Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-18 / 298. szám
Stendhal as élen — könyv, amit a bolti dolgosok is megvesznek — naponta ezer kötet forgalom Ünnep előtti gondok s örömök a könyvesboltban «> Tucatnyi vásárló még előttünk, de másként nem jutunk szóhoz, csak ha könyvet kérünk. S aztán még néhány választ is az állami könyvesbolt eladóitól Nyíregyházán, a városi tanács épületében. Melyik a legnépszerűbb könyv? — kérdezzük, mintha csak egyetlen kérdésünk lenne. (Hiszen kinek van itt ideje íelelgetni?) — Stendhal! — biztos a felelet. _ Vörös és fekete, Vörös és fehér, Pármai kolostor. Hiszen filmen is ment! Aztán Jókai kötetei, az Egy magyar nábob, Kár- páthy Zoltán. Nagyon keresik a Buddenbrook házat, Reymont: Parasztok című művét. Mit keresnek a fiatalok? — A fiúk évkönyvét, s a lányok a „pettyes” sorozatot. Verne, Dé- kány András könyvel, a Dzsungel könyve, és a Kis technikusok sorozat is állandó kereslet tárgya. Melyik a legolcsóbb és a legdrágább könyv? — Hát jegyezzük meg, a könyv általában olcsó! E£y tábla csokoládé árából már több könyvet is lehet venni! A legolcsóbb a Kis pajtás sorozat, mindössze két forint. A legcVágább Az olasz festők a VI. századtól a XX. századig, ez a könyv 480,— forint. S vettek már belőle? — Hármat. Melyik könyv kapta a legnagyobb reklámot? — A Lexikon. Dehát ez előjegyzésre megy. Most bánják már sokan, hogy nem jegyezték elő! Még igen sokat el tudnánk adni belőlük. Melyik könyv viszonylag a legolcsóbb, minőségéhez, kiállításához képest? — Feltétlenül Trencsényi Wal- dapfel: Mitológia című munkája, ötven forint, és tiszta képanyag az egész, igen szép kivitelben! De viszonylag nagyon olcsó Han- zelka—Zikmund: Két óceán között című könyve Is, nagyalakú, rengeteg képpel, 85,— forint. Melyik a legkeresettebb politikai mű? — Öh, hát az atheista irodalom! Miért mondta, hogy óh? — Mert annyira keresett, hog.\ amint megjelenik, el ‘is fogy! Mondja, miért nem nyomtatnak többet, sokkal többet belőlük? Ezt viszont mi kérdezhetnénk?! — No, és a Marx—Engels sorozat is teljesen elfogyott! Kevés, kevés, kevés a páldányszám! Körülbelül hány könyvet forgalmaznak? — Naponta 700—1000 darabot. 1 De még ez is emelkedni fog! VaTöbb műsoros esiet! Ezt állítja Révész Krisztina, a tuzséri kislány. A termelőszövetkezetben dolgozik, de szívesen „dolgozik” a KISZ öntevékeny csoportjában is, ahol énekkari tag. Kérdése: Nem lehetne sűrűbben előadásokat tartani? (Foto: Hammel) sárnap is nyitva tartunk, hogy az igényeket kielégítsük. Minden évben emelkedik a forgalom. Külföldre lehet könyvet küldeni? — Lehet! Rajtunk keresztül! Es végezetül: melyik az a könyv, amelyet a könyvesbolt dolgozói is megvesznek? (Már az csak csemege lehet!) — Szabó Lőrinc Összes művei, csak 78 forint. Da ne kérjen belőle, mert már egyetlen darab sincs! Aztán Stendhal, még egy kevés van. De igazi csemege, éppen most kaptuk meg: egy nagyon szép képes album Vietnamról. Ezt vegye meg. A fiú mind a két kezével rákönyökölt az asztalra és úgy támasztotta két öklére az arcát. Ránézett a népnevelőre, s egyelőre nem gondolt a következő lépésre. Most már beszélgetni akart. — Azért nem kell azt hinni, hogy a parasztok fejreesett bolondok — mondta és felemelte a mutatóujját — csak nehezen szabadulnak meg attól, amibe annyira beleszoktak. Nehéz elszakítani a köldökzsinórt. Megtetszett neki a hasonlat, amit hirtelen kimondott és tovább bontogatta: — Tényleg ez olyan, mint egy szülés. Űj élet születik és a régihez köldökzsinórra van odakötve a paraszt. Azt kell eltépni. Szóval fájdalmas dolog. Ari József nagyot nyögött az ágyban. Most meg mentegeti ez a taknyos! Magyarázgatja, hogy az apja miért így és miért úgy. Hát micsoda ó, mit csinált eddig, hogy magyaráigatni kelljen. Mintha fordítva lenne: ő lenne a taknyos, éretlen kölyök, a fia meg a felnőtt, józan ember, aki pontosabban tudja, hogy mit kell csinálni. A népnevelő bólintott és úgy látta jónak, ha folytatják a játékot. Nem válaszolt a fiú megjegyzésére, hanem lépett egyet. — Sakk! Ez a lépés újra felkeltette a fiú figyelmét is és a bábukat nézte. Ari József sem hallott mást percekig, mint a kopogó lépéseket a tábláról. Ügy érezte, hogy tényleg beteg lesz, ha sokáig kell itt alvást tetetve, tétlenül hánykolódva hallani a beszélgetést és most, hogy megszűnt a vita, kicsit lecsillapodott. A fia megjegyzése azonban tüske maradt, elevenen égető tüske: csirkeól. És arra is gondolni kellett, hogy amikor a fiú mentegetni kezdte a parasztokat, velük együtt az apját is, világosan kimondta, ha nem is fogalmazott szóval: „én okosabb vagyok, mint az apám." Hát lehet ez? Szabad ilyet mondani? Ari Józsefnek belepirosodott az arca erre a gondolatra, hát ki a gazda ennél a háznál?! IHagasra lobbant benne az ősi virtus: a gazda az gazda, mindenkinek ura és parancsolója a háznál. Hát ki nevelte kínlódva ezt a i tacskót, aki most olyan könnyen beszél? Hát nem az a hat hold adott neki is kenyeret? Tüzelt benne az indulat, s kicsit mrgrebbent tea szemhé á > hogy lássa ókét egy pillanatra. Ott ültek az asztalnál és nyugodtan sakkozlak, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Ekkor kérdezte meg a népnevelő a fiút. — És jó a földelek? A fiú felnézett. — Inkább az apám a jó gazda. — mondta. Ez a nyilatkozat váratlanul és nagyon jól jött Ari Józsefnek. Jól esett, hogy a fia így megdicsérte. Meg sem gondolta, hogy mit cselekszik, hirtelen felült az ágyban és megszólalt. — Sakk, matt! Nem játék ez! A két fiatal, a népnevelő és a fiú felszaladt szemöldökkel bámulták a gazdát. Szó sem jött a szájukra, visszatartotta a meglepetés. Ari József gyorsan kiszállt az ágyból, úgy, ahogy volt, hosszú gatyába és húzni kezdte a nadrágját magára. — Hozd a csizmám fiam! — ugrasztottá a gyereket. A fiú kiszaladt, s vele az asszony is bejött, összecsapta a kezét és úgy sopánkodott. — Jézusom, hát felkelsz ilyen betegen?! A gazda olyan szemekkel nézett rá, hogy gyorsan kifordult a szobiból. Felrángatta a két csizmát, magára öltötte a kabátot és akkor lépett oda a népnevelőhöz. Már mosoly derült a szája két szögletén. Barátságosan kezet nyújtott. — Isten hozta minálunk. Aztán leült és félretolta a sakktáblát. — Nem gyerekjáték ez barátaim — ránézett a fiára, aki topogva állva ácsorgóit a kredenc előtt, azt várva, hogy mi lesz és nem is gyéreitek dőga. Nyomatékkai hangsúlyozta. — A gazdáé. Vijn ez olyan okos, hogy helyesen döntsön. Mindez a fiának szólt, annak volt címezve. Utána visszafordult az arcával a népnevelőhöz. Megenyhült a hangja és barátságosan szólott. — Egyszóval, hogy is állunk a csoporttal?... A népnevelő végigsimítoita az arcát és amilcor a szája elé ért a keze, elmosolyodott, nevető fény csillant meg a szemeben. Mintha ezt mondta volna: „Tudtam én. hogy nem bírod sokáig az ágyban..." • Utána komoly lett és kisvártatva már hevesen vitatkozott, érvelt. Az asztal másik oldalán már a gazda ült. Mi a spiritizmus ? Sokan emlékeznek még gyermekkorukból Jókai egyik kedves elbeszélésre. A világ vége című novellában azt írja le a nagy mesélő, hogy ISIS. július 18-án délután hogy várták egy városban a világ elpusztulását, miután a kalendárium közhírré tette a „tudományos” megállapítást: Ezernyolcszáztizennyolcban lészen világ vége. • Tűzzel, vízzel, kőesővel Elpusztulunk végre. Ég leszakad, föld elsüllyed sötét semmiségbe, Térj meg ember bűneidből, hogy juss idvességbe. Ismerünk ilyen leírást Móricz riportjából is, mert. azóta is megjósolták már néhányszor a világ végét Azt hihetne azonban az ember, hogy modern korunkban már ennek se híre, se nyoma. Pedig az olasz lapok csak nemrégiben adtak hírt arról az Olasz Alpokban élő szektáról, amelynek tagjai néhány év óta feszülten várják a világ végét. A pontosan megállapított dátumuk: 1960. július 14-e, hajnali három óra — volt. A technika legújabb eredményeit is felhasználó népes szekta kék selyembe öltözött vezetője úgy tudta meg ezt a pontos dátumot, hogy az „isten hangját” hallotta, s a kétkedőknek még a Gergely-naptár szerint megadott pontos dátum elharsogását is megismételte — magnetofonszalagról. Nincs azonban híradás arról, hogy a megadott dátum óta hogy vélekednek a szekta tagjai... Nem csoda és véletlen azonban, hogy az ilyen világ vé- ge-hírdetésekkel párhuzamosan mindig nagy egyházi megmozdulások is történnek, zarándoklatokat és bűnbánó alkalmakat rendez az egyház: s ezek az alkalmak tetemes hasznot hajtanak az egyházi pénztárnak. Hogy lehetséges mindez a sok hiszékenység még a mi korunkban is? Erről számol be egy most megjelent, tudományos alapossággal, bőséges történelmi kutatás alapján megírt könyvecske (Király József; Mi a spiritizmus? Budapest, 1960. Élet és Tudomány kiskönyvtár. Ára 12,— forint). A könyv szövege és a mellékelt szakkifejezes-szótár pontos felvilágosítást ad a spiritizmussal kapcsolatos fogalmakról. Megmagyarázza, hogy a spiritizmus elnevezés magában foglalja azt a — különböző népeknél már ősidők óta meggyökeresedett — hitet, hogy a meghalt emberek leikével érinthezni lehet. Világossá válik a könyvből az is, hogy a spiritizmus egész felfogása rokonságban áll azokkal a tételes vallásokkal, s így elsősorban a kereszténységgel, amelyek azt tanítják, hogy a lélek tű léli a test pusztulását. Megtudjuk a könyv elolvasása után azt is, hogy a spiritizmus milyen sajátos keveredése az ősidők óta divó és hódító babonának és varázslatnak. És így kerül tisztázásra a spiritizmussal rokon okkultizmus kérdése is. A könyv külön fejezetben beszél arról, hogy milyen társadalmi hatása van a spiritizmusnak, az okkultizmusnak. Minél bizonytalanabb az ember hétköznapi élete (akár anyagi kiszolgáltatottságuk, kizsákmányoltságuk miatt vagy akár háborús időkben), annál fogékonyabbak a spiritizmus, az okkultizmus iránt, s hogy ebből milyen haszna lehet magának az államnak is, arra III. Napoleon hiteles utasításait és jegyzeteit is idézi a könyv szer zője. A kis kötet: leleplezéssorozat. És az a legérdekesebb, hogy legtöbbször maguk a nagy „médiumok”, azok a spiritiszta szempontból legmegbízhatóbbnak tartott közbenjáró, közvetítő személyek írják meg és mondják el a valódi igazságot, számolnak be az alkalmazott trükkökről, akik pedig a szellemidéző összejöveteleken azt mutatták, hogy ök álltak közvetlen összeköttetésben a szellemvilággal. Mily sokszor születik meg egy-egy ilyen leleplezés olyankor, amikor a szellem-idéző és híres közvetítője összeveszett, s valamelyiküknek ki kell lépnie a jól jövedelmező „csoda-üzletből.” Nem véletlen ezek után, ha megtudjuk, hogy a spiritizmus és különböző formái elsősorban a kapitalista országokban, és a különösen erőteljes egyházi hatalom és befolyás a’att álló népek körében elterjedt, bár az is megállapítható, hogy a spiritizmus hatása mindinkább hanyatlóban van. Hiszen a tudomány, a természettudomány előrehaladása, az egyház babonákat és hiedelmeket terjesztő erejének csökkenése miatt mind kevesebb híve lesz a spiritizmusnak és minden más áltudománynak is. (ef) Értékes műtárgyak fantasztikus összegekért Londonban Frans Hals holland mester egyik képe 182 000 fontért kelt el a Sotheby-féle árverésen. Ugyanakkor egy kisméretű Michelangelo kép, amelyet a művész állítólag 13 éves korában festett, 13 000 fontért cserélt gazdát. Párizsban egy árverésen 126 000 kemény frankért vásároltak meg egy szőnyeget, amely egykor Marie Anto nette versaillesi hálószobáját díszítette. Egy Fragonard festmény ugyanezen az árverésen 126 000 kemény frankért talált vevőre. 7
