Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-09 / 290. szám
Két és tél holdanként egv számosállat Megtalálták számításukat az új tagok is Kellemes meglepetéseit, gazdag karácsony Hol lehet karácsonyfát kapni? Tavaly, karácsony előtt 60 000 folyóméter karácsonyfa érkezett megyénkbe. Idén még jobb lesz a karácsonyfa-ellátás: 70 000 folyóméter érkezését várják, s előreláthatólag a megye valameny- nyi községébe december 13-án kezdődik meg a karácsonyfák kiszállítása. New Fork, (TASZSZ): Mint már jelentettük, a California állambeli Vandenberg támaszpontról felbocsátottak egy „Discoverer” típusú műholdat, amely rátért pályájára. Az UPI hírügynökség „kémszputParizs, (TASZSZ): Az amerikai imperialisták újabb provokációkat készítenek elő a kubai nép ellen. Amint a Liberation című lap jelenti, Norstad amerikai tábornak, a NATO európai erői főparancsnokának közelmúltbeli lisz- szaboni látogatása kapcsolatban van az Egyesült Államokban jeNyíregyházán az idén csak a piacon, s a város külterületi üzleteiben lehet karácsonyfát vásárolni. A csemege bolt és a többi belvárosi üzlet nem árusít karácsonyfát, mert ezzel akadályozzák a boltok egyéb forgalmát. A piacon kívül azonban lehet még! karácsonyfát vásárolni a MÉK üzleteiben is. nyiknak” nevezi az amerikai műholdat, amelynek slúya 906 kilogramm. Amint az AP hírügynökség jelenti, az amerikai műholdon „felderítésre szolgáló titkos felszerelést” helyeztek el. lenleg kidolgozás alatt álló Kuba- ellenes provokációs tervekkel. — Egyes értesülések szerint a tárgyalásokon olyan terveket vitattak meg, amelyek szerint spanyol és portugál „önkénteseket” is bevonnának a Floridában, Guatemalában és más h/yeken állomásozó, Kuba megtámadására készülő egységekbe. Néhány hét van még az esztendőből és lezárják a könyveket a termelőszövetkezetekben, előkerülnek a zárszámadási lapok és fehéren feketével bizonyítják, hogyan is gazdálkodtak az esztendő során. Fillérre pontosan ugyan még nem tudják, de úgy két forint híjával minden szövetkezetben látni lehet már és tudja a tagság is, hogy mit ér majd a munkaegység. A gacsályi Dózsa termelőszövetkezetben is így állnak, negy- venöt-ötven forint között lesz az egy munkaegységre jutó részesedés. mondják a vezetők, de így tudják a tagok is. Ennyit is terveztek. Az időjárás azonban rájuk sem kedvezett, ők is ugyanolyan károkat szenvedtek, mint a környező szövetkezetek. Búzájuk két mázsával kevesebb lett, mint tervezték. Igaz, hogy a tíz mázsás átlag így is az eddig elért legnagyobb termést jelenti — nem a szövetkezeti táblán, — hanem az egész községet számítva. Most volt először egy szövetkezetben az egész község. A búza még a kisebbik károsodás volt, hanem 100 holdon elvitte az esős idő a heremagot, a gyümölcsösből sem volt bevételük. Ez a két termékféleség több- százezer forinttal csorbította a bevételt és mégis fizetni tudják a tervezett 50 forintos munkaegységet. Sajáterőből 700 ezer forint beruházás Gondolhatja valaki, hogy a munkaegység biztosítása érdekében lemondtak a sajáterőből való beruházásról. Nem, ezt a tervüket is túlteljesítették. Vásároltak egy Szuper Zetort, amibe 40 ezer forintot adtak, a hozzávaló felszerelést szintén saját erő hozájáru- lással vették meg, a 480 ezer forintból 120 ezret ők fizettek ki. ügy pajtát átalakítottak istállóvá, háromszázezer forintos beruházással. Garázst építettek 50 ezerért. A sertéstelepen a kifutókat, etetőteret betonozták, ez 100 ezer forintba került. Egy magtárt építetAzt tartják a Dózsa TSZ vezetői, hogy a gondosan irányított állattenyésztés soha nem csapja be a gazdát. A szövetkezetben van 16G0 ciaiab juh, minden hold szántóra egy darab. Az év elején volt 296 oarab szarvasmarhájuk, most 4.10 darab van. Csak a háztájiból borjút 65 darabot vásároltak meg a tagoktól. Az új belépők is bevittek 78 darab lábas jószágot, meg a saját szaporulat, így aztán ellehetett adni 1300 mázsa súlyban hízottmarhát. Sertést is 580 darabot hizlalnak, 400 daraSzilágyi Mihály 12 holdon gazdálkodott mielőtt a szövetkezetbe lépett volna. Dolgos embernek ismerték világéletében. A szövetkezetben is fiával együtt mindennap ott volt, amikor munkaalkalom akadt. December elejéig 832 munkaegységet teljesítettek, évvégére meglesz a 900. Ez pedig azt jelenti, hogy a háztájin kívül tisztán 45 ezer forintot keresnek ketten. Csak a közösből több mint Az 1960-as év tizenegy hónapjához december hónapnak a tervét adtuk hozzá, de ez lehet, hogy még több lesz, mert az előző havi terveket is túlteljesítették. Ebből kitűnik, hogy amint növekedett a szövetkezet, úgy emelkedett a forgalom is, már 1959-ben is sok volt a belépő, 1960 telér. tek 8(i ezerért és a juhhodályt befejezték 65 ezer forintos ráfordítással. Ez összesen több mint 700 szer tonnt. Ilyen esztendő után hogyan lehetséges mindez? bot már eladtak. A juhból is 160 mázsát értékesítettek. Náluk ICO hold szántóra 38 számosállat jut. Azt lehetne gondolni, hogy ennyi állatot csak idegenből vásárolt takarmánnyal tudnak eltartani. Nem így van. A tej után kapott korpán kívül mindent megtermelnek. Igaz, hogy kukoricát nem osztanak, de a tagság is így akarja, mert sokkal több jövedelmük van belőle, ha a közösben marad és a hízók hasznából kapják a pénzt. 2000 forint esik havonta. Ugyanígy megtalálta a számítását minden dolgozni szerető parasztember. Garda Béla szintén középparaszt volt, most is jó jövedelmet vág zsebre. Egyedül dolgozik, december elején már 504 munkaegysége volt. Huszonötezer forinton felül keres, A szövetkezeti parasztok életszínvonalát mutatja a földművesszövetkezet áruforgalma is. pedig teljesen szövetkezetivé vált a község. Az egészből annyi a tanulság, hogy nem szabad csak a növény- termelésre, vagy a gyümölcsre bízni a jövedelmet, akkor biztos egy szövetkezetben a gazdálkodás, ha legalább a felét, de inkább többet a jövedelemnek az állattenyésztés adja. Csikós Balázs. 14 tagon a Ion cukor, rengeteg édesség, délig TÜmölcs Tavaly kielégítő volt megyénk szaloncukor ellátása: 12 vagon szaloncukrot szállítottak a megye üzleteibe. Idén karácsonyra ennél is több cukor lesz: 14 vagon jóminőségű szaloncukor érkezik. Figurális áruból sem lesz hiány: 100 mázsával több csokoládéból és más édességből készült figurális árut rendeltek, mint amennyit tavaly. Az illatszerboltokba már megérkezett a sokféle üveg- és műanyag karácsonyfa dísz is. Karácsony előtt a déligyümölcsből is több lesz, mint tavaly volt: a mandarin és füge egyrésze már megérkezett, s további narancs, mandarin, füge és citromszállítmányokat várnak. Mazsolából, s egyéb finom csemegéből is lesz elég. gy■ t. gy. Újabb amerikai kém az égbolton Ax Egyesült Államok provokációs tervei Kuba ellen Ax állattenyésztés a bevétel 68 százalékát adja ketten 45 ezer forintot kerestek Kiskereskedelem forgalma 1958- ban 4 825 000 forint 1959- ben 5 896 000 forint 1960- ban 6133 000 forint Italbolt forgalma 795 000 forint 910 000 forint 1 056 000 forint SOLTÉSZ ISTVÁN: PARASZTOK ÉS AGITÁTOROK Most újra felébredt benne a gazda és azért szedelőzködött olyan hirtelen elhatározással, azért sietett a feleshez. Most, ho-gy tisztázta a föld, dolgát, újra n»egnyugodott, mint aki mindent jól elrendezett, s úgy gondolta, tiszta szívvel várhatja a halált. — Csak jönne már — gondolta magában s ebben a sürgetésben félelem volt: hátha az agitátorok jönnek előbb. Ez a lehetőség most jutott eszébe s rögtön felült a dikón, hangos nyögéssel támasztotta fel derekát. — Hallod? — nyöszörögte és az asszony, aki dohogva tett-vett az asztalon, megfordult. — Mit akarsz? — Nem jönnek ide azok? — Kik? — Akiket mondtál, akik a faluba jötted-: csoportot csinálni... — Biztosan bejönnek. Mér hagynának ki éppen minket? Gábor bácsi lehuppant a földre, mezítlább topogott a döngölt homokpadlón. — Akkor én nem maradok, mánis megyek. — Mégy az ördögbe! — csattant fel Vica néni — itthagynál engem egyedül azokkal a nyavalyásokkal? Nem szégyelled magad? Az öreg paraszt erre nem tudott mit mondani, izgatottan és idegesen rángatta a bajuszét a reszkető, eres kezével. Gondolkodott és újra kezdte: — Legalább mondani tudnád, hogy nincs itthon a gazda, nincs kivel tárgyalni... Vica néni kitátotta a száját, hogy szól és ellenkezik, de ez a gondolat, amelyik most ért az agyához, megfordította benne a mondatot. Leült a karoslócára. Gyorsan kergetőztek fejében a gondolatok, kereste a megoldást. Mégis úgy kéne, hogy itt is legyél, meg nem is — mondta félhangosan és a kemence felé pillantott. A férfi nem értette. — Hát az meg hogy lehet, te bolondos? Vica néni felállt. Ügy hogy bebújsz a kemencébe. Gábor bácsi homlokán összesűrűsödtek a ráncok, de az asz- szony nem hagyta gondolkodni, nem engedte ellenkezni. — Az lesz a legjobb. Amikor gyónnék az agitálok, gyorsan bebújsz a kemencébe. Senki sem fog látni, de te mindent hallani fogsz, amit beszélnek. Hová mennél a fenébe? Az öregben még egy kicsit berzenkedett az ellenkezés, hogy férfi létére bebújjon a kemencébe, de a kíváncsiság is ágaskodott benne, hogy vajon mit mondanak az agitálok. A birkózásban a kíváncsiság győzött. Még örült a végén, hogy ilyen okosat talált ki az asszony,- de ezt az örömet nem mutatta, inkább mérgelődve, morogva telepedett vissza a dikóra. — Vótam Kaszásnál a főd miatt. — Mit mondott? — Hogy nem lép be... mondtam, hogy akkor jövőre is megkapja a fődet. III. A JejJa Az asszony bólogatott, hogy jó. A férfi orrát megcsiklandozta az ebédszag és megjött az étvágya. — Aggyal valamit enni — mondta. Így telt el az első nap Vica néniéknél az agitátorok megérkezésekor. A többi nagyon változó hangulatban. Gábor bácsi otthon üldögélt, Vica néni futkosott be a faluba, piacra, fűszereshez, kenyérért, de főleg hírekért, mi újság, mit tesznek az emberek. Gábor bácsi pontosan értesült mindenről. Értesült arról, hogy a népnevelők a módos gazdákhoz járnak leginkább, azokkal tárgyalnak, vitatkoznak. A múltkoriban egy csoporttal kint jártak a határban is. azt hiresztelték a faluban, hogy már a tervét készítik. Hozzájuk még nem jötii el senki, de az idegességük napról- napra növekedett. Volt, hogy egy kicsit enyhült, de úgy érezték, mintha nagy-nagy veszedelem közeledne feléjük, lassan kúszva, láthatatlanul, de kikerülhetetlenül. Gábor bácsinak eszébejutott a harctér, amikor az Issonzónál az olasz fronton beásták magukat és egy éjszaka az első vonalban arról értesültek hogy csak a századuk maradt elől, a többiek visszavonultak. Éjfél után iszonyatos pergőtüzet kaptak, utána halálos csend dennesztette a harcteret Sötét volt, átláthatatlan fekete éjszaka. Tudták, hogy se jobbra, se balra nincsen senki, egyedül vannak az előretolt állásokban, s a borzongató csendben minden apró neszt ellenségnek véltek. Ügy érezték és mintha látták volna is, hogy az ellenség előrelopakodott, nagy tömeg félelmetes idegen katona kúszik, csúszik feléjük, bekerítik és elpusztítják őket. Szörnyű volt annak az éjszakának a félelme. Ilyesfajta rettegés szorongatta a szívét. Az egyik napsütötte délelőtt két idegen férfi jelent meg az ösvényen és egyenesen a házuk felé tartott. Gábor bácsi az ablaknál ült és szokása szerint az utat kémlelte, az osszony vizet melegített a mosléknak. Az öreg a szívéhez kapott, és ijedten kiáltott fel. De csak rekedtes nyöszörgés jött elő a torkából. — Itt vannak! Az asszony az ablakhoz futott és látta, hogy már a kiskapu előtt rázogatják csizmájukról a sarat, és közben a portát szemlélik. — Gyorsan a kemencébe! — Suttogta az asszony és tuszkolni kezdte Gábor bácsit a virágos búbos felé. Az ijedség erőt adhatott az öreg paraszt csontjainak, izmainak, mert fiatalos fürgeséggel bújt be a kemence száján, aztán belül megfordult, hogy a feje, füle kifelé legyen. Ahogy rátette Vica néni a kemence szájára az előtőt, már kopogtattak az ajtón. A népnevelők nem kaptak választ, beléptek a szobába. — Adjon isten Vica néni — mondta az egyik, akinek a fején szürkekalap volt és olyan kis fekete bajusz a szája fölött, mint a hetyke legényeknek. Pedig idősebb volt, a dereka megvastagodott már, feszült rajta a bőrbekecs. A másik is köszönt. — Jónapot a ház lakóinak. Vica néni kicsit elcsudálkozott a neve hallatán, de mégsem fordult feléjük. A forróvízről kapkodta volna a fedőt, de zavarában, idegességében sehogy sem sikerült, a sistergő gőz megcsípte a kezét. — Hagyja csak majd én, mondta a bajuszos és kesztyűs kefével magragadta a fazekat, a földre tette. A szívesség láttán Vica néni illendőnek tartotta megkérdezni: — Minket keresnek? De azért barátságos szívességet nem mutatott, inkább azt, hogy sok dolga van és ilyenkor csak lábatlankodik a vendég, jobb, ha nincs. — Magukat pontosan, magukat. — De nincs itt a gazda — felelte rögtön Vica néni, hogy gyorsan elejét vegye a barátkozásnak — nincs kivel beszélni. — Elutazott tán? — Kérdezte a másik férfi, a csendesebbik. Vica néni belekapaszkodott ebbe a kérdésbe és ráhagyta az idegenre, hogy férje elutazott a városba a fiához. {Folytatjuk! nm
