Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-18 / 15. szám

Az Inczédy-sor regénye Heggel Kezdődik, hat óra kor. ükkor ébreszti a Soltész Mihály utca sarkán a daráló zúgása a legközelebbi szomszédokat. S mint a többi nyíregyházi utca, az Inczédy sor is megelevenedik. Kopognak a faipari üzembe igyekvő munkások léptei, ott jön már aktatáskával a hóna alatt Borbély András, egyik nyíregy­házi vállalat dekorációsa, aztán Halász Ferenc kalkulátor siet a kátéeszbe. Az iskolába igyekvő gyerekek hangos sikongatással csuszkáinak a keményre fagyott „esi csőn kán”, s pongyola fölé ka­pott kabátokban, nagy kosarak­kal megjelennek az első háziasz- szonyok is. így kezdődik. Aztán a délutáni órákig elcsen­desedik az Inczédy sor. Csak dél­után bolydul meg az árok men­ti grund, a grund, amely már annyi nevezetességet adott az országnak. Itt dobta valamikor a labdát Erdélyi Zoltán a hadse­reg válogatott kosarasa, itt kezd­ték a sportot (Kovács Gyurka, ej* tőemyős országos- és világ baj­nok, Zamóczai Feri, a híres at­léta, itt, ahol most repül a szán­kó, s hangos nevetés közben puf­fannak a hó-bombák ... Móricka, a csengő üllő ós a Chopin-meSodiák veri a patkót. Az udvaron a gaz­da várakozik a lovával. — A város túlsó végéről jöt­tem. Ide járok, mert Pista bácsi ' jól érti a szakmáját. Mindig olyan patkót csinál, amilyet sze­retek — jelenti ki a gazda. — Sok a munkám, mert nincs a környéken más kovács. Ha a nagyobbik fiam nem segítene, nem is győzném — mondja Su­gár István, a kovácsmester. Az Inczédy sor 4 ablakán Cho­pin lágy melódiái szüremlenek.! A 14 éves Halász Ferike zongo-' rázik. i — Zenetanár altarok lenni — mondja Ferike. De Peti, az öcs- j cse is szereti a zenét. Mo6t ő ül i a zongora mellé, s vékony ujjait végigfuttatja a billentyűkön. | Édesanyjuk. Halász Ferencnó! az asztal mellől büszkén hallgat- I ja a fiukat. — A legjobb reménységünk ez ra két gyerek — súgja nekünk. — Jól tanulnak, tehetségesek. Büsz­ke reájuk az édesapjuk is... Halászné sorolja fel az utca,.' nevezetességeit is: i Találomra nyitunk be néhány kapun az Inczédy soron, s így igyekszünk néhány meghitt pilla­natot ellopni a sor életéből. — Filmrendezőnk is van. a kis j Kása Feri, a szomszédból. Nagyon ügyes, okos f iú, sokra viszi. Meg j tanítónőnk, a kis Vitkos Margit- i ka, aki a saját szorgalmának kö- j szönheti, hogy tanítónő lelt. Tóth- éknak, a sarkon meg virágzó mandarinfájuk van... A szomszédban Kósa-nénit ta­láljuk itthoh Ebben a szobácskábán írta né­hány évvel ezelőtt a barna fia­talember, Kósa Feri töltőtollával egy kis egyszerű levelezőlapra: ,,Filmrendező szeretnék lenni”. S azóta már állami ösztöndíjas, az egész főiskola büszkesége, aki­nek munkái után már külföld­ről is érdeklődnek. Amit a krónika Min írt még Vicemesélő öregasszony, virág­zó mandulafa, ösztöndíjas film­rendező, szorgalmas tanítónő, pat­kócsináló kovácsmester, Chopint zongorázó gyermekek laknak te­hát ebben a kis eldugott, nyír- í egyházi utcában. S ilyen utca még sok van Nyíregyházán. De sokmindent lehetne még . megírni az Inczédy sorról. Azt, hogy Nyíregyháza első polgár­mesteréről, • „nép -szószólójárói” kapta nevét, vagy hogy a lakók által sokat szidott árkot még 1851-ben húzatta a' Bújtosig Ju­hász Mihály mérnök a Kert ut- ; cai hajdani mocsár levezetésére J — már többször is megírta a vá­ros krónikája. Azt is sokan tud- j jak az Inczédy sorról, hogy ide hajtanak a kórház parkjának or- j gonái. De a rendezőről, vicces öreg-' néniről, meg a töfcbiekről keve-j sen tudtak. Ezért írtunk róluk! I is ... j Győri Illés György foto: Hammel Józsefi A Halász-család reménysé- | gei a zongoránál. Szélesvásznú mozi lesz Nyíregyházán I Hu ricz Znigmoutl Művelődési Hás filmszínházát alakítják át Régi kívánság, hogy Nyíregy­házáit szélesvásznú mozi nyíl­jon, hiszen a csak széles-válto­zatban készült filmeket nyáron a szabadtéri színpadon láthat­tuk eddig. Évközben semmi­lyen alkalom nem volt. A Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház vezetőségét ez indította arra, hogy elhatározták, szélesvásznú mozivá alakítják a művelődési ház filmszínházát. Ma vizsgálja meg egy bizott­ság, — amelynek tagja buda­pesti filmszakember is, — hogy hogyan építsék át a gépházat, és a színpadnyílást mennyivel nagyobbítsák meg, hogy alkal­mas legyen szélesvásznú filmek vetítésére. A pénz rendelkezés­re áll, A művelődési ház szeretné május elsején átadni a közön­ségnek az új filmszínházat. A Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház életére jellemző, hogy nem „félnek” az építkezések­től. Nemrég alakították át klub- helyiségeiket. Most újabb hír szerint tervbe vették, hogy jö­vőre úgynevezett szakköriháza, építenek az udvaron, ahol nyolc most meglévő épületben így több szobát rendezhetnek be klub céljaira. Negyedmillió forint a vasmegyeri Micsurin zárszámadó zsákjában Szombaton nagy nap lesz Vasmegye­ien a Micsurin ter­melőszövetkezetben. Egész évi munka gyümölcsét „aratja” le a\ tagság a zár­számadási közgyűlé­sen. Átlagosan 15 ezer forintot számol­nak készpénzt egy­egy családra a már padláson lévő termé­nyek és egyéb jutta­tások mellett. Majd­csak 250 ezer forint tomyosodik a Micsu­rin téesz zsákjában, melyből mindenkinek kiszámolják a járan­dóságát. A zárszám­adáson ott lesznek az új tagok is a 430 családra növekedett közösség apraja­nagyja. A tervek sze­rint a Móricz Zsig­mond Művelődési ház együttese ajándék­műsorral szórakoztat­ja majd a vasme­gyeri közönséget. 4 különbség Sok helyen sokféleképpen bizonyíttatott már be a szö­vetkezeti nagyüzemi gazdálkodás fölénye a régi módi kis- parcellás termeléssel szemben. Ilyen irányú értékelést vég­zett legutóbb Nagycserkeszen Bartal Lipót elvtárs is, a köz­ségi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Ez értékelés szerint az elmúlt évben a község Üj Élet nevű termelőszö­vetkezete különösen kalászosok termelésében szárnyalta jó­val túl a még egyénileg gazdálkodók átlagát. így a búzá­nál például (a község határában az elmúlt évben búzát termő összes földterületet alapul véve), akkora az összesített kü­lönbség a nagyüzemi gazdálkodás javára (kh-ként 6,10 q többlettermás!), hogy azt "pénzre átszámítva, csaknem 20 kilométer villanyvezeték megépítését lehetett volna belőle fedezni. A rozsnál pedig ugyancsak akkora a tsz mellett szóló differencia (8,90 q kh-ként), hogy majdnem 10 családi ház felépítésére lett volna elegendő. Nagy különbség ez bizony, csak ebben az egy községben is! Történelmi küldetés — A tanító bácsi felszólítja Mórickát... Az Inczédy sor 10-ben a 81 éves Zsuzsa nénit találjuk a tisz­ta szobácskábán. Éppen képes-la­pot olvas. — Egész nap csak olvasok — mondja Zsuzsi néni. — De hal­lották már a legújabb viccet? A tanító bácsi felszólítja Mórickát... S tiszta szívéből, hangosan ka­cag a saját viccén. Mert Zsuzsa néni a vicceket szereti a legjob­ban. Sógorával, a 73 esztendős Répánszki Józsi bácsival élnek, ketten ebben a kis lakásban, két Ids melegszívű, újra gyermekkort elő öreg. A szomszédban meg cseng az Siló. Sugár bácsi, a kovácsmester A nőtanár* hírei A megyei nőtanács csütörtö­kön délelőtt tartja végrehajtó bizottsági ülését, ahol az elmúlt fél évi munka értékelése után a következő félév munkatervét is megvitatják. Szintén csütörtökön délután fél hat órai kezdettel a szülők akadé­miáját rendezik meg a Kossuth- gimnáziumban. Kiss Ernő tanár itt „A szocialista nevelés terv- szerűsége” címmel tart előadást. A balsai nőtanács 70 asszony résztvételével nőgyűlést tartott. A nőgyűlést követő időben ismerke­dési teadélutánt is rendeztek. A balsai asszonyok részére egyéb­kén most szervezik a szabó-varró ' ::n folyamot. TÖBB MINT EGY ÉVSZA­ZADDAL ezelőtt bontotta ki a világ proletáriusának zászlaját Marx és Engels. Hazánkban Kossuthék, Petőfiék, még a pol­gári forradalom győzőiméért küzdöttek, amikor 1848-ban an­gol, francia, német, olasz, fla- mand és dán. nyelven napvilá­got látott az új kort hirdető do­kumentum, a Kommunista Ki­áltvány. Álékor a kommu­nista kísértet meséjét hirdető, de tőle rettegő, s ellene ezért hajszára szövetkező burzsoákkaí szemben a párt a Kiáltványt állította szemben. „...Ideje — hangsúlyozták, — hogy a kom­munisták az egész világnak nyíl­tan szeme