Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-06 / 287. szám

Termelőszövetkezeti tanácsadó

KIHEZ FORDULHAT SÉRELME ESETÉN A TSZ-TAG?

A termelőszövetkezeti tag sérelmével mindenekelőtt a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlés hatáskörébe tartozik azoknak a kérdéseknek az elbírálása és sérelmeknek az. orvoslása, amelyek a munkaegységgel, a munkán alapuló jövedelemrészesedéssel vagy a szociális segéllyel és általában a tagsági viszonnyal kapcsolatosak. Ha a tag követelésének értéke a 300 forintot nem haladja meg, az ügy a tsz.-vezetőségéhez tartozik. A tag a vezetőség sérelmesnek vélt határozata ellen a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlés határozata végérvényes, ellene jogorvoslatnak nincs helye.

Ha a vezetőség a tagot 300 forintot meg nem haladó kártérítésre kötelezi, s ez reá nézve sérelmes, a közgyűléshez fordulhat. A közgyűlés határozata ellen további jogorvoslati lehetőség nincs. Abban az esetben viszont, ha az egy éven belül okozott kár a 300 forintot meghaladja, a kártérítés kérdésében a közgyűlés dönt. A közgyűlés határozata ellen a tag a bírósághoz fordulhat.

A jogaiban sértett tsz-tag a bírósághoz fordulhat, ha sérelmezi a közgyűlés határozatát, amellyel az a lakásbérletből vagy a lakás- használatból származó vitáról, továbbá átlépéssel, vagy a kizárással kapcsolatos vagyonjogi igényről döntött. Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz a közgyűlésnek a tagságból való kizárás során a föld kijelölése tárgyában hozott határozata ellen.

Ha a termelőszövetkezet és tagjai között nem a tagsági viszonyból származó vagyoni jellegű vita támad, annak eldöntése a bíróságra tartozik.

KINEK JÄR EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS?

Az egészségügyi szolgáltatásokat a termelőszövetkezeti tagon kívül igénybe veheti annak felesége (férje), valamint a termelőszövetkezeti tag háztartását vezető, vele közös háztartásban élő nő, korra való tekintet nélkül. Ugyancsak igénybe vehetik a tsz- tag gyermekei, nevelt gyermeke, általa eltartott unokája, testvére, mostohatestvére — 16 éves korukig. Ha a felsoroltak középiskolai vagy főiskolai tanulmányokat folytatnak, akkor igény jogosultságuk tanulmányaik befejezéséig, de legfeljebb 24. életévük betöltéséig tart. Jogosultak az egészségügyi ellátásra a tsz-tag szülei, mostohaszülei vagy nagyszülei is, ha a taggal közös háztartásban élnek, és a 60. életévüket betöltötték. Életkorára való tekintet nélkül jogosult családtagnak számít az, akinek a munkaképessége testi vagy szellemi fogyatkozása vagy valamilyen betegsége miatt legalább 67 százalékban csökkent, feltéve, hogy ez az állapot már egy éve fennáll, vagy előreláthatóan legalább egy évig tart.

M mezőgazdasági termelőszövetkezetek zárszámadása előtt

Irta: VINCZE JÓZSEF, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese.

VI EGYÉNK MEZÖGAZDASÁGÁBAN a szocialista szektor aránya ez évben túlsúlyba jutott az egyéni parasztgazdaságokkal szemben. Jelenleg a termelőszövetkezetek közös és háztáji gazdasága a tanácsi szántó- területnek 54 százalékát teszi ki. Ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek ez évi gazdálkodásának eredményességét meg tudjuk határozni, egy pár tényezőt mérlegre kell tennünk ahhoz, hogy reálisan láthassuk az új és nagy- arányúan megnövekedett termelőszövetkezetek alig 10 hónapos munkáját. Melyek ezek a tényezők?

Az újonnan alakult és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek lényegében szétszórt kisüzemi parcellákon gazdálkodtak ebben az évben. Vetés területük16 ezer fiatal tanulmányozta » VII. pártkongresszus anyagát, megélénkült a kulturális élet

Ahogy közeledik az év vége, úgy gyűlnek az adatok a megyei KlSZ-bizottságon megyénk alapszervezeteinek végzett munkájáról. Ez év októberéig 98 ezer fiatal lakott megyénkben, akik, közül 20 842 volt tagja a Kisz-nek, a nők aránya eléri a 45,5 százalékot. A KISZ-szervezetek egészségesen fejlődnek, ebben az évben 5665 fiatalt vettek fel az alapszervezetek.

Nem kevesebb, mint 16 ezer fiatal tanulmányozta szervezett oktatás formájában, vagy kongresszusi olvasó körökben az MSZMP VII. kongresszusának anyagát. A kulturális élet is fejlődést mutat, a felszabadulási kulturális seregszemlén 690 csoport vett részt 9955 taggal, ^közöttük 384 színjátszó, 191 népi tánccsoport, 95 énekkar, 12 népizenekar és 20 báb-csoport, a kultúrcso- portpk közül 263 termelőszövetkezetből jött. A József Attila olvasó-mozgalomban 3071 fiatal gazdagította ismereteit ebben az évben, 91 KISZ-alapszervezetben rendeztek szellemi öttusa-versenyt, fényképpályázaton 53 alapszervezet 223 tagja vett részt, korábban pedig 54 helyen rögtönöztek kiállítást, a dallanulási esteken 3195-en ismerkedtek meg a legújabb mozgalmi dalokkal. Hatszáz középiskolai tanuló dolgozott az idén központi építőtáborokban. Az évi munka számvetésével egyidejűleg már készülnek a jövő évi tervek, a tapasztalatok felhasználásával.

cA. üt kei párttitkár

A közmondás azt tartja: senki nem lehet próféta a saját falujában. Valahogy így gondolkodtak Papp Gábort illetően is, amikor hazakerült Fé- nyeslitkére. Pedig ő nem akart prófétáskodni, csak szolgálni kívánta a falu népét, segíteni az átalakulásban, mely nemcsak a falu arculatát változtatja meg, hanem magát az embert is...

Inkább a fiatal párttitkárok közé sorolhatnánk, hisz a pártvezetőségek újjáválasztásának idején nyerte el a kommunisták bizalmát. Ennek ellenére régi harcos, szerény ember, aki — ha tanácsért fordul hozzá valaki — szívesen segít. így ismerték meg az emberek, akik kezdetben kétkedve fogadták, amit mondott. Mikor aztán látták, tapasztalták, hogy hasznos, megnőtt szemükben a párttit- kár. Meghívták a házakhoz, A gyümölcstermelők kezébe adták az oltókést, s nézték amint a párttikár munkálkodik. Csak az idei tavaszon több, mint száznyolcvan fát oltott át a faluban. Tóth József, Gyüre András, Márta Laci bácsi és a többiek bizonyíthatják, hogy nem sajnálva időt, járta a gyümölcsösöket, s reggeltől estig oltott ... önzetlenül, szívességből Ha új gép érkezett, őt hívták, ö tanította hogyan kell kezelni, milyen legyen a permetlé. De közben nem feledkezett meg arról sem, hogy szóljon a part- cp'tésről. Mert mi tagadás, bizony ezelőtt eléggé elhanyagolták ezt a szegényparasztok között. Túlnéztek rajtuk. S ha most ezeknek a száma növekg' »n *

zanul gondolkodó paraszt ember, aki látja a jövő fejlődésének útját a mezőgazdaságban is. S az érv, amelyet a kommunisták, a népnevelők hangoztatnak ma-holnap meggyőzi az embereket. Nem álom az, amit Papp elvtárs mondott. Ha Fé- nyeslitke népe a nagyüzemi gazdálkodás útját választja, úgy hatmillió forinttal lesz több a jövedelme. Éjszakákba nyúló estéken számolgatták ezt a pártvezetőség, az emberek. S el is hihető. Hisz a nagyüzemi gyümölcsösök kialakítása, a bur- gonvatermelés minőségi. megjavítása, a 'mezsgyék eltüntetése, a vetésforgók kialakítása és a íokozo'tabb műtrágya használat eredményezheti ezt. Persze szükséges hozzá a jól szervezett munka is, mert csak ez érlelheti meg a boldogulás gyümölcseit.

Ezen fáradoznak most a lit- kei kommunisták. A földdel rendelkezők már döntöttek, a titkárral az élen. Papp elvtárs most sem akar próféta lenni saját falujában. Az emberek javát kívánja a kommunistákkal együtt. S biztos fogják őket követni a többi parasztok is. Miért? Hogy minél előbb villamosítva legyen az új telép is, ahol 150 család él, hogy még jobban éljenek a litkei emberek, s azok a merész álmok megvalósuljanak, amelyek Fé- nyeslitkét új arcú falúvá varázsolják.

(—kas.)

nek 80—90 százaléka nem volt

táblásítva.

A termelőszövetkezetbe belépett parasztok egyenetlen talajerővel rendelkező földeket vittek be. Az őszi vetések — kenyérgabona, őszi árpa — sem voltak egyforma minőségűek, ahány hold, annyi darabban helyezkedett el. A tavasziak alá a földek nagyrésze nem volt előkészítve, csak anyira, mint ahogy a kisüzemi gazdaság megszokta.

A tavasz folyamán — és ez jellemző volt egész évben — a szétszórt parcellák miatt a gépek alkalmazása olyan mértékben, mint ahogy azt nagyüzemben alkalmazni kell, nem volt lehetséges. A növénytermelés szerkezetében egy pár növény kivételével jelentősebb, a nagyüzem számára előnyös változtatást eszközölni nem lehetett.

A Z ÁLLATTENYÉSZTÉS nagyüzemi feltételeinek megteremtése csak év végére fog részben megoldódni. A közösbe vitt állatoknál ahány kisüzem, any- nyiféle takarmányozási mód. any- nyi gondozási forma. A szétszórt parcellák megnehezítették a helyes munkaszervezés kialakítását és az ellenőrzést. Probléma volt nem utolsó sorban a kisparaszti gazdálkodáshoz szokott egyéni parasztok közöshöz való viszonyának elégtelensége, egymáshoz való viszonyuk kiforratlansága, valamint számos új vezető bekerülése a nagyüzembe, akinek nagyüzemi tapasztalata egyáltalán nem volt.

Ezeket a tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni egy esztendő mérlegének meghatározásánál. E tényezőkhöz hozzájárult még az is, hogy ez év nyarán június, július, augusztus hónapokban 492 milliméter csapadék esett megyénk területén. Helyenként azonban, mint a beregi részen, elérte az 550 millimétert is. Megyénkben az évi átlagos csapadékmennyiség 10 éves állagban 600—650 milliméter között ingadozik. Mindezeket összevetve msg kell állapítani, hogy a nehézségek ellenére alig 10 hónapos működés után az új és területileg megnövekedett termelőszövetkezetek többé-kevésbé megbirkóztak a nehézségekkel, az akadályok többségét eredményesen küzdötték le. Még sikeresebb lett volna azonban a munkájuk, hogyha tanácsaink a felsorolt tényezők ismeretében gyakrabban elemezték volna a szövetkezetek helyzetét és határozták volna meg a tennivalókat.

Tanácsainknak legfőbb kötelességük a termelőszövetkezetek termelési tervének állandó figyelemmel kísérése, a terv teljesítésének megkövetelése, a terv egyes részleteinek nem teljesítése esetén a nem-teljesítés okának föltárása és az előidéző okok megszüntetése. Ezzel kapcsolatban tanácsaink konkrét teendője:

J? ÉSZLETEIBEN ISMERNI a terv növénytermelési, állattenyésztési, melléküzemági, beruházási mutatóit. Részleteiben is összehasonlítást kell tenni a korábbi évek termelési eredményeivel. Ugyanis össze kell hasonlítani az állami kötelezettségek teljesítése szempontjából is.

A tanácsnak a tervek ismeretében részleteiben is állandóan elemezni kel] a teljesítést és ahoi lemaradás tapasztalható, azonnal

1 vizsgálni kell a lemaradás okál és gyorsan intézkednie kell a lemaradás megszüntetésére. Ennek érdekében nemcsak a termelőszövetkezet vezetőségének tesz észrevételt, vagy a közgyűlésen, brigád értekezleten, vagy küldöttgyűlésen tesz javaslatot, hanem saját szervein keresztül mozgósítja á termelőszövetkezeti tagságot a nagyobb munkasikerek elérésére. Elsősorban a tanács és1 vb üléseken hoz konkrét határo-| zatokat a munka megjavítására,! az eredmények további növelésé-! re, másodsorban a tanácstagokon' keresztül a választókörzetekben I mozgósítja a termelőszövetkezetii község egész lakosságát meghatá-' rozott célok elérése érdekében.

Konkrét esetekben kiküldi a mezőgazdasági állandó bizottságot egyes területek felülvizsgálatára. mint pl. a tejtermelés lemaradása, a baromfi tenyésztési terv nem teljesítése, a sertéshizlalási terv nem teljesítése okának vizsgálatára stb. Állandóan figyelemmel kell kísérje a tanács a termelőszövetkezeti élet kialakulását. Szervezze a tsz-pa-1 rasztság kulturális igényeinek' kielégítését. Szervezze a tsz tagok szakmai oktatását.

IVI INDEZEK AZ ÁLLANDÓ1 FELADATOK mellett most a zárszámadás előtt is van mégi néhány olyan tennivaló, amellyel j a zárszámadás sikerét elő lehet segíteni. Melyek ezek a tennivalók?

Először is, ahol még a betakarítást nem fejezték be, sürgősen befejezni. A megtermelt értékek1 megóvása és jó minőségben való! értékesítése. Be kell fejezni az építkezéseket. A szerfás istállókat, ahol még nem téliesílelték, azt is el kell végezni. Másodszor,' azoknál a tsz-eknél, ahol a

III. negyedévi felmérés alap-! ján gyenge zárszámadás ígérkezik, ott szarvasmarha, ser- téshízlalás elősegítésével növelni kell a bevételt.

Növelni lehet a bevételt a baromfi hizlaláséval és gondosabb takarmányozással, etetéssel, itatással, a tejhozam növelésével.

Harmadszor, szervezni kell a mellék- és segédüzemágak fokozottabb kihasználását, a tagok ké- 1 ső őszi és téli foglalkoztatását, a! kosárfonást, seprőkötést, erdőtisz-i títást, dzsungel gyümölcsösök rend-, behozását stb. Mindezekből jó jö-> vedelemre tehet szert a tsz.

Negyedszer. Naprakész állapotba hozni a könyvelést és a nyilvántartást. Reálisan és a valóságnak megfelelően kell számba- venni a tagok természetbeni részesedését. Itt nemcsak a munkaegységre kiosztott javakról van szó, hanem arról is, amelyet célprémiumként a betakarítás idején a tag megkapott. A zárszámadás előkészítésébe be kell vonni a tsz tagokat. Ügy a növény- termelés, mint az állattenyésztés helyzetét külön bizottságok vizsgálják meg olyan szempontból, hogy milyen okok miatt értek jó eredményeket, illetve milyen okok miatt volt sikertelen egyes növények termesztése. Helyes, ha a bizottságok növényféleségenként, illetve állatfajonként vizsgálják. meg a helyzetet.

A VIZSGALATOK ALAPJÁN kell elkészíteni az éwégi gazdasági beszámolót és kell javaslatot tenni a jövő évi munka jobb megszervezésére, a hozamok növelése érdekében.