Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-07 / 288. szám

Mit hozott n Mikulás' Ifjúságunk jövője és as iskvlarcform Orosz Fereuc elvtárs előadása íViateszallíiín A Politikai Akadémia előadássorozatainak keretén belül hét' főn este hat órai kezdettel Orosz Ferenc elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei titkára tartott elő­adást „Ifjúságunk jövője és az iskolareform” címmel. Az igen jól sikerült előadás hasznos ismereteket nyújtott az Akadémia hallgatóinak, melyet különösen az ifjúság körében, az ifjúság ér­dekében végzett munkában gyümölcsözteíhctnek. Termelőszövetkezeti tanácsúdé Főbb tudnivalók a betegellátásról A termelőszövetkezet — a tag­ság határozata alapján, — meg­állapodást köt az üZtiK megyei alközpontjával (Kirendeltségé yetj, a szövetkezet tagjainak betegellá­tására. A megállapodás megköté­sét követő hónap első napjától a termelőszövetkezeti tagok es jo­gosult családtagjaik díjtalan or­vosi ellátást (vizsgálatot, keze­lést), kedvezményes gyógyszert stb. igényelhetnek az illetékes körzeti orvosnál. Ugyancsak díj­talan szakorvosi ellátás illeti meg a tsz-tagokat és családtagjaikat a legközelebbi rendelőintézetben. Ha a beteg tsz-tag kórházi ápo­lásra szorul, akkor az illetékes körzeti orvos vagy rendelőinté­zeti szakorvos javaslatára kórhá­zi, gyógyfürdői, szanatóriumi ápo­lásra van joga. A díjtalan korházi stb. ápolás általában egy évig jár; kivételesen: gümőkóros be­tegség, gyermekbénulás esetében két évig. A tsz-tag jogosult családtagjai részére a díjtalan kórházi ápolás naptári évenként általában 90 na­pig jár. A 90 napba nem számít bele a szülés, gümőkóros beteg­ség, reuma, gyermekbénulás, il­letve a koraszülöttség miatt szük­séges kórházi ápolás. A mentőszolgálat betegszállító­kocsija díjtalanul szállítja a bete­gét a kórházba vagy onnan haza. HOGYAN LEHET BETEGLAPOT KÉRNI, KORHÁZI BEUTALÓT SZEREZNI? Ha a tsz-tag, vagy valamelyik csa­ládtagja megbetegszik, beteglapot kell kérnie a termelőszövetkezet vezetőségétől. Ezzel a bsteglappal és a tsz-tagságot igazolj tagsági könyvvel kell jelentkeznie az il­letékes körzeti orvosnál a rende­lési idő alatt. A fekvő beteget a körzeti orvos a lakásán látogatja meg. Ha a betegség természete szakorvosi kivizsgálást vagy kór­házi ápolást tesz szükségessé, ak­kor a körzeti orvos erre javasla­tot tesz és pontosan megmondja a betegnek, hol és mikor kell je­lentkeznie. A kórházi beutalást a kórházi hely (ágy) előzetes bizto­sítása után az SZTK-alközponl állítja ki. MIKOR KELL TÉRÍTÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁL­TATÁSOKÉRT? Az egészségügyi szolgáltatá­sokért a termelőszövetkezeti tag­nak (tsz-dolgozónak) havi 6 fo­rint betegellátási díjat kell fizet­ni. Ezt az összeget a zárszámadá­sig a termelőszövetkezet előlegezi. A gyógyszerekért általában 151 százalékos térítést kell fizetni. Térítés nélkül, teljesen ingyen járnak a fertőző betegségek meg­előzéséhez szükséges védőoltások, a gümőkóros és nemibetegségek gyógyításához szükséges különle­ges gyógyszerek, az anya- és cse­csemővédelem célját szolgáló gyógyszerek és tápszerek, az anyatej, valamint a vérátömlesz­téshez szükséges vér és bizonyos életmentő gyógyszerek. Ha a beteg — igazolt, sürgős esetben — nem az illetékes köi- zeti orvoshoz fordult, akkor a magánorvos által rendelt gyógy­szerek, kötszerek árat a körzeti orvos és a gyógyszertár Igazolása alapján az SZTK alközpont meg­téríti. iy éts^er is végigjártuk a gyu- ** ,laházi főutcát s a termelő­szövetkezet irodája után érdek­lődtünk. Végül egy idős, nagy- kucsmás bácsitól kérdeztük meg: ven-e egyáltalán irodája a köz­ségben működő Ids termelőszövet­kezetnek, a Szabadságnak. Ahogy ránk nézett, már láttuk a szemen, hogy rosszalja az ilyen kérdést s mintha zokon is vette voina a tájékozatlanságunkat. — Hát hogyne volna! Nem élünk mi a szabad ég alatt — mondotta. — Jöjjenek csak, majd megmutatom. De az elnök nin­csen itthon, a vásárba ment Vár- dába. Elindultunk az irodához. — A fene ezt a kocsit. Nyissák mán ki az ajtaját, mert nem ér­tek hozzá — mondta restelkedő nevetéssel az öreg, amikor meg­érkeztünk. — Nincsen még gya­korlatom az ilyenbe’. Mint az idősebbek szokták, Lakatos Jóska bácsi is a régiek­kel kezdte. A Szmrecsányi ura- séggal, a négyes-pitvarral, meg azzal, hogy tíz gyermeke közül ötöt kellett eltemetnie abban a világban. És hogy ötven eszten­dős fejjel lett a maga ura, a sa­ját földjén, amikor már nem szo­rongathatták sem a földbirtokos, sem a csendőrök. • • Öreg szemüveggel í | szt amikor megindult — foly- " tatta az öreg a szövetkezeti gazdálkodásra célozva —, még negyvenkilencbe’, a üamínal együtt mi is beléptünk. Akadt rossz esztendő Is, de kibírtuk. Tavaly mán harminchárom fo­rinttal részesültünk. Most meg, meglesz a negyvennégy is. Aztán a gazdálkodásra terelő­dik a beszéd. A Szabadság Tsz nem nagy'. Kétszáznyolcvan hold szántón gazdálkodik. Negyvenhét taggal. Ebből már kilenc öregsé- gis, meg uyugdijas. — Azt ázért ne gondolják, PILLANATKÉPEK Az óriás árnyékában Amikor a közelmúltban izembe találtuk masninkat az „emeletes emberrel,” itt Nyíregyháza kellős közepén, némi umulás után eszünkbe jutott, nogy már régi ismerősünk. Csak egy kicsit megnőtt, mióta utoljára „láttuk egymást,” A nyíregyházi Állami Aruház dekorációs részlegéből lépett ki az utcura, Télapó színes köntösében, két méteres csizmá­ban, mint az évvégi ünnepi idény hírnöke. Magas termeté­re jellemző, hogy a furnir lemezből megformált fejét már mátrai létra segítségével illesztették helyére, az áruház be­járatánál. Szép színfolt a belvárosi áruház bejáratánál az óriás apó, amit még tetszetősebbé tesz a mellette diszlő, színes égőkkel megvilágított karácsonyfa, ott az állami balkonján. A látvány újra csak azt bizonyítja: igyekezettel még han­gulatosabbá tehetjük városunkat. Épppn ebből fakad aggodalmunk is. Az egyszerűre, az ízlésesre való törekvés általános tetszést vált ki. De mihelyst öncélúvá válik, hiába várnak elismerést a kezdeményezők. Bár tutijuk, hogy a reklámozásnak a szocialista kereskede­lemben is nagy jelentősége van, mégsem értjük ezt a napok­kal előbb ternyi hosszan kirakott tablósort, amely az óriás Télapó szomszédságában, a Kossuth-tér pázsitját tarkítja. A primitiv kiállítású tablók öklömnyi betűkkel hívják fel a járókelők figyelmét, hogy az Anna bárban jó feketét árul­nak, a Szabolcs étteremben egyebek között vacsorázni is le­het, sőt ha valaki nem tudná. Nyíregyháza megyeszékhelyen még uzsonnázási alkalmatosság is van... Nem tudjuk, kínéi'c a feladata a város különböző pontjai­ra. — de különösképpen a Kossuth-térre — kirakandó li.rde- töiáb'nk felülbírálása. Egy azonban bizonyos: ezek a rend- szertc'e 'ül cs szanaszét dobált hirdetmények egyáltalán nem válnak Nuiregyhá~a egyik legszebb terének díszére. D hogy kcrezkedsltri czalt'iifevezéssel élnünk: ezek az alkalmi tablók ko"ár.tsz~i ;-■!