Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-15 / 295. szám

Beszélgetés Chiléről — Galyatetőn Baróti Lajos szövetségi kapitány elmondja : kikre számit a labdarúgó­világbajnoki keretben Vigasztalanul esik. Nem csoda, ha a galyatetői SZOT-üdülö ha­vat váró vendégei séta helyett in­kább a társalgó karosszékeit vá­lasztják. Mi is itt foglalunk he­lyet az üdülő egyik vendégével — Baróti Lajos szövetségi ka­pitánnyal. — Bizony, az utóbbi hetekben 'sokat tépelődtem azon, vállal- ijam-e továbbra is a szövetségi kapitányi megbízatást — kezdi a (beszélgetést őszinte vallomással Baróti Lajos. — A lemondás [gondolatával foglalkoztam, mert a brüsszeli vereség után ért tá­madások következtében elvesztet­tem a kedvem és az önbizal­mam. ., A szurkoló közbeszól:» Csak pillanatok telnek el és máris nagy csoport labdarúgó­rajongó veszi körül asztalunkat. -Egyikük, Gallai János Tatabá­nyáról megjegyzi: — Bizony, kínos volt az a brüsszeli vereség. Váratlanul ért bennünket.;. — Magam is úgy érzem, so­kat ártott a belgák elleni 1:2 — folytatja Baróti. — Nem ment­ségként, de azért hadd jegyez­zem meg: már hetekkel előbb, -az utazási vízumok miatt, meg kellett adnom a válogatott csa­pat keretét, s ebbe olyan játé­kosokat bevettem, akikre később azután nem számíthattam. Ismét megszólal valaki: — De miért erőlteti Albert já­3zenímihályi mellett Török vagy Faragó lehet a harmadik kapus, öt hátvéd is szerepel terveim­ben: Mátrai, Sipos és Sórosi mellett a két fiatalra, Sóvárira es Mészölyre is számítok. Itt még szóba jöhetett volna az MTK- ból Kovács. Sajnos, ő csapatában nem hátvédet játszik. A fedeze­tek frontján Solymosi, Kotász és Borsányi mellett a győri Palotai fejlődését is nagy figyelemmel kísérem és előreláthatólag be­hívom a keret tagjai közé. A csatársorban a legtöbb fantáziát a Sándor—Göröcs—Albert—Tichy —Fenyvesi összetételben látom. Sajnos, Machos sérülékenysége gondot okoz. Ila teljesen egész­séges lesz, rá feltétlenül számí­tok. Szerepel még feljegyzéseim­ben Vasas, Taiíga, Monostori és Bodor neve is. Bödört mint szél­sőtartalékot veszem számításba. — És mi van Novákkal, Tóth- tal, az NB II-és játékosokkal? — Az átigazolások elmaradása, úgy látom, megállította ezeknek a fiataloknak a fejlődését. Az NB II-ben nem tudják hétről hétre azt a játékot nyújtani, mintha á magasabb osztályban szerepelnének. Ami egyébként az NB Il-es játékosokat illeti: 1061-ben a válogatott mérkőzé­sek napján az NB 11-ben is tel­jes szünnapot tartunk és az az elképzelésünk, hogy a B-váloga- tettban ós az utánpótlás-váloga­tottban sok-sok második vonal­beli játékosnak adunk szereplé­si lehetőséget. A B-válogatottat egy-két tapasztaltabb, idősebb já­tékos köré felépülő teljesen fia­tal csapattal képzeljük el az új szezonban. — Sokan szeretnék Farkast is a keretben látni... — Farkast még az UEFA-vá- icgatott rendelkezésére bocsátjuk — válaszolta Baróti. — S ha to­vábbra is egyenletes lesz a fej­lődése, az őszi válogatott mér­kőzéseknél már szóba kerülhet sok más fiatallal, például az új­pesti Patakival együtt. As edzők segítenek Mint ismeretes, hétfőn