Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-28 / 305. szám

Új feladatok előtt J\T éhár.y nap múlva új évet írunk. Űjra el­múlt egy esztendő és eztel nemcsak öregebbek, de tapasztaltabbak, gazdagabbak is lettünk. Igaz, senki sem gondol szívesen arra, hogy újra elmúlt egy év felettünk de ilyenkor az a szo­kás, hogy vessünk számot arról, amit tettünk, készítsünk számadást „öregedésünkről”, hogy láthassuk mit végeztünk jól, mit rosszul. És ezt minden ember megteszi — hiszen új lapot, új évet kezd és úgy illik, hogy azt tisztán, adós­ságtól, . tehertől mentesen kezdjük meg. Földművesszövetkezeteink 1960-ban nagy lé­pést tettek előre. Ezt mindenki láthatja, aki falun jár, betér a boltokba, vendéglőkbe, cuk­rászdákba. Jelentősen javult az áruellátás, en­nek megfelelően a forgalom is, hiszen ez évben meghaladta az egym till árdegy százmillió forintot, ami majdcsak százötvenmillió forinttal nagyobb ez 1959 évinél. Aki falun jár, az azt is tapasztalhatta, hogy eltűntek a „kócerájok”, a szatócs boltok ás helyükbe modern, újvonáiú, korszerűen beren­dezett üzletek, boltok léptek. Ki ne ismerné el azt, hogy a balkányi új konfekció és cipőbolt, a mátészalkai, nagyhalász! zenés cukrászdák úgy ahogy vannak beillenek a Váci utcába is? A vásárosriaményi áruház bármelyik megye­székhely díszére válna — és sorolhatnánk to­vább az új textil, porcelán, fűszer-csemege bol­tokat, amelyek díszére válnak községeinknek: és megváltoztatták a falvak, községek arculatát Fs ha már az új üzletekről, boltokról beszé- *-J lünk, akkor számoljunk be arról is, hogy ezekben az új egységekben megváltoztak, kultu­ráltabbak, előzékenyebbek lettek- az eladók is. Az új kereskedelmi formák bevezetésével együtt nőtt a kereskedelmi dolgozók szakképzettsége, kultúráltsága is. A legritkább esetben találunk ma már rendetlen üzletet, rendetlen eladót A földművesszövetkezeti hálózat korszerűsí­tése és felújítása természetesen nem magától jött létre. 1960-ban 45 millió forint beruházást hajtottunk végre — amiből jelentős összeget fordítottunk a nyíregyházi almatároló építésére — és az állam pénzén túl a szövetkezeti tag­ság hozzájárulásét is megtalálhatjuk az új építkezésekben. Falvaink dolgozó parasztsága ez évben már láthatta, hogy munkája, társadalmi hozzájáru­lása nyomán, hogyan születik az új üzlet, válik szebbé, gazdagabbá a falu. Gáván több mint félszázezer forint összegű a társadalmi építésű munka, amelynek nyomán egy új, korszerű, emeletes üzletház falai emelkednek ki. Tisza- szalka, Kocsord ás még számos község dolgozói hordták a földet, rakták a téglát, hogy szebb legyen községük, gazdagabb az áruellátás, na­gyobb a választék. Ez az év jelentős változást hozott a szövet­kezetek sajátvagyonának gyarapítása terén is. A dolgozó parasztság nemcsak a társadalmi mun­kából vette ki a részét, hanem látva az ered­ményeket— a részjegy — és célrészjegy jegy­zéssel is növelte a szövetkezetek saját vagyo­nát. Az akkumuláció, a tervek túlteljesítése, a versenymozgalom kiszélesedése és a részjegy- jegyzések eredménye az, hogy egy év alatt 21 százalékkal nőtt a szövetkezeti vagyon. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy a szak­szerű ellenőrzések nyomán csökkent a leltár­hiány és nőtt a leltárhiányból eredő hiányok megtérítése is. A versenymozgalom kiszele ítess — külö­nösen a költségek csökkenése, a tara-ékes gaz dálkodás terén — ugyancsak jelentős eredmé­nyeket hozott mozgalmunkban. 1959-be a for­galom 10,15 százalékát emésztenék fel a költ­ségek, ez évben a tervezett 10.05 százalék he­lyett, 9,04 százalékra sikerült csökkenteni a költségeket. 1 Mindezek a számok eredményeket tükröz­nek és nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk; 1960- ban tapasztalatokban, eredményekben gazda­gabbak lettünk, nem kell szégyenkeznünk né­pünk, pártunk, államunk e őfct az új esztendő küszöbén. A földmű vessző vetkezetek tagsága, választott vezetői és dolgozói, igyekeztek a tőlük telhető legjobbat nyújtani, amiért itt is kifejezi elismerését a MÉSZÖV Igazgatósága. IV em volna azonban teljes a kép, ha nem beszélnénk itt arról, hogy az új esztendő beköszöntővel milyen új feladatok elé nézünk mindnyájan, és melyek azok a legfontosabb ten­nivalók, amelyek a szövetkezeti mozgalom tag­ságára és dolgozóira várnak. Első helyen és elsősorban arra keli itt is felhívnunk a figyelmet, hogy szövetkezeti szer­veinknek — minden szinten — és dolgozóinknak pedig minden tudásukkal ‘és igyekezetükkel elő kell segíteniük a jövő év gazdasági munkájának sikeres beindítását. Most 19űl-el nem csak arról van szó, hogy egy új esztendőt kezdünk, hanem arról is, hogy 1961 második ötéves tervürtk kez­dete is. Ezekben a napokban további nagy törté­nelmi átalakulásnak vagyunk tanúi és segítői falvainkban. A nagyüzemi gazdálkodás — me­gyénk egy részében, — most születik és enrol nekünk segítenünk kell, ez kötelességünk és egyik legszebb hivatásunk is. Segítsünk, — hisz tapasztalataink is vannak — a helyes mód­szerek bevezetését, elterjedését, a tervezést, a munkaszervezetek kialakítását. Ne feledjük el egy pillanatra sem, hogy a termelőszövetkezetek eredményei egész népgazdaságunk eredményei, természetesen a mi eredményeink is. Ehhez tar­tozik az is, hogy földművesszövetkezeti szer­veinken keresztül segítsük a termelési szerző­dések kötését, a felvásárlást. Ebben az évben arra kell törekednünk, hogy a termelőszövetkezetek tagjai legyenek tagjai a földművesszövetkezeteknek is, — így együtt többet ^udunk tenni a falu gazdasági, politikai és kulturális felemelkedéséért! A mikor az új esztendő feladatairól beszé- -*■* lünk, nem mehetünk el szó nélkül a taka­rékossági mozgalom még szélesebb alapokra va­ló helyezése mellett ' sem. A . legszigo­rúbb takarékosság elve vezé rétjén berniün­ket és teremtsük meg minden szinten az olyan légkört, amely elitén, kiveti magából a pazar­lókat, azokat, akik csáki szalmájaként bánnak a nép, a szövetkezeti mozgalom vagyonával. A takarékossággal szorosan összefügg a sa­játerő növelése, az, hogy 1965-rc, második öt­éves tervünk végére szövetkezeti mozgalmunk vagre saját lábára álljon és ne vegyen igény­be állami hiteit. Ezt minden szövetkezeti ve­zetőnek, minden időben fontosnak kell tarta­nia és a legszigorúbban felelősségre kell vonni azokat, alak ezt szem elől tévesztik! Mindezen feladatokat csakis abban az eset­ben tudjuk eredményesen megoldani, ha to­vább növeljük földművesszövetkezeteink veze­tésének színvonalát. Meg kell tanulniok az igaz­gatóságoknak a számokon keresztül irányítani, •elemezni és levonni a szükséges tanulságokat. A szövetkezti vezetők ragadjanak meg minden alkalmat arra, hogy képezzék magukat, tanulja­nak, mert csakis ebben az esetben lesznek ké­pesek arra, hogy a pártunk és kormányunk által megszabott feladatoknak eleget tegyenek. 961 legyen tehát a földművesszövetkezeti mozgalom eredményesebb gazdálkodásá­nak újabb éve — erre minden lehetőség meg ha továbbra is tagságunk széles rétegeire támaszkodunk és helyesen alkalmazzuk pár­tunk politikáját. Ehhez kíván a MÉSZÖV Igazgatósága ered­ményes és jó munkát, sikerekben és elismeré­sekben gazdag új esztendőt. IJIést tartott 'a a MÉSZÖV Igax^sitósága Az elmúlt napokban ülést tartott a MÉSZÖV Igazgatósá­ga, ahol megtárgyalta az 1869. évi szállítási munkákat, az áru- propaganda, valamint a sajtó és egyéb propaganda tevékeny­séget, a második félévi tagérte­keztetek tapasztalatait, vala­mint a földmüvesszövetkeseíek saját eszközeinek várható ala­kulását a második ötéves terv végéig. Ugyancsak ezen az igazgató­sági ülésen volt szó a MÉK ba­romfi- és tojás, valamint ve­gyescikk felvásárlási munkájá­nak megjavításáról és megvizs­gálták az igazgatáság tagjai a november hónapban lejárt igaz­gatósági határozatok végrehaj­tását. Az igazgatóság tagjai megbe­szélték és elfogadták a MÉSZÖV és |a-MÉK közös in­tézkedési tervét a jövő évi fel­adatokra. Az ülésen részt vett az MSZMP megyei bizottsága ré­széről Cs. Nagy Isván elvtárs is, aki a vitában és a határo­zatok meghozatalában volt se­gítségére az igazgatóságnak. Kiváló dolgozók szakköre Érdekes és me­gyénkben földmű­vesszövetkeze teinknél első ilyen kezdemé­nyezés a tiszavas- váriaké, ahol a na­pokban megalakítot­ták a kiváló dolgo­zók szakkörét. A szövetkezetnek nagy létszáma van és már az eddigi versenyek során töb­ben megkapták jó munkájuk elismerése­ként a kitüntető jel­vényt. A szövetkezet igazgatóságának kez­deményezésére most megalakították. ré­szükre a szakkört, amelynek elsősorban pz a célja, hogy a legjobb eredményt el­érők rendszeresen ki­cserélhessék tapaszta­lataikat és ugyancsak a szakkör keretén be­lül tanítsák, segítsék lemaradó társailuit. Jó kezdeményezés a tiszavasváriaké és most az a feladat, hogy ne hagyják ma­gukra a szakkör tag­jait. Érdemes más szövetkezetnek is gon­dolkozni ezen a pél­dán és mielőbb kö­vetni azt. EgrymilUfírd síotr A lengyel takarék- és hitelszö­vetkezetek nagy népszerűségnek örvendenek. Az 1957-ben meg­tartott kongresszusuk óta félmil­lióval nőtt a tagjaik száma. S a saját erejük megháromszoro­zódott — elérte a százötvenmil­lió zlotyt! Emelkedett az egy tagra eső részjegybefizetés, s ez is a tagság áldozatkészsége, a takarékszövetkezetek megbecsü­lése mellett szól. A lengyel takarékszövetkeze­teknek több tagjuk van, mint nálunk az ország összes föld­művesszövetkezeteinek együttvé­ve! S a tagjaik — a hem tagok-, kai együtt — 1030 millió zloty megőrzését bízták rájuk. Alka­lomadtán pedig igénybe veszik támogatásukat. A szövetkezetek tagjai jelentős összegű kölcsönö­ket vesznek fel háztáji, illetve egyéni gazdaságuk fejlesztésére. A szövetkezetek országos kül­döttei a hetekben jöttek össze II. kongresszusuk megtartására. Sok érdekes és értékes tapasz­talatról számoltak be. A kong­resszuson részt vettek hazánk ta­karékszövetkezeteinek képviselői is, hogy tanulmányozzák a test­véri szövetkezeti mozgalom gaz­dag tapasztalatait, eredményeit. Azokat jól hasznosíthatjuk saját mozgalmunk fejlesztésében. Szükség is van erre, mert például megyénkben közel két­százötven község van, s a taka­rékszövetkezetek száma nem éri el a húszat. Pedig a meglévők életképesek és alkalmasak ar­ra, hogy bizonyítsák: minden nagyobb faluban hasznos szer­vei lennének azok életének fel­lendítésében, fejlesztésében. Vál- Jajon és Dögében már vajúdik !s a/. új Urkarékszövetkczet. Azonban még igen sok meg nem értéssel találkozik, sí ezek nehe­zítik a megalakulást. Többek közt a vállajiak két-hár.om tagú küldöttsége a íényesütkei taka­rékszövetkezetet akarja megláto­gatni a napokban, hogy meg­győződjenek hasznos szolgálatá­ról, tevékenységéről. Tehát a lengyelországi tapasz­talatok okos, hozzáértő felhasz­nálása hozzájárulhat hazánk ta­karékszövetkezeti mozgalmának további fellendítéséhez. __________V . ........................ Tauf atya« enéfiiszelt részére A téli hónapokat mindenütt szívesen használják fel arra, hogy felkészüljenek a tavaszi, nyári munkákra. Ilyenkor tart­ják a szakelőadásokat és külön­böző tanfolyamokat, ismerked­nek a tudományokkal, hogy ala­posan felkészüljenek a termelé­si időszakra. A nyíregyházi méhész-szakcso­port is erre gondolt, amikor elő­adás-sorozatát meghirdette. A 12 előadásból álló tanfolyam egyes előadásai a legfontosabb, tudni­valókat ismerteti a méhészekkel megyei és országosan ismert elő­adókkal. Bár az előadás-soroza­tot a nyíregyházi méhészek ren­dezik, ennek ellenére a megyé­ből is sokan látogatják azt. A legközelebbi előadást ja­nuár 8-án tartja Szabó Károly debreceni méhész . „Az anyane­velés és a Fáy-féle eljárás ered­ményei” címmel. ^' Nagy sikerrel adták elő ^ Ujfehértón a Bástyasétány 77-et A földművesszövetkezeti színjátszók hónapokkal ez­előtt kezdték meg a Bástyasétány 77 című színmű tanulását. Hosszú estéken át próbáltak, feláldozták szabadidejük nagy részét, hogy mielőbb elkészüljenek és előadhassák a darabot. Az elmúlt hét szerdáján tartották a főpróbát, ahol Űj- fehértó közönsége hálás tapssal jutalmazta a szép, színvona­las előadást. Karácsony második napján tartották első előadásukat, ahol ugyancsak teltház előtt mutatták be tudásukat. A szö- vetkezeH színjátszók lelkiismeretes munkájának meg is volt az eredménye: a hálás közönség zúgó tapssal jutalmazta já­tékukat. A színjátszók elhatározták, hogy rövidesen újra elő­adták a Fisíyasétá-ny-t ás közben új darabot is tanúdnak, bony minél gyakrabban léphessenek a közönség színe elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom