Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-13 / 293. szám
Felöltözött a Vénusz Az építőiparban dolgozó műszakiak néhány hete alakították meg az Építőipari Tudományos Egyesület nyíregyházi csoportját. A hírt közöltük az újságban. Azt tapasztalni, hogy a többi iparágban is megmozdultak a műszakiak szervezeti életük megteremtése érdekében. Az alakuló csoportoknak kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy a szervezés tapasztalatairól és a célkitűzésekről kérdéseket intéztünk Scholtz Bélához, az ÉTÉ nyíregyházi csoportjának titkárához. 1. Milyen céllal alakították meg a csoportot? — Külföldi folyóiratokból olvastuk és a tanulmányi útjukról hazatérő műszakiaktól hallottuk, hogy más országokban sokkal elterjedtebben alkalmaznak építkezéseknél előregyártott szerkezeteket, olcsó, korszerű építőanyagokat. Az építőipar szervezettségéről és gépesítéséről sok új és nálunk is követendő dolgot hallottunk. Mindez felcsigázta érdeklődésünket, s az elért eredmények elsajátításának és követésének óhaját ébresztette bennünk. A magyar műszaki dolgozók is — köztük a nyíregyháziak — képesek arra, hogy fejlesszék az építőipar szervezettségét és technikáját. • — Amikor erről szőkébb körben beszélgettünk felvetődött a gondolat, hogy egyesítsük erőinket. Erre felhívtuk a vállalatoknál dolgozó műszakiak figyelmét. Kitűztünk egy alakuló gyűlést, s mintegy hatvanan megalakítottuk az ÉTÉ helyi csoportját. Egyesületünk legfőbb célkitűzését röviden így fogalmazhatnánk: egyesíteni erőnket a korszerűbb, gazdaságosabb, jobb építési anyagok és eljárások keresésére, hogy ezzel is gyorsabban, olcsóbban és jobban tudjunk építoni. 2. A megalakult szervezet hogyan tudja majd a kutatómunkát, a fejlődést meggyorsítani? — Nyíregyházán és a megyében több-kevesebb eredménnyel folyik már egyéni kutató munka az építőipar fejlődésének meggyorsítása érdekében. A kutatni és tanulmvágyók, eredményt elérni akarók, munkájuk scrán olyan akadályokba ütköznek, amelyeknek a leküzdéséhez sok segítséget nyújthat mások tapasztalatának, ismereteinek igénybevétele. A szervezet kutatás, az összefogás, nagy lendületet tud adni a fejlődésnek. Ez indította el az egyesülés folyamatát és megszabta a célt is. Az első fontos lépés, amit már részben megtettünk: a sokféle építő vállalatnál dolgozó műszakiakat összefogni, egymást jobban megismerni. Ezt a célt szolgálja a klub-nap. Megvizsgáljuk, hogy mire leszünk képesek. A közeljövőben már megkezdjük szakmai viták tartását. Szakmai felkészültségünk színvonalának emelése érdekében tanfolyamot is fogunk indítani. Hírneves szakembereket kívánunk meghívni, hogy előadásokban ismertessék velünk a megyénkben még kevésbé ismert új építésmódokat. Tanulmányi utaltat is szervezünk, hogy megismerjük más vidékek szakembereinek tapasztalatait, és azokat megyénkben hasznosítani tudjuk. Ilymódon nagyobb lendülettel tudunk majd építőiparunk fejlesztésére konkrét terveket kidolgozni. 3. Milyen munkába kezdett az egyesület? — A szakemberek érdeklődési körének megfelelően két munkabizottságot hoztunk létre. — Az egyik bizottság építőanyagokkal foglalkozik. Köztudomású, hogy az ország több nagy városában egyre szélesebb körben épülnek blokkos épületek. Nagy építési gyorsaság jellemzi ezeket az építkezéseket, amelyeknek megyénkben való terjedését többek között az gátolja, hegy nem áll rendelkezésre olyan olcsó helyi anyag, amiből blokkot lehetne készíteni. Az egyesület több tagja számottevő eredményt ért el alkalmas anyag keresésében. Az építőanyagokkal foglalkozó munkabizottság vállalta, hogy a jó úton haladó egyéni kutatásokat egyesíti, s az eddig közömbös mérnökök bevonásával szélesebb alapra helyezi. A kutatómunkába bevonjuk a tervező márnökö- köket is, s a közös munka eredményeképpen 1961-ben két olyan kísérleti épületet kívánunk tető alá hozni, amelyek kiindulásul szolgálhatnak majd a megyei blokkos építkezés megkezdéséhez. Egy másik munkabizottság statikai kérdésekkel foglalkozik. Első feladatként a talajvízben lörténő alapozáshoz korszerűbb alapozási eljárást keres. Valószínűnek látszik, hogy például a magasvízállasú nyíregyházi Arany János utcai lakásépítkezéseknél tetemes összeget lehet majd meg.akarítani célszerűbb alapozás választása mellett. 