsága kimondottan jó. Szinte beláthatatlan ki nem aknázott lehetőségeink vannak a termelés növelésére. összefogással, szorgalmas munkával, a nagyüzem adta lehetőségek kihasználásával eredményesen valósíthatjuk meg a kettős, de egységes feladatot, azt, hogy az átszervezéssel együtt növeljük a terméshozamokat, az árutermelést, s így fokozzuk a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét. A különböző rovatok mind hasznos ismereteket kölcsönöznek a pártmunkások és gazdasági vezetők számára, csakúgy, mint a termelésben dolgozó párttagok számára. Nagy sikere volt ALAPÍTOK SJ a valamikor megkérdezik, kik alapították meg a pártszervezetet a fényeslitkei Kossuth Tsz-ben, biztosan megemlítik a szófukar, de példás gazda, Bakajsza Pista bácsi nevét is. Tagjelöltség nélkül vették fel a pártba. Rászolgált u bizalomra, mert nemcsak tizenkét holdját, hanem szívét, lelkét is bevitte a közösbe, s kezdettől fogva segített a népnevelőknek. Akkor még nem gondolta, hogy a két és félezer holdas nagy gazdaság elnökhelyettesáüi választják meg. Csupán néhány napja, hogy a párt tagja lett. — Milyen érzésem volt? Kif- lönös. Ügy éreztem, hogy most, attól a pillanattól kezdve, hogy rám szavaztak a kommunisták, még többet kell tennem, örültem, hogy láttam, bíznak bennem az emberek — emlékezik vissza a taggyűlésre. Sokan még nem is tudjak a faluban, hogy Bakajsza István, a Kossuth Tsz elnökhelyettese belépett a pártba. Csak azt látják: mindenütt ott van, ahol tenni kell. Mert munka az már most is van bőven. Már megalakították a brigádokat, megkezdték a lovak téli patkolását, a metszést 400 hold gyümölcsösben, s február végére végezni szeretnének vele. »V n is függetlenítve vagyok, mint Széles András, az elnökünk. Nekem az a dolgom, hogy a gazdasági ügyekkel foglalkozzam. Járom a határt, az embereket. Sokszor az éjfél vet haza ... Mert nekünk. most az a feladatunk, hogy a bizalmat erősítsük az emberekben, s a nyitott kérdésekre választ adjunk, intézzük a problémájukat. Igaz, kevesen vannak míg kommunisták a tóeszben, de példásan dolgoznak, s mint Bakajsza elvtárs mondja, „megvan az összefogás, s ha ezután is így lesz, nem lehet hiba.” — Sok emberrel beszélgettem a napokban. Annak örülök, hogy egyetértenek velünk. V. Nagy Bélának, Széles Gedeonnak és a többieknek is az a véleményük, hogy hívjuk vissza azokat a gazdákat a faluba, akik ezelőtt elmentek. Vannak, akik ostromolnak bennünket, el akarnak menni a faluból. Ezekkel beszélgetünk, s megértetjük velük, hogy a földnek dolgos kézre van szüksége. V an egy másik probléma T is. — Igaz, , hogy egy család lettünk, de ezzel még nem váltak az emberek kifogástalan tagokká.' Mutatkozik bizonyos nézeteltérés a volt kis- és középparasztok között. Most a?t beszélik, hogy'a középarasztok vezetnek. Hát ez nem áll így, s mi kommunisták azon leszünk, hogy ezt az ellentétet megszüntessük. Azért cselekedtünk úgy: a volt kis- és középarasztokból is állítottunk be brigádvezetőket, s így Jesz majd a munkacsapat vezetők megválasztásánál is... Mindössze négy kommunista tagja van a litkei Kossuth Tsz- nek. Közülük hármat tagjelöltség nélkül vettek fel,' úgy mint Bakajsza Pista bácsit. Sok a munkájuk, most kezdenek járni, ismerkedni a feladatokkal. Tapogatóznak még, de az orvén detes. hogy szilárdak, a közös • ság érdeke vezérli munkájú:. .;, úgy mint Bakajsza Pista bácsiét, akihez szívesen fordulnak tanácsért az új tsz tagjai. Nem csak úgy mint elnökhelyetteshez, hanem most már mint kommunistához is, akit most kezd megedzeni igazán az új, a falut formáló munka, s ebben válik kommunistává. +-<t. k) :,nn ik az árubemutatónak, amelyet első ízben rendeztek meg Nagy káliéban. Az árubemutatón a modern háztartási gépek, eszközök egész sorát vonultatták lel, míg a magyar ipar legfrissebb műszaki termékei is nagy „közönségsikert” arattak. Márton György két felvétele kis „kóstoló” a jóisi került árubemutatóról Ji