a szö­vetségi kapitány ötőrás megbe­szélést tartott az NB I-es csapa­tok edzőivel. — Nagyon jólesett, hogy első­ként Titkos Pál, az egykori sok­szoros válogatott játékos szólalt fél, aki az NB I-es edzők nevé­ben teljes támogatásáról biztosí­tott. Ö külön felhívta a figyel­met, hogy szenteljünk több időt a rúgótechnika fejlesztésének. Elmondta, hogy ma az edzés­tervben mindössze 15—20 perc kapura lövési gyakorlat szere­pel, helótt régebben ennek több­szöröse volt programban. Arról is sokat beszélgettünk, hogy az alapozó időszakban, a kondício- nális felkészítés mellett, előtérbe kell hogy kerüljön a technikai és taktikai a lapozás is. Erre in­tenék bennünket egyébként az 1953-as világbajnokság előkészü­leti tapasztalatai. Még sok mindenről kérdezge­tik a szövetségi kapitányt pihe­nése közben is -a szurkolók. Dé amikor szétoszlik a társaság, egyöntetű a vélemény': ebben az esztendőben is nagyon sok új, fiatal tehetség bukkant fel a magyar labdarúgás élvonalában, ás ha megvalósul az összefogás, 1861-ben újra magyar labdaru­gósikereknek örvendezhet a több százezres szurkoló tábor. Szepesi György NépszabadsagbóL Kérdés«!;, a síelve« rs az m§Z É'.túíB váteszel Az őszi labdarúgóidény be­fejeztével Barcs Sándor, az MLSZ elnöke nyilatkozott az MTI munkatársának. Értéke­lésében több időszerű kérdés­re is választ adott. Közölte:- Az edzők közül sokan ügy "111 vélik, hogy helyesebb-vél­ni a tavaszi-őszi idényből ailó bajnokság. Ezzel kapcso­latban csak annyit, hogy 19S2- ben jár le a labdarügósport i négyéves fejlesztési terve és csak az 1960—61. évi bajnok­ság végén vizsgáljuk meg a jelenlegi rendszert. Véleményem szerint szűk- ■M' -.ág van átigazolásra. Eft­Sikerrel zárult megyénkben az olimpiai jelvényszerző verseny t-_.í véghezviteléhez azonban bizonyos szabálymódosítási kell végrehajtani, elsősorban azokkal a játékosokkal kap­csolatban, akikre egyesületük nem tart igényt. Erre vonat­kozólag az MLSZ megküldte előterjesztését elbírálásra az MTST-nek. 'C2> A játékvezetéssel nem dS voltak különösebb gon- uök. Mégis talán segíti majd a Játékvezető Testület mun­káját az, hogy vezetését füg­getlenített főtitkár veszi át. Személyének kijelölésére rö­videsen sör kerül. Befejeződött a röplabda- bajnokság őszi fordalója A BAJNOKSÁG ÁLLASA (férfi): tékát? Baróti válaszol: — Ügy éreztem, hogy önbizal­mat adok neki, ha továbbra is benntartom a csapatban. Hiszen olyan játékosról van szó, aki 17 éves korában lett válogatott.., Aztán sóhajtva teszi hozzá: — Csak r.e lennének ilyen tü­relmetlenek nálunk a szurko­lók. .; Emlékezzenek, a régi nagy csapat kialakításához is jó öt esztendőre volt szükség. Most is csak még két év türelmi időt kellehe kapnunk, s nem fenne semmi baj a magyar labdarúgó- válogatottal. Kik kapnak „behívót“ a keretbe? Most már helyben vagyunk, Chile, az új magyar labdarúgó­válogatott kialakítása a központi téma. — Jelentős esztendő lesz az ISGl-es év — állapítja meg Ba­róti Lajos. — A világbajnoki selejtező mérkőzéseken a magyar csapatnak keresztül kell vereked­nie magát. Ehhez áronban ar­ra van szükség, hogy