4. Milyen problémáik vannak? — Ma még sokan kétkedve tekintenek ránk. Egyesek várakozó álláspontra helyezkedtek, várják eredményeinket, vagy el- kedvetlenedésünket. Olyanok is akadnak, akiknek ellenszenves a fáradozásunk. Mi bízunk abban, hogy a megye építőipari szakemberei is mind nagyobb számban ismerik fel a közös, egységes munkában rejlő hatalmas energiát. Deszkaburkolattal borítják be tél idején városunk értékesebb szobrait. Épülnek az almatárolók, fejlődött a falusi kereskedelmi hálózat megyénkben 1960-ban a MÉSZÖV 45 millió forintot fordított különféle építkezésekre, felszerelésekre, felújításokra, használt állóeszközök beszerzésére más szervektől. Az idei beruházások közül a legjelentősebb helyen a nyíregyházi almatároló építése szerepel, erre 1960-ban 20 millió forintot fordítottak. A nyíregyházi almatároló építésének összes költsége több mint százmillió forint, s valószínűleg 1964-re, esetleg 1963-ra készül el. Itt fogják a megyében termelt alma nagyrészét tárolni, minőségileg osztályozni, exportra és belföldi szállásokra előkészíteni. A fehérgyarmati almatároló építésére az idén több mint kétmillió forintot fordítottak. E létesítmény építését már jövőre befejezik. Hutmillió a kereskedelmi hálózat fejlesztésére A kereskedelmi hálózat fejlesztésére ebben az évben mintegy hatmillió forintot ford'tottak. Kétmilliót költöttek az 1961. végére elkészülő új gávai üzletházra. önkiszolgáló fűszer és cseme- gebcltot építettek c ukraszdával együtt Tiszaszalkán, Kocsordon, Penyigén, Gergelyiugornyán, TiKlvül-belül szépek! borszálláson boltokat^ építenek, melyek falatozóbüfévél épülnék egybe. Ezek munkálatait előreláthatóan az idén még befejezik. Ugyancsak befejezték az idén Gé bér jenben, Császlón és Her- mánszegen egy-egy vegyesbolt és falatozó, Ro-hodon pedig új ön- kiszolgáló élelmiszerbolt építését. Jelentős összeget fordítottak az üzletek átalakítására, felújítására is. így például Petneházán ön-/ kiszolgáló élelmiszer és önkiválasztó iparcikkbolt nyílt a régi kisáruház helyén, Eperjeskén pedig korszerűsítették a vegyesboltot. Különösen sokat költöttek ön- kiszolgáló formában működő egységek létrehozására, főleg a régi üzletek korszerűsítése révén, többek között Tarpán, Porcsalmán, Fehérgyarmaton, Csengerben, Ti- szalökón, Tiszavas vári ban, Bujon, Kemecsén, Nyírbátorban, Bal- kányban, Nagykállóban. A beruházási keretek többi részét az építéssel nem összefüggő korszerűsítési munkákra használták fel: az üzletek gépesítésére, a berendezések felújítására. Ezenkívül a nyereség terhére a szövetkezetek többmillió forintos értékben végezlek egységeikben ta'.arozási, javít'ási munkákat. 1961. az ötéves terv első éve« A szövetkezeti rendszerben elkészítették már az év derekára az egész beruházási és hálózatfejlesztési tervet. Az új tervet — különösen a mezőgazdasági beruházások előtérbe kerülésével — nem tudják maradéktalanul megvalósítani. Az új esztendőben főleg a befejezetlen munkák, építkezések meggyorsításán fáradoznak, s minél előbb be akarják fejezni a nyíregyházi almatároló építését elsősorban. A cél az, hogy az áthúzódó munkák befejezést nyerjenek, hogy aztán teljes energiával tudják az ötéves terv többi részét megvalósítani... gy. «. gy* A csengeri Lenin Tsz. új istállói. A UCi 102 fér óh ilye:; mádéin ú:áii„ bűiül is jól mulat, hiszen állatokkal telve van. Egyikben az ciöhasú üszők, másikban fejőstehenek, a régi istállóban a hízóbikák nyertek elhelyezést. A megye kisipari szövetkezetei 1961-ben tíz százalékkal több készárut gyártanak, 26 százalékkal növe.iic ajavxtó - szolgáltató munkát, nyolcvannégy fiókot létesítenek A megyei kisipari szövetkezeteinek száma 19ö0-ban egy- gyel szaporodott, továbbá 15 fiókot létesítettek. 1961-re a KISZÖV nem tervezi új ktsz-ek alakítását. A meglévő ktsz-eket megerősítik, és több ktsz fúzióját tervezik. Továbbá az előzetes felmérések alapján 84 ktsz-fiók létesítését vették tervbe. A ktsz-ek 1961-ben 120 millió forint értékű készárut termelnek, 10 százalékkal többet, mint 1980-ban. A javítási- szolgáltatási tevékenységre 48 millió forint van tervezve, ami 23 százalékos növekedést jelent 1960-hoz viszonyítva. Az építőipar termelése 6 ■ százalékkal növekszik a lakosság részére. összesen 239 millió forint termelést végeznek a ktsz-ek. Többek közt 160 tonna sodronyfonatot és 40 millió forint értékű ruházati cikket gyártanak. A mártékutáni ruhák gyártását az 1960. évihez viszonyítva megkétszerezik. A cipész ktsz-ek 250 ezer pár új cipőt gyártanak, ebből 90 ezer párat exportra. Többek közt 9500 pár cipőfejelés és 85 ezer pár talpai ás van tervbe-véve. A fényezstt-dörzsölt lakásbútor-gyártást az 1960. évi kétmillióval szemben 2,7 millió forint értékben végzik, és megkétszerezik a kárpitozott bútorok gyártását. EGYESÍT Eli ERŐVEL Interjú az E1E nyíregyházi csoportjának titkárával XVII. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Ara 50 fillér I960. DECEMBER 13, KEDD.