elé tárják felfogásu­kat, céljaikat, törekvéseiket...” Tudtára adták mindenkinek: „A szövetség célja a burzsoázia megdöntése a proletáriátus ural­ma, a régi, osztályellentéteken alapuló polgári társadalom meg­szüntetése és egy új társadalom megalapítása, amelyben nincse­nek osztályok és nincs magán- tulajdon.” E TÖRTÉNELMI KÜLDE­TÉST határozták meg célként a világ kommunistái előtt. Ak­kor azok az elméleti alapelvek jelentették a legerősebb kap­csot a nemzetközi munkásmoz­galomban, melyeket a Kommu­nisták Szövetségének London­ban összeült tagjai a Kommu­nista Kiáltványban fogalmaztak meg. Száz esztendő megváltoz­tatta a világ arculatát. A lát­noki, de tudományosan megala­pozott szavak hódítanak, való­ra válnak. Megszületett a szo­cialista világtábor, mely döntő hatást gyakorol korunk fejlő­désére. Ma a, világ nyolcvanhét országában működnek kommu­nista pártok, s ezek több mint harminchatmillió embert egye­sítenek soraikban. A világméretekben beállott hatalmas változások, melyek a szocialista tábor javára tolódtak el lehetővé tették, hogy a kom­munisták történelmi küldetése bővüljön. Ezeket az alapelve­ket hirdette meg az 1960 no­vemberében Moszkvában össze­ült tanácskozás, melyen 81 párt vett részt. A történelmi jelen­tőségű dokumentum méltó utó­da a marxi—engelsi Kommu­nista Kiáltványnak, mert a vi­lágméretekben elért sikerek alapján határozza meg a kom­munisták küldetését. Ha száz évvel ezelőtt a Londonban meg­szerkesztett kiáltvány szelleme vezérelte a kommunistákat, ko­runkban a moszkvai az, amely egyesíti a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom erőit a magasztos célok érdekében. Korunk kiáltványa ez, mely gazdagítva a 48-ast hangsú­lyozza a következőket: ,,A kom­munisták történelmi küldetésü­ket nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessek a kizsákmányolást cs a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem ab­ban is, hogy már a mi korunk­ban megszabadítsák az emberi­séget az új háború rémétől. EZ A MAGASZTOS CÉL áll megvalósításként a világ kom­munistái előtt. Ez az új kor­ban, az új történelmi hivatá­sunk. Megvalósítható, hiszen az egyetemes történelemben most első ízben harcolnak a háború ellen nagy szervezett erők. A Szovjetunió világelső a tudo­mány és a technika legfonto­sabb ágaiban. Az egész szo­cialista tábor a béke szolgála­tába állította óriási anyagi és politikai hatalmát. Növekednek az ázsiai, afrikai latin-amerikai országok számai, amelyeknek létérdekük a béke megőrzése. Ez vezérli a nemzeik-özi mun­kásosztályt és szervezeteit. Ezért küzdenek a gyarmati és függő országok népei, száz és száz millió fcékeharcos New Yorktól Tokióig. Érdeke a semleges or­szágoknak, minden életet szere­tő és féltő embernek. A kommunisták új történel­mi küldetésének megvannak a reális alapjai. Nem kétséges, hogy a közel iövő újabb sikere­ket hoz a béke és a szocializ­mus javára. Gondoljunk csak arra, mit is jelent az, amikor néhány esztendő múlva a Szov­jetunió válik a világ első ipari nagyhatalmává. Hatalmas ipari országgá fejlődik Kína. A szo- cilalista világrendszer állítja majd elő a világ ipari termelé­sének több mint a felét. Így ter­jed ki évről-évre a békét őrzők övezete és ereje. E NAGY VILÁGOT gyökere­sen átformáló folyamatnak va­gyunk szereplői harcosai. S mint 1848-ban a Kommunista Kiáltvány szerkesztői, aláírói, mi is a világnak nyíltan a sze­me elé tárjuk célunkat, melyet a Moszkvai Nyilatkozat így fo­galmazott meg: „Ilyen körülmé­nyek között még a szocializmus teljes, világméretű győzelme előtt, amikor a kapitalizmus a világ egy részén még fennma­rad, létrejön annak a reális le­hetősége, hogy a világháborút kiküszöböljük a társadalom éle­téből”. IGEN, MERT ITT A kor, amikor a szocialista államok világrendszert alkotva nemzet­közi erővé váltak, s hatalmas befolyást gyakorolnak a világ fejlődésére. Ezért történelmi küldetése a kommunistáknak, hogy századunk legfontosabb problémáit, a béke, a demok­rácia, a szocializmus érdekében oldják meg. Farkas Káhnáv-f* A filmrendező és a mandarinfa 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom