Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)
1960-12-23 / 302. szám
BÉKE ÉS SZABADSÁG III. A háború nem végsetszerűen elkerülhetetlen Karácsonyi rántani való A KOMMUNISTA ÉS MUNKÁSPÁRTOK Moszkvai Nyilat-. kozata foglalkozik a háború elkerülhetőségének és a béke megvédésének kérdésével. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján a Nyilatkozat ismételten rögzíti, hogy a kapitalizmusnak velejárója a háború. Már két esetben zúdított az emberiségre pusztítást és most is háborúval fenyegeti. Egy újabb háború az emberek százmillióinak, egész földrészek és kultúrközpontok elpusztulását hozhatja magával. Amíg az imperializmus létezik, megvan a háború talaja. Az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére felélesztik a nyugatnémet militarizmust, atom és a legkorszerűbb fegyverekkel szerelik fel az éledő fasiszta hadsereget, a támaszpontok egész rendszerét építik a békésen dolgozó népeit határain. A nyugatnémet politikusok nyiltan hangoztatják, hogy felül akarják vizsgálni a második világháború után kialakított határokat, háborút készítenek elő a Szovjetunió és más szocialista országok ellen. A bonni állam fő ellensége lett a békés egymás mellett élésnek, a leszerelés megvalósításának. TÁVOL-KELETEN a japán militarizmus újjáélesztése jelent nagy veszélyt. Az Amerikai Egyesült Államok megszállva tartja Tajvant, a Kínai Népköztársaság területét, Dél-Koreában is szeretnék tartósan megvetni lábukat. Beavatkoznak Dél-Viet- nam bélügyeibe. Agresszióval fenyegetik Kubát Latin-Amerika, Afrika, a Közel- és Távol-Kelet politikáját is az USA szeretné Siéghátározni. Háborús apparátusát nem akarja csökkenteni. A fegyverkezési hajszát fokozzák; Atomfegyverekkel látja el csatlósait meghiúsította a párizsi csúcstalálkozót. Az ENSZ-ben és más nemzetközi fórumokon akadályozzák a Szovjetunió javaslatainak megvalósítását. Ezek a tények igazolják, hogy az imperialista országok, élen az Amerikai Egyesült Államokkal, háborúra készülnek. Ha csak rajtuk múlna, háborúba sodornák az emberiséget. HOGYAN LEHETSÉGES mégis elkerülni a háborút? Erre is választ találunk a Nyilatkozatban. Az elmúlt esztendőkben a szocialista tábor, a Szovjetunió következetes békepolitikája, diplomáciája, közbelépésére szűnt meg az angol—francia—izraeli intervenció Egyiptomban. Megakadályozták az imperialisták katonai behatolását Szíriába. Irakban és Algériában a nép bátran harcol az elnyomók ellen. Laosz és Kongó népe bátran küzd a gyarmatosítók ellen. Mindezek igazolják, hatékonyan ’■Vt küzdeni a helyi háborúk ellen és fel lehet számolni az ilyen háborúk tűzfészkét. Meg lehet hiúsítani, hogy az imperialisták háborút robbantsanak Id. Biztosíték erre a szocialista világrendszer ereje, a nemzetközi munkásosztály egyre következetesebb harca, a nemzetközi felszabadító mozgalom szélesedése, a háborúk ellen fellépő valamennyi ország és az összes békeszerető erők közös erőfeszítései. A SZOCIALISTA ÉS KAPITALISTA világrendszer harcában az erőviszonyok egyre jobban a szocializmus javára tolódnak. A történelemben először harcolnak, olyan nagy erők a békéért, mint a szocialista világ- rendszer, a Szovjetunió. Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai felszabadult népeknek is létérdekük a béke. A nemzetközi munkásosztály, a kommunista és munkáspártok, a gyarmati és félgyarmati népek felszabadító mozgalmai, a békeharccsok világmozgalma és a semleges államok béketörekvései jelentősen hozzájárulnak a béke védelméhez. A békés egymás mellett élést támogatja a kapitalista országok burzsoáziájának egy része is. Szükségessé vált egy háború-ellenes egységfront létrehozása. Csak így lehet megelőzni, hogy a modern háború pusztításait elkerüljük. Nem lehet addig várni, amíg kitör a háború. Most van szükség az imperializmus , leleplezésére, az éberségre. Fokozni kell a népek haragját a háború ellen. Legfontosabbként a fegyverkezési hajsza, az atomfegyverek gyártásának megszüntetését, a katonai támaszpontok felszámolását, más országok területéről az idegen katonai alakulatok kivonását. a katonai tömbök felszámolását tartják. Belátható időn belül meg kell kötni a békeszerződést Németországgal. Nyugat- Berlint szabad várossá kell nyilvánítani, meg kell aakdályozni a japán militarizmus újjáélesztését. Szorosabbra kell fűzni a nemzetközi munkásosztály sorait. Hangsúlyozza, hogy a politikai és vallási különbségre való tekintet nélkül kell erősíteni a békemozgalmat. A NYILATKOZAT összegezi a szocializmus építésében elért eredményeket, a forradalmi hai- cok győzelmeit. Meghatározza azokat a lehetőségeket, amelyek! a szocializmus békés úton tör- j ténő fejlődését, a háború elke- ! rülhetőségét, a béke megvédését | tartalmazzák. Hangsúlyozza azonban, hogy a békés egymás mellett élés nem jelent megalkuvást, nem jelenti az osztályharcról való lemondást, mint ahogy ezt a revizionisták állítják és szeretnék. A békés egymás mellett élés is része a nemzetközi méretekben folyó csz- tály harcnak. A békés egymás mellett élés lehetőséget biztosít a kapitalista országokban a tőkésosztály és a dolgozók között folyó osztályharc éleződésére, a nemzetközi felszabadító mozgalmak szélesedésére. Nem jelent ideológiai megbékélést a burzsoáziával. A politikai viták megoldását azonban tárgyalások útján javasolja megoldani. A Nyilatkozat a béke megvédésére és a háború elkerülhetőségére vonatkozó megállapításait azzal fejezi be, hogy a kommunistáknak nemcsak a kizsákmányolás megszüntetése jutott osztályrészül, hanem az is, hogy az emberiséget megszabadítsák egy újabb, borzalmas pusztítást jelentő háborútól, és biztosítsák a népek békéjét. Ez a meghatározás újabb tartalommal gazdagítja a marxizmus— leninizmust, olyan fegyverrel, amellyel még eredményesebben lehet küzdeni a békééit, a demokráciáért. a szocializmusért. Nagy Tibor Ebben a modern — hideg-meleg levegővel szabályozható hőmérsékletű — ólban nevelték a nyíregyházi Úttörő Termelőszövetkezetben azt a több, mint 2000 darab rántani való csirkét, amit a napokban adtak és adnak cl a fogyasztóknak. (Hammel felv.) Városi fiatalok a mezőfrazdasásért Peking délnyugati körzetében van a pekingi mezőgazdasági technikum. Az iskolának 1500 tanulója van, akiknek többsége a főváros munkásainak és párt, Illetve állami funkcionáriusainak gyermekei közül kerül ki. Ezek a fiatalok a mezőgazda- sági munkát választották életcélul cs azért tanulnak, hogy minél jobb szakemberekké váljanak. Ha olyan látogató kerül az iskolába, aki nem tudja, hogy milyen családból kerültek ki ezek a gyerekek, a tanulásban és a gyakorlati mezőgazdasági munkában elért eredmények láttán azt gondolhatja, csupa parasztfiatal tanul itt. Pedig ezek a gyerekek néhány évvei ezelőtt nem sokat tudtak a mezőgazdaságról. Fiatalok, akik az iskolába kerülés előtt legfeljebb ha vonatablakból láttak rizst, ma a rizstermesztés kiváló szakértői. Az iskolában neves kínai agrotechnikai szakemberek ismertetik meg a fiatalokkal a mezőgazdasági tudományok legfontosabb tudnivalóit, s az iskola mintagazdaságában pedig soltévíizedes tapasztalattal rendelkező parasztok segítségévei sajátítják el a gyakorlati tudnivalókat, ültetik át a mindennapi termelési gyakorlatba mindazt, amit az elméleti órákon tanulnak. Komoly segítséget nyújtanak az iskolának a környező néni kommunák is. amelyek lehetővé teszik a fiataloknak, hogy bepillantást nyerjenek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás munkájába. Az elfoglalt ember Esik, egész nap csak esik. A városi félcipő a nyírboga ti sárba ragad, amint a tanácsháza felé cuppog. — Az elnök elvtárs nincs itt. A pártban van... A tanácselnök a pártvezetőséggel tárgyal a falu, a téesz dolgairól. — A tanácstagok munkájáról érdeklődünk'... Kik segítik legjobban a falut, a szövetkezetét? — Soltész István, Bakonyi János, Balázs Béla, Ricu József és még sokan mások. Mert nálunk sok tanácstag van, nagy a falu: majd ötezer lelket számlál. Segítjük a szövetkezetét az állam- gazgatásban is, meg társadalmi munkával. A tanács dolgozói maguk is részt vettek a növényápolásban. Dohányt, kukoricát, napraforgót kapáltunk, arattunk is. kereszteztünk a gép után. Meg egyébként is, a szövetkezet az első! Ettől függ a falu sorsa... fl hivafalas adatok A tanácstag, akit megtalálunk, Ricu József, a III. számú üzemegység vezetője a tsz-ben. Az utóbbi tanácsválasztáson jelölte a 15-ös körzet tanácstagjának. De R'cu elvtársnak nem ez az egyetlen funkciója. Azon kívül, hogy üzemegységvezető és tanácstag, tagja a földművesszövetkezet 'gazgatóságának és a munkásőrségnek is. Kommunista. Idén, augusztus 20-án kitüntetést kapott: .Kiváló termelőszövetkezeti dolgozó” lett. S mindezeken felül két kislány és egy kisfiú édesapja. Ezek Ricu József tanácstagról a hivatalos adatok. De mit mond maga ez a javakorabeli, bajuszos, derék ember önmagáról, a munkájáról? Hajnaltól napestig talpon — A szövetkezetben 1500 hold teljes ellátása, üzemeltetése a gondom. Két brigádunk dolgozik, 110 ember. Főleg növényápolás a dolgunk, s most lesz konyhaker- észetünk, ahol az öregeket, nyugdíjasokat is foglalkoztatjuk. — Mennyi a napi elfoglaltsága? — Bizony, sok a munka. Gyakran hajnaltól estig talpon vagyok. Mert amif vállaltam, azt megkell csinálni. Sokszor reggel négykor már talpon kell állni, este meg gyűlés, vagy szeminárium. De higyjék el az elvtársak, megéri. Azelőtt már hajnalban kellett az '•rrbereket sorbajárni, kérni, hogy jöjjenek dolgozni Most meg csapa'óstul jönnek. Ma reggel is 24 ember jött munkát kérni, a euI korrépa alá . készítik a trágyát. — Milyen munka van még hátra? — A talajelőkészítéseket végezzük tavaszra, kirostáljuk a vetőmagot, ellenőrizzük a burgonyát, bontjuk, takargatjuk, védjük a romlástól. Dohányt csomózunk, szállítunk. S mire végzünk, lassan kezdhetjük a korai burgonya csíráztatását. A baromfiakkal az asszonyokat még té'en is foglalkoztatjuk, libát ,s tömnek. 75 kocánk van kint a tanyán. A fogatokkal is van munka bőven: kis szalmahordás, csutkaszár, is- táilótrágyaszállítás mindig akad. Sajnos, nagyon rossz az idő. de most is két vontató dolgozik a földeken, meg műtrágyaszórógép. Két nap múlva befejezzük a mélyszántást. A betakarítással végeztünk, a napraforgó és kukorica már tárolóban vannak...„lövőre még jolib lesz“ Ricu József 1952 óta tagja a szövetkezetnek, s több mint egy éve párttag. Valamikor gazdasági cseléd volt Durnécz-báróné- nál, háromnegyed kommencióra, 12 mázsa terményt kapott családja egy évre, s hiába robotol# hajnaltól napestig, jóformán kenyérre sem tellett. Ahogyan elmondja élete történetét, érzik, hogy a szavak mögött temérdek szenvedés, megaláztatás és baj emléke izzik, de amikor a jövőről, beszél, csupa melegség, csupa bizakodás a hangja: — Tavaly sem nélkülöztünk, idén is megleszünk, de jövőre még jobb esz! Most két hízóm van, majd hat mázsa a kettő. Lesz mit enni, s a többiek is így állnak. Aki dolgozik annak mindene megvan. Rozsból tavaly 400 holdat vetettünk, most terven felül 51 holddal többet. Olyan szép a vetés, hogy legeltetni kell. Minden földet műtrágyáztunk, nem kell 'élnünk a jövő esztendőtől,. Sok mindent lehetne Ricu József tanácstagról még megírni. Azt is, hogy körzetében mindenkinek jó barátja, csapatostól keresik fel az emberek, ha panaszuk, gondjuk, problémájuk van, hogy minden tanácsülésen ott van és őszintén elmondja. mi1 iái az embereknek és minek örülnek, hogy a környék lakó t ösz- szefogta és társadalmi munkában1 rendbehozták a körzet útjait, vagy azt, hogy ő volt az elsők között,] amikor az ellenforradalomban szembeszálltak a becsületes emberek azokkal, akik herdálni akarták a közöst. Ezeket tette, s a tett ékesebben beszél a sz4n szavaknál. ml-