minden­fajta klubérdeket és. személyes' kicsinyességet félretéve, a ma­gyar labdarúgás vezetői egysé­gesen szívügyüknek tekintsék az NDK és a Hollandia elleni két selejtező mérkőzést. Csak né­hány hónapot kérek a klubcsa­patok edzőitől, s úgy érzem, eredményes lesz a munkánk. Ja­nuár 15-től február 1-ig edző­táborba viszem a kerettagokat (szívesebben Budapesten, mint Tatán), majd február 1-től min­den kedden és szerdán közös edzéseket tartunk. — Kialakult már nagyjából a keret? — kérdezzük. — Elképzeléseim megvannak, bár a keretet nem lehet végle­gesnek tekinteni, Grosics és Lezárult megyénkben is az olimpiai jelvényszerző verseny, s az értékelés adatai szerint minden előző jelvényszerző tö­megversenynél nagyobb sikert eredményezett. Népszerű volt a verseny, s jellege — hogy az olimpiai eszme jegyében bonyo­lították le — rejtette magában a sikert. Art, hogy a dolgozói; érdeklődéssel fogadták, illetve tetteik eleget a követelmények­nek. Városi dolgozók és a ter­melőszövetkezetek tagjai egy­aránt részt vettek a versenyben és szerezték meg a jelvényt. Ahol jő volt a szervező munka A megyében összesen 23 312 fő jelentkezett a jelvényszerző mozgalomban való részvételre, s közülük jelvényt szerzett 18 419 ember. Különösen szép eredmény született Nyíregyhá­zán, ahol 8791 jeletkező közül 6421 személy tűzhette kabátjá­ra az olimpiai jelvényt. A já­rások területén is jó eredmé­nyek születtek, elsősorban a nyíregyházi és a nyírbátori já­rásban. A nyíregyházi járás 3434 jelentkező közül 3046 sze­rezte meg a jelvényt. A járás területén különösen a nagyha- lastí kendergyár és a nyírbog- dányi olajfinomító dolgozói kap­csolódtak be lelkesen a mozga­lomba. A nagyhalászi üzem dol­gozónak mintegy kilencven százaléka teljesítette a jelvény viseléséhez szükséges követel­ményeket. A nyírbátori járás eredménye is szép 2750 jelent­kező közül 2165 szerezte meg a A Megyéi TST Ági tán ós és Propaganda Bizottsága kiállítást rendez olyan fényképfelvételek­ből, melyek a megyénkből kike­rült olimpikonokat, országos 'baj­nokokat, vagy kiemelkedő eréd­jelvényt. A járások közül a tí- szalöki és a csengeri járás azok, melyek gyengébb eredménnyel zárták c nemes mozgalmat. Az olimpiai jelvényszerző mozgalom sikere elsősorban a pontos és körültekintő szervező munkának köszönhető. Operativ bizottságok alakultak a verse­nyek lebonyolítására, s széles­körű társadalmi aktivahálózat biztosította az! eredményességet. A sikernek oroszlán részesei voltak a vidéki testnevelő ta­nárok, illetve a testneveléssé! foglalkozó pedagógusok. akik szakmai hozzáértésükkel és ál­dozatkészségükkel igen nagy se­gítséget jelentettek. Sok jő és hasznos tapasztalatot hoztak az egyes versenyek. Mátészalkán például hirdetőtáblán, plakáto­kon hívták fel a fiatalság fi­gyelmét az olimpiai jelvény- szerző versenyekre, s a szép eredmények nem is maradtak cl. Nyírbátorban igen lelemé­nyesen oldották meg a felada­tot. Bajnoki lábdarugómérkőzé- sek előtt rendezték a versenye­ket, s így sz nte észrevétlenül nagy tömegeket nyertek meg. Sikeresen zárult a verseny Teliét sikerrel zárult me­gyénkben az olimpiai jelvény­szerző verseny, A legutóbbi or­szágos értékelés szerint is az el­sők között van Szabclcs-Szct- mér megye. Számunkra azon ban ennél is fontosabb az, hogy a jó erdmény az önkéntesség sz gorú betartása mellett, s a résztvevők aktivitásával szüle­tett meg. Ezt bizonyítja, hogy ményt elért sportolókat ábrázol, vagy azokat versenyzés közben mutat be. Az érdekes kiállítást a jövő év elején nyitják meg, jelenleg a fotóanyagok gyűjtése folyik. Érdekes spertkió&itás! terhesnek akik megszerezték, örömmel vi­selik a szép és ízléses kiállítású jelvényt. Mindezek art bizonyítják, hogy megyénkben mindenkor lét jogosultak a helyesen szerve­zett és valóban hasznos tömeg­sportrendezvények. Az olimpiai jelvényszerző verseny minden­képpen jó előiskolája volt á májusban kezdődő Kilián György Testnevelési Mozgalomnak. S ezek a sikerek arra engednek kovetljezetetni, hogy a Kilián Testnevelési Mozgalom, mely minden előző jelvényszerző vex- settynél tartalmasabb lesz és ko­molyabb alapokon oldja- meg a tötóégtes tnevel ést. 1. Nyh. Vasas 9 8 1 26: 5 17 2. ‘ Nyh. Petőfi 9 8 1 24: 5 16 3. F-ozsályi FSK 9 7 2 23: 7 IS 4. Nagy kalló 9 6 3 20:11 14 5. Nyházi AKÜV 9 5 4 17:12 13 6. Komorói Vasút. 9 4 5 12:15 13 7. Tiszalöki FSK 9 3 6 10:18 7 8. Honvéd ASE 9 2 7 7:21 5 9. B.-lórántháza 9 2 7 6:21 4 10. Nyh. Spart. II. 10 8 8 21: 8 16 Női csoport: 1. Nyházi Petőfi 4 4 — 12: 1 8 2. Rozsályi FSK 4 3 1 10: 4 7 3. B.-bázi FSK 4 2 2 7:7 6 4. Nyh. Spart. II. 4 1 3 4: 9 5 5. Tiszalöki FSK 4—4 0:12 — Vasárnap lesz a Sporiahadámia sisó eiásáása A megyei TST Agiíációs és Propaganda Bizottsága, va­lamint a VT3T a már korábban meghirdetett Sportakadé­miáját december 18-án, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel nyitja meg. Az Akadémia hat előadásban foglalkoztatja a jelentkezőket. A vasárnapi előadást Gulyás Gyula, a Ma­gyar Rádió sportriportere tartja: „Róma, minden idők leg­nagyobb olimpiája” címmel. A második előadásra január nyolcadikén kerül sor „A sport és testnevelés, mint az egészség megőrzésének eszköze” címmel. Ekkor Bársony Sándor testnevelő tanár tart előadást. A harmadik elő­adásra január 15-én kerül sor „A magyar testnevelés- és - nortmozgalom helyzete és feladata” címmel. Mester Gyula, az MTST elnöke tart előadást. Január 22-én bonyolítják le a negyedik előadást „Magyarok az olimpián” címmel. Kun László, a TF tanára látogat el ekkor Nyíregyházára. „A tribün lélektana”. Ez lesz a február 5-én sorrakerülő ötödik előadás címe, melynek Mandula Sándor sportorvos lesz az előadója. A befejező hatodik előadást, február 12-én ren­dezik meg „Edző és sportoló helyes kapcsolata” címmel. Az előadások minden esetben a városi tanács nagy­termében lesznek délelőtt tíz órai kezdettel. Akik elvégzik az Akadémiát, emléklapot kapnak, valamint az előadások moghallgsíása beleszámít a Kilián Testnevelési Mozgalom követelményeibe. A Sportabadémiára jelentkezni lehet írás­ban, személyesen, vagy telefonon a Megyei, illetve a Városi Testnevelési és Spert Tanácson. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom