Kelet-Magyarország, 1961. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-01 / 1. szám

fl népek formálják a boldog esztendőket I Szakszervezeti Világszövetség ■yftattauftaa tWakezeU a szabarai francia atefflbemba rebbantás eHen Prága, (TASZSZ): A Szakszervezeti Világszövetség nyilat­kozatban tiltakozott Franciaország harmadik Szahara; atombom­ba robbantása ellen. A nyilatkozat a kísérletet uiabb provo­kációnak és újrbb akadálynak minősíti a leszerelési egyez­mény elérésének útján. A Szakszervezeti Viiágszöve ség felhívja a Világ szakszer­vezeteit és dolgozóit, hogy szer/ezzenek átfogó harcot a néptö­megek érdekeivel ellentétes fegyverkezési verseny ellen, fokozott mértékben szállj «inak síkra az általános leszerelés eszméiének győzelméért, r.z atomfegyver-kí lérletek végérvényes megszünte­téséért, az atomerő kizárólag békés céiű felhasználásáért. Mihail S^lohov üzensfe a magyar népnek C áll a szép köszöntés: boldog újesztendőt! Ne érjen bá- jflat, ne hulljon könnyed, élj bé­kességben! A becsületes, jóakara­tai emberek százmillióinak ajká­ról nemcsak szeretteikhez, köz­vetlen környezetükhöz, népükhöz, de minden néphez, az emberiség­hez szól a kívánság: élj szaba­don, boldogan, békességben! Mind szélesebb és szélesebb azoknak a tábora, akik békessé­get, szabadságot, boldogságot kí­vánnak valamennyi népnek. De nem pusztultak még el az embe­riség ellenségei sem a földről. Éppen ezért nem elég a kíván­ság, hanem a népek nagy össze­fogására van szükség, a mind boldogabb újesztendők biztosítá­sához. Erről tanúskodnak a leg­utóbbi esztendők és a mo6t vé­gétért. 1960-as év eseményei is. A változatos eseményekben bővelkedő év tarka szövevényei­ben világméretű harc körvonalai mutatkoznak meg az építés és a rombolás erői között. 1960-ban is a békeszerető né­pek, élükön a Szovjetunióval, gigászi harcot vívtak az emberi­ség szép jövendőjéért. Százmilliók legszebb álmának volt szószólója a Szovjetunió ebben az esztendő­ben is ,amikor sürgette az általá­nos és teljes leszerelés tervének nemzetközi megvitatását, azt, hogy az ENSZ rendkívüli közgyű­lésen vitassa meg ezt a rendkívü­li fontos kérdést. Az emberiség szószólója volt a Szovjetunió képviselője az ENSZ-ben, amikor kezdeti lépésként részleges le­szerelési intézkedéseket követelt. Es akikor is, amikor a tízhatalmi leszerelési bizottságot a nyuga­tiak minden szócséplésével és köntörfalazásával szemben igye­kezett munkában tartani, és meg- •óvni a kátyubajutástól. A nyuga­ti hatalmak és elsősorban az Egyesült Államok agresszív kö­rei mindezeken a tárgyalásokon csupán szólamokat hangoztattak, és tényleges intézkedések helyett tovább fegyverkeztek, sőt meg­törték az atomkísérletek terüle­tén időlegesen beköszöntött csen­det is. Valamennyi imperialista hatalom támogatta, vagy legalább is beavatkozás nélkül tűr le, ez­zel bátorította a francia kor­mányt, hogy felrobbantsa első és második atombombáját, s az em­beriség tiltakozásával mit sem törődve, karácsonyi „ajándék­ként” a harmadikat is. A z emberiség és az emberies­^ ség nevében terjesztette be a Szovjetunió azt a javaslatot, amelynek alapján még az embe­riség legmegáltalkodottabb ellen­ségei is el kellett hogy fogadják tényként azt az igazságot, hogy a gyarmati kérdés megoldásának megvitatása tovább nem halaszt­ható. Századunk, közelebbről emberöltőnk, a gyarmati kizsák­mányolás felszámolásának idősza­ka. Az emberiség felszabadulása a gyarmati elnyomás alól tovább nem halogatható. A Szovjetunió határozott kiállása e kérdésben minden nemzetközi fórumpn, a szovjet kormány mindennemű támogatása a nemzeti felszabadí­tó mozgalmaknak meggyorsítja a felszabadulás folyamatát. 