Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-30 / 307. szám

Néhéit gondelst az egyéni parasztok »függetiefiségéríír , \ (2. oldalon.) ★ A továbbjutás teljesen indokolt Rakamazon is (3 oldal) Gyorgliala a 11. Békehölcttön *orsolá»áról (4. oldal) ★ ismertető jel a tenyéren r XVII. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM Ara 50 fillér i960. DECEMBER 30, PÉNTEK. (S. oldal) A hároméves! terv ipari mérlege Tovább terjed az általános sztrájk Belgiumban A megye szocialista ipara na­gyot fejlődött a hároméves terv­ben. Nőtt a termelékenység, je­lentősen csökkent az önköltség. Növekedett a munkások keresete. Biztos alap teremtődött második ötéves tervünkhöz. 1958. A hároméves terv első éve. A jobb nyersanyagellátás és meg­alapozottabb tervezés következté­ben egyenletesebb ütemű mun­ka, gazdaságosabb termelés jel­lemezte az évet. A megye szocialista ipara a vállalati teljes termelés 1958. évi tervét 8,6 százalékkal túlteljesí­tette, annak ellenére, hogy a szövetkezeti ipar mintegy 8 szá­zalékkal kevesebbet termelt az előirányzatnál. Az ipar az év folyamán kö­zel 54 millió forinttal, 7,3 százalékkal többet termelt, mint 1957-ben. A termelés minden negyedévben nagyobb volt, mint az előző cv ha­sonló időszakaiban. A szocialista iparon belül a mi­nisztériumi vállalatok termelése több mint 11 százalékkal, az ál­lami helyiipar termelése közel 2 százalékkal nőtt, viszont a szövetkezeti ipar termelése 1,2 százalékkal csökkent. A szocia­lista ipar termelésének növeke­dése teljes egészében a termelé­kenység növekedéséből szárma­zott. Az iparban foglalkoztatott munkások létszáma 0,7 százalék­kal alacsonyabb volt, mint 1957- ben, ugyanakkor a termelékeny­ség 8,1 százalékkal emelkedett. Ebben az évben a szocialista ipar munkásainak átlagos havi keresete 1318 forint volt, maga­sabb, mint 1957-ben. Az építőipar a termelési ter­vet 2,3 százalékkal túltelje­sítette, a termelékenységi tervteljcsítése 17,3 százalék­kal volt magasabb, mint 1957-ben. Az építőiparban a munkások át­lagkeresete 1370 forint volt. Az év folyamán a beruházások összege 148 ezer forintot tett ki, 13 százalékkal többet, mint 1957-ben. Ennek az összegnek több mint felét építkezésre, 30 százalékát gépekre és technoló­giai berendezésekre, 20 százalé­kát egyéb beruházásokra fordí­tottuk. Háromszorta több lakást építettünk, mint 1957-ben. A lakásépítésre 19 millió forin­tot fordítottunk. Többek közt az év folyamán üzembe helyeztünk a megyében 14 általános iskolát, két közép­iskolát, két óvodát, egy gyermekotthont, egy szülőott­hont, három gyógyintézetet, 441 lakást és 22 fúrott kutat. 1959. A megyében tovább javult az ipar munkája, javult a gazda­sági, szociális és kulturális hely­zet. Az ipar és építőipai is túl­teljesítette tervét. Az iparban fellendítette a munkát az MSZMP Központi Bizottsága március 6-i ülése, amely fel­tárta azokat a lehetőségeket, amelyekkel meggyorsíthatjuk ha­zánkban a gazdasági fejlődést. Megyénk ipari vállalatai magu­kévá tették azt a célkitűzést, hogy az ipari termelés mennyi­ségi tervét 4 százalékkal, a ter­melékenységi tervet 5 százalék­kal, az önköltségcsökkeníési ter­vet pedig 2,5 százalékkal túltel­jesítsék. E feladatok megoldása döntően hozzájárult ahhoz, hogy a munkások és alkalmazót' ak reál­jövedelme mintegy 5 százalék­kal emelkedjék 1959-ben. s meg­haladja az 1960. évre tervezet­tet. A kongresszusi versenyben a megye ipari dolgozói 43 mil­lió forint értékű felajánlást tettek, s ezt 58 millió fo­rintra, m'ntcgy 34 százalék­kal túUeljesítték. A verseny is hozzájárult ahhoz, hegy a megye szocialista ipara az évi tervet 6,1 százalékkal túlteljesítette, elérte a pórt által javasolt szinteket. A megye szo­cialista iparának 1959. évi vál­lalati telies termelése mintegy 13 százalékkal, 103 millió forint­tal haladta meg az 1958. évit, ezenbelül a helyiipar 25 száza­lékkal, a ktsz-ek 18 százalékkal, a minisztériumi ipari vállalatok 8 százalékkal termeltek többet. Az építőiparban is éreztette hatását a kongresszusi munka­verseny. Az évi tervet 7,1 szá­zalékkal túlteljesítették, a terme­lékenységi tervet pedig 6,5 szá­zalékkal. Ebben az iparban a munká­sok egy havi átlagbére az előző évi 1370 forintról 1498 forintra emelkedett. 1959-ben 30 százalékkal több összegű beruházást valósítottunk meg, mint az előző évben. En­nek az összegnek 60 százalékát fordítottuk építkezésre, 24 száza- ékát gépekre és technikai be­rendezésekre. Felépítettünk 96 általános is­kolai tantermet, tlzembehc- lycztiik a Tiszalöki Vízi- erőmű III. számú gépegysé­gét, a záhonyi ércvizsTá'ó la­boratóriumot és Nyírbog- dányban az olajdc.szitllációs tornyot. öt községben kétosztályos és kél községben egy osztályos iskolát építettünk. Kislétán felépült a 70 személyes gyermekotthon üzemi konyha stb. Nyíregyhá­zán 20 személyes munkásszálló épült. A megyében tíz fúrót kú! készült. Átadásra kerüH a sóstói tbermál-mctíencej.. n nyíregy­házi 400 ápernásns telefon­központTa közúti híd, to­vábbá mintegy_ 800 méter vízvezeíékbálózat. Üzembc- helyeztiik a gazdasági vas­út folytatását Csalidé—Fü- lesd között. I960. Az év utolsó negyedének terv­teljesítéséről még nincs megbíz­ható adatunk. Az első 9 hónap lervteljesitését ismerve tudjuk, hogy az ipar egymiiliárd 402 millió forint értékű terméket ál­lított elő, nuniegy 19 százalékkal többet az 1958. első 9 havinál. Ezenbelül a helyiipar 38 száza­lékkal, a szövetkezeti ipar 31 százalékkal termelt többet. A dohányfermentáló vállalat ki­vételével minden vállalat növel­te termelését. A növekedés va­lamennyi területen a létszámnö­velésből adódik, de közreműkö­dött az előző években megvaló­sított beruházás is. Nyírbog- dányban például az új desztillá­ciós torony, Tiszavasváriban a rekonstrukciós beruházás. vala­mint a jobb anyagellátás, a Ti­szalöki Erőműnél a III. számú gép üzemeltetése. A megye szocialista ipara tel­jes termelési tervét 102,2 szá­zalékra teljesítette. A vállalatok jobb eredményeket értek el, mint egy éve, de nem mindenütt kö­vette ezt a termelékenység nö­velése. Az iparban mintegy 1500-zal több munkás dolgozott. A vállalatok bár az előző évinél kevesebbet, de mégis 118 ezer túlórát használtak fel a terme­léshez. A megyében a bázisidő­szakhoz viszonyítja mintegy 19 százalékkal emelkedett a terme­lés, viszont a termelékenység nem érte el az előző évi szín­vonalat. A szocialista iparban az egy munkásra jutó átlagos havi bér 1403 forint volt, 27 szá­zalékkal több, mint 1959. azonos időszakában. Az építőipar esedékes tervét 3,5 százalékkal túlteljesítette, de ezt 1200-zal több munkással érte el, mint az előző évben. Az építőiparban a munkások ät’aprkereseie 1518 forint volt, közel 6 százalékkal több az előző évinél. Kilenc hónap alatt 333 mil­lió forint értékű beruházást valósítottunk meg a megyé­ben, 50 százalékkal többet, mint 1959. év azonos idősza­kában. A harmadik negyed­év végéig átadásra került többek közt Nyíregyházán a színház, egy bölcsőde, 56 is­kolai osztályterem, a nyír­bátori gyertyagyár, a nyír- egyházi kályhacsempe-iizem. a nyírmibálydi tejüzem és mintegy 13 községet vil'amo- sitottunk. Az év tmm.elé ének e'őzetes 'elcrtéseiből kitűnik, hogy me­gyénk szocialista i^ara becsület­ül teljesítette azokat a feladato­kat, amelyet a hároméves terv­ben célul tűztünk. Egyedül a ter­melékenység területén nem ér­tük el azt az eredményt, amire pártunk felhívása nyomán szá­mítottunk. Az év második felé­ben behatóan foglalkoztak ezzel a feladattal víVala'aink, aminek eredményei a második ötéves tervnek első hónapjaiban bizo­nyára már meg fognak mutat­kozni. Azt is elmondhatjuk, hogy megyénk ivara kellően fel­készült a második ötéves terv feladatainak teljesítésére. Zökke- nőmcn'es átmenet van biztosítva az új évre, mely trabb határkö­vet Je'ont. megyénk iparának fejlődésében, az életszínvonal emeléséért folyó lelkiismeretes munkában. K^skeus eiulssílolla a szocialisták követeléseit Brüsszel. (MTI): Mint az ADN jelenti, szerdán este nyilvánvalóvá vált, hogy to­vább terjed a belga dolgozók sztrájkmozgalma. Antwerpenben kihirdették az általános sztrájkot. A város kikötőiben már napok óta vesztegelnek a hajók. A ha­jógyárakban is teljes a sztrájk. Az ország számos gyárában, ahol eddig sztrájktörők és ka­tonák biztosították úgy, ahogy a munkát, szerdán nyersanyag hiány miatt leállt a termelés. Reuter-jelentés szerint Quareg- non bányavárosban 12 ezer mun­kás tüntetett. A sztráj kólók me­nete később bevonult Monsba is. A tüntetők az Internacionálét énekelték, s kormányellenes jel­szavakat hangoztattak. A quaregnoni tüntetők veze­tője kijelentette, hogy a sztrájkolok nemcsak a kor­mány „takarékossági intézke­dései”, hanem egyszersmind a szociális haladást és a gazdasági fejlődést akadályo­zó politikája ellen is harcol­nak. Braine-Le-Comte és So Ignies helységekben az éjszaka a kato­naság megszállta a vasútállomá­sokat. Egy rendőrtiszt kijelen­tette: a helyzet rendkívül fe­szült. Tüntetők gyülekeznek, s bármi történhet. Ecaussines városában a rend­őrség kilenc sztráj kört letartóz­tatott. Azzal vádolják őket, hogy akadályozták a közútak forgal­mát Liegeből is nagyarányú tünte­tésekről érkeznek hírek. A tö­meg megakadályozta, hogy a sztrájktörők behatoljanak a gyá­rakba. A rendőrség durván a tüntetőkre támadt. Több nyugati hírügynökség tu­dósítója szerint Belgium váro­saiban csütörtökön minden eddi­ginél hevesebb megmozdulásokra lehetett számíta-i. A szocialista szakszervezetek egyik szóvivője közölte, hogy a belga fővárosban csütörtökön 50 ezer ember tünte­tésére számítanak. Hasonló meg­mozdulás lesz Antwerpenben is. A hatóságok lázas előkészülete­ket tesznek, hogy elfojtsák az újabb tüntetéseket. A rendőrséget modern fegy­verekkel erősítették meg. A kormányhivatalok körül őr­ködő rendőröket nehéz tűz­fegyverekkel ellátott, teljes harci készenlétben álló ka­tonai alakulatok váltották fel. Szerdán délután a szocialista párt küldöttsége felkereste Eys- kenst és felszólította, azonnal hívja össze a parlament ülését és kezdjék meg a „takarékossági’! törvényjavaslat vitáját A minisz­terelnök mereven visszautasította a szocialista párt követelését és kijelentette, január 3-a előtt nem ül össze a parlament Van Eynde, a szocialista párt alelnöke megállapította: Eys- kens ismét elutasította kéré­süket. „A következménye­kért teljes mértékben a kor­mányt terheli a felelősség”. André Renard, a Belga Általá­nos Szakszervezeti Szövetség egyik vezetője rámutatott, hogy a sztrájkmozgalom az egész ország­ra kiterjed.. Mindaddig nem szüntetjük be a harcot — foly- tatta — amíg a kormány vissza nem vonja a „takarékossági’’ programot hirdető törvényjavas­latát. A szocialista vezető hozzá­fűzte: a szakszervezeti szövetség nem érdekelt a kormány lemon­dásában. Ügy véljük azonban, hogy Eyskens kabinetje számára a lemondás az egyetlen kivezető út — mondotta Renard. Üdvözlőlap-eldorádó Tolt a postán A nyíregyházi postásoknak ugyancsak volt dolguk a kará­csony előtti napokban. Huszon­négy ké besítő naponta öt-hatszáz 1 képeslapot kézbesített ki, melyek \ nagyresze karácsonyi üdvözlet volt, de igen sok üdvözlőlapot . küldtek István és János napi jó- kí válságokkal. Hozzávetőlegesen kilencvenezer képeslapot kézbe­sítettek karácsonykor a postások, háromszor annyit, mint az elmúlt év karácsonyán. Ugyancsak szo­katlanul nagy volt a csomagíor- galom is. Három gép; öcsi juttat­ta el a csomagokat a címzettek­hez, s még így is karácsony első napján is kézbesítettek express és karácsonyi, romlandó csoma­gokat. A posta dolgozói felkészültek a szilveszteri, illetve újévi forga­lomra is, hogy a karácsonyihoa hasonlóan, ezt is sikeresen bonyo­lítsák le. Terven felül A Nyíregyházi Ruhagyár dől* gozói december 28-án teljesítet­ték 1960. évi tervüket. Az ér hátralévő munkanapjain négy szalag dolgozói 320 kabátot és 2 szalag dolgozói 110 bundahuzatot gyártanak terven felül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom