Kelet-Magyarország, 1960. december (20. évfolyam, 284-308. szám)

1960-12-21 / 300. szám

fiz ENSZ politikai bizottsága a leszerelés ügyében benyújtott 13 határozati javaslat közűt hármat elfogadott New York. (MTI): Az ENSZ (poIítikai bizottsága a leszerelés i címszó alatt benyújtott 13 hatá- i rozati javaslat közül hétfőn har­mat elfogadott; tíznek a megvi­tatását és a felette történő sza- J vazást pedig márciusra halasz- tóttá, amikor a 15. ülésszak 1 folytatja munkáját. Ä három elfogadott javaslat közül kettő az atomíegyverkísér- letekkel foglalkozik. Az. egyik, amelyet 26 ország nyújtott be. felszólítja a gen­fi .tárgyalásokon résztvevő hatalmakat, hogy kövessenek él mindent a mielőbbi meg- -■ egyezés érdekében és felhív minden más államot is: tartózkodjanak az atomfegyver- kísérletektől. A második javaslat, amelyet három ország nyújtott be, ha­sonló azzal a kiegészítéssel, hogy a három Genf ben tárgyaló hata­lom jelentse az ENSZ leszere­lési bizottságának és a közgyű­lésnek az elért eredményeket. A harmadik elfogadott hatá­rozat arról intézkedik, hogy a nukleáris fegyverek továb­bi elterjesztését megakadá­lyozzák. A határozat felhívja az összes kormányt, tartózkodjanak a nuk­leáris fegyverek további szétosz­tásától. „Ilammarslijöid nyilatkozata még reménytelenebb képet nyújt a helyzetről* Péter János levele az PJNSZ-Uözovűlés elnökéhez Egy Hete tüntetnek az ecuadoriak az amerikai itnperiaüzmus ellen Manuel Araujo Hidalgo ecua­dori belügyminiszter, aki az utóbbi napokban több ízben bí­rálta az Egyesült Államok kül­politikáját a nyilvánosság előtt, hétfőn kénytelen volt benyújta­ni lemondását. Mint az Üj-Kína hírügynökség jelenti, a belügy­miniszter sürgette a kormányt, létesítsen baráti kapcsolatokat a szocialista országokkal, de az ecuadori reakciós erők. párosul- wa a külső nyomással eltávolí­tották a kormányból. A lemondás hírére Quitohan. Ecuador fővárosában, ahol már egy hete egymást követik az amerikai imperialista külpolitika ellen tiltakozó tüntetések, hétfőn Híjra kivonultak a tömegek az j*teáwu A felvonunk a lemon- 4Mt belügyminiszter mellett cs jwa Egyesült Államok, továbbá az 'Amerikai Államok Szervezete el- V*«t tüntettek. New York, (MTI): Péter János, a külügyminiszter első helyettese, a magyar ENSZ-küldöttség veze­tője levelet intézett az ENSZ- közgyűlés elnökéhez. Levelében válaszolt Hammarskjöld szombati beszédére. A levél a többi között hang­súlyozza, hogy a főtitkár a ma­gyar küldöttségnek a kongói .helyzetért való felelősség kérdé­sében elhangzott észrevételére adott válaszai nem cáfolták meg a saját személyes felelősségére es a titkárság felelősségére vonatko­zó egyetlen megállapításunkat sem. Nyilatkozata még jobban alá­húzza a titkárság tévedéseit és még reménytelenebb képet nyújt a helyzetről. A főtitkár elismeri, hogy csak a Biztonsági Tanács legutóbbi ülésén tett jelentést arról, hogy naponta hozzávetőlegesen kétszá­zan pusztulnak éhen Kongóban. A főtitkár azonban hozzáteszi, hogy ezt az információt csupán aznap kapta. Ez még kétségbeejtőbb képet nyújt, mint ahogyan azt de­legációnk nyilatkozatában fel­tételezte. Az ENSZ immár öt hónap óta jelen van Kongó­ban és a kongói nép sorsának ' '0{yan_.súlyos tény érői, mint, i százezrek folyamatos éhhalála, a titkárságnak az elmúlt hétig tudomása sem volt. Ehhez nem kell kommentár. Végül bármilyen gondosan hall­gatta is valaki a főtitkár nyilat­kozatát és tanulmányozta közzé­tett szövegét, nem találja benne semmi jelét annak, hogy bármi­lyen tekintetben is elismerné a saját, illetve a titkárság felelőssé­gét. A felelősséget ismét a Biz­tonsági Tanácsra, a közgyűlésre, a tagállamokra és magukra a kongóiakra hárítja. Csak ismé­telni lehet, hogy semmilyen szem­pontból sem érthető az ilyen ma­gatartás olyan események rend­kívül súlyos fordulatainál, amelyek kialakulásában a legjelentősebb szerepet a főtitkár játszotta — hangsúlyozta végezetül Péter Já­nos levele. Tóvá!)!] lomba! a Uíz az amerikai repiiiögépanvaSíajón New York. (MTI): A legújabb jelentések szerint a Brooklyn-i hajógyár kikötőjében lassan süly- lyedö hatvanezer tonnás ameri­kai repülőgép-anyahajón tovább tombol a tűz. A halottak száma eddig 47, a sebesültek száma pe­dig többszáz. Thaiföldről lőtték Vientíanét Mint a Vietnami Tájékoztatá­si Iroda jelenti, a Patet La* :-n»'8 radír-5ó közölte, a lao­szi hazafias erők által foglyul ej­tett thaiföldi és vietnami hadi­foglyok nyilatkozatát. A hadi- fcslyok alátámasztották, hogy Vientianét amerikai tisztek ve­zényletével amerikai fegyverek­kel ostromolták és hogy Thai­föld területéről lőtték Vientia­nét és a környező falvakat. Intlonés figyelmeztetés a hollandoknak NEW YORK, (TASZSZ): Su- bandrio indonéz külügyminiszter nyilatkozatban figyelmeztette a holland gyarmattartókat, hogy .,ne játszanak a tűzzel” Nyugat­idén kérdésében. Subandrio fel­hívta a figyelmet Hollandiánál: arra a fenyegetőzésére, hogy ka­tonai erőt alkalmaz Nyugat Irián megtartására, majd kijelentette: „ne ijesztgessenek bennünket re­pülőgépanyahajóval, ne provokál­janak vadászgépekkel, bombá­zókkal és ejtőernyősükkel.” Indo­nézia- úgy Így eszik visszaszerezni Nyugat Iriánt, hogy „ne bátorítsa fel az egész világot”. „De ha a hollandok kihívóan viselkednek velünk szemben — fűzte hozzá a miniszter — mi készek vagyunk elfogadni a ki­hívást.” Katonai együttműködés Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság között Messmer francia és Strauss nyugatnémet hadügyminiszter a tek fel. Az építők 'a tundra mo­csaraiból mintegy hétmillió köb­méter földet mozgattak meg. A mocsaras talaj nem bírta el a vasútvonal töltésének terhét, ezért mintegy három és félmillió köbméter földet szállítottak na­gyobb távolságról a helyszínre. közelmúltban egyezményt írtak alá. Az egyezményben a felek „kö­telezik magukat olyan, a hang­nál gyorsabban haladó és függő­legesen startoló repülőgépek kö­zös tervezésére és gyártására, amelyek alkalmasak katonai re­pülőgépek helyettesítésére, es amelyeket mindkét ország légi­ereje felhasználhat, ha ez szüksé­gessé válik”f És mit szól ehhez a francia nép? ööge. 1060. december .4 szövetkezeti községgé válás napjai A DÖGÉI TANÁCSHÁZA soha nem volt olyan látogatott, mint az elmúlt napokban. Kí­váncsiskodók, érdeklődők tö­mege adja egymásnak a kilin­cset. Kíváncsiskodnak akik már maguk mögött hagyták az el­múlt napok gondjait, itt-ott ar- n ról beszélgetnek: hogyan to­vább? Érdeklődök is akadnak szép számmal, akik a népne­velők felvilágosító szavai után még garantáltabb bizonyságot akarnak a község vezetőitől, a népnevelők irányítóitól. Dögén szorgalmas, földsze­rető nép lakik. Szorgalmuk egyik bizonysága, hogy több új házat építettek itt, mint ameny- nyi lakás összesen volt a fel- szabadulás előtt. Sok, sok kilincselésbe, ma- gyarázgatásba került a népne­velőknek, mig a dolgozó pa­rasztokkal — a nem rosszul élő dögéi gazdákkal megértették, hogy nagyüzemi viszonyok kö­zött még többre képesek. Aztán a másik: ,,J*Ó, jó, de mit mond a szomszéd, a sógor, a koma, hogy én Sokan lezárt bo­rítékban „titokként” adták az aláírásukkal megpecsételt el­határozásukat. SOKAN A TANÁCS ELNÖ­KÉT, Kovács Mihályt, a brigád valamelyik kéznél lévő vezető­jét kérik, keresik, mondanák meg még ezt, vagy amazt. Alig győzik a tanácsházán is, a köz­ségben is a kérések teljesítését. Magam is hozzájuk csatlako­zom. Legtöbb tisztázni váló az asszonyoknál, az idősebbeknél van. özvegy Józsi Miklósnénak tíz holdja van. Annak a ha­szonbéréből élt eddig. — Mi lesz ezután, hogy élek majd meg? — kérdezi. —’Mert dolgozni nem bírok. HOYÁNSZKI JÁNOS a nép­nevelők egyik vezetője, mieló'tt szólna, élőhúzza a „Termelő­szövetkezeti ÁBC-t”. — Kedves mama — mondja —. beszéljen helyettem ez a könyvecske. — És kezdi olvas­ni, hogy aki a korhatárt elérte és nem bír dolgozni, az öreg­ségi járulékot kap. Ha bírja magát, emellett még dolgoz­hat is. No, és még a földjára­dék! — Itt marad ez a könyv? — kérdezi az idős néni, s úgy néz a zöldes fedelű könyvre, mint aki szó helyett csak az írott betűben hisz. — Itt. hogyne, a termelőszö­vetkezetnél. — Szükséges még valamit tisztáznunk, nénikém? — Nem. fiam. jól van — es öreges, szálkás betűkkel odaír­ja a nevét a lap aljára. B. BALOGH ISTVÁNNE korán özvegyen maradt. sok apró gyerekkel. Neki egyetlen sond.iá van — az óvoda. Be is lép ő, dolgozik is, hajjaj, hi- ' ; 1 szén anélkül mi lenne a csa­láddal. De mit csináljon az apróságokkal? Nincs óvoda. Lesz az is, nyugtatják meg a fiatalasszonyt. Együtt a község megoldja, meg biztosan kap­nak segítséget is. Egy másik család: P. Jánvá- ri Gyuláéi:. A családfő trakto­ros a gépállomáson. Otthon egy csomó gyerek, ö belép, hogyne. Traktorosnak. Az asz- szony? Néha majd besegít, de elég annak a ház gondja. — Ahogy indul a tavasz, akasztom a gépet a barázdába — mondja, mig aláírja a nyi­latkozatot. IFJÜ KIRÁLY SÁNDOR negyven év körüli* megtermett ember. Az apjával lakik egy portán. A földben az öreg a gazda. A fiatalember az egy hóid sajátja' mellett az apjáé­ból vállalt haszonbérletet. Azon dolgozott. Sokat töpren­gett, mit tegyen? A feleségének megpendítette, hogy elmegy Pestre, vannak ott ismerősei. Az asszony kikelt, magából: ..Ha elmész, akár el is válha­tunk. Mit tudom én. mit csi­nálsz te olyan messze?” — így fogott meg az asszony — mondja nevetVe Király Sán­dor. — Még más is. A sógor Tuzsérori elnök. Jó a szövetke­zetük. És ... valakinek az apám tizenkét holdját is meg kell munkálni a közösben. CSALÁDLÁTOGATÁS, egy kis elbeszélgetés Nagy Béni­nél. De micsoda meglepetés. Alig férni a házban. Majdcsak ott találni a tanácskörzet va­lamennyi fiatal gazdáját. Vannak vagy tizenöten. Tanácskoznak. Örömmel fogadják az ismerős vendégeket. Bor kerül az asz­talra. Majd ők invitálják meg a vezetőket a tanácsbázára — egy kártyapartira. Miért ne? Az egyik helyiségben csattog­nak a lapok az asztalon. Neki- tüzesednek a „filkózésnak”. — Na, Béni, vágd ki az adut — biztatják a többiek. — Te vagy a körzet feje. — Jó — mondja nevetve Nagy Béni. Mék az a iap. Mi­hály? — szól a tanácselnök­nek. — De pennát is adj hoz­zá. ÉS ÍGY RAKTÁK LE sorban az „adut'.at” Takács Balázs, Jó­zsi László. Bslinszki Károly. Józsi Bertalan és a többiek. Ezt meg kel! ünnepelni, mond­ták Hadd tudja meg a falu. s betódultak a titkári szobába, ahol a mikrofon áll. Nagy Bé­ni beszélt, s a hangln szerle­szállt az esti szürkületben. Dögé termelőszövetkezeti köz­séggé válásával kapcsolatban a sok közül még egy epizód. Ma­gas, barna fiatalember állít be a tanácsházhoz. A párttitkárt, Újj Gyulát keresi. — TE, GYUSZI! Mondd mar, a fiatalokkal mi lesz? A kiszis- tákkal, meg a többiekkel? Ta­gok lesznek, vagy csak család­tagok? Mert az öregem „belé­pésijén” nem vagyok rajta. Nem is baj éppen, mert úgy­is önálló tag akarok lenni. Tudod, kertészeti szakmunkás vagyok. Hazajöttem az állami gazdaságból. — Jól van, Bandi — mondja neki a párttitkár. — Jut még papír a te számodra Is. Ifjú Tara András a belépési nyilatkozat kitöltése után ké­réssel fordul a vezetőkhöz. Ad­janak neki néhány űrlapot még, hadd vigye el a barátaihoz. Hátha önálló ifjúsági brigádot tudnak majd alakítani? ÍGY LETT 1960. decemberre Dögén a termelőszövetkezeti községgé válás emlékezetes hó­napja. Sok gondot, jövőtől való bi­zonytalanságot kellett elosz­latni türelmes szóval a népne­velőknek és a felvilágosító szó így hozta meg az első eredmé­nyét. hogy a néhány nap múlva sorra kerülő közgyűlésen meg­választandó vezetőség segítsé­gével elinduljanak a közös úton. S*ma András. 2 r Átadták a forgalomnak a világ legészakibb vasútvonalát Átadtak a forgalomnak a Mur-’ manszk—Pecsenga vasútvonalat. A világ legészakibb vasútvona­lát, amely a 69. szélességi fok­tól északra fekszik. A több . mint száz kilométer hosszúságú vonalat a sarkkörön ! belül hatalmas munkával építet-'

Next

/
Oldalképek
Tartalom