1960. Afrika éve volt. Ebben az eszten­dőben nagyobb változás állott be a fekete földrészen, mint évtize­dek, sőt évszázadok alatt együtt­véve. Az országok egy sora vált LONDON, (MTI): Mihail Solo- kov, a világhírű szovjet író ma­gánlátogatás során családjával tíz napot töltött Angliában. A csendes Don, az Üj barázdát szánt az eke, az Emberi sors, a szovjet irodalom immár klasz­szikusnak számító remekműveink szerzője elutazása előtt a Magyar Távirati Iroda londoni tudósító­ját a következő üzenet továbbítá­sára kérte fel: „A legjobb kíván­ságaimat küldöm a maqyar nép­nek az új esztendőre! Sok sikert 1961-ben!” Akkra, (TASZSZ): Az Eve­ning News és a Ghana Times című befolyásos ghanai lapok szerkesztőségi cikkekben köve­telik Hammarskjöld ENSZ-fő'.it- kár haladéktalan lemondását. A kongói események — írja a Ghana Times — megmutatták, hegy Hammarskjöld főtitkár nem más, mint az imperializmus ügynöke. A lap követeli, hogy a főtitkári funkciót adják át a titkárságnak, amelyben képvisel­ve lenne minden államcsoport. függetlenné, a népek egy sora nyerte el a lehetőséget rá, hogy gazdaságilag is függetlenné váljék volt elnyomóitól, kivívja teljes szabadságát. A volt gyarmattartó hatalmak és a mögöttük meghúzódó, de mindig irányító szerepű Egyesült Államok nem nézik tétlenül az eseményeket. Különösen azokon a pontokon, amelyek gazdaságilag és statégiailag fontosak, ragasz­kodnak az imperialisták görcsö­sen koncukhoz. Tovább tart a fegyveres harc Algériában; ke­gyetlen mészárlás folyik a fajgyű­löletet nyilvánosan is hirdető dél­afrikai kormány intézkedései folytán; Kongóban összefogott az imperializmus, hogy szétzüllessze a hadsereget, megakadályozza a törvényes parlament és a parla­ment választotta kormány mun­káját. Az imperializmus, a nem­zeti burzsoázia legszélsőségesebb rétegeivel szövetkezve szembe- szállt a haladó erőkkel. Ázsiai or­szágokban is, többek között Laosz- ban, ahol a Nosavan-féle reak­ciós klikk az amerikai imperia­listáktól kapott fegyveres támo­gatással harcol a haladó erők el­len. z erőviszonyoknak a szocia­lizmus javára történt meg­változása világszerte új feltéte­leket teremtett és teremt a né­pek harcához, gazdasági és poli­tikai függetlenségük kivívásához. Az Egyesült Államok minden ag- ressziós fenyegetése ellenére a kubai forradalom napról-napra vfv újabb győzelmeket. A kubai nép harca tanulság és példa Dél- Amerika népei számára. A meg­rettent imperialisták ugyanakkor fokozzák a nyomást a dél-ame­rikai országok kormányira, hogy őket a kubai példától elriasszák. Recsegnek-ropognak a gyarmat- birodalom eresztékei és az im­perialisták minden elképzelhető eszközzel arra törekednek, hegy valamiképpen fenntartsák még magukat, ahol lehet. Folyik a harc a béketábor és az imperialista erők között szün­telenül. Az imperialista agresszo- rok háborúra készülnek. A né­pek azonban tudják, hogy ez a háború elkerülhető, meg lehet hiúsítani. Elsősorban azért, mert döntően megváltoztak az erővi­szonyok. Van erő, mely képes megfékezni az imperializmust. Ez az erő a szocialista tábor egysé­ge, a szocialista gazdaság újabb és újabb győzelme a békés ver­senyben az imperializmus felett, a Szovjetunió fölénye a rakéta­technikában, a szocialista tábor együttműködése az imperialista- ellenes harcban a felszabaduló afrikai népeinkéi, az úgynevezett el nem kötelezett országokkal és a latin-amerikai országokkal, to­vábbá valamennyi ország népé­nek egyre erősödő békevágya. A Szovjetunió sikereiben az impe- : rialista-elienes erők világszerte saját győzelmüket látják, az im­perialista hatalmak sikertelenso - gei a népeik ellenségeit rettentik meg. az imperialista agresszorok ama kísérletét, hogy világháborút rob­bantsanak ki. A szocialista • vi­lágtábor, a nemzetközi munkás- osztály, a nemzeti fölszabadító mozgalom, a háború ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszí- téfeivel el lehet hárítani a vi­lágháborút. A népek összefogtak, és a kiáltvány fokozza ennek az összefogásnak céltudatosságát és erejét. A megérett történelmi szükségszerűség még szilárdabbá kovácsolta az egységet. Aktív és határozóit harccal kényszeríti majd rá az emberiség az impe­rialistákat a leszerelésre, a még függő országok felszabadítósara, az elnyomás megszüntetésére. A Moszkvában kiadott békekiáit- váry újból leszögezte, hogy az emberiség előtt életbevágó alter­natíva áll: a különböző társadal­mi rendszerű országok békés együttélése, vagy a történelem legpusztítóbb erejű világháború­ja. A békés együttélés eszméje magával ragadta az emberiség legjobbjait, és ez eszme mögött felsorakoznak a százmilliók. A világméretű békeharc a békés együttélés jegyében zajlik, és eb­ben a harcban nincsen „tűzszü­net.” A békéért folyó harc zajlik ünnepnapokon, hétköznapokon egyaránt. A népek nem várják, hogy az égből ereszkedjék alá a függetlenség, a béke, a boldogság „csodamalma”, saját kezükkel formálják és védik meg azt. A népek összefogása ad értelmet és hitelt a szép kívánságnak: „bol­dog újesztondőt az emberiség­nek!” 1961 április 16. — választások Lengyelországban VARSÓ, (MTI): A Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsának ha- ározata értelmében jövőre ösz- szevont képviselő- és tanácstag­választósokat tartanait Lengyel- országban. Ä választás időpont­ja: 106!. április 16, vasárnap. Jacques Duci oh beazede a párisii le-eviziöban Párizs, (TASZSZ): Jacques Duclos, a Francia Kommunist Pórt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, pén­tek este a párizsi televízióban kijelentette, hogy véget kell vetni az algériai háborúnak. A/, algériai nép számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon dönt­sön sorsáról. Csak a harcoló algériaiakkal folytatandó tárgya­lások útján teremthető meg a béke. Az algériai háború megszün­tetése — ez az az út, amely a francia demokrácia helyreállítá­sához és megújhodásához vezet — folytatta Jacques Duclos. — Ezt az utat védelmezi a Fran­cia Kommunista Párt, amikor- rra buzdít, hogy szavazzanak a kormány politikája ellen az al­gériai kérdésben. Véres tüntetés Mexikóban Chilpanciango, (MTI): Mint az AP jelenti, pénteken nagy tün­tetés Színhelye volt Chilpaneian- go. a Mexikói Guerrero állam székvárosa. Mintegy ezren tün­tettek Raul Calballero Aburto kormányzó ellen, akit korrup­cióval és a közvagyon hűtlen kezelésével vádolnak. A kor­mányzó katonaságot vezényelt ki a tüntetők ellen. A karhata­lom és a tüntetők között tör­tént összetűzésnek az amerikai ’űrügynökség értesülése szerint tizenöt halálos és több mint hmminc sebesült áldozata van. Debré Algériába A kommunista é. mu'káspár ** tok 1960. novemberében kiadott nyilatkozata tulajdonkén ■ j pen az elmúlt esztendők, külö- I nősen 1980. eseményeinek vizs­gálatán, az erőviszonyok tóméré­sén, a valóságos he’yzet ismere­tén alapul. Ez a nyilatkozat meg­állapító’ ta, hogy elérkezett az idő, amikor mag lehet hiúsítani 1£60. december 27-én a rappeli órákban a szaharai Itegganc űrie dben francia aíomkuíatők ..is erejű — néhány hiloton na-y- , "rendű — nv .- - - .3 szd keze.ct robbantottak fc!. Franciaország 3 cselekedetével megszegte az ENSZ közgyűlésének az atom- fegyverkísérletek megsziintetésárő - hozott határozatát. Franciaor­szág tészá.ői ebben az évben ez már a harmadik kísérleti atom- bombarobbantás, amely a f elhat «.redás óriási hullámát indította el. A robbantási területet közi ellenül körülvevő országokon — térképünkön pontozva — kívül szitne; más ailam, közöttük Gha­na és Japán hivatalosan U tiltakozott az újabb robbantási kí­sérlet miatt. ulnzott Párizs, (MTI): Debré francia miniszterelnök szombaton reg­gel váratlanul Algériába uta­zott. A miniszterelnök — mint Párizsban hivatalosan közölték — „Nyugat-Algériában a hadse­regnél tölti az év utolsó nap­ját, majd még az esti órákban visszatér Párizsba”. llammnrs^jöld mondjon le! — köve leli Afrika

Next

/
Oldalképek
Tartalom