Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

Háztartási kisgépek szervize, világító útjelző táblák az újdonságok között Mintegy nyolcmillió Jorint értékű munkát végeztek es évben u Vegyes Szerelő Szakipari HISZ dolgozói Mintegy nyolcmillió forint ér­tékű munkát végezlek az 1960-as esztendőben a Vegyes Szerelő Szakipari KTsz dolgozol. Nagyobb horderejű munkát a Tejipari ÍVáltalat nyírmihálydi telepén vé­gezték, ahol hütőgépszerelést, kapcsolóház szerelését, a vízve­zetéki és egyéb szakipari munká­kat csinálták meg, mintegy há­romszázezer forint értékben. Ugyancsak nagy volumenű mun­ka volt egy szennyvízderítő épí­tse; ennek a munkának az értéke négyszázezer foriftt volt. í Igen jelentősen növelte jóhír- Bevét az év folyamán az úgy­nevezett hüíőszervíz részleg. Ez la részleg a megye hűtőgépem és [hűtőipari felszerelésein kívül imég Borsod, valamint Hajdú megyei hűtőgépeket, vitrineket, íagylaltgépeket is javított. I Érdekességként meg kell emlí­teni, hogy a ktsz-nélmost vanki- j alakulóban egy újabb szervíz- Wészleg. Ez a részleg január elsejé­től kezdi majd meg munká­ját, s a háztartási villamos kisgépek — porszívók, pad­lókéi élők, stb. — valamint az újdonságnak számító me- kalor olajtüzelésű kályhák szerviz szolgáltatását és ga­ranciális javítását fogja vé­gezni. A ktsz az év folyamán egyéb­ként közel kétszáznegyvenezer forint értékű beruházást végzett. Műhelyátszel vpzést oldottak meg, s új gépi felszereléseket vásá­roltak. Az 1961-es esztendő folyamán elsősorban továbbfejlesztik az eddig is elkészített fénycső-csil­lárok és fénycső-armatúrák gyár­tásét. S a jövő évben újdonság­nak számít a ktsz munkájában, hogy megkezdik a fénycsővel megvilágított közlekedésre^ dészeti útjelző táblák gyár- v tását. Ez országosan is új­donságnak számit, hiszen ed­dig csak Székesfehérvárott és a Dunántúlon készítettek ilyet. Az említett útjelző táblákat úgy készítik el, hogy belülről oldják meg a fénycső Elhelyezését, s így azok az esti órákban is jól láthatókká válnak a gépkocsive­zetők számára. Az újszerű köz­lekedésrendészeti táblákat első­sorban a városok belterületén helyezik majd el. A ktsz-től ed­dig a fővárosi tanács rs " a Szabolcs-Szatmár megyei Közúti/ Igazgatóság rendelt ilyen fény­csöves útjelző táblákat. ú Elegendő taxi, tártaiéit buszjáratok szilveszterkor A továbbjutás teljesen indokolt Rakámazon is! Ha az idegen — legyen az akár újságíró, akár más foglal­kozású, — a község élete, hogy- léte felől érdeklődik, hamarosan arra a megállapítsára jut, hogy általában szorgalmas, igyekvő természetű embérek lakják a Ti- sza-parti Rakamazt. Hogy hatá­ra meglehetősen változatos ugyan, de nagyrészben ió tala­jú. Az idevalósiak 'a korai, csí­ráztatott burgonyatermelés „pro­fesszorainak” számítanak. Igye­kezetüket, szorgalmukat pedig híven tükrözi a község arcula­ta: gyönyörű, többnyire modern, egészséges új családi házak so­rakoznak az utcákon: a lakosság ízlésesen, jól öltözködik s a fia- alok pedig éppen a legfrissebb divatot viselik. Itt mindenütt és mindenben meglátszik tehát a felszabadu­lás utáni időszak, mióta végér­vényesen a dolgozók javára bil­lent az élet rpí/legi. Minden­nek ellenére azonban vannak fények, amelyek niin<2jókban elgondol kozta tót*. Ugyanis, a rakamaziafc épp úgy vallják azt a már közismert tételt, mint megyénk, országunk bármely részében, hogy: az életszínvonal szüntelen emelke­désével együtt, állandóan nö­vekszik az igényesség is. De ugyanakkor, ennek a szüntelenül növekvő igényességnek a kielé­gítésére községükben ezideig még túlsúlyban lévő kisüzemi, egyénieskedő gazdálkodási forma mindinkább . ellent mond. Miben mutatkozott ez meg konkrétan, pádéul az elmúlt esztendőben? A számok hűen kimutatják ezt — különösen a fontosabb növény- féleségeknél — a Szikra Tsz és a még egyénileg művelt földek [terméseredményeinek viszony- I latéban. Nagyüzemi egyéni termésátlag: termésátlag: búza 11,80 q 8,— q rozs 15,20 q 7,— q őSzi árpa 13,— q 12,— q kukorica 30,— q 25,— q cukorrépa 250,—q 180,— q Igaz persze, hogy a cukorré­pa területének egyrászén a Kis- várdai Talajjavító Állomás talaj- javítást végzett, amit viszont ugrásnVi, keskeny parcellákon ehetetlen gazdaságosan végezni. Kísérletképpen a tsz kukorica táblájának egy kisebb részén is végeztek talajjavítást, aminek eredménye 40 q kh-kénti átlag­termés lett! Tehát ez a lehető­ség is a nagyüzemet igazolja, hogy a termésátlagokat állan­dóan és biztosan csakis ilyen gazdálkodási forma között lehet növelni. Furcsa adatok — aas állam rovására értésre találnak. Szép számmal vannak már olyan dolgozó pa­rasztok, akik az enyém helyeit a mienk terveit „csinosítják**, A nagyüzemi gazdálkodás vá­lasztását igazoló nyilatkozatok aláírását olyan tekintélyes dol­gozó parasztok kezdték meg, mint a 15 holdas Tóth Mihály, Héri Zoltán, a 20 holdas Hubert Mihály, a 8 holdas Prill Gábor, a 10 holdas Prill Ferenc, Fehér János, ifj. Cseh Géza.:. Ezideig már csaknem háromszáz család lépett a községben a szövetke­zésben rejlő biztosabb, szilárdabb útra. S a belépetteknek több mint a fele, öt holdon felüli föld­területtel járul hozzá a szocialis­ta nagyüzem kialakításához, Nem egy közülük az enyém helyett máris a miénk terveit mérlegeli és jó, hasznos elgon­dolása van erre. így például Tóth Mihály a vízállásos, mint­egy 100 holdnyi morotvai határ- részt víziszárnyasok seregével szeretné hasznosítani. Mások pe­dig a ritkás, foghíjas gyümölcsö­söket akarják utántelepítéssel egységesíteni. De vannak, akik olyan gondolatokat melengetnek, hogy az óriási, 1500 holdas le­gelőt teljesen öntözésessé kelle­ne tenni.; 0 „Fnrátn ne pazarolják az időt... “ A* Autóközlekedési Vállalat nforgalmi osztálya már előre ké­szül a várható szilveszteri forga­lomra. Harmincegyedikén Nyír­egyházán egész napon tizenhat taxi fog szolgálatot teljesíteni, s j ii éjszakai forgalmat is tizenhat [taxi fogja lebonyolítani. Ugyan­csak megerősítik ezen a napon a városban közlekedő autóbuszjá­ratokat is. A menetrendszerinti kocsik késő esti 11 óráig fognak közlekedni, s a forgalomba be­vonják a tartalék buszokat is. Sőt azt is tervezik, hogy a szilveszteri késői színházi előadáshoz színhá­zi járatot állítanak be. Tovább vizsgálva, elemezve a tényeket még több, elgondolkoz­tató adatot lehet megismerni. Ilyen többek között az, hogy a Szikra Tsz, amely ezideid 450 holdon gazdálkodott, ebben az évben ugyancsak 450 mázsa ke­nyérgabonát (minden hold után Büeg dolgozó településeken. Az Országos Mezőgazdasági Kiállí­tásra utazd parasztoknak, a több­sége már 1959 ben is termelőszö- retkezeti tag volt, pedig akkor (még a parasztság kétharmada (egyénileg gazdálkodott Hasonló |adatokat lehetne az újságolvasás, eagv a könyvtárak területéről is jíelsorolni. Ez egy sem a kevesebb ,*zabadidőre valL !• Még egy példát Dombrádról. (Abban az utcában, ahol a pártlit- kár lakik, van egy középparaszt, akinek a családjában ez év ta­vaszán több megbetegedés is elő­fordult. A jólmenő paraszti gaz­daság minden forgótőkéjéből ki­fogyott, hogy a költségeket fizet­ni tudják. Az orvosok tudnák megmondani, hogy hány száz ■érvet operáltak a közelmúltban, •mit 15—20 év óta hordtak az egyéni parasztok, de most, hogy ■ termelőszövetkezetbe léptek, Ingyen kikezeltették magukat. A foghúzás, a reumakezeltetés a sokszorosára emelkedett a szö­vetkezeti községekben. Október volt, amikor a ▼asmegyeri Micsurin Termelőszö­vetkezetbe beállított egy egyéni­leg dolgozó paraszt. Elpanaszol­ta, hogy nagyon el van akadva, se vetni se betakarítani nem tud, mert elpusztult az egyik lova, Azt hallotta, hogy va-i egy pá­ratlan ló a szövetkezetben, amit eladnának, szeretné megvenni. Ma * parasztok jobban állnak; de egy-két év alatt egy-egy nagyobb állat elhullását vagy egy jelen­tősebb betegséget, más csapást, ha ki is hevernek, bizony sokat kell gürcölni, hogy újra annyi le­gyen, mint korábban. Ez a múlt­ban legtöbb esetben váltóval foly­tatódott, majd árverezéssel vég­ződött. Most nem így van, de egyedül nehéz a bajt kiheverni. A termelőszövetkezetben is el­pusztulhat egy ló, betegség, bal­eset érheti ott is az embert, de egy nagy közösségben ez teher­nek szinte nem is mondható. Az egyéni paraszti életben legtöbb ember azért gürcöl látás­tól vakulásig, hogy öregségére le­gyen egy kis tartaléka. Ha sike­rült valami kis vagyonkát össze- kuporgatni, akkor azt az öregek vaskézzel szorították. Nem adták át gyermekeiknek, mert annyi rossz példa volt a szemüli előtt, hogy a föld kellett, de az öreg nem! Még az elmúlt években is nagyon sok öreget tartottak fia­talok kamrákban, fűtetlen kony­hákban, ha kiadta kezéből a va­gyon veze.ését. Ha nem adta át a vagyont, akkor pedig azért volt harag. Se így nem volt jó, se úgy. Ma a közösség gondoskodik az öregekről: nyugdíjat, háztáji földet, kenyérnek valót kapnak. így lesz függetlenné az ember, így lesz emberi az öreg kora is. Sokat lehfetne beszélni arról is, amikor a testvér a testvériek lett, gyilkosává egy-egy jobb barázda miatt, vagy jobb esetben örök haragosává. A pár» a niuukásotz- tály, ani.kji az első traktorokat küldte falura, vagy műtrágyát adott a szerződött növényekhez, ez sem talált mindenütt megér­tésre. Sokan az árokba fordítot­ták a cukorrépára kapott műtrá­gyát, mások pedig azt mondták 1948—49-ben: amíg mozogni tud­nak, földjüket nem teszi tönkre a traktor, mert ahol annak a ke­reke elmegy, ott nem terem a föld. Ezek az emberek néhány év múlva féldeciket fizettek a trak­torosoknak, hogy az ó földjüket szántsa előbb! Akik ma még hú­zódoznak a szövetkezeti élettől, néhány év múlva úgy ragaszkod­nak majd hozzá, amennyire most nem akarják. A szövetkezet kü­lönben sem elképzelés már, 12 éve ott van a magyar falvakban. Igaz. az évszázados paraszti gaz­dálkodás mellett még elég fiatal a szövetkezet, eléggé kitaposatlan még az út, de a legutóbbi or­szággyűlés anyagából és saját ta­pasztalatunkból is tudjuk, hogy nem a jókkal, hanem a gyenge szövetkezetekkel sem bírják már a versenyt az egyéni gazdaságok. Több árut ad a leggyengébb szö­vetkezet is, mint az egyéni gaz­daságok. A párt mint annyiszor tizen­ötén alatt, most is a jobb útra, a felemelkedés felé vezeti a pa­rasztságot. A szövetkezetben ér­vényesülhet majd minden em­ber, esze, tehetsége szerint, ott válik majd igazán függetlenné, nem szab neki ha, árt a néhány hold mezsgyéje, rt lesz igazán emberré az ember. Csikós Balázs. egy mázsát!) adott el az állam­nak. Ezzel szemben az egyéni­leg termelők a búzaföldadón kí­vül egyetlen mázsát sem adtak eí a felvásárló vállalatnak! Ugyanakkor, ebben az esztendő­ben a boltok forgalmi adatai szerint 18 és fél vagon lisztet vásároltak a községben, jórészt egyénileg dolgozó parasztok is. A kenyér forgalmazását ille­tően sem más a helyzet. Ez évben (a karácsonyi ünnepekig) 40 vagon és 23 mázsa kenyeret adtak el a rak amaz! boltok. Teljesen indokolt tehát — egy sereg oknál fogva — Rakamazon is a továbbjutás. Ennek érdeké­ben, ezt elősegíteni, megkönnyí­teni vannak a községben a nép­nevelők. Alapos érveik, türelmes magyarázataik mindinkább meg­Minden lehetősége megvan te­hát Rakamaz dolgozó parasztsá­gának is arra, hogy még szebb, még gazdagabb jövőjét mielőbb bebiztosítsa, megalapozza. A nép­nevelők udvarias 6zava, megfon­tolt magyarázata önzetlen segít­ség döntéseik, elhatározásaik megérlelésére. Szloboda János, 8 holdas dolgozó paraszt is az el­sők között írta alá a belépésit. Amikor a népnevelők fefkered­ték, szívélyesen, mosolyogva fe­lelte: „Kérem énrám ne paza­rolják az időt. Tudom, hogy a kisparcellás gazdálkodásról elő­rébb kell lépni nemcsak nálunk, hanem így van ez az egész vi­lágon”, A szinte óráról órára szapo­rodó aláírások azt bizonyítják végeredményben, hogy Rakamaz dolgozói vállalják az új, a hala­dottabb paraszti jövendőt. A. B. Elkészült az ország részletes erdőtérképe Elkészültek a részletes térké­peit az állami kezelésben levő erdőkről. Sally Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság főigaz­gatóhelyettese az érdekes és nagy jelentőségű munkára a követke­ző tájékoztatást adta az MTI munkatársán alt: — Az állami erdők részletes feltérképezésében 150 erdmőmér- nölt vett részt, s a munka egy év­tizeden át tartott. A nagyarányú felmérés eredményeként pontos adatok állnak rendelkezésre arról, milyen fatömeg áll lábon, az egyes fafajokból mennyi van, s tájékozódhatunk a termőhelyek­ről, a szállítás lehetőségeiről is. A térképek és leírások alapján tervszerűvé tehető a tisztítás, a gyérítés, a kitermelés, a szállítás és a feldolgozás. Pontosan fel­mérhető, hogy a következő év­tizedekben a különböző fafa jóié­ból milyen mennyiségre számít­hatunk. Az erdőterképek alapján a töb­bi között megállapítható, hogy főleg a felszabadulás utáni nagy­arányú telepítések eredményeként az ország élőfakészlete évenként mintegy egymillió köbméterrel növekszik. A részletes felméréa alapján lehetőség nyílik • arra, hogy az ötéves terv Időszakában az évente kitermelésre kerülő fa­mennyiséget a korábban tervezett 6—7 százalék helyett több mint 10 százalékkal növeljék az erdő- gazdaságok, Az erdőtérképek adatait a ki­termelésnek és telepítéseknek megfelelően évről évre kiegészí­tik, s így állandóan „napra 1 ész’ állapotban tartják. (MTb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom