Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

A béke győzelméért M indössze néhány nap telt el azóta, hogy közzétet­ték a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletén készült nyilatkozatot. Ennek a nyilat­kozatnak példátlan vilá vissz­hangja mindennél meggyőzőb­ben mutatja, milyen hatalma* erővé vált a kommunizmus az egész földkerekségen. Ma a vi­lág 87 országában működnek kommunista pártok. E pártok több mint 36 millió embert egyesítenek soraikban. A kom­munizmus kísérteié tehát bejár­ja az egész világot S mint a Moszkvában ülésezett 81 kom­munista és munkáspárt nyilat­kozatának nemzetközi fogadta­tása bizonyítja, ezzel a kísér­tettel ma már nem tudják az imperialisták ijeszgetni a sza­badságra és az emberi életre vágyó néptömegeket. Általános vélemény, hogy a moszkvai nyilatkozat olyan szikra, amely még magasabbra szítja a béké­ért, a demokráciáért a sza­badságért, és a függetlenségért küzdő emberiség szívének láng­ját Mi az, ami különösen megra­gadja az emberek képzeletét a nyilatkozat olvasásakor? Min­denek előtt az a tény, hogy a kommunisták történelmi jelen­tőségű értekezlete megállapítot­ta: „Korunk fő jellegzetessége, hogy a szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésé­nek döntő tényezőjévé válik...” — Mi több, ma már elmond­hatjuk, hogy napjainkban az emberi társadalom történelmi fejlődésének fő tartalmát fő irányvonalát és fő sajátosságát a szocialista világrendszer és a vele szövetséges, az imperializ­mus ellett a társadalom szo­cialista átalakulásáért harcoló hatalmas erők határozzák meg. i Ilyen körülmények között a szo­cializmus teljes, világméretű győzelme elkerülhetetlen. A nyilatkozat tehát forradalmi zászló az imperialista és gyar­mati rabságban sínylődő em­bermilliók számára. Program és világos útmutatás, fokozott for­radalmi aktivitásra serkentő dokumentum. A nyilatkozat olyan utat mutat a népeknek, amelyet már megjártak a szo­cialista országok, s amelyen a negtett mérföldeket a szóvje* szputnyikok, a kínai szocialis­liauyatlik az amerikai gépkocsigyártás Mint az AP hírszolgálati iro­da közli, az amerikai kereske­delemügyi minisztérium most kiadott összefoglaló jelentésében arra mutat rá, hogy egyre ha­nyatlik az amerikai gépkocsi- gyártás. A minisztérium becslése szerint a jövő évben 13 száza­lékkal csökken az autógyártás, azaz az idén gyártott 6 700 000 gépkocsi helyett csak 5 800 000 gépkocsit gyártanak. Várható, hogy ez a hanyat­lás elsősorban a jövő év első fölében válik majd érezhetővé. Á jelentés rámutat, hogy a gép- k'oosigyártás hanyatlása össze­függ az általános gazdasági pan­gással. A gazdasági nehézségek érez­tetik hatásukat a piacon is. Az idén 25 százalékkal csökkent a kúiióldi gépkocsik behozatala, s jövőre további importcsökkentés­re lehet számítani. ta Iparosítás sikerei, az európai és az ázsiai szocialista országok gazdasági, társadalmi és kul­turális győzelmei jelzik. A nyilatkozat nemcsak a kommunistákhoz, hanem a tár­sadalmi haladásért küzdő min­den emberhez szól. Számunkra, a szocializmust építő emberek számára különösen jelentős a szociálist« tábor fogalmának pontos meghatározása. A szo­cialista tábor, — olvashatjuk a nyilatkozatban — a szocializ­mus és a kommunizmus útján haladó olyan szabad, szuverén népek társadalmi, gazdasági és politikai baráti közössége, ame­lyeket a nemzetközi szocialista szolidaritás, a közös érdekek és célok egysége fűz össze:... Mél­tó válasz ez a meghatározás arra a revizionista tételre, amely a' szocialista tó bor fogalmát le­egyszerűsíti és azt állítja, hogy az nem más katonai tömbnél. A szocialista tábor nem egysze­rűen meghatározott számú or­szág közössége, hanem ennél sokkal több. Erejének és ha­tékonyságának legfőbb biztosí­téka a marxizmus-leni nizmus elvein nyugvó egysége, az elv­társi és testvéri szolidaritás, a közös tapasztalatok felhaszná­lása egymás és az egész «so­cialists világrendszer javára, Ennek az egységnek köszönhe­tő, hogy a nyilatkozat megálla­píthatja: már nemcsak a Szov­jetunióban, hanem a többi szo­cialista országban is megszün­tették a kapitalizmus visszaállí­tásának társadalmi- gazdasági lehetőségeit A szocialista or­szágok egysége a sokszorosára növeli a szocialista tábor ere­jét és hatalmát Minden erővel arra kell tehát törekednünk, hogy fokozzuk ezt az egységet, s úgy őrizzük, mint a szemünk világát Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a világ szabadságra vá­gyó népei ránk tekintenek, a mi példánkat tartják szem előtt A szocialista világrendszer döntő tényezővé válása nyo­mán reális lehetőség nyflt arra, hogy korunk legfőbb problémá­it új módon, a béke és a de­mokrácia. valamint a szocializ­mus érdekében oldjuk meg. S ara kor korunk legfőbb problé­máiról beszélünk, első gondola­tunk ez: elkerülhető-e a hábo­rú megőrizhető-e a tartós bé­lié? A moszkvai nyilatkozat minden eddiginél világosabb választ ad erre a százmilliókat Izgató kérdésre amikor kimond­ja: „Elérkezett az idő, amikor meg lehet hiúsítani az imperia­lista agresszorok azon kísérle­tét, hogy világháborút robbant­sanak ki. A szocialista világtábor, a nemzetközi munkásosztály, a nemzeti felszabadító mozgalom, « háború ellen fellépő vala­mennyi ország és az összes bé­keszerető erők közös erőfeszíté­seivel el lehet hárítani a világ­háborút A béke megőrzéséért vívott harc fontosabb, mint valaha. A különböző rendszerű államok békés egymás mellett élése, vagy a pusztító háború — ma csak így vetődik fel a kérdés. Más kivezető út nincs. A kom­munisták megértették, milyen súlyos pusztítást idézne elő egy nukleáris háború. Ezért akar­ják megmenteni az emberiséget egy ilyen háborútól, ezért he­lyezték a békeharcot egész te­vékenységűk központjába.” A nyolcvanegyek, — azaz a moszk­vai értekezleten résatvet* 81 kommunista és munkáspárt _ írja s Liberation című francia lap, « béke győzelmére játsza­nak.” Mélységesen ig&s megállapí- táa, de nem teljes. A nyolc­vanegyek ennél többet tesznek. Karcolnak a békéért, mert a szórtakamus hűséges ssövetsé- gess és küzdenek a szocializ­mus világméretű győzelméért, mert ez a legfőbb biztosíték arra, hogy az emberiségre rá- körzöntsön a virágzás, a jólét és az örök béke korszaka. Olyan cél ez, amelyért érdemes küz­deni. s ehhez a nemes küzde­lemhez nyújt világos progra­mot, ad biztos iránytűt a moszkvai nyilatkozat, A Ku-Klux-Klan vendége voltam.,. büfé bejáratán tábla dalian kérdést és ked­As alábbi riport» amelyet lényegtelen rövidítésekkel köz­lünk, az angol Guar- dianban jelent meg. hirdeti, hogy itt min­den betérőnek ingyen kávét osztanak. A szomjas utas nem kutatja, leitől szárma­zik az útmenti ado­mány, belöki az ajtót: — Ide egy pohár­ral! Ingyen keivé, brosúrával A jövevényt ebben Az autó rohan az Atlantába vivő or­szágúton. A szágul­dást egy váratlan fel­irat állítja meg. A benzinkút mellett a ! a szempillantásban csuklyás, fehér köpe­nyes alakok fogják körül. Ha vendég, ak- j kor mindeneseire a Ku-Klux-Klan vendé­ge „legalábbis ez az első benyomása. — A tejszín és a cukor ott van az asz­talon — mondja az egyik kissé éneklő georgiai tájszólásban. Fejét nem fedi csuk­lya, arckifejezése szinte ünnepélyes és annyi figyelmesség su­gárzik róla, mintha a vendéget saját házá­ban és nem itt, az or­szágúton, ebben a hír­hedt öltözékben fo­gadná. Egy másik, ötven év körüli férfi egy csomag röplapot nyom a jövevény ke­sébe, — Fogja csak, öre­gem, jó lesz, ha elol­vassa — mondja nyo­matokkal. Az előbbi, nyilván tisztsége je­léül, vörös köpenye­get viselő férfinak azonban úgy látszik nem tetszik ez a hang: — Reméljük, uram, ha ideje engedi, szí­veskedik majd átta­nulmányozni ezeket az okmányokat. Az úrnak természe­tesen „engedi az ide­je”. Az okmányokból megtudja, hogy „Miért kell belépnie a Klán­ba?” („Az ön helye '■* a fehérek szerve­zett mozgalmában var-..") — Megtudja, hogy a szervezet „akár az áradó napfény”, annyira elterjedt, majd pedig a „Min­den istenfélőhöz!” címzett felhívásban ezeket olvassa: „Mivel bizonyos né­ger személyiségek és néhány fehér arra törekszik, hogy elérje a fajok keveredését, vagyis az integrációt, nekünk, fehér embe­reknek, akik meg akarunk maradni fe­hér fajúaknak, fel kell ébrednünk ál­munkból és cseleked­nünk kelL” vesen mondja: — Nekünk termé­szetesen semmi kifo­gásunk nincs a nége- , rek ellen. A koszos fekete... akarom mon-_ dani, a négerek egész ei viselhetőek, amikor szép csendben nyug­ton maradnak. A mi feladatunk az, hogy megőrizzük Ameriká­ban a fehér faj füg­getlenségét, vérének tisztaságát, hagyomá­nyait, eszményeit és örökségét — Aztán lehalkítja a hangját: — Mert mit akar a négef? Fehér asz- szonyt a házába, és semmi mást! Szünet A főnök várja a hatást A jövevény, úgy látszik, túlsókat kér­dezősködött, mert a vörös köpenyeges elé­gedett arcán egyszer­re gyanakvás suhan végig. — Az úr talán nem idevalósi? — Éppen most jöi vök New Orleansból. — Áh! Hát ezek jövőre ugyanazt akarják csinálni ná­lunk, mint amit most az orleansi Iskolák­ban. — És mit kíván­nak tenni ellene? — Ankétok... gyű- t lések... tüntetések... és._ Szóval fel akar­juk nyitni a fehér faj szemét, hogy mi­lyen veszedelem lé* 1 selkedik rá. — Lincselések? A vörös köpenye­ges nevet: — Ugyan, mi nem vagyunk huligánok! A Di h c ker-Si&íl 6 halijában -tartják tóz' ' összejovételeinkét Mi 1 csak fel akarjuk ráz­ni az embereket, a továbbiakban aztán hadd cselekedjenek saját belátásuk sze­rint - . ★ De ezek után va­jon mit cselekszenek. vörös köpenyeges. — Úgy látom, összeté­veszt minket a Ku- Klux-Klannal, pedig ahhoz nekünk az ég­világon semmi közünk nincs. A mi szerveze­tünk a Négy „K” Szövetsége: A Ku­Klux-Klan Lovagjai­nak (A Knights of the Ku-Klux-Klan) tör­vényes egyesülete. Az elérti a kimon­A Négy „K“ Lovagiéit A jövevény megrez- rázza türelmesen a zen, mintha nem is kávét, hanem leg­alábbis valami méreg­poharat ivott volna. Aztán óvatosan meg­szólal: — Pedig én azt hit­tem, fiúk, hogy a lin- cselések, meg miegyéb után ezt az egész bol­tot becsukták, mivel­hogy felforgatónak ta­lálták, — Ugyan, ugyan, édes uram! —magya­r ___ (íjra menetel a Bundeswehr wehr kiképző táborai Franciaor­szág területén. 2. A nyugatné­met légierő kiképzési terepei, 3, Országok, ahol nagyobb katörial raktárakat kívánnak létesítem); 4. A NATO tagállamok a térké-' " pen, 5. A fasiszta Spanyolon- szag. 6. A szocialista tábor orszá­gai Európában. 7. Egyéb államok, tárgyalásokat folytattak törökor­szági, valamint a fasiszta Spa­nyolország területén létesítendő katonai bázisokról is. Jelmagyarázat: 1. A Bundes­részére legnagyobb katonai rak tárak létesítését tervezik néhány nyugat-európai országban: töb­bek között Hollandiában a ha­tárvidéken és Nagy-Britanniában a kelet-angliai partokon, Hasonló A revansvágyó nyugatnémet politikusok és katonai vezetők minden erejükkel a német máli- tarizmus feltámasztásán fáradoz­nak. Arra való hivatkozással, hogy Nyugat-Németországban „nincs elég terület”, a NATO szerződéseit felhasználva tárgya­lásokat folytattak és folytatnak jkatonai bázisok, hadfelszerelési raktárak, gyakorlóterek létesíté­sére különböző nyugat- és dél- európai országokban. Az Olaszországhoz tartozó Szardínia szigetére már meg is érkezett az első 40 lökhajtásós vadászgépekből álló- nyugatné­met repülő kötelék. Az eszak- iranciacrszági Sisonne ts Mour- melon városkák kaszárnyáiból pedig nemrég vonultak ki az első ízben idegen területen ki­képzést nyert Bundeswehr (nyu­gatnémet szárazföldi hadsereg) egységei. Franciaország külön is nagy szerepet játszik a revan- sis.a német vezetők elképzelé­seiben, mert — eddigi hírek sze­rint — 5 városának: Ccgnacf Chateauroux, Chalonssur-Marne, Istres és Orange repülőtereit és Korzika szigetét a nyugatnémet Luftwaffe (légierő) kiképzési te­repeként kívánjál* felhasználni. A szárazföldi es légihadero

Next

/
Oldalképek
Tartalom