*>—«;• .l-~r,7rirálni” az Állami Áruház művészi sziv.ve~.al-1 elérő munkájával, s határozottan csúfítják a vá­ros főterét. ’ ’ Nem valamiféle .szőr-zőlhasogatáiból jegyezzük me- mindezt, mint inkább azért, hogy a jövőben,ne ..tarkítsa':” a belvizest holmi — teljesen fclcjlcgss — papír lé kólir. ár.yc': ’ • —OVvl. hogy’ nem bírtuk a munkát. Bír­tuk karral is, meg vettünk egy gépet, hozzávalóval. Egy Zetort. Akár hiszik, akár nem — én se nagyon hittem volna —, ez a masina húsz pár kar helyett is eleget dolgozott. Kétszáz hold földön alig hagyott nekünk mun­kát. Akár az asztal..., úgy meg­munkálta a földet. | A könyvelő kislánnyal lapoz­gatjuk a szövetkezet termelési I tervét, meg mit csináltak eddig s ‘ kiderült, hogy a gyulaházi homo­kon szépen gazdálkodnak. Két­százhuszonhat mázsa cukorrépát adtak el egy hold földről, a ten­geri huszonnyolc mázsájával fizet, krumpliból kerek száz mázsa az eredmény holdanként. — Méghozzá „A”-ra minősítet- jték — szól közbe megint Laka­1 tos bácsi. — El is vitték a mán- doki 71 évesnek. Mán a tsz-nek, mert azt úgy hívják. T akatos bácsi hogy bírja ma- gát a munkában? — kér­dezzük. ­— Én, kérem? Ott a tábla, néz­zék meg! Nem akarok tódítani. Pedig én vagyok a legöregebb munkásember a szövetkezetben. Hatvannégy esztendős. A munkaagységkimutatáson Lakatos Józsefnek majdnem ke­rek négyszáz egysége van. De­cemberig. — Ha a magam részét nem is tudtam egyszerre megcsinálni a fiatalokkal — mert hol van mán a harminc esztendő előtti erő? — azért lassan elmozoglam. Minde­nütt ahol kellett És elég is «... nekem. Sok rosszat megértem, most a jóból már a kevés is elég.1 Jól earn, meg egy pohár sör. Éunyi kell nekem, semmi más. | Ez meg van. Mahónap meg majd gondoskodik rólam a közös. De csak akkor — élénkül meg a hangja —, amikor nem tudják hasznomat venni. Mert addig... munka nélkül nem lehet az em­ber. — És a fiatalok? Azokkal mi ven? — A kérdés náluk olyan — mondja Józsi bácsi kedvenc szava- j árasával. — A kérdés nálunk olyan, hogy én kérem már egy élet, egy hosszú élet szemüvegén ke­resztül nézem a dolgokat. Ezek a mi fiataljaink igazán dicsérete­sek. A jányok meg elsősorba’ azok. J öjjenek csak, itt a tábla — fordul az eredménykimuta- táshoz. — Úgy mondom én, ahogy van. Na, nézzék. Itt a Piroska, a Gáthi Feri felesége. ötvenöt esz­tendő van megette. Mennyi is? Ugye van vagy háromszáz? Meg itt az öreg Iklódiné. Rok­kant, hatvanhét esztendős. Nem lehet otthon tartani. Nyomoré­kon szerzett száznegyven egysé­get. — De maguk a fiatalokat kérdik? Mi? Hát itt van az Illés Bandi, erre lejjebb a Gáthi Jóska. Te­henész a két ,fiú. Ott se hagynák, úgy szeretik. A jányszemélyek meg olyan íürgék mint az erdő­tök. Gere Mari az aratáskor ki­hívta a nyugdíjas apját is segí- i teni. Akkor száznégy egységet 1 «ereztek. Toronyi Marikának há­rom és félszáz eddig a szerzemé- j nyc Meg Major Anna is... — Hanem Zsoldos Icát nézzék csak. Még az Idén jött be. Eddig az özvegy anyja dolgozott és Icai segített neki. Icának megvan a bútora. A szobába való. Másnál tartják, mert otthon nem fér...1 Neki, meg az anyjának ötszázöt­ven egysége van. Azt mondják, tán a télen férjhez is megy. Va­lakihez, idegenből. Hát szó se róla, lesz mibőL öreg este van már, de ’ Józsi bácsi nem hagy békét. Menjünk, nézzük meg az Ica bútorát Ilyen kérésnek nem lehet ellene mon­dani. Megnézzük. Aztán búcsúzkodunk. Józsi bá­csi még oldalra von és ezt mond­ja: — Tudja, amikor Ilyesmit lá­tok, meghogy gyakran fő a fa­zékban a csiivke, mindig eszembe jut; be jó lett volna régen, ha búzamásodikból tudott volna ele­get gyúrni az asszony. ti iába, na, ez így van —> mondja a torkát köszörülve és búcsúzóra nyújtja öreg, kérges jobbját. Samu András „Jól váfaszísmasis!“ Szívből mondja ezt Hegyes La- josné, mert alig nyolc hónap telt csak cl azóta, hogy a uagy halászi Petőfi Tsz. soraiba tépett, s már­is 200 munkaegységet gyűjtött szorgalmával. Ahogy a látszatból következtethetünk, ez közel 10 ezer forintos jövedelmet jelent neki. 30 ezer forint jövedelemre számít Berccz Jó­zsef a buji Táncsics Termelőszö­vetkezet tehenésze. Párttaghoz méltó becsülettel áll helyt a mun­kában. Ezt több mint 509 munka­egysége is mutatja. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom